Készült: 2024.05.08.08:52:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2023.11.06.),  207-210. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:   203-206   207-210   211-214      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Lajtár István úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: „Miért üldözik el az állami egészségügyből a dolgozókat?” címmel. Szabadi István képviselő urat illeti a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! 2021 áprilisában több állami egészségügyi intézmény dolgozójával akartak aláíratni olyan nyilatkozatot, amelyben tudomásul veszik, hogy védett személynek minősülnek, és a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatot folytathat velük szemben, ellenkező esetben esetleg ez a munkájukba kerülhet, illetve az állásukat veszíthetik el.

Bár hamar kiderült, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a nyilatkozatot adminisztrációs tévedésből küldte ki, az egészségügyi dolgozókat a rendőrségről szóló törvény 2021. január 1-jei módosításával védett állományba sorolták, amiről azonban már elfelejtették tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat. Ez azt jelenti, hogy a dolgozókat megfigyelhetik. Ha ez nem lenne elég, az OKFŐ utasítására 2023. júniustól az állami egészségügyi intézményekben az osztályvezető főorvosoknak minden hónap 5-éig ellenőrizniük kell a dolgozókat.

Emellett, bár az egészségügyi dolgozók Covid-19 elleni oltási kötelezettsége már 2022. június 1-jétől nem áll fenn, az állami egészségügyi ellátásban csak három Covid-oltás igazolása után vesznek fel dolgozót, miközben a magánegészségügyben nem kérnek ilyen igazolást. Ez méltatlan és elfogadhatatlan azokkal a dolgozókkal szemben, akik nem veszik fel az oltást, és emiatt nem tudnak a szakmájukban dolgozni, bár szívesen dolgoznának az állami egészségügyben. Az állami egészségügyben a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint egyébként nagyon súlyos ápolóhiány van.

Kérem ezért az államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Belügyminisztérium belső ellenőrzése és az NVSZ vizsgálata mellett miért kell még az egészségügyi dolgozókat a vezetőikkel is állandóan megfigyeltetni. Miért kérnek még mindig három Covid-oltást a munkavállaláshoz, illetve a SOTE felvételijéhez? Miért üldözik el az állami egészségügyből a dolgozókat, államtitkár úr? Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabadi képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrnak.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön is tudja, hogy az volt az orvosok elüldözése, amikor elvettek tőlük egyhavi bért a Gyurcsány-kormány idején, amikor az ápolóktól is elvettek egyhavi bért, tehát 8 százalékkal csökkentették a jövedelmüket.

(Folytatás 86/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. november 6. hétfő 86/2. szám

Országgyűlési Napló

Mi ezzel szemben bért emelünk, az egészségügy költségvetése is jelentősen nőtt. A korábbi, 2010-es 1198 milliárdról a jövő évre elfogadott költségvetés már 3225 milliárd forintot tartalmaz, tehát több mint 2000 milliárdos a növekedése a korábban kevesebb mint 1200 milliárd forintos egészségügyi kasszának. Korábban, ’19 és ’22 között az ápolóknál is 72 százalékos fizetésemelés volt, idén 18 százalékos, jövő márciusban folytatódik a fizetésemelés az ápolóknál. Egy kezdő orvos 129 ezer forint helyett most már 687 ezer forintot keres; egy OKJ-s ápoló 160 ezer forint helyett 579 ezer forintot; egy felsőfokú végzettségű ápoló 220 ezer forint helyett 784 ezer forintot kereshet alapbérként; egy 40 éve dolgozó orvos pedig 262 ezer forint helyett, ami ’10-ben volt a fizetése, most már 2 millió 380 ezer forintot kereshet. Ennek is köszönhető, hogy a dolgozó orvosok száma a kevesebb mint 34 ezerről jóval magasabbra, közel 40 ezer főre emelkedett.

Hogy miért van mégis szükség arra, hogy bizonyos esetekben, valóban, a rendőrség is nyomozzon, több okot is fel lehet sorolni. Az egyik nyilván a hálapénz kérdése, hiszen ilyen bérek mellett most már elfogadhatatlan, hogy orvosok hálapénzt kérjenek. Úgyhogy ilyen esetben is hála istennek a korábbihoz képest sokkal kisebb arányban tapasztalják ezt a betegek, de ha tapasztalják, akkor fellép a rendőrség, hiszen ez nem elfogadható, ez bűncselekmény. Illetőleg a gyógyászati segédeszközök esetében elindított nyomozásnak már 51 gyanúsítottja van, 20 orvos, 18 cégvezető, 9 alkalmazott, 4 orvosi asszisztens. Több milliárd forintos az a kár, amit okoztak, amit a későbbiekben meg tudunk óvni (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), és az gyógyászati segédeszközökre fordítható, ezért is fontos ezeknek a vizsgálatoknak a vitele, amire ön utalt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   203-206   207-210   211-214      Ülésnap adatai