Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország egyik legundorítóbb merényletei kapcsán a Végrehajtói Kamara honlapját kell böngésznünk. Ott egy évenkénti összesítésből derül ki, hogy már jóval 23 ezer fölött áll a kilakoltatások száma 2010 óta, az olyan események száma, amikor elhelyezés nélkül tesznek ki családokat, sokszor többgyermekeseket az utcára.

Azt is látjuk, hogy most április 30-ával véget ért az a téli moratórium, amit rendre el szoktak rendelni minden évben, és semmiféle fajta biztonsági védőhálót nem alakított ki ez a kormány, azokat a családokat megsegítendő, akik most egy válságidőszak közepén kerülnek elképesztően nehéz helyzetbe, és kerülnek törlesztési nehézségek közé.

Azt látjuk, hogy valószínűleg szaporodni fog az eddigiekhez képest is a kilakoltatottak száma, mert az önkormányzati bérlakásokból is egyre kevesebb van, és nagyon sok kivéreztetett önkormányzat  amelytől többször éppen a kormány vonja el a forrásokat  olyan lakbéremelésekre kényszerül vagy olyanokat hajt végre, amelyek a másik oldalon megint csak törlesztési és fizetési nehézségként fognak megjelenni.

A legvisszataszítóbb az egész folyamatban mégis az, hogy egy 200 ezres közműtartozás kamatokkal és ilyen-olyan végrehajtói díjakkal pillanatok alatt félmillió fölé szaporodhat, márpedig egy 500 ezer forint fölötti tartozás esetén röhögve elárverezhető az adós lakása vagy háza. Egészen elképesztő a szakadék tehát a valóság és a végrehajtók valósága között.

Én arra tettem javaslatot és most is arra teszek javaslatot, hogy milliós tartozás alatt szóba se kerülhessen az, hogy valakinek a lakását, ingatlanát elviszik. Értjük, hogy vannak olyan társadalmi helyzetek, amelyek véleményesek: vagy tudna fizetni az illető, vagy nem, de akkor is legyen egy olyan békéltető mechanizmus, legyen egy olyan puffer, egy biztonsági védőháló, amely az otthon elvesztését meg tudja előzni, akár éppen a családi csődvédelem szabályainak az olyan megváltoztatásával, hogy a magyar családok és a bajbajutottak nagy többsége ne egy adósrabszolgaságként fogja fel azt, hanem merjen segítségért fordulni oda.

Azt is látjuk, hogy a brutálisan sok árverezésnél a kormánypártiak mindig azzal nyugtatnak mindet, hogy ez is egyfajta piac, ha valaki nem tud vagy nem fizet, akkor az persze, elveszti, de legalább az ingatlanának az értékén veszítse el az otthonát. Én ettől soha nem nyugodtam meg, nem volt egy szimpatikus gondolat számomra.

(15.30)

De a szeged.hu-n jelent meg egy nagyon érdekes elemzés a tárgykörben januárban, ahol az derült ki, hogy a tavalyi moratórium óta naponta mintegy 40 ingatlant árvereztek el, összesen 6300 ingatlanra adtak érvényes ajánlatot, és érdekes módon az ingatlanok összértéke 64 milliárd forintot tett ki a végén, tehát az átlagár alig haladta meg a 10 millió forintot. Tehát azzal a kormánypárti nyugtatással szemben, ami arról szólt, hogy itt aztán családi házakat is teljes értékén visz el az árverés után akárki, és aztán a család legalább a tartozását ki tudja egyenlíteni, és kezdhet új életet, ez a statisztikán sajnos megdőlt. Azt látjuk, hogy továbbra is töredékáron, a piaci viszonyokat figyelembe nem véve viszik el szervezett módon családok otthonait, biztonsági védőháló és bármifajta puffer nélkül, a gyermekek védelmének szempontjait sem minden esetben érvényesítve. Ez tehát nagyon durva.

Összességében, tehát a kilakoltatási moratórium újra történő elrendelése mellett követeljük azt, hogy 200-300 ezer forintos tartozásokért ne lehessen valakinek elárverezni az ingatlanát. Azt is követeljük továbbá, ha a katasztrofális helyzet mégis árverésbe torkollik, akkor ez ne történhessen meg az ingatlan  a ház, a lakás  értéke alatti módon, semmiféle sávos rendszerrel, semmiféle online vagy digitális trükközéssel ne lehessen kiforgatni a maradék vagyonukból az amúgy is bajba jutott családokat.

Nagyon fontosnak tartanám a családi csődvédelem szabályainak olyatén átalakítását, hogy egy családnak ne kelljen ilyen esetben engedélyt kérni valamifajta csődgondnoktól a gyerek taníttatása, egy egészségügyi szolgáltatás, akár kényszerből egy magánszolgáltatás, vagy néhány 10 ezer forintos kiadások foganatosítása esetén. Tehát legyen valami szabad mozgástere az érintett családnak amellett, hogy természetesen segítséget is kap, a folyamat végén pedig kapja meg az elsétálás jogát. A walk away típusú megoldások egyáltalán nem ismeretlenek. Ha valaki betartja a családi csődvédelem szabályait, utána távozhasson szabad emberként, mert a nulláról a mai Magyarországon újrakezdeni és újjáépíteni egy életet, így is egy sci-fi, és így is egy elképesztő posztapokaliptikus képet fest elénk, ha ezt az ember milliós mínuszokkal kezdi, akkor pedig szinte lehetetlen ez a küldetés.

Márpedig Magyarországon minden ember, minden jóhiszemű és előre jutni kívánó ember számít, éppen ezért a Jobbik-Konzervatívok közössége az ő érdekükben követeli ezt a csomagot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   202-203   204-205   206-207      Ülésnap adatai