Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr jelzi, hogy nem él a lehetőséggel. Ebben az esetben tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3776. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. május 18-án tartott ülésén megtárgyalta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/3776. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos ponton érinti az igazságügyi és magánjogi területnek a hivatásrendekre és egyes polgári eljárásokra vonatkozó szabályozását, a büntető anyagi és eljárási jogot, a büntetés-végrehajtási jogot, továbbá a szerzői jogi közös jogkezelést, valamint a versenyjog területén is tartalmaz módosításokat. Annak tükrében, hogy a javaslat számos igazságügyi tárgyú törvényt érint, így a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott és elfogadott módosító javaslat is nagy terjedelmű.

A módosító javaslatból kiemelném a kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitarendezések hatékonyságának növelését célzó rendelkezést, amelynek egyik törvényi garanciája a teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozatala. Különös jelentősége van ennek az intézménynek a magyar építőipart jelenleg és az előrelátható jövőben is sújtó munkaerő- és kapacitáshiány, valamint az alapanyagok árának növekedése ismeretében. A teljesítésigazolási szakértői szerv által készített szakvélemény az esetek túlnyomó többségében hatékony megoldást nyújt az esetleges jogviták rendezéséhez.

Továbbá kiemelném a közjegyzőkre vonatkozó módosítást, melynek célja a normaszöveg pontosítása, mivel jelenleg nem egyértelmű, hogy mi minősül indokolt esetnek. Így fennáll a lehetősége, hogy a közjegyző illetékességét a fél utólag vitassa, és így akár évekkel később is, erre hivatkozva az okiratok érvényteleníthetőek lehetnek. Ez a jogbiztonságot és a közjegyzői eljárásokba vetett közbizalmat indokolatlanul veszélyezteti. Ha a helyettes közjegyzőt a szomszédos illetékességi területen saját irodája útján való eljárásra a területi kamara elnöksége jogosítja fel a helyettesítésről szóló megállapodást jóváhagyó vagy ennek hiányában a kirendelésről szóló határozattal, akkor az illetékesség a továbbiakban nem lesz vitatható.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy támogassák a T/3776. számú törvényjavaslatot. A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy él a lehetőséggel. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/3776. számú törvényjavaslaton a részletes vita során több terminológiai és technikai változtatást eszközölt a Törvényalkotási Bizottság. Ezeken felül indokolt kiemelni néhány érdeminek tekinthető változást. Engedjék meg, hogy ezekről szóljak részletesebben.

Az ügyészségről szóló törvényt érintő módosítási javaslat a törvényben meghatározott joghátrány végrehajtása törvényességének felügyeletét ellátó ügyész által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a jelzés lehetőségével, másrészt a fogvatartotti panaszok benyújtásával kapcsolatosan állapít meg időbeli korlátot az elbírálásra.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosító javaslat különös illetékességi szabályt állapít meg a szigorúbb kezdeti kategóriabesorolással szemben benyújtott bírósági felülvizsgálat lefolytatására, ami az ügyterhek arányos megoszlását teszi lehetővé. A módosító javaslat továbbá pontosítja azon esetköröket, amikor az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet folytatja le.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kiegészítése az eljáró versenytanács tárgyalásának elektronikus hírközlő hálózat útján történő lebonyolításának lehetőségét hivatott biztosítani, annak érdekében, hogy a rendkívüli helyzetek felmerülése esetén is biztosított legyen a tárgyalás megtartásának zavartalan és akadály nélküli lefolytatása.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a cégbírósági nemperes eljárások közé tartoznak a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával összefüggő nemperes eljárások, valamint e külön törvényben a cégbíróság, a cégbírósági informatikai rendszerre háruló intézkedések, adatközlések ellátása is. Mindez azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a cégbírósági munkát segítő és a szélesen vett cégnyilvántartási rendszert biztosító ügyviteli és informatikai rendszernek szerves részei a határokon átnyúló műveletekkel összefüggő részelemek.

(19.30)

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosításának kiegészítése alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára immár a fizetési meghagyásos eljárásban is kötelezővé válik az elektronikus kézbesítés, ahogyan főszabály szerint ez minden más eljárásban már ma is kötelező. Ezzel megegyezően az európai fizetési meghagyásos eljárásban is az elektronikus út válik kötelezővé a cégkapuval rendelkező felek számára, amelyre az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet is lehetőséget nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény módosításának kiegészítése áthelyezi a képviselői tevékenység ellátásának biztosítására vonatkozó rendelkezést a törvényen belül, de érdemben nem módosítja, mivel ezen juttatások, eszközök biztosítása ténylegesen nem az irodákhoz, hanem a képviselő és a képviselői alkalmazottak személyéhez és tevékenységéhez kötődik. A módosítás ezenfelül a képviselőcsoportvezető-helyettesre átruházható jogkörökről rendelkezik.

Az Országgyűlés Hivatalának kulturális tevékenységeihez közvetlenül szorosan kapcsolódó tevékenység a könyvkiadás, amely magában foglalja egyéb kiadványok megjelentetését elektronikus vagy nyomtatott formában. A módosítás ennek törvényi szinten való rögzítését szolgálja. A Hivatal által előállított vagy vállalkozási szerződés keretében előállíttatott kiadványok állami tulajdont képeznek, amelyek értékesítésére vagy ingyenes átruházására az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset szabályait a polgári törvénykönyvről szóló törvény 6:105. §-a szabályozza. Bár a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 3/2011. számú PK-véleményében úgy foglalt állást, hogy közérdekű kereset indítása esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés  a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból  semmis, a bíróságok ezzel kapcsolatos joggyakorlata nem egységes.

A hivatkozott PK-vélemény indokolása szerint előfordul, hogy a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel egyben jogszabályba is ütközik és ezért  vagy egyéb okból  semmis. A szerződés semmisségének a megállapítása iránt ugyanakkor peres eljárást csak az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény kifejezetten feljogosít.

A fogyasztói jogosultságok hatékonyabb érvényesülését ugyanakkor az szolgálná, ha a közérdekű kereset indítására jogosult személy  az ügyész  a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását is indítványozhatná adott esetben ugyanabban az eljárásban, amelyben a tisztességtelenség megállapítását is kéri. Így, függetlenül attól, hogy melyik jogcímen áll meg a kereseti kérelem, a jogszerűtlen általános szerződési feltétel alkalmazása meggátolható lenne. Előfordulhat ugyanis, hogy egy adott általános szerződési feltétel tisztességtelensége nem állapítható meg, ugyanakkor más okból az mégis érvénytelen. Ezekben az esetekben is indokolt volt lehetővé tenni közérdekű kereset indítását a fogyasztók védelmének kiteljesítése érdekében.

Megemlítendő az előbbieken túl a választottbíráskodásról szóló törvény módosításának kiegészítése. A kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitarendezések hatékonyságának egyik törvényi garanciája a teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozatala. Különös jelentősége van ennek az intézménynek a magyar építőipar tekintetében. A teljesítésigazolási szakértői szerv által készített szakvélemény az esetek túlnyomó többségében hatékony megoldást nyújt az esetleges jogviták rendezésében. Mindezek alapján indokolt volt e jogintézményt a választottbírósági eljárások szabályai közé is megfelelően integrálni, és mellőzéséhez jogkövetkezményt kapcsolni.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vita fennmaradó részében 6 perc 35 másodperc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Jelzésre:) Elsőként megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak normál időkeretben. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Bizottság elnökeként tájékoztatom az Országgyűlést, hogy maga az Igazságügyi Bizottság is támogatta a benyújtott törvényjavaslatot.

A TAB érdemi és technikai változásokat eszközölt a benyújtott törvényjavaslaton. Ezt Répássy Róbert államtitkár úr az imént részletesen kifejtette, ezért ezt megismételni nem kívánom.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne reagálni az elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Nem, köszönöm szépen.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván. Ebben az esetben tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2023. április 11-ei ülésnapján elfogadott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege a T/3089/12. számon, a köztársasági elnök levele a T/3089/13. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Fazekas Sándornak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

Felszólalások:   243-251   251-257   257-270      Ülésnap adatai