Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettes, államtitkár asszony válaszát. Ezért tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra mai ülésnapunkon sor kerül.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Salacz László képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Miért tart egy bírósági eljárás több mint tíz évig?” címmel. Salacz László képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! November első napjaiban véget ért az úgynevezett Hunnia-per vagy más néven Budaházy-ügy. 13 évig tartott a bírósági eljárás; a 15-16 évvel ezelőtti cselekmények miatt 2010-ben emeltek vádat.

Az első ítéletre hat évet kellett várni, majd a megismételt eljárás hét évig tartott. A köztársasági elnök tavaly decemberben kegyelmet adott az ügy hét vádlottjának, mert, ahogy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Döntését úgy indokolta, hogy „az eljárás további elhúzódása” az elnöki kegyelemben részesítettek számára „aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetésekhez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”

A köztársasági elnöki közlemény azzal zárul, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és a jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.”

Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltból is ismerünk olyan eseteket, amikor viszonylag egyszerű megítélésű, csak jogi mérlegelést igénylő polgári perek évekig húzódnak. A közbeszédben csak tanárpereknek nevezett eljárások még csak az előkészítő szakasznál járnak, a több mint egy évvel ezelőtti elbocsátások ügyében a bíróság még nem jutott el az érdemi tárgyalásig; az elsőfokú ítélet csak jövőre várható, és a fellebbezéseket is figyelembe véve jó, ha két éven belül befejeződik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy aki megtagadja a munkavégzést, az elbocsátható-e.

Az elmúlt években a kormány az igazságügyi miniszter javaslatára több, eljárást gyorsító törvénymódosítást is az Országgyűlés elé terjesztett, és a parlament új polgári és büntetőeljárási törvényeket fogadott el, amelyek, legalábbis elvben, a bírósági eljárásokat felgyorsították. A bírósági szervezet vezetői az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolóikban előrehaladásról, az elhúzódó perek számának csökkenéséről beszélnek, és a számok valóban szépek.

De akkor miért van még mindig rengeteg panasz a bírósági eljárások hosszára? Az Igazságügyi Minisztérium beszámolóiból tudjuk, hogy a magyar állam évente milliárdos nagyságrendű kártérítéseket fizet ki a strasbourgi bírósághoz fordulóknak, a legtöbb magyar ügy a bírósági eljárások elhúzódása miatt van. Ebből a panaszból van a legtöbb Magyarország ellen. Közben pedig azt hallgatjuk Brüsszelből, hogy erősítenünk kell a bíróságok függetlenségét, meg hogy nincs minden rendben az igazságszolgáltatásunkkal. Államtitkár Úr! Az nem tartozik hozzá a jogállamisághoz, hogy a bíróságok ne üljenek évekig egy-egy ügyön? Az csak bennünket, magyarokat érdekel, hogy a független bíróságok hogyan dolgoznak?

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit tesz a kormány azért, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások évekig? Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Répássy Róbert miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Igazságügyi Minisztérium teljes egészében egyetért a köztársasági elnökkel, aki úgy fogalmazott, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan és sérti az emberek igazságérzetét. Úgy gondolom, hogy nemcsak az Igazságügyi Minisztérium, hanem a kormány nevében is mondhatom, hogy az eljárások elhúzódása valóban elfogadhatatlan.

Úgy folytatja a köztársasági elnök, hogy felhívja a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

Utána pedig képviselő úr hivatkozott két ügyre vagy két ügycsoportra, amelyekben nincs okom arra, hogy védjem a bíróságokat, nem tudom védeni ezekben az ügyekben. Valóban, akár az úgynevezett Hunnia-ügyben több mint 13 évig tartó eljárás, akár az úgynevezett tanárperekben a jelenleg folyamatban lévő eljárás olyan elhúzódást mutat, olyan időbeli elhúzódást mutat, ami valószínűleg egy észszerűtlen eljárást, észszerűtlen időben való döntést eredményez. És hogy ennek miért van jelentősége? Azért van jelentősége, tisztelt Ház, mert Magyarország Alaptörvénye kimondja, annak is a XXVIII. cikk (1) bekezdése, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlan bíróság, tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.

Sajnos a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság gyakorlatából tudjuk, hogy négy éven vagy öt éven túl már mindenképpen kártérítést fizet az a tagállam, amelyik nem tudja megmagyarázni, hogy miért húzódnak el ennyire az ügyei. Magyarország az elmúlt öt évben 6 milliárd forintot fizetett ki a saját állampolgárainak a bírósági eljárások elhúzódása miatt. Csak 2022-ben 3,3 millió eurót fizetett Magyarország a büntetésekre.

Ehhez képest nyilván csak kicsit örülünk annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke évről évre egy javuló tendenciáról számol be, de az Országgyűlés előtt fekvő beszámolójából is az derül ki, hogy a 2022. év végére 4315 ügy maradt befejezetlen ezekből az elhúzódó kategóriákból.

Tehát, tisztelt Ház, itt le kell szögeznünk, hogy az Országgyűlés a maga részéről a kormány javaslatára megtett mindent, hogy a bíróságok megfelelően tudjanak dolgozni, hiszen az Országgyűlés elfogadott eljárásgyorsító törvényeket, elfogadtuk a büntető- és a polgári eljárás gyorsítására szánt törvényeket. Ennek megfelelően, ha javulás mutatkozik a bírósági eljárások időszerűségében, ezek valószínűleg a törvénymódosítások következtében adódtak elő.

De az sajnos senkit nem nyugtat meg, hogy az egyszerű ügyek befejeződnek, a kissé bonyolultabb ügyek pedig évekig húzódnak. Azt hiszem, hogy ezt nem lehet tovább tétlenül nézni. Viszont itt már a bíróságon belüli munkaszervezési problémákról van szó, tehát az Igazságügyi Minisztérium két miniszteri biztossal három bizottságban vizsgálja a bírósági joggyakorlatot, és jövőre, a jövő év első felében abban a helyzetben leszünk, hogy javaslatot tudunk tenni, intézkedési terveket tudunk hozni arra, hogy hogyan gyorsuljanak fel a bírósági eljárások. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Most megkérdezem Salacz László képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm az interpellációmra adott válaszát, azt elfogadom.

A joggal csak ritkán találkozó állampolgárok is érzékelhetik, hogy az eljárások elhúzódása jogbizonytalanságot teremt. Ezen jogbizonytalanság mérséklését szolgálták a polgári perrendtartás és a büntetőeljárás-jogi törvény módosításai, illetve újragondolásai, azonban a jelek szerint mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy az eljárások optimális időben befejeződjenek.

Támogatom a kormány az irányú szándékát, hogy a brüsszeli iránymutatásokkal ellentétben a jogbizonytalanság, illetve az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében újabb és újabb intézkedéseket vezessünk be, amelyek a valódi jogállamiság irányába mutatnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   80-85   86-91   92-97      Ülésnap adatai