Készült: 2024.05.08.08:14:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2023.11.27.),  35-38. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:06


Felszólalások:   31-34   35-38   39-41      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Judit képviselő asszony, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. VARGA JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Financial Times 2018-ban Soros Györgyöt az év emberének választotta. Úgy gondolom, hogy azzal semmi probléma nincsen, hogyha egy üzletember az év embere lesz. Viszont ha megnézzük az indokolást, az már aggodalomra ad okot, hiszen azt mondták, hogy azért ő az év embere, mert ő a világon az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít, közben pedig a világ erős embereivel, politikusaival kell megküzdenie, akiknek célja az ő személyének hiteltelenítése.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy amit a Financial Times nyilvánosságra hozott öt évvel ezelőtt, az éppen az, ami ellen minden országnak és minden vezetőnek harcolnia kellene, hogy dollármilliárdosok, csak azért, mert nagyon sok pénzük van, saját külpolitikát vagy akármilyen külpolitikát építsenek, amellyel a saját ideológiájukat akarják ráerőltetni demokratikusan megválasztott kormányokra és az emberekre.

De 2022-ben itthon is történt valami, aminek soha, de soha nem lett volna szabad megtörténnie a magyar demokrácia történetében. Kiderült, hogy külföldi pénzekből finanszírozták az ellenzék kampányát (Dr. Selmeczi Gabriella: Skandalum!), pedig 1990 óta konszenzus volt a magyar politikai pártok között abban, hogy külföldi befolyásszerző csoportok pénzéből belpolitikai, közhatalmi pozíciókra nem pályázhat senki.

Ezzel összhangban az évek óta hatályban lévő magyar szabályozás egyértelműen tiltja a külföldi finanszírozás elfogadását. A szigorú szabályokat az egységes ellenzék azzal kerülte meg ’22-ben, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül felhasználta ezeket a külföldi pénzeket.

Véleményem szerint mindez nemcsak a hatályos jogszabályi környezetnek a megkerülése volt, hanem a tisztességes, jó ügyekért síkra szálló, valódi civil társadalom elárulása is. Ugye, mindannyian ismerjük azt a mondást, hogy ha valami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, és úgy is néz ki, mint egy kacsa, akkor az kacsa.

Ha valaki képviselni akarja a népakaratot, akkor annak el kell fogadnia a demokrácia szabályait. Pártot kell alapítani, meg kell felelni a rendkívül szigorú fiskális és átláthatósági szabályoknak, el kell indulni a versenyben, el kell érni a parlamenti küszöböt, és utána van joga valakinek azt mondani, hogy a népakaratot vagy annak egy részét demokratikusan képviseli.

Magyarország demokratikus folyamatainak sérthetetlensége és ezáltal a szuverenitása védelme érdekében ezért ha a jövőben a civil szervezetek választáson indulnak, akkor ugyanazokat a játékszabályokat kell betartaniuk, mint amelyek a pártokra vonatkoznak; ilyen egyszerű ez az egész.

De nézzük meg, hogy mi történik közben Brüsszelben, tisztelt képviselőtársaim! Talán kevesen vették észre, de a magyar szuverenitásvédelmi csomagra kísértetiesen hasonlító javaslatok megjelentek az uniós döntéshozatali tervezetek között is, legalább egészen a közelmúltig ez így volt, hiszen ’22-ben Ursula von der Leyen az értékelő beszédében azt mondta, hogy egy olyan intézkedéscsomagot fognak hozni, hogy megvédjék a demokráciát a rejtett külföldi befolyásolásoktól. Egészen pontosan így fogalmazott: „A csomag jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást.”

Věra Jourová bizottsági alelnök asszony, aki egyébként az értékek felelőse, és megkapta a házi feladatot, hogy készítsen egy ilyen jogszabályt, maga is azt mondta, hogy szükség van egy ilyen uniós szabályozásra. Azt mondta, ha nem történik előrelépés, az EU lesz az egyetlen demokratikus tér, amelynek nincs olyan jogszabálya, amely legalább megpróbálja növelni az átláthatóságot, és esélyt ad arra, hogy megtudhassuk  és ezt Jourová mondja , kiket fizetnek harmadik országokból.

Jól ismerjük ennek a tervezetnek a történetét: még meg sem született, már megtámadták, hiszen a nemzetközi civil szervezetek összehangolt támadást indítottak a Bizottság ellen, mert felháborodtak azon, hogy a finanszírozásukat érdemben és teljeskörűen ellenőrizni lehessen.

Csak hogy mindenki jól értse: a nagy nemzetközi NGO-k nem akarnak a saját játékszabályaiknak sem megfelelni. Azt azóta sem tudjuk, hogy ebből a javaslatból lesze végül igazi előterjesztés, hiszen már a ’23-as évértékelőben és a ’24-es bizottsági munkaprogramban sem látjuk nyomát, de Jourová és Von der Leyen is veszélyesnek tart egy jelenséget, amely ellen Brüsszelben egyelőre nem akarnak semmit sem tenni. Éppen ezért Magyarország ebben a kérdésben csak magára számíthat, hogy megvédje a szuverenitását az ellene irányuló beavatkozási kísérletektől.

Úgyhogy, tisztelt Országgyűlés, mi, a nemzeti konzervatív oldal képviselői továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy Magyarország függetlensége és önrendelkezése megmaradjon, hiszen számunkra mindig a magyar érdek lesz az első. Köszönöm szépen a tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Zsigmond Barna Pál miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Brüsszel sorozatos hibáit és a tengerentúli guruló dollárokért kuncsorgó hazai baloldal ténykedéseit nézve kijelenthetjük, hogy súlyos támadások veszélyeztetik a magyar szuverenitást és ezáltal a magyar emberek biztonságát. De rossz hírünk van a baloldali elvtársak és a brüsszeli bürokraták részére: nem engedünk Magyarország szuverenitásából!

A brüsszeli baloldal újabb lépést tett saját hatalmának növelése és a nemzetállamok gyengítése felé. Az Európai Parlament föderalista többsége a múlt héten arról szavazott, hogy megerősítenék a brüsszeli intézmények jogköreit, hogy a nemzetállamok és különösen a közép-európai kisebb tagállamok ne szólhassanak bele a fontosabb döntésekbe.

A magyar baloldallal karöltve, Guy Verhofstadt vezetésével a brüsszeli képviselők minősített többségi döntéshozatalt követelnek, egyenesen eltörölnék az egyhangúságot, így a vétó intézményét is.

A konszenzusos döntéshozatal volt mindig is az Európai Unió működésének gerince és fundamentuma, ami egyúttal a tagállamok szuverenitásának egyedüli garanciája.

(14.30)

Magyarország egy olyan integrációban hisz, amely a tagállamok egyenlőségén alapul. Ezzel szemben Brüsszel egyértelművé tette, hogy egy olyan föderális, európai szuperállamot vizionál, amelyben a nemzetállamok jogkörei teljesen leszűkítettek, a polgárok által megválasztott kormányok szuverenitását a brüsszeli bürokraták javára csökkentenék.

A magyar baloldal pedig továbbra is a nemzeti érdekek helyett a nemzetközi érdeket képviseli, és tovább korlátoznák a tagállami önrendelkezést. Brüsszelben azt akarják, hogy ne mi döntsünk többek között a védelempolitika, a migrációs politika, az adózás vagy a külpolitika területén. Ha ezek a tervek megvalósulnának, könnyen el tudnák törölni a rezsitámogatást, a kamatstopot, és arra köteleznének bennünket, hogy fogadjuk be és tartsuk el az illegális bevándorlókat. Nem szólhatnánk bele abba sem, hogy felvegyüke Ukrajnát az Európai Unióba, küldjünke még több pénzt és fegyvereket a háborúba. Ránk erőltetnék a gyermekvédelmi törvény eltörlését, és az álcivil szervezeteknek is még több befolyást adnának.

Tisztelt Ház! Jövőre lesz húsz éve, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A csatlakozáshoz fűzött elképzelések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mi nem ilyen Európát álmodtunk. Szemben a baloldal által képviselt európai egyesült államok eszményével, mi ma is az európai nemzetek szabad együttműködésében vagyunk érdekeltek. Magyarország egy erős Európában, az erős nemzetállamokra épülő Európában hisz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A külföldi pénz eddig sem volt ismeretlen a magyar baloldal világában, azonban az megengedhetetlen, hogy olyan eszközökhöz nyúljanak, amire 1990 óta nem volt példa. Mindenki előtt ismert ugyanis, hogy a 2022-ben a baloldali politikusok a törvényeket kijátszva külföldi szervezetektől pénzt fogadtak el, és abból akartak hatalomra kerülni, mindezzel kockára téve hazánk szuverenitását. Tavaly az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy elő fognak terjeszteni egy jogszabályt, mely meggátolja a külföldi befolyást és a külföldi finanszírozást. Ezt a csomagot a Bizottság azonban nem terjesztette elő. Nemzetközi civil szervezetek ugyanis támadást indítottak az ellen, hogy finanszírozásukat érdemben lehessen ellenőrizni, megakadályozták végső soron a jogszabályt.

Az uniós jogalkotásra nem lehet tovább várni, Magyarország ebben a kérdésben is csak magára számíthat. Ezért került a parlament elé a szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amely becsukja a kiskaput a választási trükközés előtt, és akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az, aki külföldi pénzt használ fel a kampányban. Létrejön továbbá egy független állami szerv, a szuverenitásvédelmi hivatal, amely vizsgálja majd a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket, és azokat a nyilvánosság elé tárja.

Tisztelt Ház! A szuverenitásvédelmi konzultáció kérdéseit a kormány évek óta minden uniós fórumon felveti. Brüsszelben süket fülekre találtunk, ezért most a magyar emberekhez fordulunk. Tesszük ezt abban a reményben, hogy kérdéseinkre jövő júniusban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában világos és határozott választ kapunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Válaszoljunk minél többen a konzultáció kérdéseire, fogadjuk el a szuverenitásvédelmi törvényt, és ezzel is üzenjük meg Brüsszelnek: Magyarország megvédi jogos érdekeit, megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   31-34   35-38   39-41      Ülésnap adatai