Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1201. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Izer Norbert úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Andorrai Hercegséggel a jövedelemadókra vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről, valamint az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló egyezmény létrehozására a 19/2018. számú miniszterelnöki határozat adott felhatalmazást.

Az egyezmény aláírására a két fél között Budapesten lezajlott tárgyalásokat követően 2021. október 8-án került sor Andorra la Vellában. Magyar részről az egyezmény aláírását követően az Országgyűléshez törvényjavaslatként történő benyújtását a Magyar Közlöny ’21. évi 73. számában megjelent 1221/2021. kormányhatározat tette lehetővé.

A törvényjavaslatban szereplő, az Andorrai Hercegséggel aláírt egyezmény fő célja a kettős adóztatás elkerülése a jövedelemadók területén, illetve ezzel együtt az adóztatás kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az egyezmény jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták  így például a vállalkozási nyereség, a munkaviszonyból származó jövedelem, osztalék, kamat, jogdíj típusú jövedelmek  tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga.

Az egyezmény ezenkívül lehetővé teszi az esetleges adóügyi viták rendezése céljából kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatását, ha az adóztatás nem felel meg az egyezmény egyes rendelkezéseinek.

Az egyezmény biztosítja továbbá a szerződő felek illetékes hatóságai számára a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelő teljes körű adóügyi információcsere igénybevételének a lehetőségét.

Az egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD jövedelem és vagyon adóztatásáról szóló modellegyezményében, valamint annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak.

Az egyezmény megkötése hozzájárul a két állam közti gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, és az egyik utolsó olyan európai állammal tudunk így szerződést kötni, amellyel ez idáig adóügyi téren a kapcsolataink nem voltak rendezettek.

Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges a kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar külpolitika általános célja, hogy hazánk számára nemzetközi szinten is barátokra, szövetségesekre leljünk. Andorra több alkalommal bizonyította: nemcsak a célkitűzésekben, de azok megvalósításában is érdemes összefognunk.

Először is: támogatónk volt a nemzeti kisebbségek védelmében. Másodsorban: a járvány idején valamennyi beoltott magyar előtt nyitva hagyta kapuit, az oltások Nyugat általi ideológiai besorolására való tekintet nélkül. Harmadsorban: a globális minimumadó ügyében is hasonló állásponton vagyunk; hogy csak néhányat említsek.

Az Andorrával megkötött egyezmény segít a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, beruházások ösztönzésében és a vállalatokat terhelő adók alacsonyan tartásában. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében kialakult energia- és gazdasági válság idején ezek azért nem utolsó szempontok.

Fontos megjegyeznem azt is, hogy a világban zajló kereskedelmi versenyben nem elhanyagolhatóak a magyar érdek szempontjából az olyan kétoldalú egyezmények, amelyek szélesíteni képesek kapcsolataink spektrumát, hiszen minél több lábon állunk, annál stabilabbak vagyunk. Tehát kijelenthetjük: Andorrában nemcsak a nemzetek szuverenitását pártoló politikai, hanem gazdasági céljainkat is támogató szövetségesre találtunk. És persze azt se felejtsük el, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöklésével járó feladokat ellátó Csehország egyértelműen kifejezte, hogy a külügyek területén nagy hangsúlyt kíván helyezni többek között az Andorrával kötendő társulási megállapodásról szóló tárgyalásokra.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezen a területen tehát nemcsak közös úton járunk, hanem az előttünk fekvő javaslat értelmében az élen is haladhatunk. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót Vajda Zoltánnak. (Jelzésre:) Nincs jelen. (Nacsa Lőrinc: Ilyen ez az ellenzék.)

Akkor megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, parancsoljon! Mert a parlamentben a felszólalás feltétele a jelenlét.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ha előlem kiesnek, én akkor is felkészült vagyok. Mindig úgy vagyok öltözve, hogy egy szakmai vitában részt vegyek. Szeretném leszögezni, hogy itt adott egy közös minimum, mi ezt a javaslatot támogatni fogjuk, és úgy gondolom, hogy talán több szót nem is érdemelne, hogyha az előttem megszólaló képviselőtárs, illetve szakemberek nem említettek volna olyan egyéb tényezőket, amelyekkel kapcsolatban viszont kénytelen vagyok kifejteni az álláspontomat.

(17.00)

Az előttünk fekvő javaslat a kettős adóztatás elkerüléséről teljesen jó megközelítés, és sokkal korábban kellett volna teljes körben és egész Európát illetően ezt rendezni. De jobb később, mint soha alapon még így a válság nehéz óráin is érdemes, kell, szükséges ezzel foglalkozni. Támogatom.

Viszont ahogy a címben olvastam az „adóelkerülés” szót, elkezdett valami birizgálni. Borzasztó rossz érzése lesz az embernek, amikor a kormány akár csak egy törvényjavaslat címébe az „adóelkerülés” kifejezést beleírja. Nyilván nemcsak a kormány dönt arról, hogy mi kerül egy javaslat címébe, de az adóelkerülésről már ő tehet. A helyzet ugyanis az, hogy itt van előttünk egy javaslat az Andorrai Hercegséget illetően és az adóelkerüléssel szemben. Ugyanakkor a Magyarországon intézményesített módon megvalósuló adóelkerülésről nem vesz tudomást ez a kormány, pedig vannak itt azért nagy lélekbátorsággal megáldott képviselőtársaim. Nacsa Lőrinc is közéjük tartozik, sokszor megtermékenyítjük egymás gondolatait a vitákban, egymásra reagálunk.

Én az ön agilitását hiányolom azt illetően, hogy találjunk magyarázatokat: miért fosztják ki Magyarországot? Hogy fordulhat elő az, hogy egy nagy autógyártó cég adott esetben óriási profitot realizál Magyarországon, ebből kivisz az országból az anyacéghez rengeteget adózatlanul, és az a vége, hogy az összes realizált bevételéhez képest 0,87 százalék adót fizet be, egymilliárdos nagyságrendet körülbelül? A helyzet az, hogy 1 százalék adót sem fizet az érintett cég, önök meg kipótolják vissza nem térítendő támogatással az adófizetők pénzéből. Hát, ha ez nemzeti kormányzás, akkor nem is mondom, hogy mit csinálok…

A helyzet az, hogy önöknek az adóelkerülés rendezése mellett kutya kötelességük lenne az önök igazi stratégiai partnerei, a multi cégek helyzetét is rendezni. Nem megrángatni őket, nem bántani őket, hanem a közteherviselés hatálya alá bevonni őket. Ha ez valóban egy nemzeti kormány lenne, mint ahogy ebben a tekintetben egészen biztosan nem az, akkor nem tűrné meg azt, hogy ezek a cégek kifosszák Magyarországot. Mert ezek a cégek itt ezermilliárdos profitot realizálnak, és ennek jó részét adózatlanul kiviszik az országból. Az általam említett autógyár 0,87 százalékos adóvállalásával elképesztően megalázza azokat a magyar társaságokat, amelyek nem kapnak olyan vissza nem térítendő támogatásokat, mint az Audi, a Mercedes és társai, amelyek nem kapnak munkahelyteremtési támogatást, amelynek az infrastruktúrát nem minden esetben tolják az előszobájába, és mégis ezek a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások a munkahelyek 66-67 százalékát szavatolják Magyarországon.

Én tehát arra kapacitálom önöket, hogy a multik adóelkerüléséhez ne asszisztáljanak, ne teremtsenek ehhez elképesztően kedvező klímát, hiszen miközben a multi elvileg 9 százalék adót fizet, a magyar munkavállaló bérét körülbelül 45 százaléknyi elvonás terheli; nyilván itt változnak az arányok, és vannak szerencsés évek, amikor kedvezőbbnek tűnik a helyzet. De még ha a társaságiadó-kulcsot vizsgálva 9 százalék is lenne a multi cég adóterhelése, ha súlyozzuk ezt az önök vissza nem térítendő támogatásaival és annak az elképesztő szolgai kiszolgálásnak a következményeivel, amit a multi cégek kapcsán önök csinálnak ebben az országban, azt látjuk, hogy a közteherviseléstől nagyon távol kerülünk.

Értem én, hogy önök a nemzetközi versenyben Magyarországot egy nagyon alacsony polcra helyezték el. Elmondták egyébként vezetői szinten is, hogy az önök szerint kellőképpen rugalmas munka törvénykönyvével és a magyarok alacsony béreivel kívánnak versenyezni. Ennek a reciprokát próbálják előadni itthon, és az itteni kommunikációjuk arról szól, hogy kihagynak 1,7 millió munkavállalót a bérstatisztikából, ezután pedig elmondják, hogy állítólag félmilliós az átlagfizetés Magyarországon, amit egyébként élő ember nem hisz el, mert nagyon jól tudjuk, hogy pont a mikro- és kisvállalkozások maradnak ki a KSH méréseiből, de kétségkívül jól hangzik.

S még egy dolog…

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, öt percig hagytam beszélni. Ön nem a témáról beszélt ez alatt az öt perc alatt. Most tisztelettel arra kérem, hogy arra próbáljon rátérni a hátralévő időben, ami napirenden van, Magyarország és az Andorrai Hercegség közötti…  és a címet nem mondom végig, mert nem húzom az időt. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, a T/1201. számú javaslat címében szereplő tételekről beszéltem, a kettős adóztatás és az adóelkerülés is idetartozik. De Illés Boglárka képviselő asszony említette a globális minimumadó kérdését, és ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy sokkal bátrabban vonhatnák a közteherviselés hatálya alá a multi cégeket.

A javaslattal kapcsolatban pedig elmondtam a felszólalásom elején, hogy természetesen támogatjuk, de az általános vita kereteivel nem visszaélve, azokat csak kihasználva, igyekeztem reagálni azokra az elhangzott megnyilvánulásokra is, amelyek kétségkívül egy keretbe helyezik a vita tárgyát. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, és köszönöm, hogy visszatért a témára. Most Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elkerülendő az elnöki feddést, nem reagálok most Z. Kárpát Dániel képviselő úr szavaira. Egy érdekes vita kialakulhatna ebben, nekem is megvan a saját véleményem azzal kapcsolatban, amit ő elmondott. Kár, hogy Vajda Zoltán képviselő úr mondandóját nem tudjuk most meghallgatni, bár jelentkezett. Nehogy az legyen, hogy az elmúlt tíz percben ő is kilépett az MSZP-ből, mint a többiek; reméljük, hogy nem ez van.

Tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja a 2021. október 8-án aláírt kétoldalú, Magyarország és az Andorrai Hercegség között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és  Z. Kárpát Dániel figyelmébe ajánlom  az adókijátszás és az adóelkerülés megakadályozásáról szóló egyezményt. Tehát nem az adóelkerülésről, hanem az adóelkerülés megakadályozásáról szól ez az egyezmény.

A pireneusi miniállammal kapcsolatban 2017-ből a vb-selejtezőről mindannyiunknak elég szomorú és rossz emléke lehet, de ez a törvényjavaslat most sokkal fontosabb és ennél sokkal pozitívabb témáról szól, mint az akkor elveszített vb-selejtező-mérkőzés. Ez arról szól, hogy a folyamatosan, az elmúlt évben is fejlődő magyar-andorrai kapcsolatokat egy új szintre tudjuk emelni. A két ország között amúgy is konfliktusmentes, gördülékeny az együttműködés. A két ország támogatja egymást a nemzetközi szervezetekben, többek között például a nemzeti kisebbségek szuverenitása ügyében és az adómegállapítás szuverenitása terén. Andorra kiszámítható és stabil partnere hazánknak.

A mostani, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás megakadályozásáról szóló egyezmény törvényi kihirdetése nagyban hozzájárul majd a két ország közötti pénzügyi biztonsághoz, a kiszámíthatósághoz és a kölcsönös beruházások erősítéséhez. Az egyezmény tartalmát tekintve megfelel a hazai és a nemzetközi gyakorlatnak, s reméljük, hogy hozzájárul a két ország kapcsolatához, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok növeléséhez, így a KDNP-frakció támogatni fogja az egyezmény törvényerejű kihirdetését. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Izer Norbert államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Izer Norbert: Köszönöm, nem.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1305. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, öné a szó.

Felszólalások:   107-130   131-141   141-154      Ülésnap adatai