Felszólalás adatai
89. ülésnap (2023.11.09.), 98. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Becsó Zsolt (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | vezérszónoki felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:57 |
Felszólalások: Előző 98 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő kkv-törvénymódosítás célja az uniós normákkal való harmonizáció és a hatályos szabályozás még egyértelműbbé tétele. Mindez hozzájárulhat a kkv-szektor gördülékenyebb működéséhez, fejlődéséhez és versenyképesebbé válásához. A magyar gazdaság alapjait és meghatározó mozgatóerőit ugyanis a magyar vállalkozások képezik, működésük és termelékenységük alapjaiban határozza meg és befolyásolja az ország gazdasági helyzetét és versenyképességét.
A magyar gazdaság egyik jellemzője, hogy a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb termelékenységű kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k a dominánsak a foglalkoztatást és a vállalkozások számát tekintve.
Az összes magyar munkavállaló 90 százalékának munkát és bért biztosító magyar vállalkozásoknak és az őket támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a foglalkoztatottság az európai válsághelyzetben is csúcson van, több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliség pedig minimális, az EU-átlag alatti, 4 százalék körüli szinten mozog. Magyarország 2010-ben ugyanis egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely példa nélküli a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint három évtizedben, és amelynek eredményeként Magyarország közel került a teljes foglalkoztatás állapotához.
Mindez annak is köszönhető, hogy az elmúlt 12-13 év a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A baloldali kormányok által felépített segélyalapú társadalmat kemény munkával sikerült felváltania a munkaalapú társadalomnak.
A 2020-as éveket a magyar gazdaság egy gyors és kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a kkv-szektor fejlődéséhez kedvező finanszírozási helyzetben, viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatottsági ráta mellett. Ennek következtében a beruházási és fejlesztési hajlandóság is erősödött a kkv-ökoszisztémában.
Mindez éles ellentétben áll a 2010 előtti baloldali kormányok ténykedéseivel és azok következményeivel. Jól emlékszünk még arra, hogy a szocialisták eladósították Magyarországot, a csőd szélére sodorták a gazdaságot, megduplázták a munkanélküliséget, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. Az elhibázott gazdaságpolitikájuk okozta károkat a magyar emberek és a magyar vállalkozások fizették meg.
A kormány erőfeszítéseinek köszönhetően azonban a gazdasági helyzet olyannyira stabilizálódott napjainkra, hogy Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. 2020 eleje óta azonban globális és nemzeti szinten is több válsághelyzettel szembe kellett néznünk. Először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború és az ezek következtében fellépő energiaválság, alapanyag- és nyersanyaghiány, az értékláncokon lefutó sokkhatások egyenként és összességükben is jelentős változásokat eredményeztek a gazdaság működésében, és számottevően kihatottak a magyar vállalkozások gerincét adó kkv-szektorra is.
Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott törvényjavaslattal a kkv-törvény átfogó módosítására kerül sor az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, valamint a megváltozott magyar szabályozási környezettel való összhang megteremtése érdekében.
A javaslat pontosítja a kkv-törvény egyes fogalmait, illetve eddig hiányzó fogalmakat is meghatároz az uniós szabályozással összhangban. Megteremti az uniós szabályozás által a 2021-27-es programozási időszakban bevezetett új kkv-támogatási forma, a tőkekedvezményes, egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait, meghatározza az alapvető kereteit.
A kkv-törvénybe kerül beépítésre az a lehetőség, hogy a Széchenyi-kártya-program keretében nyújtott támogatások esetén a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a kormány egyedi, nyilvános határozatában állapíthatja meg.
(16.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! A sikeres magyar vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k tovább tudták növelni a hozzáadott értékük arányát, sőt meg is haladták az EU-s arányt. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások is a kkv-k további fejlődését támogatják, ezért a javaslat a Fidesz-frakció támogatását élvezi. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Felszólalások: Előző 98 Következő Ülésnap adatai