Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHMIDT ÁDÁM honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy mi, magyarok sportnemzet vagyunk. Hazánk népességszámban a 93., területének nagysága szerint a 108. az országok rangsorában. Ennek ellenére a nyári olimpiák összesített éremtáblázatán jelenleg a 8. helyen állunk, a világ legszűkebb élmezőnyéhez tartozunk tehát. Nem véletlen, hogy Magyarországon a sport nemzeti összetartozásunknak egyik alapvető pillére.

A sport mindig is fontos részét képezte a társadalomnak és a nemzeti identitásnak. Az idők során azonban a sport és a hozzá kapcsolódó jogszabályok is fejlődtek, ahogyan az elvárások és a kihívások is nőttek. A sporttörvény 2004 óta jelenti a sport szabályozási alapját, az eltelt idő azonban számos ponton szükségessé tette a korábbi szabályoknak a kor követelményeihez történő igazítását.

Az elmúlt két évben az állami sportirányítás a feladatainak ellátása során folyamatosan egyeztetett a sporttársadalom képviselőivel. Meggyőződésünk, hogy a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges a folyamatos visszacsatolás a sportszféra részéről, és konstruktív módon kell választ keresnünk a sportban felmerülő mindennapi problémákra.

E törvényjavaslat kapcsán sem történt ez másként, hiszen az előkészítésbe bevontuk a sporttársadalom teljes vertikumának képviselőit, így alakultak ki több hónapnyi munka során a törvényjavaslatban szereplő szabályozási elemek. A sporttörvény módosítását tehát az időszerűségen túl a sportszféra gyakorlati működése és az állami sportirányítás ezzel kapcsolatos tapasztalatai is szükségessé tették.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan említettem, versenysportban kiemelkedők vagyunk. A sportirányítás számára természetesen fontos az itteni eredményesség, hogy a legnagyobb sporteseményeken a lehető legjobb eredményt érjék el a magyar színeket képviselő sportolók. Ez nemcsak a sport népszerűsítését segíti, de honfitársaink büszkeségét, nemzeti önbecsülésünket is támogatja. Azonban a mi célunk az, hogy ne csak az élsportolókra, hanem mindenkire odafigyeljünk, aki kapcsolatba kerül a sporttal, aki csatlakozik a sportolók közösségéhez. Szeretnénk elérni, hogy aki egyszer közel került a sporthoz, az soha ne távolodjon el tőle, az életének örökké része maradjon a mozgás. Ezért is indítottuk el a „Sportoló nemzet” programot, amely abban segít, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő sportágat, sportegyesületet, a legkönnyebben elérhető sportolási lehetőséget. Mindenkinek esélyt kell teremteni, hogy ne legyen akadálya a rendszeres sportolásnak.

Ahhoz azonban, hogy ebben sikerrel járjunk, szükségünk van megfelelő statisztikai háttérre, naprakész adataink kell hogy legyenek a Magyarországon sportolók számáról, hogy tudjunk azokról a honfitársainkról, akik kapcsolatba kerültek a sporttal. Ennek érdekében a sporttörvény módosításában újításként bevezetjük az igazolt sportolói jogviszonyt, amely a sportolók, a sportszervezetek jogállásához kapcsolódó rendelkezéseket hivatott pontosítani.

Az igazolt sportolói kategória lényege, hogy minden hazai sportszervezet köteles minden náluk sportoló személyt regisztrálni a saját és az országos sportszövetségének nyilvántartásába. Ennek segítségével új alapokra helyezzük a sportoló és a sportszervezet közötti kapcsolatot. Innentől megszűnik a sportegyesületek tagfelvételi és sportszerződéskötési kényszere, ugyanis ezt követően a sportoló játékjogának átruházása az igazoláshoz kötődik.

Az új jogviszonyhoz nem kell sem versenyengedélyt kiváltani, sem sportolói szerződést kötni, ezek már az igazolt sportolói jogviszonyra épülve szerezhetők meg. Az igazolt sportolói jogviszony tehát alapjogviszonyként szolgál azon sportolók számára is, akik a későbbiekben versenyzőként, azaz amatőr vagy hivatásos sportolóként kívánnak sportolni. Ezáltal a szabályozás egy világos és átlátható rendszer alapjait fekteti le, valamint rendezett viszonyokat teremt, mindemellett pedig fontos adatokkal segíti a sportirányítást.

Tisztelt Országgyűlés! A sporttörvény módosítása kapcsán lefolytatott előzetes egyeztetések rávilágítottak arra, hogy ahhoz, hogy lépést tartsunk a korral, a mostani változtatással széles körű területeket kell lefednünk. Éppen ezért a módosításban pontosítjuk a Magyar Olimpiai Bizottság egyes feladatait, kiegészítjük a sportszövetségek adatkezelési jogosultságára vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműsítjük az olimpiai életjáradék szabályait, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség előírásait figyelembe véve az ezen a területen szükséges pontosításokat is.

A jogszabályi háttér megteremtésén túl, úgy látjuk, hogy a sporthoz kapcsolódó feladatok hatékonyabb ellátásához és a döntések szakmai szinten történő meghozatalához indokolttá vált a magyar sport intézményrendszerének bővítése. A sporttörvény jelenleg négy sportköztestületet nevesít, az állami sportirányításban azonban fontosnak tartjuk további két sportköztestület megalapítását.

Az új magyar sportirányítás tavalyi megalakulásakor kiemelt célként tűzte ki az edzők elismerésének, az edzői szakma megbecsülésének és helyzetének javítását, szeretnénk, ha a sportolók mellett ismét középpontba kerülnének az edzők is; azok a kiváló szakemberek, akik kialakítják gyermekeinkben a sportolás iránti szenvedélyt, illetve felfedezik a tehetségeket, és elvezetik őket a legmagasabb szintre. Hiszen ha ők nem teszik vonzóvá a sportot, nem szerettetik meg a mozgást a gyerekekkel, és nem nevelik őket megfelelően, akkor nincsen jövőnk, sem az élsportban, sem a közösségi sportban. Ezért indítottunk számukra új életpályamodelleket, és ezért kezdeményezzük most, hogy a hazai edzők érdekképviseletét biztosító, jelenleg civil szervezetként működő Magyar Edzők Társasága a jövőben köztestületként hatékonyabban láthassa el feladatát.

A sportélet kiemelt szereplői az egyesületek, ahol a mindennapos műhelymunka zajlik. Az eredményesebb szakmai érdekképviselet és működtetés érdekében törvénymódosításban kezdeményezzük a Sportegyesületek Országos Szövetségének köztestületté alakulását is.

(12.00)

Ez nem von el hatáskört a sportirányítás szereplőitől, viszont általa a SOSZ véleményező és javaslattevő szerepkörében hatékonyabb koordinációt tud végezni a sportszervezetek részére történő állami támogatások elosztásában, valamint eredményesebben tud fellépni a hazai verseny- és közösségi sport, a fogyatékosok sportja, a diák- és hallgatói sport népszerűsítésében.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek során jelentős fejlődés tapasztalható a sportesemények látogatottsága terén. Kijelenthetjük, hogy a hazai lelátók jelentős része újra megtelt élettel. Nem csoda, hogy az egész világon csodájára járnak az itteni hangulatnak, és megannyi kiváló sportrendezvényt láthattunk már vendégül. A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései a Puskás Arénában újra igazi családi rendezvények lettek. Ez elsősorban a pályán tapasztalható teljesítménynek köszönhető, emellett azonban kiemelkedő jelentősége van a pályán kívül, a nézőtéren uralkodó hangulatnak is.

Annak érdekében, hogy Magyarországon továbbra is minden állampolgár biztonságban érezze magát a stadionokban, a sporttörvény nézőtéri biztonságra vonatkozó előírásainak módosítására is szükség van, az elmúlt évek tapasztalatait szem előtt tartva. A módosítás célja ugyanis, hogy a jelenlegi szankciók hatékonyabban működjenek, a tipikusan előforduló visszaélések megelőzhetők legyenek, ezzel garantálva, hogy a sporteseményeket biztonságosan, minden résztvevő számára élvezhető módon bonyolíthassák le a szervezők.

Tisztelt Országgyűlés! A Himnusz a magyar nemzet identitásának egyik alappillére. Szövege és dallama egyaránt mély érzelmi kötődést és büszkeséget hordoz honfitársaink számára. Kifejezi a közösséghez tartozást, emlékeztet közös értékeinkre, szimbólumként szolgál a nemzet iránti tisztelet és elköteleződés kifejezésére. Amikor egy magyar sportoló a dobogó legfelső fokán áll, és felcsendül a Himnusz, az minden magyar embert jó érzéssel és büszkeséggel tölt el. Ez a pillanat mindig emlékeztet minket arra, hogy együtt többet érhetünk el, közösen nagyobb sikerekre vagyunk képesek.

A Himnusz éneklése ilyenkor nemcsak a sportteljesítményt ünnepli, hanem a nemzeti összetartozás érzését is megerősíti, ezáltal a sport és a nemzet összefonódik, hogy megünnepelje a magyarság sikerét. Egy ilyen kiemelkedően fontos jelkép méltóságát kötelesek vagyunk megőrizni, ezért kezdeményezzük a törvénymódosításban, hogy minden hazai rendezésű sporteseményen a Himnusz eredeti, Erkel Ferenc által megzenésített, 90 másodperces változata hangozzék el.

Tisztelt Országgyűlés! A sport stratégiai ágazat, magyar érdek és befektetés a jövőbe, a következő generációkba. Fontos számunkra, hogy a gyermekeinknek is átadjuk, mi mindenre képes a sport. Örök szövetség áll tehát fenn a magyarság és a sport között. A benyújtott törvényjavaslat az állami és civil sportirányítás által szükségesnek tartott, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a sportélet napi működését megkönnyítő módosításokat tartalmazza.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a magyar sport érdekeinek szem előtt tartásával támogassák ezt a törvényjavaslatot, amely hozzájárul a sportágak fejlesztéséhez, sportolóink sikeréhez és a magyar sport erősítéséhez. Ezen keresztül biztosíthatjuk, hogy hazánkban továbbra is büszkék lehessünk a sportban mutatott kiemelkedő teljesítményekre. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)