Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Sebők Éva közbeszól.  Vargha Tamás Rétvári Bencének: Fenyegetés!) Tisztelt Ház! A képviselő asszony nem fogadta el a választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon sor kerül.

Lukács László György és Z. Kárpát Dániel képviselő urak, a Jobbik képviselői, interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez: „Mikor áll el a kormány attól a tervétől, hogy ötszázezer migránsmunkást telepítsen be hazánkba?” címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban már másodszor került elénk az a törvényjavaslat, amely a kormány tervei szerint egy átfogó idegenrendészeti szabályozást tesz lehetővé, és a kormánypárti képviselők sokszor elmondják, hogy ők szigorítanák és egyértelművé tennék a külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának jogcímeit, feltételeit, a munkavállalást is ideértve. (Rétvári Bence: Így van!) Ugyanakkor, ha ezt a törvényjavaslatot közelebbről megvizsgáljuk, több olyan szabályt is találunk benne, amely egyértelműen veszélyes, és lehetőséget ad bizonyos kiskapuk kinyitására, már ami a migránsmunkások behozatalát illeti, ezek közül is pedig talán a legdurvább az, hogy kimentési lehetőséget ad azoknak a cégeknek, amelyek a kormánnyal közvetlenül egy megállapodást kötnek. Tehát egy nagyon bonyolult és nagyon szigorúnak mondott szabályrendszer sem vonatkozik azokra, akik a kormánnyal külön aláírnak egy papírt.

A helyzet az, hogy a kormány mindezekkel egy időben a jelek szerint eltörli a munkaalkalmassági vizsgálatot is az eddigi formájában, vagy legalábbis olyan változtatásokat eszközöl, amelyek után még egyszerűbb lesz a ki tudja, milyen egészségügyi állapotban érkező migránsmunkásokat behozni, alkalmazni. És hát, a törvényjavaslat legnagyobb hibája, hogy meg sem próbálja meggyőzni a hazai nagyvállalatokat vagy éppen az itt működő multicégeket arról, hogy sokkal jobban megérné megbecsülni a magyar dolgozókat, a normális bérek koncepciója alapján rendezni a bérkérdést az ő tekintetükben, és ebben az esetben nem lenne szükség a migránsmunkások behozatalának áramvonalasítására.

Egészen elképesztő a helyzet, hogy több mint 200 ezer magyar álláskereső alig kap mérhető segítséget, három hónap után az állam részéről lényegében semmilyet, miközben az átlagos munkakeresési idő 9 és 12 hónap között ingázott az elmúlt években  lenne tehát hova nyúlni. Nem állítjuk azt, hogy mind a 200 ezer álláskereső azonnal elhelyezhető lenne a munkaerőpiacon, de ha csak a fele, akkor már nem lenne szükség a százezres nagyságrendű migránsmunkás-behozatalra.

A kérdéseink egyértelműek: miért nyit kiskaput a kormány a neki kedves keleti gyáraknak, hogy mindenféle akadály nélkül hozhassanak migránsmunkásokat hazánkba, és összességében mikor szeretne a kormány végre elállni attól a tervétől, hogy 500 ezer, harmadik világból érkező munkást telepítsen be hazánkba?

Sokszor hivatkoztak kormánypárti képviselőtársak arra, hogy jó-jó, de hát ők először majd a magyar munkaerő-tartalékhoz fognak nyúlni, ami egyébként rendben is lenne, hogyha lennének ennek kimutatható, kézzelfogható jelei. De azt látjuk, hogy önöknek tízmilliárdokat kellene elkölteniük most a meglévő magyar munkavállalók ingyenes átképzésére, főleg az álláskeresőkre koncentrálva, és csak ezt követően lehetne feltenniük a kérdést, hogy kívülről bármilyen erőforrásra szükség van-e. A mi álláspontunk szerint nincsen.

A kérdéseink akutak, várjuk rájuk a konkrét válaszokat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes úr adja meg. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az idegenrendészeti törvénynek egy teljesen új kódexe fekszik a parlament asztalán, amely minden korábbinál szigorúbban szabályozza azt, hogy miként léphet be valaki Magyarország területére, miként maradhat itt, és adott esetben miként tanulhat itt, miként kutathat itt, vagy miként vállalhat munkát. Rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak minden esetre, hiszen senkinek nincs alanyi joga Magyarország területén tartózkodni, ezt a törvény már az elején lefekteti alaptételként. Márpedig, ugye, Európában pont ennek az ellenkezőjét mondják, ők, ugye, a Willkommenskultur nevében mindenkit behívnak, és majd itt, miután mindenki belépett az Európai Unió területére, majd utána elbírálják az ő kérelmeiket.

Mi pont fordítva állunk: csak az jöhet be Magyarország területére, aki a magyar törvényeket betartja, és semmifajta illegális migrációnak nincsen helye Magyarország területén. Nagyon szigorú szabályokat tartalmaz ez a törvény is arra, hogy aki illegálisan tartózkodik Magyarországon, nemcsak az, aki illegálisan lépett be Magyarország területére, hanem akinek volt egy legális jogcíme, de az megszűnt, annak az okmánya másnaptól kedve körözés alatt, amint ők megkapják, azon nyomban idegenrendészeti őrizetbe kerülhet, a hatóságok pedig kitoloncolják Magyarország területéről, és mindenkinek hat napja van elhagyni az ország területét, hogyha bármifajta jogcíme megszűnne arra, hogy itt tartózkodjon. Itt tehát a legszigorúbb szabályokkal, erőszakot is alkalmazva az állam nem fogja tűrni, hogy bárki jogtalanul tartózkodjon Magyarország területén.

Fontos, hogy senkinek nem szólhat határozatlan időtartamra a magyarországi tartózkodása, csak határozott időtartamokra szólhat, és nincs automatikus meghosszabbítás sem. Azt is szeretném cáfolni önnek, amit az előbb mondott, hogy aki beruházásra érkezik, annak micsoda kiskapui vannak. Egyáltalán nincsenek kiskapui, hanem itt egy nagyon szigorú, a korlátokat tartalmazó megállapodást kell kötni a magyar állammal, a magyar állam nevében eljáró külgazdasági és külügyminiszterrel, ő ezeket a feltételeket és korlátokat rögzíti, csak a beruházás időtartamáig tartózkodhatnak itt azok, akik a beruházáson dolgoznak, de legfeljebb három évig. Semmifajta korlátoknélküliségről nem beszélhetünk tehát itt, nagyon szigorú korlátok vannak.

Az is nagyon fontos, amire ön is utalt, hogy csak annyi ember érkezhet ide, csak annyi kaphat munkavállalási engedélyt, ahány üres álláshely van Magyarországon, és semmilyen álláshely nem adható oda külföldinek, ha azt előtte magyar embereknek nem hirdették meg, csak akkor, hogyha magyar emberrel nem sikerült azt betölteni. Egy nagyon hosszadalmas vizsgálat, két hatóság folyamatos együttműködése szükséges ahhoz, hogy ezt megvizsgálják, hogy valóban be lehete tölteni magyar emberekkel, és olyan szempontból is. Nagyon sok más hátrány mellett olyan szempontból is hátránya van annak, aki külföldivel dolgoztat Magyarországon, hogy egyrészről a külföldi után regisztrációs díjat kell fizetni, másrészről folyamatosan foglalkoztatási díjat kell fizetni.

Aki tehát külföldieket alkalmaz, annak a számára tehát olyan többletterheket is bevezet az új, szigorú jogszabály, amilyenek a magyar munkavállalóknál nincsenek; ezzel akarjuk a magyar munkavállalókat megvédeni, hiszen egyetlenegy külföldi tartózkodása sem jelenthet egyetlenegy magyar állampolgár számára sem semmilyen hátrányt  ezt tartalmazza ez a javaslat.

(15.20)

Migránsok pedig sem vendégmunkásként, sem másként Magyarország területére nem érkezhetnek. Ez a törvény ezt teljes mértékben kizárja, és a legszigorúbban lesújt rájuk.

Megszűnik például a törvényben az egyéb jogcím. Eddig lehetett egyéb jogcímen valakinek Magyarország területén tartózkodnia, ez a jogcím megszűnik. Ön is utalt rá kormánypárti képviselők mondataként, hogy pontosítjuk a jogcímeket, mi alapján lehet ideérkezni. Nincsenek olyan gumiesetek, amelyekkel valaki esetleg egy kiskaput ki tud használni, hanem csak a legszigorúbb szabályok mentén.

Megszünteti a törvény a letelepedési státuszt. Tehát nem lehetnek mostantól letelepedtek, miután ez a törvényjavaslat hatályba lép. Ezzel is szigorítjuk a szabályokat.

Úgyhogy én azt mondom önnek, tisztelt képviselő úr, hogy aki szigorítani akar a magyarországi tartózkodás feltételein, annak ezt a javaslatot támogatni kell. Aki migrációpárti, az persze nem fogja ezt támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Megkérdezem Z. Kárpát Dániel képviselő urat, hogy elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért nem áll módomban elfogadni ezt a választ, mert ha a kormány komolyan gondolná azt, hogy magyarokkal tölti fel a munkahelyeket, akkor egy normális bértámogatási programot dolgozna ki. (Rétvári Bence: Ez volt a járvány előtt.) Erről azonban nemcsak ebben a javaslatban nem volt szó, de a közelmúltban sem.

Ami viszont előttünk fekszik az asztalon, az az, hogy önök külön dohányboltokat is nyitnának adott esetben az érkező ázsiai migránsmunkásoknak. Mert négyezer fő fölötti munkásszállók környékén (Rétvári Bence: Azért, mert el lesznek különítve!) vagy zárt üzemegységekben még azt is beleteszik a módosításba, hogy külön dohánybolt nyílhasson. Egészen elképesztő! Miközben ugyanabban a munkakörben adott esetben hátrányban van a magyar dolgozó (Rétvári Bence: Nem igaz!) a külföldihez képest, mert külföldinek a lakhatását fizeti a multicég, az élelmezését, ellátását is fizeti, a magyarnak pedig csak ad egy fizetést, és oldja meg.

Zárásként egyetlen cikkcímet szeretnék felolvasni önnek máról: „Elbocsátják a Continental makói gyárából a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be”. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között: Gyalázat!  Szégyen!  Rétvári Bence: Honnan ez a cím?)

Felszólalások:   56-61   62-67   68-73      Ülésnap adatai