Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Mellár Tamás képviselő úrnak adom meg a szót, a Párbeszéd-frakció tagjának. Parancsoljon!

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A minap az Orbán-kormány bejelentett egy megszorító csomagot  az ő nyelvhasználatukkal persze ez csak költségvetési kiigazító csomag , amely 2200 milliárd forintra rúg; ebből 800-900 milliárd bevételnövelés és 1200-1300 milliárd kiadáscsökkentés. Ne legyenek kételyeink, hogy ennek nagy részét majd az állampolgáraink fogják fizetni. Éves összevetésben ez a GDP-nknek 3,5 százaléka.

A következő esztendőre hasonló nagyságú megszorítás lesz az eddig kiszivárgott pénzügyminisztériumi információk szerint, a két év összességében tehát a megszorító csomag eléri a GDP 7 százalékát. Ez arányaiban nagyobb, meghaladja az 1995-ös Bokros-csomagot, vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy semmi nem javult Magyarország gazdaságában az elmúlt 25-27 esztendőben.

Felhívom a válaszoló államtitkár úr figyelmét arra, hogy ne hivatkozzon arra, hogy most válság van, és ezért van szükség visszafogásra, mert milyen válság az, amelyben az előző évben 7,1 százalékkal nőtt a GDP, az első negyedévben pedig 8,2 százalékkal? Nem! Nem a válság és nem is a háború az oka ennek a megszorításnak, hanem sokkal inkább az, hogy 2017 óta egy igen erőteljes gazdaságélénkítő programot hajtott végre a kormány, gyorsított ütemben hívta le az európai uniós forrásokat, hatalmas állami beruházásokat indított el, az adósság/GDP hányados már egyébként jóval a háború kitörése előtt is, ősszel elérte a 80 százalékot.

(13.20)

Tehát szó sincs arról, hogy a háború miatt kerültünk volna ilyen helyzetbe. Arról van szó, hogy közbejött egy választási költségvetés, és majdhogynem helikopterrel szórta a pénzt a kormány annak érdekében, hogy a választásokon nyerni tudjon.

A nemzeti együttműködés keretében kialakult egy olyan gazdasági rendszer, amelyben megbízható elvtársak kezébe került a nemzeti tőke, nekik osztották az EU-s pénzeket, és ők kapták az állami megrendeléseket. Igen ám, de ez az újonnan létrejött nemzeti tőkésosztály egy olyan gazdasági rendszert működtet, amely nem produktív és nem versenyképes. Ha valaki kételkedik ebben a megállapításban, akkor kérem, próbálják felidézni, hogy mekkora részét adja az összes exportunknak a hazai tulajdoni többségű vállalkozások köre. Segítek: mindössze 20-25 százalékát. S ennek a 20-25 százaléknak vajon mekkora hányada tartozik a high-tech-iparágakba? Megint csak segítek: kevesebb mint 5 százaléka. Tehát csak akkor tud fennmaradni változatlan szinten a magyar gazdaság és benne a hűbéri láncot alkotó orbáni vállalkozói kör, ha többletforrásokhoz jut.

S most elérkeztünk abba az időszakba, amikor nincs többletforrás, amikor a kormány nem tud többletforrásokat bevonni sem az Európai Unióból, sem Keletről, és nagyon hiteleket sem tud a nemzetközi piacokról fölvenni, hiszen a magas, 80 százalék körüli adósság/GDP hányadosunk ezt nem igazából teszi lehetővé. Mindebből persze nem következik az, hogy összeomlik a magyar gazdaság, nem feltétlenül fog összeomlani. Nyilván sok múlik azon, hogy mégiscsak sikerüle valamilyen kis mennyiségű forrást a miniszterelnökünknek összeszedni. Illetve a másik nagyon fontos elem az, hogy az emberek miként reagálnak erre a helyzetre, vajon beleegyezneke a nagyobb elvonásokba, az alacsonyabb életszínvonalba vagy sem. Ha beleegyeznek, és egy kis többletforrás még csöpög, akkor ez akár több évig is eltarthat, de ezt nem fejlődésnek, nem növekedésnek, hanem sodródásnak, evickélésnek nevezhetjük, és tulajdonképpen szó sem lehet arról, hogy felzárkózzunk az Európai Unióhoz.

Tehát csak azt tudjuk biztosan mondani, hogy nem lesz magyar felzárkózás a következő években. Európa sereghajtói maradunk, és Bulgáriával fogunk versenyezni, hogy vajon az utolsó vagy az utolsó előtti szinten leszünk-e. Ez akkor is így lesz, ha elkezdik a GDP-t egy kicsit fölpumpálni, mert a fogyasztás és az életminőség tekintetében biztos, hogy sereghajtók maradunk. Ez nagyon sajnálatos dolog, újabb elvesztegetett 10-12 esztendő van mögöttünk, és újabb négy esztendő van előttünk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, a DK, a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Különleges az ön fejtegetése, ugyanis azt állítja, hogy nincs válság. Aztán azt is állítja, hogy a háború lényegében nincs hatással a magyar gazdaságra, a magyar gazdaság nehézségére. Kimondja, hogy ha van is nehézség, azt nem a háború okozta, hanem az okozta, hogy a kormány előrelátóan egy gazdaságfejlesztő intézkedéssorozatot hozott éveken át a beruházásokat jelentősen megnövelve, a munkahelyeket megőrizve, sőt azok számát növelve. A Covid-járványból európai szinten is az elsők között jött ki a magyar gazdaság, úgy, hogy a foglalkoztatottak száma csak átmenetileg csökkent, a Covid megszűnése után pedig újra növekedett  ön ezt állítja.

Majd azt állítja, hogy a magyar kormány intézkedései rosszak, és ami nehézséget okoz most a magyar gazdaságnak, a magyar költségvetésnek, azt lényegében a magyar kormány intézkedései okozták. Ezzel azt is állítja, hogy a magas infláció is a kormány miatt van, ami az ismert okok miatt jellemző egész Európában és Magyarországon is. Az ismert okok közül kiemelkedik az elhibázott európai uniós rezsipolitika, az energiaárak emiatti jelentős növekedése, amelyet a magyar kormány minden eszközzel megvéd, hogy az ország gazdaságát, a Magyarországon élő családokat ez ne érintse. Ön is tudja, hogy miniszterelnök úr legutóbbi sikeres fellépése az Európai Unióban történt. Roppant érdekes egyébként, hogy a háttérben nem hangosan, de sokan szurkoltak neki, hogy tartson ki egyedül az álláspontja mellett, mert ez az Európai Unióban az ő országaiknak is, amelyek nem merték ezt elmondani, pozitívumot jelent.

Azt gondolom, hogy a 2023. évi költségvetés tervezete a béke és a biztonság költségvetési tervezete, a rezsicsökkentés megvédését és a honvédelem megerősítését jelenti. Ez a mai napon került benyújtásra az Országgyűlés elé, és lesz lehetőségünk részletesen kitárgyalni, hogy mit is tartalmaz ez a költségvetés. Roppant érdekes, hogy ha ön is meg fogja ismerni ennek a tartalmát, azt fogja látni, hogy Magyarország a legnehezebb időszakban is egy egyensúlyi költségvetést tud biztosítani. A gazdaság termelékenységi képességét és növekedési képességét ez a költségvetés megtartja, s ami a legfontosabb, hogy megvédi a magyar családokat a mérhetetlen rezsiár-növekedéstől. Ez Európában egyedülálló.

Ha megvizsgáljuk a 2023. évi költségvetést, azt is láthatjuk, hogy a növekedés emelkedő pályán maradt, hiszen meg fogja haladni a 4 százalékot, ugyanakkor az infláció pedig végre csökkenésnek indul. Tervezetünk szerint az infláció mértéke 5,2 százalék lesz 2023-ban. Ezzel együtt a költségvetés hiánya is jelentősen csökken, azt 3,5 százalékra tervezzük, és egyértelmű cél, hogy újra 3 százalék alatti költségvetési hiányt tudjunk majd a következő években betervezni.

Az ön állításával szemben a magyar kormány felelős költségvetési és adópolitikát folytat, hiszen a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap létrejöttét külön extraadókkal biztosítja, extraprofitadókkal. A jelen világgazdasági helyzet egyesek számára kedvező és többletprofitot biztosít, és a magyar kormány ezt a profitot kéri el átmeneti időre ezektől a gazdálkodóktól. Úgy gondolom, hogy a magyar kormány eddig is, jelenleg is és a jövőben is felelős gazdaságpolitikát folytat, amelynek célja a magyar családok megvédése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai