Készült: 2024.05.12.14:22:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

8. ülésnap (2022.06.07.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:13


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Annyira abszurd és szürreális helyzetbe kormányozta Magyarországot a Fidesz, hogy ma már egy közszolgálati híradót könnyű összetéveszteni egy Bödőcs-szatírával. Csak az elmúlt egy hétből szemezgetve: Parragh László ismét elemében volt, 11 milliós karórában azzal biztatta az alulfizetett tanárokat és tűzoltókat, hogy a tanároknak ott a szabad nyár, a tűzoltóknak meg az adrenalinlöket  pénz nincs, de ne panaszkodjanak! , a katás vállalkozók adóját pedig szerinte meg kell emelni. Innen is üzenem, hagyják békén a katásokat, terheljék inkább a fideszes oligarchákat!

Aztán pedagógusnap alkalmából a tanárok bérrendezés helyett csak egy szép üzenetet kaptak Németh Szilárd tolmácsolásában  nyilván erre vágytak.

(13.40)

A miniszterelnök ugyan nem kapott szép üzenetet, viszont másfél milliós fizetését meg akarja emeltetni havi kétmillió forinttal, hogy az igazodjon a házelnök juttatásához, ezt javasolja az Országgyűlésnek. Mi lenne, hogyha a pedagógusok és a szociális dolgozók fizetését is a házelnök fizetéséhez igazítanánk?

Tudják, hogy hány százaléka most egy kezdő tanár fizetése Kövér László fizetésének? 8,5 százaléka. A szociális dolgozók átlagfizetése a házelnök fizetésének mindössze 10 százaléka. Azzal a szerény javaslattal szeretnék élni, hogy igazítsuk az ő fizetésüket a házelnök fizetéséhez (Németh Szilárd István: Legalább a tiédhez!), kapjanak 15 százalékot, az azonnal 500 ezer forintot jelentene számukra.

Aztán kiderült, hogy a tavalyi évben a pandémia és a gazdasági válság ellenére a száz leggazdagabb magyar vagyona 637 milliárd forinttal növekedett, 2020-ban a tíz leggazdagabb magyar vagyona 670 milliárd forinttal emelkedett. Mi ez, hogyha nem extraprofit?!

Ne legyen félreértés: egyetértünk, hogy a bankok, biztosítók, más multik nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a közterhek viseléséből, hiszen az elmúlt években több száz milliárd forintot tehettek zsebre annak köszönhetően, hogy Magyarországon van Európa egyik legalacsonyabb nyereségadókulcsa. Azonban a rendelet, amelyet hétvégén bocsátott ki a kormány, hiányos, mert hiányoznak belőle a következő területek, például a kaszinók, hiányoznak belőle a NER oligarchái, hiányoznak belőle az állami beruházások kivitelezői, akik közpénzből több mint ezermilliárd forintos árbevételt értek el, és hiányoznak belőle az olcsó magyar munkaerőn nyerészkedő autógyárak is, amelyek most is több száz milliárd forint nyereséget visznek ki az országból. Elvárjuk, hogy ők se maradjanak ki az extraprofit utáni adózásból.

Tisztelt Képviselőtársaim! De nem csak adóztatás létezik, nem lehet a profitadót csak önmagában kivetni. Miért ne lehetne a munkavállalókat is részesíteni a nagyvállalati nyereségből? Mi, szocialisták olyan szabályozásra fogunk javaslatot tenni, amely alapján a nagyvállalatok nyereségének egy részéből a dolgozók kapjanak azonos összegű juttatást, az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elve mentén. A nyereségadó tekintetében az MSZP, a Magyar Szocialista Párt szerint fel kell számolni azt a rendszert, hogy a legnagyobb magyarországi vállalatok gyakorlatilag nem fizetnek nyereségadót. Mi azt mondjuk, hogy a nagyvállalatok magasabb adókulcs alapján fizessenek társasági adót.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesztől már hallottuk, hogy kitől mit, hogyan vesznek el. Egy dolgot azonban nem hallottunk: hogyan lesz megfékezve az infláció, vane a kormánynak bármiféle terve a boltokban tomboló brutális drágaság ellen, akarnake önök bármit is tenni azokért az emberekért, akik már most sem tudják megfizetni a napról napra dráguló élelmiszereket, mert ez az ország a Fidesz vezetésével egy megélhetési katasztrófa felé sodródik.

Mi, szocialisták és szociáldemokraták úgy gondoljuk, hogy ebben a válságos helyzetben segíteni kell az embereknek, ezért a költségvetés tárgyalása során egy létbiztonsági, megélhetést segítő csomagot fogunk javasolni, ennek a bevezetését, amely megakadályozhatja a magyar családok, idősek és fiatalok lecsúszását. Ez a valódi magyar érdek, közös jövőnkért, Magyarországért. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Tuzson Bence államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nagyon érdekes volt a hozzászólása, pont azért is, mert egy MSZP-s politikusnak a hozzászólását hallhattuk, azét az MSZP-ét, amelyik annak idején, egy válság idején kormányozta Magyarországot, és nemhogy kivezette volna a válságból, hanem bizony még mélyebb válságba sodorta.

Magyarországon a bérek értéke a nullával lett egyenlő, emlékezzünk vissza, milyen adót vezettek be. Az önök adóztatásában nemhogy adó volt, de még az adót is megadóztatták, tehát olyan mértékű adóteherbe sodorták a magyar embereket, amelyet abban az időszakban alig lehetett kifizetni, csökkentek a bérek, elvették a 13. havi nyugdíjat, és sorolhatnám azokat az intézkedéseket, ne felejtsük el itt a rezsiárakat sem, hiszen ugyanebben az időszakban önök az egekbe hagyták szökni a rezsiárakat. Egy olyan országot hagytak maguk után, amely bizony a válság legmélyebb jeleit mutatta. Nagyon mély válságban volt az ország.

Önök által számonkérni azt, hogy hogyan zajlik Magyarországon egy válságkezelés, elég érdekes kérdés, főleg azért is…  sőt, most hirtelenjében az emberekért aggódik, azokért az emberekért, akikre önök terhelték annak idején a válságnak a következményeit. Azért szeretném felhívni arra az ön figyelmét, hogy milyen helyzetben is van Magyarország, honnan hova jutottunk.

Magyarország nagyon jó gazdasági pályán van, ezt még a koronavírus-járvány sem tudta megtörni. A koronavírus-járványt követően az egyik leggyorsabban állt helyre a magyar gazdaság, visszatért arra a szintre, mint ami egyébként korábban volt, amire egyébként ennek az évnek a végén fog az országok, az európai országok nagy része visszatérni, a világgazdaságot nem is tekintve. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon volt egy nagyon jó válságkezelés, és ennek a válságkezelésnek egyébként a legfontosabb eleme az volt, hogy mindig az embereket tekintettük a legfontosabbnak, és azt, hogy az emberek jövedelme még ilyen helyzetben se csökkenjen. Erre szeretném felhívni az ön figyelmét, és arra is, hogy ezt követően egyébként egy háború tört ki egy szomszédos országban, egy háború, amely nemcsak a magyar gazdaságot és nem elsősorban a magyar gazdaságot, hanem az európai gazdaságot rángatta meg.

Látjuk azt, hogy az európai energiapolitikának milyen következményei vannak. Ön beszél itt az inflációról meg az infláció visszafogásáról. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy van olyan ország az Európai Unióban, ahol 19 százalékos  19 százalékos!  az infláció (Varju László: Mint Magyarországon!), egy nagyon magas inflációról beszélünk.

Magyarországon az infláció a környező országok közül is a legalacsonyabb. (Gy. Németh Erzsébet: 40!) És hogy minek köszönhető mindez? Pont annak, amit Magyarországon a magyar kormány megtett, annak, hogy egyébként az élelmiszeráraknak is van egy plafonja, be vannak fagyasztva a legfontosabb élelmiszerek árai, az energiakérdés, a benzinár, a gázolajnak az ára, hogy 480 forint, míg a szomszédos országokban 700-800 forintos kiadásokról beszélünk. 15 ezer forint körüli az a megtakarítás, amit egy magyar ember el tud érni, ha elmegy tankolni, annak következtében, hogy ezek az árak be vannak fagyasztva. Vagy ilyen például a kamat kérdése is. Vigyázni kell a magyar emberekre, vigyázni kell arra, hogy bizony Magyarországon a gazdaság működőképes maradjon, és az emberek ki tudják fizetni a kamatterheiket (Varju László: Ezért növekszik!), erről szólnak a koránynak az intézkedései.

Ezért fontos az, hogy tartsuk is fenn ezeket az intézkedéseket, és a következő éves költségvetést, de még az ez évi költségvetést is erre kell alapozni. Nagyon fontos az, hogy meg lehessen tartani a rezsicsökkentést Magyarországon, és ezeknek a hatásoknak ellen tudjunk állni. Erről szól a költségvetés, és ezért van egy Rezsivédelmi Alap ebben a költségvetésben, és ezért lesz egyébként egy Honvédelmi Alap is, mert igenis Magyarországon a biztonság a legfontosabb.

Ebben a helyzetben a kormánynak az elsődleges feladata az, hogy azokat az értékeket, azokat az eredményeket, amiket elértünk az utóbbi időszakban, képesek legyünk megőrizni. Képesek legyünk megőrizni az emberek biztonságát és megőrizni azokat az eredményeket  a rezsicsökkentés területén is, az árak tekintetében, minden szempontból , amit egyébként elértünk, és a lehető legkisebb hatása legyen a szomszédos háborúnak és az európai válságnak a magyar gazdaságra.

Bízzunk abban, hogy Magyarország a lehető legjobban fog kijönni ebből a helyzetből, és a magyar gazdaság, ahogy egyébként most is, az élvonalban van, erősödött (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a továbbiakban is erősödni fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai