Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Fazekas képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Meddig bírjuk még az embercsempészek nyomását?” címmel. Szászfalvi László képviselő urat illeti a szó.

(17.50)

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindennapjainkat több hónapja elsődlegesen az orosz-ukrán háború és az ebből fakadó energiaválság okozta feszültség tölti ki, de egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a Magyarország határaira nehezedő migrációs nyomásról. A határzár megépülése annak idején nemcsak az illegális bevándorlókból váltott ki komoly indulatokat, Brüsszel és a hazai baloldal azóta is folyamatosan támadja Magyarországot és a magyar embereket azért, amiért nemet mondtak a bevándorlásra.

Sajnálatos módon az elmúlt években jelentősen megnőtt a migrációs hátterű elkövetők általi bűncselekmények száma is. Ebben az évben rekordot döntött az elfogott embercsempészek száma. A hazai börtönökben fogva tartott embercsempészek aránya folyamatosan nő. Az embercsempészek  nem riadva vissza különféle eszközöktől  válogatott módszerekkel próbálják átjuttatni határainkon az illegális bevándorlókat. Magyarország azonban töretlenül védi határait. Az embercsempészek nehezen tudják kijátszani a kormány által nemrégiben felállított, szervezetten működő határvadász egységeket.

Az elmúlt években számos európai ország is felismerte a védekezés fontosságát. Bebizonyosodott, hogy a határvédelem legeredményesebb formája és módja a kerítésépítés. Azonban hiába védjük az európai határt és szolgáljuk ezzel Európa biztonságát, ha ennek a közös teherviseléséhez az Európai Unió nem járul hozzá.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az embercsempészés, mint tudjuk, bűncselekmény. Azt is látjuk, hogy az elkövetett bűncselekmények jellegéből adódóan egy elítélt rab akár több évre is börtönbe kerül, ami a magyar állam számára jelentős anyagi terhet jelent. Ezekre a rabokra minden egyes elköltött forint a magyar adófizetők zsebéből megy, ami komoly többletköltséget jelent a magyar költségvetés, a magyar gazdaság számára. Már több alkalommal egyértelművé tettük Brüsszel számára, hogy Magyarország önállóan nem viselheti ezeket a költségeket. Mint tudjuk, a határkerítést mi fizettük ki, annak költségeihez az Unió csupán 2 százalékos mértékben járult hozzá.

Az illegális határátlépések során nyelvi és kulturális különbségek miatt számos egyéb költség is keletkezik. Gondolok itt a fordítási vagy az egyedi étrend biztosításából fakadó költségekre. Továbbra is napirenden van a migrációs paktum elfogadásának erőltetése, mely automatizálná a migránsok befogadását Európába.

Kérdezem ezért tisztelt államtitkár urat, meddig bírjuk még az embercsempészek nyomását. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szászfalvi képviselő úr. A belügyminiszter úr kérésére a választ Rétvári Bence államtitkár úrtól kapjuk meg.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az embercsempészek számának növekedése még radikálisabb, mint az illegális migránsok számának növekedése, az agresszivitásuk pedig egyre jobban látható. Míg 2020-ban 455 embercsempészt fogtak el a hatóságok, tavaly 1277-et. Míg a migráció csúcsévében, 2015-ben 1177-et, addig idén  bár még nincs vége az évnek  már 1572-t. Nem volt tehát még olyan év Magyarországon, amikor annyi embercsempészt fogtak volna el, mint az idei esztendőben.

Ez egy óriási nyomás a magyar börtönökben is, hiszen több mint 2500, embercsempészés miatt börtönben ülő fogvatartott van a magyar börtönökben. Ez jóval több most már, mint a 10 százaléka a magyar börtönöknek. Ez azt jelenti, hogy négy átlagos magyar börtön, ha arányaiban vetítjük, szinte csak embercsempészekkel lenne megtölthető. Nyilván arányosan vannak több börtönben, de négybörtönnyi kapacitást emészt fel Magyarországon az, hogy mi Európa közös határát védjük.

Az, ami Magyarország számára többletköltség ezzel kapcsolatban, az óriási. Ahogy ön is utalt rá, a tolmácsolás költségei, étrend, speciális szokások, kulturális különbségek, ezeket mind kezelni kell, ez mind többletteher a magyar büntetés-végrehajtáson. Ráadásul több tíz millió forint a tolmácsolási költség is. Egy-egy embercsempész büntetése négy-öt év, ami azt jelenti, hogy 5 millió forintba kerül a magyar adófizetőknek. Az a többletköltség, amit Magyarország költ a börtönökre az embercsempészek miatt, az évente legalább 3 milliárd forintnak felel meg, és ezt mi fizetjük ki, miközben ebből mi az Európai Unió közös határát védjük, és azokat a bűnözőket tartjuk fogva, akik az Unió határát és az Unió érdekeit sértették. Ezért lenne indokolt, hogy ezt a költséget ne Magyarország vállalja kizárólagosan.

Nagyon automatikussá vált, üzletszerűvé vált az embercsempészet, folyamatosan fejlesztik a módszereket. Van, amikor az embercsempészek 30-50 fős csapatokba szervezik az illegális migránsokat, egyszerre indítják el őket a határ különböző szakaszain, abban bízva, hogy amikor az egyik vagy a másik csapatot tartóztatják fel a határvadászok, rendőrök, katonák, akkor a többi csapat át tud jutni. Jól látható a szervezettség.

Jól látható, hogy itt fegyveres leszámolásokra is sor kerül. Szabadkánál, ismerjük a történéseket, fegyverek is eldördültek, többen megsérültek, egy ember meg is halt, mert egymás között osztották fel az embercsempészek a piacot. Elmondta az egyik bevándorló, de bármelyik elmondhatta volna, hogy hogyan működik a rendszer: „SIM-kártyákat vettünk a telefonunkba, mert azokon kapjuk az utasításokat. Szólnak, hogy mikor induljunk meg a határ felé. Ellenőrzik, hogy megérkezette a pénz, amit otthonról küldenek, utána segítenek átmenni a kerítésen.” Ez egy óriási illegális üzlet nagyon sokak számára. Magyarország fellép ez ellen, de az Európai Unió ebben sem nyújt segítséget.

Bizonyos határszakaszokra már a lengyelek sem hívták el a Frontexet, mert a Frontex nem abban segített az európai tagállamoknak, hogy ne jöjjenek be az illegális migránsok, hanem utána, miután egy-egy roham lezajlott, a Frontex emberei a migránsjogokat kérték számon a határt védő, a törvényeket betartó határőröktől más országokban is. Ezért inkább távol tartják magukat, mert nem segítettek a határ őrizetében, hanem csak abba kötöttek bele, hogy mindenhol, minden egyes lépésük pontosan megfelelte a különböző elvárásoknak, és nem sérülte valahol a törvénysértők joga. Ezért a törvények betartóit és a törvények tisztelőit vette elő a Frontex. Ez egy elfogadhatatlan hozzáállás. Ugyanúgy, amit a magyar baloldal is tesz, amikor azt mondja, mondjuk, Tordai Bence, hogy értelmetlen, embertelen és pazarlóan drága a magyar kerítés, ahogy ezt Dobrev Klárától Kunhalmi Ágnesig mindenki támadta akkor is, amikor felépítettük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Szászfalvi képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen államtitkár úrnak a válaszát. Azt gondolom, hogy újra és újra el kell mondanunk, mert talán ez még a köztudatba nem jött át, hogy mind az illegális határátlépés  benne is van természetesen ebben a kifejezésben , mind pedig az embercsempészés bűncselekmény. Nemcsak Magyarországon bűncselekmény mindez, hanem az egész Európai Unióban, minden jogállamban.

Azt gondolom, hogy Magyarország az elmúlt években mindent megtett és minden lehetőséget megragadott, sőt példát adott nemcsak a saját, hanem az Európai Unió határainak a megvédése tekintetében is. Mindezek alapján pedig az Európai Uniónak ki kellene fizetnie a határvédelem költségeinek minimum az 50 százalékát azonnal, hiszen ez nekünk jár. Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát, amelyet elfogadok. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   133-138   139-144   145-150      Ülésnap adatai