Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári Bence államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, kérdést kíván feltenni az agrárminiszter úrnak: „A kormány miért nem szerezte vissza a jogtalanul külföldi kézbe került birtokokat?” címmel. Dócs Dávid képviselő urat illeti a szó.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Orbán Viktor a minap a Petőfi rádióban új idegenrendészeti törvényt sürgetett (Rétvári Bence: Kossuth!) a migráció korlátozására, mivel, mint fogalmaz: a migránsok elélik előlünk az országot.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a migrációnak vagy honfoglalásnak több fajtája is van, ezek közül csak az egyik a déli határunknál tapasztalható tömegek beáramlása. A másik ága az a gazdasági migráció, melynek keretében munkavállalóként özönlenek be országunkba idegen nemzetek szülöttjei az önök hívására, de vannak olyan külföldi gazdasági migránsok is, akik a rendszerváltás után szereztek  és szereznek azóta is  óriási földterületeket hazánkban.

A Dunántúlon, ahol 1000-1500 hektárnyi területek vannak már jórészt kerítés mögött, az egyre nagyobb, megyényi területeket birtokló külföldi gazdák és befektetni vágyók étvágya csillapíthatatlan, ezt láthatjuk, így terjeszkedésük is garantált, hiszen amióta világ a világ, eddig még minden földnek volt gazdája. S ha nem a magyar emberek fogják birtokolni azt, hát, majd megteszi más. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ők csak kizsákmányolható erőforrásként fognak tekinteni erre a földre, nem pedig szülőföldjükként. Éppen ezért mi azt gondoljuk, hogy a magyar föld védelme stratégiai kérdés a jövőnk szempontjából.

A Mi Hazánk éppen ezért a magyar földet nemzeti kincsnek tekinti, s olyan mezőgazdaságot építene rá, ahol a magyar kisgazdák és családi gazdálkodók tudnak érvényesülni, nem pedig az osztrák nagygazdák kerülnek monopolhelyzetbe, hiszen nem szeretnénk vendégmunkásokká válni a saját országunkban.

(17.50)

Éppen ezért a kérdésem az lenne, hogy milyen szigorításokat tervez a magyar kormány a magyar föld megvédése érdekében. Mekkora földterületről tudnak, ami jelenleg nem magyar kézben van? És a kormány miért nem szerezte vissza a jogtalanul külföldi kézbe került földterületeket? Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Dócs Dávid képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a földforgalmi törvény értelmében külföldi természetes és jogi személyek Magyarországon föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Az ezt megelőző, a termőföldről szóló törvény is hasonlóan szigorú szabályozást tartalmazott, mivel a külföldiek számára egy rendkívül szűk esetkört leszámítva nem tette lehetővé a földszerzést. Ennek okán nem értelmezhetők a képviselő úrnak a külföldi kézben lévő földbirtokokra, illetve azok visszaszerzésére és mértékére vonatkozó felvetései.

Az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettség, hogy Magyarországnak meg kellett nyitni a földpiacát a tagállami földművesek előtt, hiszen 2014. április 30. napján lejárt az erre vonatkozó moratórium. A földforgalmi törvény tehát a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinkkel összhangban nemzeti elbánást nyújt a földszerzésben, és gyakorlatilag minden földszerző tekintetében a földművesek nyernek lehetőséget.

Tisztelt Képviselő Úr! A birtokpolitikai célok érvényre jutásának egyik legfontosabb eszköze az elővásárlási jogosultságok rendszere, amely biztosítja, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, kiegészítve az állattartó telepeket üzemeltető, eredetvédett vagy bioterméket előállító gazdákkal, az osztatlan közös tulajdonú földterületek esetében a földműves tulajdonostárssal, illetve a családi gazdálkodás valamely formáját választó személyek tulajdonszerzésének támogatásával. A családi gazdálkodás a magyar mezőgazdaságban kiemelt helyet tölt be, ezért a földforgalmi szabályozás előnyben részesíti azokat.

Emlékeztetem rá, hogy az Országgyűlés 2014-ben elfogadta a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt. A büntető törvénykönyv is szabályozza, illetve bünteti minden egyes kijátszás lehetőségét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   197-200   201-204   205-208      Ülésnap adatai