Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-24   25-38   39-64      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6073. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Latorcai Csaba úrnak, a területfejlesztési minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az elmúlt években számos olyan reformot hajtott végre, amelyek a hazai közbeszerzések hatékonyságának javítását, az átláthatóság növelését, illetve az Európai Unió szervei által megfogalmazottak teljesítését szolgálták.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény jelenlegi módosításának céljai között jelen esetben is fontos helyet foglal el a közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítása, különösen a közbeszerzésekben tapasztalt verseny további fokozása. Emellett az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalt, a közbeszerzéseket érintő egyes intézkedések végrehajtása is hangsúlyos szerepet kap a javaslatban.

A módosítócsomag egyik legfontosabb intézkedése a jogorvoslati díjakat érinti. Ezen a közbeszerzési szereplőket érzékenyen érintő területen azért szükséges változtatásokat végrehajtani, mert 2023 márciusában a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről szóló cselekvési terv elfogadásával a kormány számos közbeszerzésekkel összefüggő lépésről hozott döntést, közöttük a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy a jogorvoslati díjakra irányadó szabályozás ösztönözze a közbeszerzési eljárásokban való szélesebb körű részvételt.

Várakozásaink szerint a közbeszerzési jogorvoslati díjak csökkentésével javulni fog a közbeszerzési jogsértések elleni fellépés, valamint szélesednek a mikro-, kis- és középvállalkozások jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférésének lehetőségei. A jogorvoslati díjak felülvizsgálata ugyanakkor nem kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat érinti. A javaslat ugyanis  figyelembe véve az Integritás Hatóság javaslatát  a bírósági eljárás díjához kapcsolódóan is új rendelkezést vezet be, egyértelműsítve és egységesítve az alkalmazandó szabályokat. Ezt szolgálja az illetékekről szóló törvény módosítása.

Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvény módosításának legfőbb elemei a következők: az előbb már említett jogorvoslati díjak reformja, a jogorvoslathoz való könnyebb hozzáférés és a tisztességes verseny elősegítése indokolta a díjak csökkentését, ahogy az előbb elmondtam, azt a célt sem szem elől tévesztve, hogy a jogorvoslati díj mértéke ne támogassa az indokolatlan, illetve visszaélésszerűen alkalmazott jogorvoslati szándékot.

Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak egyrészt a korábbi miniszteri rendeleti szint helyett törvényi szabályozást kapnak, másrészt megvalósul ezek bizonyos mértékű csökkentése is, a magas értékű jogorvoslati díjak kiküszöbölése érdekében csökkennek ugyanis a százalékos mértékben megállapított díjak maximális összegei.

Az eljárást megindító közbeszerzési dokumentumok, illetve azok módosításának jogsértő volta miatt indult jogorvoslati eljárások esetében az új szabályozás a díjakat 50 százalékkal alacsonyabban határozza meg, ezzel is ösztönözve a versenykorlátozó feltételekkel szembeni fellépést.

A bírósági eljárás illetéke esetében jelenleg az illeték mértékét közbeszerzési ügyekben a pertárgy értéke alapján kell megállapítani, azonban a pertárgy értékének megállapítása különbözőképpen történhet  például a közbeszerzés becsült értéke vagy a kiszabott bírság összege alapján , ezért a módosítást követően az illetékek mértékére a közigazgatási perekben irányadó érték lesz egységesen alkalmazandó, amely alacsony összegű illeték megfizetése mellett teszi lehetővé a bírósági jogorvoslat igénybevételét.

A közbeszerzési eljárás részeinek önálló kezelését biztosító módosítás alapján az európai uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések körében lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyes közbeszerzési részek tekintetében eltérő időpontokban hirdethessen eredményt. Ezáltal, várakozásaink szerint, nőni fog az eljárások hatékonysága. Ha valamelyik rész tekintetében elhúzódik a bírálat időtartama, a problémával nem érintett részek tekintetében nem lesz akadálya az eljárás befejezésének és a szerződés megkötésének.

A közbeszerzési eljárást megindító dokumentumok módosítására vonatkozó szabályozás pontosítására is sor kerül a tervezetben, összhangban az európai uniós bírósági gyakorlattal és a vonatkozó európai uniós irányelvi követelményekkel.

A transzparencia és az egyenlő bánásmód alapelveinek érvényesítése mellett az új szabályozás alapján a dokumentumok módosítása akkor nem megengedett, ha a módosítás alapvetően befolyásolhatja az adott közbeszerzés iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét, ezt azonban nem egyetlen gazdasági szereplő szemszögéből, hanem a piac jellemzői alapján kell megítélni.

A közbeszerzési eljárások gyorsabb lefolytatását segíti elő, hogy a törvényjavaslat értelmében 180 napról 150 napra csökken az az időtartam, amelyet követően az ajánlatkérő már nem fejezheti be az eljárást eredményesen, ha a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn. A javaslat ezzel fellép az ajánlatok bírálatának túlzott elhúzódásával szemben, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbb legyen az ajánlattétel.

Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési törvény módosítására tett javaslatában a kormány az európai uniós normákra, valamint a joggyakorlatban felmerülő problémákra, tapasztalatokra, visszajelzésekre alapítottan olyan rendelkezések elfogadását kéri az Országgyűléstől, amelyek a legfrissebb európai uniós szabályoknak, illetve a magyar kormány célkitűzéseinek való megfelelést, a közbeszerzési joganyag alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdések rendezését, valamint a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását szolgálják.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az illetékekről és a közbeszerzésekről szóló törvények módosítására vonatkozó T/6073. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.20)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt.

A törvényjavaslat célja a közbeszerzési eljárások és az azokkal összefüggő jogorvoslatok hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb lefolytatásának jogalkotói részről történő elősegítése, összhangban a kormány által elfogadott, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről szóló cselekvési tervvel. Így a törvényjavaslat a közbeszerzési verseny élénkítéséhez járulhat hozzá.

A jelen törvényjavaslat elfogadásával az Európai Parlament és a Tanács 2020/2092. rendelete szerinti kondicionalitási eljárásban az Európai Bizottság elé tett vállalások részét képező akcióterv egyes intézkedéseit hajtja végre. Az előterjesztő figyelembe vette az Integritás Hatóság 2023. éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény által létrehozott korrupcióellenes munkacsoport egyes javaslatait, valamint a gyakorlat igényeit az eljárások nagyobb rugalmasságára vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Az illetékekről szóló törvény módosításának célja a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseivel szembeni közigazgatási perben fizetendő illetékek megállapítása esetén az egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése. A módosítással az illeték mértékére az illetéktörvény 45/A § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben irányadó mérték lesz egységesen alkalmazandó, ahogy államtitkár úr is elmondta az expozéjában, azaz 30 ezer forintos illeték megfizetése mellett teszi lehetővé a bírósági jogorvoslatot.

A törvényjavaslat szerint a közbeszerzési eljárás, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megállapítható legmagasabb összege csökken mind az uniós értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzési eljárások esetében. Az eljárást megindító felhívással és közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos jogorvoslat esetén a díjakat a módosítás 50 százalékkal csökkenti a díj minimumának fenntartása mellett, ezzel segítve az ajánlatkérők esetleges versenykorlátozó előírásaival szembeni fellépést.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet segíti az átláthatóságot is. Ennek szellemében javítja a közbeszerzési adatokhoz való hozzáférést. A Közbeszerzési Hatóságnak közzé kell tennie valamennyi öntisztázási kérelem tárgyában hozott határozatát, így az elutasító határozatokat is, továbbá a szerződés megszüntetésének, felbontásának, érvénytelensége megállapításának vagy hatálybalépése elmaradása rögzítésének törvényi előírása az elektronikus közbeszerzési rendszerben javítja a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok elérését.

A bírósági ítéletek kézbesítése a közbeszerzésekért felelős miniszter számára a jövőben lehetővé teszi majd a jogorvoslatokra vonatkozó információk hatékonyabb elemzését, ami a közbeszerzések hatékonyságát mérő teljesítménymérési keretrendszer működését segíti.

A jogszabálytervezet a gyorsabb és hatékonyabb közbeszerzési bírálatot is ösztönzi, 180 napról 150 napra csökkenti azt az időtartamot, amelyet követően az ajánlatkérő már nem fejezheti be az eljárást eredményesen akkor, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn. Ez a gazdasági szereplők oldalán az ajánlattételkor nagyobb kiszámíthatóságot is eredményez.

Szigorodnak az előzetes vitarendezés szabályainak megsértése esetére irányadó szankciók is. A közbeszerzés becsült értékének 10 százalékát kitevő bírság helyett 15 százalékos mértékű bírság kiszabása is lehetővé válik, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban nem küldi meg az álláspontját és intézkedést sem tesz.

A jogalkotó szándéka az eljárások rugalmasabb lebonyolítását segítő változások bevezetése, a közbeszerzési eljárás egyes részeinek önálló kezelését biztosító törvényi lehetőségeik bővítése. Ennek keretében az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést az egyes részek tekintetében külön időpontban is közzéteheti, illetve megküldheti az ajánlattevők részére. Így lehetővé válik, hogy abban az esetben, ha az eljárásnak csak egyes részeiben jelentkezik valamilyen akadály a bírálat során, amely hátráltatja az eljárás befejezését, a nem érintett részek tekintetében sor kerülhet az eljárás befejezésére és szerződéskötésre.

A jelenleg alkalmazott szigorú jogértelmezés rugalmasabbá tétele érdekében változik az a szabály, amely a közbeszerzési dokumentumok ajánlattételi határidő előtti módosítását korlátozza. A jogalkotó folyamatosan figyelemmel kíséri a hatályos rendelkezések alkalmazását, a gyakorlat által indokolt módosításokat elvégzi, így az eljárás eredményeiről szóló tájékoztató megküldésének határidejét 3 munkanapról 20 napra javasolja emelni.

A nemzeti eljárásrend alkalmazása alóli kivételek közé beépül a személyszállításhoz kapcsolódó menetjegyek és bérletek beszerzése. Ezt egyébként jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályozza, amelyet a javaslat természetesen hatályon kívül helyez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a módosítások célja a hatékony és szabályos jogalkalmazásnak, valamint a jogorvoslati eljárások könnyebb kezdeményezésének az elősegítése, az adatok jobb rendelkezésre állásának biztosítása, illetve szükség szerint a törvény szövegének technikai kiigazítása.

Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Most Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előterjesztő szerint a javaslat célja egyrészt a gyakorlati tapasztalatok beépítése, másrészt az Európai Bizottság felé tett vállalások teljesítése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben, az illetéktörvény módosítása és a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos.

A javaslat fontosabb módosításai az alábbiakban foglalhatók össze. Az illetékörvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jogorvoslati eljárások díja egységesen 30 ezer forint legyen, mely a kormány szerint is kifejezetten alacsony. A közbeszerzési ügyekben eddig a pertárgy értékének megállapítása különbözőképpen történhetett, például a közbeszerzés becsült értéke vagy a kiszabott bírság összege alapján. Sok esetben pedig a bíróság a meg nem állapítható pertárgyértékre irányadó szabályokat alkalmazza.

Az elektronikus hirdetményminták, az úgynevezett e-form bevezetésével és az elektronikus közbeszerzési rendszer ehhez kapcsolódó fejlesztésével az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések körében lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyes közbeszerzési részek tekintetében eltérő időpontokban hirdethessen eredményt, illetve tegyen meg bírálati cselekményeket. Ennek nyomán az előterjesztő szerint a törvényjavaslat megteremti a közbeszerzés egyes részei önálló kezelésének lehetőségét oly módon, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az egyes részek tekintetében külön időpontokban is közzéteheti, illetve megküldheti az ajánlattevők részére.

Az előbbi megoldás nagyban növelheti az eljárások hatékonyságát például akkor, ha valamelyik rész tekintetében elhúzódik a bírálat időtartama, mivel ilyenkor a problémával nem érintett részek tekintetében nem lesz akadálya az eljárás befejezésének és a szerződés megkötésének.

A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a közbeszerzési eljárással vagy a megkötendő szerződéssel összefüggő feltételek olyan módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét.

Ennek a módosításnak indoka a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítására vonatkozó szabályozás pontosítása, összhangban az európai uniós bírósági gyakorlattal és az irányelvi következményekkel.

(11.30)

Az EU Bírósága a C-298/15. számú Borta-ügyben hozott ítéletének 74. pontja alapján a közbeszerzési dokumentumok jelentős módosítása is megengedett új közbeszerzési eljárás indítása nélkül, kivéve akkor, ha azok módosítása annyira lényeges, hogy a módosított feltételek további potenciális ajánlattevők érdeklődését is felkeltenék. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására megadott határidőig nem nyilatkozik arról, hogy fent kívánjae tartani az ajánlatát, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát fenntartja. Továbbá az ajánlati kötöttség időtartamára irányadó 180 napos határidő 150 napra csökken az eljárások elhúzódásának megakadályozása és a megfelelő ajánlattétel jobb biztosíthatósága érdekében.

A szárazföldi, vízi vagy légi személyszállításhoz kapcsolódó menetjegyek beszerzésének speciális jellegére és az ezen területen fennálló korlátozott versenyre tekintettel a kormány szerint indokolt az uniós értékhatárokat el nem érő ilyen típusú beszerzéseknek a Kbt. hatálya alóli kivételi körbe helyezése.

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak törvényi szabályozást kapnak, másrészt megvalósul ezek bizonyos mértékű csökkentése. A jogorvoslati díjak mértékének meghatározása során a jogalkotó egyrészt figyelembe vette, hogy azok mértéke hivatott garantálni, hogy csak indokolt esetben kezdeményezzen valaki jogorvoslati eljárást, másrészt az arra vonatkozó általános elvárást, hogy minél szélesebb körben fontos biztosítani a jogellenes ajánlatkérői magatartással szembeni fellépést.

A jogorvoslati díjak felülvizsgálatának szükségességére az Integritás Hatóság 2023. évi elemző integritásjelentése és a Korrupcióellenes Munkacsoport is felhívta a figyelmet, valamint annak szükségességét a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer körében elvégzett kérdőíves kutatás eredményei is igazolták.

Néhány gondolatot az előzményekről. November 8-án lépett hatályba az állami építési és beruházási törvény, amely több ponton módosította a közbeszerzési törvényt is. Emlékezhetünk, hogy ez a nagy állami építési reform  Lázár János építési és közlekedési miniszter szívügye  elég nehezen jutott el az ötlettől a hatályos jogszabályig, eközben ennek a nagy szabályozási reformnak az egyik legizgalmasabb  ha nem is építési, de közlekedési kifejezéssel  mellékvonala volt az a kérdés, hogy a jövőben ki és hogyan bonyolíthat majd le egy közbeszerzést. Lázár János, vagy szakmai meggyőződésből, vagy a hatalmi harc részeként, nem tudom, esetleg valamilyen revans miatt, mindenáron végig akarta vinni a közbeszerzési reformot. Ez végül is megtörtént, kitehető a pipa, csak közben annyira felhígult a szabályozás, annyi minden változott, hogy van, ami kikerült, van, amit nem tisztáz a törvény, de a végeredmény legfeljebb felemás lett  mondta egy közbeszerző a Telexnek.

Mi a változások kulcseleme? Mindenesetre az, hogy a közbeszerzéseknél korábban volt egy fontos szereplő: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó; ők magáncégeknél vagy közintézményeknél dolgozó képesített szakemberek voltak. Helyettük és részben velük párhuzamosan a törvény meghatározott egy újabb szereplőt: az állami közbeszerzési szaktanácsadót, aki már definíciószerűen állami alkalmazott. Ha nagyon leegyszerűsítjük az eredeti szándékot, akkor arról van szó, hogy ne magánszereplők zsírosodjanak a közbeszerzések megszervezésénél, hanem ez a szaktudás kerüljön be a minisztériumokba. „Nyilván, hogy nem okozott meglepetést, már tudjuk, hogy mit fognak elfogadni”- mondta egyébként egy forrás. Ő egyébként kívülről úgy ítélte meg, hogy az állami építési törvényt és konkrétan a közbeszerzési vonatkozásokat sokan fúrták  miniszterek, államtitkárok, maga az apparátus is , Lázár a felelős az állami beruházásokért, nyugodtan határozza meg ennek a feltételrendszerét. De most az látszik, hogy a 2026-ig adott mentességek kivételes időt adtak, aztán legfeljebb majd meghosszabbítják ezeket.

Mi konkrétan azt látjuk, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium, vagyis a törvény fő motorja is gőzerővel adott még a törvény elfogadása előtt az FAKSZ-tagoknak külsős megbízásokat, mert nem bírta volna önerőből ellátni ezeket a feladatokat  tudtuk meg a sajtóból. Az biztos, hogy a korábbi rendszer vadhajtásait le kellett vágni, és azokat meg kellett fogni, akiknek tölcsérből öntötték a pénzt.

De az is igaz, hogy a különböző szervezeteknek azért nem véletlenül szervezték ki a feladatokat. Aki egy minisztériumban vagy egy nagy állami cégnél megszokta, hogy kiadhatta a munkát, delegálhatta annak felelősségét és a kellemetlenségeket is, például a közbeszerzésekkel járó helyszíni bejárásokat. Ez építési feladatnál mindig kötelező, de olykor még egy árubeszerzésnél is, például ha egy kórház egy nagyobb gépet rendel, és meg kell nézni, miként is fér az el  mondta ezt Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője, aki azt mondta, hogy a változások nagyon technikaiak, ami nem lenne gond. A baj valójában az, hogy a magyarországi közbeszerzési piac korrupciós zavarait, például az ajánlattevők piacfelosztó taktikáit és más összejátszásokat, valamint ajánlatkérői oldalon a kiírások testreszabását, a versenyszűkítő feltételek meghatározását ezek a módosítások sajnos nem fogják megakadályozni, sem pedig megelőzni.

A jelenlegi szabályok mellett is lehetne tisztességes közbeszerzéseket csinálni, és sajnos az új szabályok mellett is lehetőség lesz továbbra is a korrupt beszerzésekre.

Az egyik közbeszerzési szakember forrásunk szerint a szabályozás mindenesetre nagyon bonyolult lett, vélhetően azért, mert nagyon sokféle háttérlobbi érvényesíthette az akaratát. Ezzel aligha fejeződtek be a változások, amit a jelen javaslat is jól példáz.

A szakma véleménye a javaslatról, hogy hoztunk is díjcsökkentést, meg nem is. A másik módosítás legérdekesebb és egyben a legcinikusabb része a jogorvoslati díjakkal kapcsolatos változás. A kormány sok kritikát kapott azért, amiért ezek nagyon magasak. A civil és uniós intézmények ezt aggályosnak tartották, mert a túl magas díjak elriaszthatják a magyar cégeket attól, hogy akár a jogos érdekeik mentén fellépjenek.

A jogszerűtlen döntések, például egy meg nem alapozott kizárás ellen ma úgy lehet fellépni, hogy a közbeszerzési értékéhez képest annak 0,5 százaléknyi, de maximum 25 millió forintos díja van. Az új javaslatban a maximális értéket csökkentenék 17,5 millió forintra, míg a minimális 300 ezer forint díj százalékos mértéke azonban maradna 0,5 százalék. Vagyis a szegény lány  ez legyen, mondjuk, Magyarország Kormánya  megint hozott is ajándékot meg nem is a királynak  ez az EU , mert technikailag csökkentjük a díjakat  senki nem állíthatja persze, hogy nem , ám ez legfeljebb a 3,5 milliárd forint feletti becsült értékű közbeszerzések megtámadásánál hoz változást.

Annyi engedmény azért még van a módosításban, hogy amennyiben a közbeszerzési hirdetményben vélelmezett jogsértést akar valaki megtámadni  ez jellemzően versenykorlátozás miatt szokott előfordulni , akkor csak a fenti összegek felét kell befizetnie, vagyis 0,25 százalék a díj, ami egyébként tényleg hasznos változtatás.

Ligeti Miklós szerint nem igaz az az indoklásban használt érv, hogy a túlzottan alacsony díjak megnyitnák a kaput a visszaélésszerű eljáráskezdeményezések előtt, ugyanis sosem volt mód könnyen és olcsón jogorvoslati panasszal, kifogással élni. Ezt szerintem érdemes lenne végiggondolni, államtitkár úr. Szerinte az lenne a megoldás, ha legalább a korrupcióellenes szakmai és civil szervezetek ingyenesen kezdeményezhetnék a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Ez is egy olyan dolog, amit szerintem érdemes lenne végiggondolni.

A módosítás azt a súlyos anomáliát sajnos nem kezeli, és én még mindig bizakodó vagyok, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem jár el az érzékeny, a hatalomnak kényes ügyekben, és az ilyen ügyekben nem kezdeményezi elég gyakran a KDB eljárását, holott azt ingyenesen megtehetné. Nem élt ezzel a lehetőséggel például a 35 éves autópálya-koncesszió és szintén a 35 éves hulladékkoncesszió ügyében, valamint a jegybank által  a jegybankelnök fiához köthető cégtől  közbeszerzés nélkül rendelt bútorok ügyében sem, hogy csak néhány példát említsek  mondta Ligeti. Igaz, ezzel kapcsolatosan az egyik forrásunk azt mondta, hogy az eljárások többségét azért így is az állam kezdeményezi.

A Magyar Szocialista Párt az elmúlt időszakban következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy egyedül a kormány felelőssége, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó források ügyében, figyelemmel arra, hogy e javaslat is a Bizottság által megszabott mérföldkövek egyikének kíván eleget tenni, ezért ugyanazon kormányzati felelősségi kört érinti. Én mindenképpen tettem néhány javaslatot; én nagyon bízom abban, hogy ebben van esély módosításra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Most Nacsa Lőrinc képviselő úr következik, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem is tudtam, hogy Ligeti úr is csatlakozott az MSZP-frakcióhoz, és az ő gondolatait hallhattuk itt 12 percen keresztül. Az MSZP gondolataira is kíváncsiak lettünk volna, meg persze a többi baloldali pártéra, amelyek rendszeresen, a munkahelyükre nem bejárva próbálják a magyar népet hergelni, de a parlamenti munkában viszont nem vesznek részt.

Na de hát, az előttünk fekvő törvényjavaslatról beszéljünk, mert fontos javaslat, hiszen ez az Európai Bizottság felé tett vállalások részét képező akcióterv kapcsán egyes intézkedések végrehajtása a közbeszerzések vonatkozásában.

(11.40)

A magyar kormány és a magyar Országgyűlés minden olyan feltételt teljesített, amelyet vállalt Brüsszel felé a közbeszerzések átláthatósága tekintetében. Létrehoztuk a korrupcióellenes munkacsoportot, valamint az Integritás Hatóságot is. Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szerv, a hatóság minden olyan esetben fellép, ahol álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül.

A mostani törvényjavaslat a korrupcióellenes munkacsoport és az Integritás Hatóság 2023. évi éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott javaslatainak figyelembevételével került benyújtásra. Magyarország minden vállalását teljesíti és végrehajtja, de Brüsszel továbbra sem fizeti ki a magyaroknak járó forrásokat. Ezek a pénzek nem könyöradományok, hanem a magyar embereknek jogosan járó fejlesztési források, amiért cserébe az ország óriási áldozatokat hozott, minden feltételt teljesített. Magyarország biztosítja a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását. Teljesen világos tehát, hogy Brüsszel csak politikai zsarolásra és időhúzásra használja a nekünk jogosan járó források visszatartását.

Brüsszel arra spekulált, hogy guruló dollárok, eurók és angol fontok tömegének segítségével Magyarországon is egy olyan kormány alakul 2022. április 3-a után, ami úgy táncol, ahogy ők fütyülnek. De nem így történt, a magyar emberek kétharmados többséggel erősítették meg a nemzeti szuverenitást megvédő, a nemzeti érdeket prioritásként kezelő politikát. Ráadásul a magyar emberek hatalmas arányban erősítették meg a szigorú gyermekvédelmi törvényt is a tavalyi népszavazás során. Pedig mára a napnál is világosabb, hogy miután Magyarország az összes brüsszeli kritériumot teljesítette, Brüsszel a gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza a forrásokat. A luxemburgi biztos ki is mondta ezt az elmúlt hetekben: a gyermekvédelmi törvény képez akadályt a Magyarországnak jogosan járó források kifizetésében. Tehát Brüsszelből folyamatosan támadják a gyermekvédelmi jogszabályt, az Európai Bizottság még a bíróságon is megtámadta a jogszabályt.

Gyurcsány Ferenc korábban maga állította egy rádióinterjúban, hogy ők mondják tollba Brüsszelnek a Magyarországnak szabott újabb és újabb feltételeket azért, hogy addig se érkezhessenek meg a nekünk szánt uniós pénzek. Most ezt azzal egészítették ki, hogy ha Dobrev Klára lenne hatalmon, akkor azonnal megjönne a pénz, amivel Brüsszel tartozik. A Gyurcsány-Dobrev házaspár tehát politikai alapon együttműködve Brüsszellel az uniós pénzeket nemes egyszerűséggel zsarolásra használja, hogy újra hatalomra kerülhessenek. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tehát leleplezték magukat és beismerő vallomásukban még Brüsszelt is lebuktatták. Szó sincs Magyarország esetében valódi jogállamisági kérdésekről, problémákról, Brüsszelnek egész egyszerűen az a baja, hogy Magyarországon nemzeti kormány van, amely a családokat és a gyermekeket védi.

Ettől függetlenül a közbeszerzési törvényt mindig lehet hatékonyabbá, a visszaélés lehetőségét még inkább kizáróvá tenni. A mostani törvényjavaslat a közbeszerzési eljárások és az azokkal összefüggő jogorvoslatok hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb lefolyását segíthetik elő. Éppen ezért a törvényjavaslatban szereplő módosításokat a KDNP frakciója támogatni fogja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Következő hozzászóló Apáti István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Már majdnem kezdtem azt gondolni, hogy a közbeszerzési törvénnyel vagy általában a közbeszerzési jogszabályokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díjszabályok nem túl jelentősek, de aztán amikor ott tartottam a normaszövegben, ami az előbb is elhangzott, hogy kizárás megalapozatlansága esetén mennyi lehet ennek a felső határa, még a lecsökkentett felső határ is meglehetősen borsos, akkor úgy gondoltam, érdemes lenne azon elgondolkodni, különösen a sokmilliárdos becsült értékű közbeszerzési eljárások esetén, hogy megfizethetőbbé, és mondjuk, a magyar cégek, akár a nagyobb magyar cégek anyagi teherbíró képességével sokkal inkább arányban állóvá tenni ezeket a díjakat.

Mondom ezt azért, mert valamikor, még a politikai szerepvállalásom előtti időszakban, 2005 tájékán magam is közbeszerzési referens képesítést szereztem. Annak idején ez egy 8-10 hónapos OKJ-s képzés során megszerezhető volt, természetesen azért komoly előnyt jelentett a jogi végzettség. Aztán magasabb lépcsőfokot akkor a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kategória jelentette. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőség elég sokáig létezett, aztán ezt váltotta fel a felelős akkreditált közbeszerzési szakértő megnevezés. Egyre inkább szűkült a kör, egyre nehezebb volt bekerülni egyébként már a hivatalos közbeszerzési tanácsadói körbe is, most pedig olyan erős feltételekhez van kötve, ami talán a kelleténél vagy az indokoltnál nagyobb mértékben rostálja meg a szakmát. Én magam is ismerek számos olyan kiváló közbeszerzési szakembert, aki most már önhibáján kívül nem tud ezeknek a különböző feltételeknek megfelelni.

Azt pedig rögzítsük, hogy csak az egészen kivételes finanszírozású vagy költségvetési helyzetű közintézményeknél lehetett a személyi állományban, a munkavállalók, a köztisztviselők vagy a közszolgálati jogviszonnyal, vagy éppen kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezők között ilyet találni, illetve a megyei jogú városok vagy szintén szerencsésebb költségvetésű nagyobb városok kivételével nemcsak, hogy egy átlag községi önkormányzat, hanem egy átlagos, tízezer feletti önkormányzat sincs abban a költségvetési helyzetben, hogy képes legyen megfizetni egy felelős akkreditált közbeszerzési szakértőt. Annak idején Szabolcs-Szatmár-Bereg, akkor még, megyében, most már vármegyében lámpással kellett keresni nemcsak a hivatalos közbeszerzési tanácsadókat, hanem azokat is, akik bármilyen típusú közbeszerzési szaktudással rendelkeztek. Érdemes lenne tehát ezeket a szabályokat átgondolni.

Ha már az illetéktörvényről beszélünk, nem tudom megállni, hogy az általános vita adta lehetőségek között ne említsek meg olyan részeket, amelyek nincsenek megnyitva, de ha már elég ritkán beszélgetünk, vitatkozunk itt illetékszabályokról, azért ugyanezzel a lendülettel nem kerülne túl sokba, nem jelentene túl sok pluszmunkát, ha átgondolnánk, főleg jelen gazdasági helyzetben, néhány fontos szabályt.

Természetesen fontosak az állam számára a bevételek, de régóta elégedetlen vagyok, illetve túlzott mértékűnek tartom a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékét. Azért valljuk be őszintén, ennek az egésznek a filozófiája elég furcsa. Akár hitelből vesz valaki lakóingatlant egyre magasabb vételáron, most egyelőre a lakáscélú ingatlanokról beszélek, akár önerőből a már többszörösen, több közteherrel megadózott, lecsökkentett, letisztított nettó jövedelméből, ennek a 4 százalékát még be kell fizetnie az államkasszába. Ez valahol a többszörös adóztatás vagy a többszörös népnyúzás tilalmába kellene hogy essen. Nem azt állítom, hogy ezt az illetékformát el kell törölni, azért nem akarok ilyen demagóg irányba elmenni, de hogy egy átmeneti időre ennek a fele mértékűre csökkentése indokolt lenne vagy kategorizálása és bizonyos vásárlói réteg tekintetében, mondjuk, egy illetékmentességi szabály kidolgozása, abban biztos vagyok.

Mint ahogy eltúlzott mértékűnek érzem a nem közeli hozzátartozók közötti ajándékozási illeték 18 százalékos mértékét. Valljuk be őszintén, tisztelt képviselőtársaim, jelen viszonyok között, 2023 végén a 18 százalékos mértékű illeték, még ha ajándékozásról is beszélünk, az megtorló jellegű. Olyan mértékben tereli adott esetben szürke vagy fekete irányba azokat, akik egyébként egy legális ajándékozási ügyletben gondolkodnak és történetesen nem közeli hozzátartozói egymásnak, hogy a „kevesebb több bevételt eredményezne” elvét érdemes lenne itt is érvényesíteni.

Egy ritkán emlegetett területet hadd említsek önöknek! Az előbb vitatkoztunk az elektronikus ingatlan-nyilvántartásról és részben ide tartozik ez a kérdés. A nem lakáscélú ingatlanoknál, hanem konkrét külterületi ingatlanok, jelesül termőföldek esetében van egy nagyon kedvező illetékmentességi szabály. Ezt nagyon helyeslem, és nagyon egyetért vele a Mi Hazánk Mozgalom is, viszont rögtön a szabály másik része az, hogy ha valaki a megszerzett földterületet átruházza, jellemzően eladja vagy valamilyen vagyoni értékű joggal megterheli, akkor az eredetileg fizetendő illeték kétszeresét kell befizetni. Tehát az egyébként 4 százalékos mértékű illeték helyett 8 százalékot kell ebben az esetben fizetnie, ha öt éven belül történik ez a jogalapítás vagy a tulajdonjog átruházása.

Egyrészt el lehetne gondolkodni ennek az időtartamnak, mondjuk, a három évre való csökkentésén, kicsit az amúgy beállni látszó földforgalmat próbálva ezzel élénkíteni, másrészt pedig a 8 százalékos mérték csökkentése is indokolt lenne.

(11.50)

Magyarul, itt arról van szó, hogy nagyon kevesen vállalják azt, hogy inkább befizetik a 4 százalékot, inkább mindenki megpróbál abban bízni vagy hinni, hogy nem kerül abba a helyzetbe, hogy öt éven belül cserélnie kell vagy mondjuk, el kell adnia. Ez vagy sikerül vagy nem. Ha nem sikerül neki, akkor ami egyébként 4 százalék lenne, az felugrik 8 százalékra. Azért ez is a megtorló jellegű kategória, ismerve azt, hogy milyen földárak vannak, ami egyébként nagyon üdvös, és nagyon örülünk neki, hogy egyre többet ér a magyar föld, de egyre magasabb összegekből kiszámolva ezt a 4 vagy 8 százalékot, ez egyre nagyobb terhet jelent a gazdálkodóknak. És ez vonatkozik a csere jogcímére is. Tehát itt egy diverzifikáltabb szabályozást érdemes lenne kitalálni, ami szintén kedvezőbb helyzetbe tudná hozni jelen esetben nem a lakás-, hanem a földtulajdonosokat.

Hogy a közbeszerzési törvényről is ejtsünk néhány szót. Sok fontos kérdés most sem nyílik meg ennek a törvénynek a szövegében. Az elmúlt közel másfél évtizedben többször próbáltam kísérletet tenni arra, aminek most különös jelentősége van, a helyi vagy a beruházás közelében elérhető munkaerő minél nagyobb arányú foglalkoztatására gondolok.

Természetesen a vonatkozó, nem feltétlenül törvényi szintű közbeszerzési szabályokban most is szerepel és már régen is szerepelt, 2010 előtt is, hogy bírálati szemponttá lehet tenni a helyi vagy a környékbeli munkaerő foglalkoztatását. Hadd mondjam el önöknek  a saját, még 2005-2006 környéki szakmai gyakorlatomból származik -: kipróbáltunk annak idején egy szatmári kistelepülésen kísérleti jelleggel egy olyan projektet, aminél rezgett a léc az akkori szabályok közepette, hogy mennyire fogadja be a rendszer a helyi munkaerő foglalkoztatását. Egy körülbelül 20 milliós becsült értékű útépítésről volt szó. Úgy alakítottuk ki a szabályrendszert  természetesen ezt nem lehetett leírni , hogy kimondatlanul csak olyan vállalkozó tudta ezt az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárást megnyerni, aki vállalta, hogy a településen állandó lakóhellyel rendelkező és még hozzátettük, hogy munkanélküliek és tartósan munkanélküliek közül a legtöbb segédmunkást vagy szakmunkást foglalkoztatja. Aztán a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő kiviteliszerződés-tervezetbe belefogalmaztuk, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó, a nyertes ajánlattevő a kivitelezés során jogellenesen megszünteti ezeknek az embereknek a jogviszonyát, magyarul megnyeri az eljárást, egy hét múlva meg elkezd kirúgni mindenkit, akkor olyan hibás teljesítésű vagy meghiúsulási kötbérrel számolhat, ami még a megtorló jellegtől is szigorúbb. Magyarán mondva kizártuk ennek a lehetőségét, hogy ilyen egyszerűen ki lehessen játszani a szabályokat.

Láss csodát világ, tíz helyben dolgozó embert, munkanélküli személyt vettek fel. Akkor, 2006-ban más idők jártak, akkoriban nem munkaerőhiány pusztított, hanem munkanélküliség, főleg ott a keleti határ szélén. Végigdolgozták az emberek az útépítést, és kettő vagy három még tartósan meg is maradt annál a cégnél, személyi állományba vették, annyira meg voltak elégedve a munkájukkal. Tehát lehet csodát művelni a közbeszerzésekkel, ha nem hátsó szándékok fűződnek hozzá.

És gondoljunk abba bele, hogy ez milyen nagyságrendben működhetne, mondjuk, autópálya-építéseknél, gyorsforgalmi elkerülő utak építésénél, esetleg, ha végül megindulnának, a különböző folyamszabályozási vagy vízgazdálkodási munkáknál vagy éppen nagyobb állami magasépítési munkálatoknál is, hogy akár kimondva vagy kimondatlanul csak olyan ajánlattevők nyerhetnék meg az adott közbeszerzési eljárást, amely ajánlattevők vállalják, természetesen, az előbb mondtam, megfelelő közbeszerzési szerződéses garanciák mellett, ami biztosítja a magyar államot meg az önkormányzatot afelől, hogy nem lehet játszi könnyedséggel, nevetségesen egyszerűen kijátszani ezeket a szabályokat, tehát amelyik ajánlattevők vállalják, hogy az adott településen, járásban   ez most beruházás volumenétől függ, hogy mekkora kört fogunk fel  a helyi segédmunkás, betanított munkás, szakmunkás munkaerő foglalkoztatását.

Jóval kevesebb vendégmunkásra lenne szükség. Tegnap késő estébe nyúlóan vitatkoztunk a vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozásról. Rengeteg olyan munkaerőt tudnánk bevonni vagy rengeteg olyan ember munkaerejét becsatornázni, akik, valljuk be őszintén, elég nehezen vonhatók be a munka világába. Másrészt azért szembesüljünk azzal, hogy most, amikor az építőipari beruházások, főleg a magánberuházások is visszaestek, azért van olyan jól és egyértelműen körülírható sajátos szociokulturális jegyekkel rendelkező közösség vagy közösségek Magyarországon, amelyek Budapestről és a nagyvárosokból ezeknek a munkalehetőségeknek a megszűnésével visszamentek ezekre a vidéki településekre. Jellemzően olyan személyekről van szó, akik különböző okoknál fogva  ebben persze azért az önhiba is fellelhető  nem képesek megtakarításokat képezni, nem készültek fel a nehezebb időkre, máról holnapra vagy hónapról hónapra élnek, és folyamatos munkabér vagy egyéb bevétel híján adott esetben nem feltétlenül legális eszközökhöz fognak nyúlni a megélhetési feltételek megteremtése érdekében. Ettől szebben és finomabban nem tudom körülírni ezt a problémát.

Ezeknek az embereknek nemcsak közbiztonsági, hanem munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai, szociális létkérdés, hogy minél könnyebben tudjunk minél jobban fizető munkát adni. Az állami kivitelezések, az állami beruházások erre kiváló esélyt jelentenének. Természetesen ehhez önkorlátozónak kellene lenni, magyarán mondva a mutyi keretében visszaosztott összegek jelentős mértékben lecsökkennének. Tehát a korrupciót is le tudnánk faragni igen jelentősen, ha ezeknek az összegeknek, ennek a foglalkoztatotti körnek a közbeszerzési eljárások eredményeként elnyert munkálatokba való bevonásába fognánk bele, hiszen akkor ezek a források ott hasznosulnának, jóval lecsökkenne annak az összegnek a mértéke, amit a szokásos szabályoknak megfelelően visszaosztanak.

Ez gyakorlatilag politikai akarat kérdése lenne, de egyébként a jogalkotási munkát sem lehetne ezzel kapcsolatban megspórolni. Ne intézzük el azzal, államtitkár úr, arra kérem önt nagy tisztelettel, hogy egyébként erre elvileg amúgy lenne lehetőség, ha most is már nagyon akarnák, a jogalkalmazás eszközeivel az adott eljárásokban ezt meg lehetne oldani. Ha a jogalkotás eszközeivel egyértelműen ebbe az irányba tolnánk a folyamatokat, és ebbe az irányba vinnénk el az ajánlattevőket, akkor sokkal több ilyen eljárást tudnánk jó példaként említeni. És egyébként az a szép ebben, hogy nemcsak a nagy, adott esetben több tíz milliárdos beruházásoknál  azért most is akad még ebből néhány  lehetne ezt a rendkívül hatékony eszközt alkalmazni, hanem a kisebbeknél is. Tehát gyakorlatilag ez a legkisebbtől a legnagyobb beruházásokig bezárólag egy kiváló orvosság azokra a problémákra, amelyek sok év után ismét fel fogják ütni a fejüket a magyar vidéken, különösen az északkeleti, a dél-dunántúli vagy a dél-alföldi megyékben. Hiszen azok a problémák, amelyek az elmúlt néhány évben ismeretlenek voltak, vagy sokkal ritkább jelentkeztek, mondjuk, a 2010 előtti időszakhoz képest, főleg az építőipar drasztikus visszaesése miatt ki fognak újulni egyik napról a másikra, ugyanott fogunk tartani, mint 2002 és 2010 között.

A közbeszerzési törvényben kiváló lehetőségek rejlenek arra, hogy ezeknek a nagy részét sikerüljön elkerülni, vagy még kellő időben orvosolni. Ezzel kapcsolatban várnám államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további képviselői felszólalások következnek. Normál időkeretben kért szót Erdős Norbert képviselő úr, a Fidesz frakciójából. Parancsoljon!

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az illetékekről szóló törvény és közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szorosan illeszkedik az Európai Bizottság irányába, a kondicionalitási eljárás keretében tett vállalások teljesítésének sorába.

E törvényjavaslat, összhangban a kormány által ez év márciusában elfogadott, 2023-tól 2026-ig terjedő időszakra szóló, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervvel olyan szabályozási elemeket tartalmaz, melyek rendeltetése a közbeszerzési verseny élénkítése. Ezért többek között felülvizsgálatra kerülnek a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, jogorvoslati díjak a közbeszerzési eljárásban való szélesebb körű részvételt elősegítendő.

A kormány már számos intézkedést tett az európai uniós költségvetési források hatékony felhasználása és annak ellenőrzése érdekében. 2022-ben megalkotásra kerültek azok a törvények, melyek alapján kiegészült az államszervezet fentiek érdekében korábban is működő intézményrendszere, Integritás Hatóság, Korrupcióellenes Munkacsoport, Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság létesült.

(12.00)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat előkészítésekor figyelembevételre kerültek az Integritás Hatóság 2023. évi éves elemző integritásjelentésében és a Korrupcióellenes Munkacsoport által tett javaslatok is.

A fentiek szerint kiegészült intézményrendszerről kijelenthetjük, hogy működik. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat szerint csökken a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a közbeszerzési eljárás, illetve a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén fizetendő jogorvoslati díjak megállapítható legmagasabb összege mind az uniós értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzési eljárások esetében. Ahogyan azt is, hogy a tervezett módosítás az esetleges ajánlatkérői versenykorlátozással szembeni fellépést könnyítendő, felére csökkenti az eljárást megindító felhívással és közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos jogorvoslat esetén a díjakat.

Mind a jogalkalmazók, mind a jogkeresők helyzetét, a bírósági jogorvoslat igénybevételét megkönnyíti a törvényjavaslat azzal, hogy a közbeszerzési tárgyú bírósági eljárásokat, pereket kiveszi az eljárás tárgyának értékéhez igazodó illetékmegállapítási szabályok hatálya alól, így a közbeszerzési tárgyú eljárásokra a jövőben az egységes 30 ezer forintos illetékszabály lesz az irányadó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az ajánlattevők és az ajánlatkérők egyaránt gyorsan változó gazdasági, piaci körülmények között működnek, ezért a törvényjavaslat szerinti módosítások köréből végül kiemelném, hogy a javaslat az ajánlatok gyorsabb elbírálására ösztönzi az ajánlatkérőket, mivel a számukra eddig nyitva álló 180 napos időtartamot 150 napra csökkenti. Ez pedig nemcsak gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat eredményez, hanem az ajánlattevői oldal gazdasági szereplői számára is kiszámíthatóbb helyzetet eredményez.

Mindent összevetve tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mely élénkebb versenyt, a közbeszerzések rendszerében minden szereplő szempontjából átláthatóbb, hozzáférhetőbb, hatékonyabb és eredményesebb működést eredményez, önök is támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Latorcai Csaba államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a törvényjavaslatot támogató hozzászóló képviselők, így a Fidesz nevében felszólaló Szeberényi és Erdős képviselő urak és a KDNP nevében felszólaló Nacsa képviselő úr támogatását.

És örülök annak is, hogy Gurmai Zita képviselő asszony az MSZP részéről sem talált érdemi kivetnivalót a javaslatban. Bár azt azért a felszólalása során mindvégig nem tudtam eldönteni, hogy az általa felolvasott Telex-cikk azt jelenti, hogy a Telex igazából az MSZP hírügynökségeként szolgál, és az MSZP-nek a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét fogalmazták meg jó előre, vagy pedig ami talán még rosszabb, az az, hogy az MSZP-nek nincsen érdemi véleménye a hazai közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban. De mindenesetre örülök annak, hogy képviselő asszony nem talált érdemi kifogást a javaslattal összefüggésben.

Amit felemlített egyrészt a beruházási törvény kapcsán, hogy a közbeszerzési tanácsadói rendszer megszűnik, és a közbeszerzési tanácsadók állami alkalmazottá válnak, én úgy gondolom, hogy az egy rendkívül jelentőségteljes kezdeményezés, hiszen a kormánynak a jó államról alkotott víziójába beletartozik az is, hogy a közbeszerzés rendszerével kapcsolatos tanácsadói tevékenység legyen jelen alkalmazotti szinten a magyar államon belül, és ne kelljen ezt külső szolgáltatásként megvásárolni.

Ami pedig az illetékekkel kapcsolatos hozzászólását érinti, ott nem tudtam eldönteni, hogy a képviselő asszony igazából az ellen van, hogy csökkentsük az illetékeket, vagy még talán az is elhangzott, hogy bizonyos esetekben érdemes volna növelni; mi minden esetben az adók csökkentésének a pártján állunk, és a kormány ezt már több alkalommal is tettekkel bizonyította.

Apáti képviselő úrnak ezért azt a hozzászólását, azt a megjegyzését, hogy megtorló illetékeket alkalmaznánk, engedje meg, képviselő úr, hogy visszautasítsuk. Évről évre több alkalommal módosítjuk az illetékekkel kapcsolatos szabályokat, a jövő évi adótörvényekről is a héten szavazott az Országgyűlés. A képviselő úr javaslatait is, amiket ma itt megfogalmazott, meg fogjuk vizsgálni, és amennyiben az előremutató és beleilleszkedik abba a politikánkba, hogy lépésről lépésre, évről évre könnyítsük a családok terheit, így az illetékfizetés keretében is, akkor minden bizonnyal az erre vonatkozó javaslatot a következő körben a kormány elő fogja terjeszteni.

De engedjék meg, hogy még egy fél gondolattal visszatérjek Gurmai képviselő asszony felszólalására  mert nincsen ugyan jelen, de jelezte felém, hogy el kell mennie, de televízión fogja követni az Országgyűlés ülését, és figyelni fogja, hogy mit mondok, ezért is merem nyugodtan elmondani , hogy az, hogy az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás kizárólag a kormány felelőssége volna, minden bizonnyal tévedés. Különösen is annak fényében, hogy az ellenzék, az ellenzéki képviselők sorra nem szavazzák meg itt az Országgyűlésben azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek voltak, illetve szükségesek ahhoz, hogy ezt a megállapodást, illetve az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásokat minél hamarabb meg tudjuk kötni.

Tehát onnantól kezdve, hogy a tisztelt ellenzék minden esetben maga akadályozza meg egyrészt itt, Budapesten a parlamentben, hogy a kormány mihamarabb megállapodhasson a magyar emberek és a magyar vállalkozások érdekében az Európai Bizottsággal; sőt Brüsszelben is akár a héten vagy a múlt héten is, minden héten azt tapasztaljuk, hogy az Európai Parlamentben a magyar ellenzék brüsszeli képviselői mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ne merjen megállapodni Magyarország Kormányával; innentől kezdve azt tudom mondani, hogy nemhogy a kormány felelőssége volna, hanem egyértelműen az ellenzék felelőssége az, hogy eddig az Európai Bizottság nem mert megállapodni Magyarország Kormányával, jóllehet, mindent teljesítettünk, amit az Európai Bizottság ezen a téren kért.

Befejezésül pedig a felszólalásokra történő észrevételek jegyében Apáti képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy a helyi munkaerő bevonása eddig is és a jövőben is kiemelt prioritása Magyarország kormányának a különböző közösségi beszerzések eredményeképpen megvalósuló beruházások vonatkozásában. Egyrészt a Gurmai képviselő asszony által bírált beruházási törvényben is komoly rendelkezések vannak annak érdekében, hogy helyi vállalkozások és helyi munkaerő kerüljön bevonásra a közbeszerzések eredményeképpen megvalósuló beruházásokba; másrészt pedig a közbeszerzési törvény eddig is lehetőséget biztosított munkanélküliek bevonására  különös tekintettel szociális szempontból , ami nagyfokú azonosságot mutat azzal a személyi körrel, akit megpróbált a képviselő úr körülírni, ha a körülírást jól értelmeztem.

Tehát mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását az illetékekről szóló törvénnyel egyidejűleg támogatni szíveskedjenek; és ne feledjék, hogy a kormány az elmúlt években is számos reformértékű intézkedést hozott, amely a hazai közbeszerzések hatékonyságának javítását célozta. Ez a javaslat is alapvetően a közbeszerzések hatékonyságának javítását célozza, emellett nagyban hozzájárul az átláthatóság növeléséhez.

Reagálunk a legutóbbi módosítás óta felmerült gyakorlati igényekre is a javaslatban, elősegítve, hogy a közbeszerzések rugalmasan kerülhessenek lebonyolításra, és a közbeszerzési adatok elérhetősége is tovább javuljon.

(12.10)

Ezen túlmenően a javaslatnak további fontos eleme a gyorsabb közbeszerzési bírálat ösztönzése, a jogorvoslati díjak csökkentése és az előzetes vitarendezési szabályok megsértése esetén irányadó szankcióknak az egyértelmű szigorítása.

Tehát számos olyan szabályozási elemet hozunk ide a tisztelt Országgyűlés elé, amiről a kormány ez év márciusában átfogó döntést hozott. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy ezeket a módosításokat, amelyek az eljárásokat, a közbeszerzési eljárásokat hatékonyabbá, gyorsabbá, transzparensebbé és olcsóbbá is teszik, ezeket támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-24   25-38   39-64      Ülésnap adatai