Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy első felszólalóként azzal kezdjem, hogy az országgyűlési frakciónk tisztelettel emlékezik 1956 hősei előtt, főt hajtunk mindazok előtt, akik életüket áldozták vagy az életüket kockáztatták Magyarország szabadságáért. Engedjék meg azt is, hogy pécsiként külön tisztelettel emlékezzek meg a mecseki láthatatlanokról, akik a legtovább őrizték a forradalom lángját, egészen november 16-áig.

Most áttérve napirend előtti felszólalásom témájára, ma az egyik legsúlyosabb hazai rendszerproblémáról, az egyik legkomolyabb kihívásról fogok beszélni: az egészséges, tiszta ivóvízhez való hozzáférésről, az ivóvízellátást biztosító rendszer drámai helyzetéről és arról, hogy a víziközmű-ágazat tulajdonképpen az összeomlás felé tart, és ennek a jeleit, ennek a megnyilvánulásait napról napra, hétről hétre láthatjuk.

Engedjenek meg néhány egészen friss példát. Békés vármegye több városában egy-két héttel ezelőtt olvashattuk, hogy sárgás, ihatatlan víz folyt a csapból, azt követően egyébként, hogy államosították a korábbi önkormányzati cégeket, és megszüntették a helyi kutat. Berettyóújfaluban lárvák voltak a vízben; itt is elszíneződött, büdös, barna volt az ivóvíz. Tatabányán a napokban leszakadt az út egy csőtörés miatt. De a legdrámaibb a helyzet messze Szigetváron, ahol lassan másfél éve ihatatlan a csapvíz. Itt az állami szolgáltató területén egy állami beruházást követően, múlt év nyarán állt elő ez a helyzet, és azóta a kormány nem volt képes orvosolni ezt a problémát. Ez a drámai helyzet Szigetváron több mint kétezer embert érint, azóta ezeknek az embereknek, családoknak lajtos kocsiból kell venniük az ivóvizet.

Én többször próbáltam különböző fórumokon felhívni erre a figyelmet, itt az Országgyűlésben is írásbeli kérdések formájában. Mikor nyáron a sokadik alkalommal beszéltem erről a helyszínen, akkor egy nappal később a víziközművekért felelős államtitkár tett egy nagyon világos vállalást, hogy tíz hét alatt fölszámolják ezt a problémát. A határidő szeptember végén lejárt, azóta sem tudták megoldani a helyzetet, azóta sem mondanak semmi érdemi információt egyébként Szigetvár lakosságának, a Szigetvár nyugati részén élő több ezer embernek.

Én azt gondolom, hogy Lantos Csaba miniszter és a minisztériuma cserben hagyta a szigetváriakat; egyszerűen tűrhetetlen, hogy másfél év alatt nem tudják orvosolni ezt a problémát, és az is látható, hogy a minisztérium és az államtitkárság semmi érdemi választ nem tudott arra adni, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, az ivóvízellátás és a vízkincsünk, a vízbázisaink védelme Magyarországon megoldott legyen.

A probléma pedig egyáltalán nem ismeretlen, nem lehet ismeretlen önök előtt, hiszen évről évre a szakma és az önkormányzati szövetségek erre fölhívják a figyelmet. 2017-ben a Megyei Jogú Városok Szövetsége úgy fogalmazott, hogy válságos a víziközmű-ágazat helyzete. Azóta viszont semmiféle érdemi elmozdulást nem látunk.

Én 2018-ban második parlamenti felszólalásomban erről beszéltem, erről kérdeztem önöket, és azóta kizárólag olyan megnyilvánulásokat hallunk a kormány részéről, hogy átfogó stratégiát készítenek és megoldási programokon dolgoznak. Pontosan így nyilatkozott a napokban egyébként a felelős államtitkár.

Eközben láthatjuk, hogy ugyanúgy, ahogy az idei évi költségvetésben, a jövő évi költségvetésben sem szerepelnek azok a százmilliárdok, amelyekre szükség lenne, hogy a víziközmű-szolgáltatás összeomlását meg lehessen állítani.

Levélben fordultam a megyei jogú városok polgármestereihez és a legfontosabb önkormányzati szövetségek vezetőihez, és kértem őket arra, hogy úgy, ahogy az elmúlt években, most is határozottan hívják fel a kormány figyelmét arra, hogy cselekedni kell, hiszen veszélyben van Magyarországon az ivóvízellátás biztonsága.

Én azt gondolom, hogy a legfontosabb lépés, hogy a jövő évi költségvetést módosítani kell. Mértékadó kalkulációk szerint jövőre 400 milliárd forintot kell elkölteni a karbantartási és pótlási munkákra ahhoz, hogy ez a probléma, ez az összeomlás ne gyorsuljon fel. Tehát ez egy minimális költség vagy költés. Egyelőre 50 milliárd forintot látunk, és még az sem biztos, még az érintettek sem tudják, hogy azt mire tervezték be.

Egyértelmű elvárás, hogy el kell törölni a közműadót. Az állami és az önkormányzati cégeknek is meg kell adni a támogatást, teljesítenie kell a kormánynak azokat az ígéreteket, amiket az önkormányzati vezetők felé megfogalmaztak. Nagyon fontos, hogy nemzeti kézben kell tartani a legfontosabb infrastruktúrát, ezért kérem is a választ államtitkár asszonytól, hogy ezt meg tudjáke erősíteni. Mi azt gondoljuk, hogy egyébként nemcsak hogy nemzeti, hanem alapvetően önkormányzati kézben kell tartani ezt a szolgáltatást.

Sok dologban nem értek egyet Debrecen fideszes polgármesterével, de abban igen, hogy a víziközmű-szolgáltatás olyan stratégiai ágazat, amit nem adhat ki a kezéből az önkormányzat. Így fogalmazott Papp polgármester úr.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Ebben a kérdésben, az ivóvízellátás és a vízbázisaink védelmének a kérdésében nem lehet tovább hátrálni. Nagyon kérem tisztelt államtitkár asszonyt, miután négy-öt alkalommal váltottunk írásbeli kérdést-választ, hogy itt és most adjon egy világos választ a Szigetvár nyugati részén élő több ezer embernek, hogy mikor lesz megfelelő az ivóvíz, és kérem, adjon választ arra, hogy mikor kezdi meg valóban a cselekvést a kormány annak érdekében, hogy Magyarországon az ivóvízellátás biztosítható legyen. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Koncz Zsófia államtitkár asszonyt illeti a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy abban nincs közöttünk egyáltalán vita, hogy a vizeink tisztaságát mindenáron meg kell védeni. A világ nagy részén sajnos nem természetes a vízellátás biztonsága, valamint a jó minőségű ivóvíz rendelkezésre állása. Ezért mi, magyarok különösen hálásak lehetünk azért, hogy hazánkban teljesen természetes az a mozdulat, amellyel megnyitjuk a csapot, és iszunk egy pohár jó minőségű vizet; tehát a tiszta víz nemzeti kincsünk. Környezetünk megóvása, teremtett világunk védelme, azt gondolom, szintén közös ügyünk. Már ezzel a témával kapcsolatban többször volt lehetőségünk beszélni, egyeztetni, és azt gondolom, hogy ebben nincs közöttünk egyáltalán vita. A folyóink védelmét pedig a klíma- és természetvédelmi akcióterv egyik pontjaként is kiemelten kezeljük.

Az elmúlt évek munkája nyomán a vezetékes ivóvíz gyakorlatilag minden háztartásba eljut, és a háztartások több mint 83 százaléka rendelkezik szennyvízelvezetéssel vagy -tisztítással. Az elmúlt tíz évben a szennyvíztisztító telepek száma megduplázódott  azt gondolom, hogy ez egy nagy eredmény, amiről keveset beszélünk , 400-ról csaknem 800-ra emelkedett a számuk.

A magyar emberek számára biztosított tehát az ivóvíz, de természetesen nem mindegy, hogy hogyan bánunk a természeti kincseinkkel, és éppen ezért, ahogy említettem, a kormány kiemelt figyelmet fordít vizeink állapotára.

(13.10)

2010-ben a víziközmű-ágazat területén is egy nagyon nehéz helyzetet örököltünk meg, hiszen a rendszerváltás óta a műszaki felújítások sajnos nagyrészt elmaradtak, jelenleg a hálózatok korszerűsítése az a feladat, amit fontosnak tartunk, és ezt végezzük.

A szektor fenntartható működése és a minőségi vízszolgáltatás biztosítása érdekében készült el egyébként az ágazat szereplőinek a bevonásával a rövid és hosszú távú megoldásokat nyújtó nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégia. Az abban foglalt fejlesztések eredményeként létrejöhet egy korszerű, észszerű méretű és energiahatékonyan működő víziközmű-hálózat, amely a környezet és a magyar lakosság szempontjából is előnyös, erőforrás-hatékony és fenntartható üzemeltetést tesz lehetővé.

2010-ben 400 szervezet biztosította Magyarországon az ivóvíz-szolgáltatást, a szennyvízelvezetést és -kezelést, azonban 2022-re ez 38-ra csökkent, illetve azóta is folyamatban van egy integrációs folyamat, ezzel pedig meg tudott valósulni a méretgazdaságosság, és nőtt az ellátásbiztonság.

A kormány folyamatosan nyomon követi a víziközmű-szolgáltatási ágazatban felmerülő kérdéseket, és ebbe a döntéssorozatba tartozik az Országgyűlés által 2023. május 3-án elfogadott, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása. A beterjesztett törvénymódosítás további elemekkel bővíti, illetve bizonyos ponton egyértelműsíti és észszerűsíti a szabályokat.

Az egyébként sajnálatos, hogy önök nem támogatták ezt a törvényjavaslatot sem 2011-ben, sem pedig idén tavasszal. Azt gondolom, hogy fontos lett volna, hogy ezt az ügyet közösen tudjuk képviselni itt az Országgyűlés falain belül is.

Fontos sikernek tekinthető a lakossági terhek csökkentése érdekében végrehajtott rezsitámogatás, számszerűsítve: ez a lakossági felhasználóknak 2021-ig hozzávetőlegesen 156 milliárd forint megtakarítást jelentett. Az Orbán-kormány idején 100 százalékban európai uniós és nemzeti forrásból épültek, önkormányzati és lakossági önerő nélkül. Egyébként itt szeretném kiemelni azt is, hogy az integrálódni kívánó cégek, az állami cégek és az önkormányzati cégek is segítséget kaptak, attól függetlenül, hogy csatlakoztake az integrációhoz.

Szeretném a feltett kérdésével kapcsolatban rögzíteni  mert, ahogy már ön is említette, írásbeli kérdésekre ezzel kapcsolatban adtunk választ , tehát szeretném megerősíteni Szigetvár város nyugati részének vízminőségével kapcsolatban, hogy egy KEHOP projekt végrehajtása van folyamatban, amely a szigetvári ivóvízellátó rendszer fejlesztésére irányul. A próbaüzem lezárása után megindítható lesz az átadás-átvételi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) műszaki eljárás.

Úgyhogy szeretnénk kérni a képviselő urat, hogy ebben a folyamatban és a víziközmű-ágazatnak a további fejlesztésében is támogassa a magyar kormány elképzeléseit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai