Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bencze János, a Jobbik képviselője: „Mi történik itt?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nagyon sok propagandaszöveget hallunk itt. Elhangzott egy érdekes mondat állítólag az Európai Unióban, Brüsszelben: „Hol a magyarok pénze?” Hol a magyarok pénze, Viktor?  én is ezt kérdezném. És elhangzott egy másik propagandaszöveg, hogy léteznek olyanok, hogy háborús spekulánsok. Ezen először felháborodtam, felkaptam a vizet, aztán végiggondoltam, hogy ez egy létező fogalom, tényleg léteznek háborús spekulánsok, és valószínűleg náluk van a magyarok pénze is.

Kik a háborús spekulánsok? Azok a háborús spekulánsok a definíció szerint, akik az adott háborús helyzetet kihasználva a lakosok, az állampolgárok kárára, magyarán szólva, betegre keresik magukat, azon gazdagodnak, kihasználják őket, kihasználják a nyomorukat és kihasználják ezt a háborús helyzetet. Ehhez meg kellett vizsgálni, hogy Európában hol van háborús veszélyhelyzet. Egy helyen van, az Magyarországon van, tehát helyben nyugodt lélekkel kereshetjük a háborús spekulánsokat, hogy kik azok.

Kik tüntetik el az emberek pénzét? A legegyszerűbb dolog az, hogy országgyűlési képviselőként beszélgetek az emberekkel, végigkérdezem őket, hátha náluk csapódik le a pénz. Az első klasszikus kategória: a nyugdíjasok. A nyugdíjasok a nyugdíjemelésükkel mindenek, csak nem háborús spekulánsok, ugyanis a nyugdíjemelésüket lényegében elvitte az infláció olyan szinten, hogy a nyugdíjemelés istenigazából havonta nem ad ki egy pár guriga tescós WC-papírt, és a nyugdíjasok azt mondták, hogy istenigazából az infláció mellett a hó végén már szükségük sincs erre a papírra. Akkor ők nem lehetnek azok.

Kik lehetnek? Talán a fiatalok. A fiatalokhoz lecsapódott a CSOK, ment rá a propaganda. A fiatalok olyan szinten eladósodtak, hogy a falusi CSOK-ot felénk teljesítsék, hogy a CSOK mellé még hiteleket vettek fel, teljesíteni kellett nekik a CSOK feltételeit, hogy megkapják a lakhatást, ne pereljék tőlük vissza a pénzt, ne menjenek tönkre, úgyhogy ők sem lettek azok.

Akkor talán tisztességes bérért dolgozók, talán ők a háborús spekulánsaink. Hát, valahogy ők sem azok, és elmondásuk szerint beköszöntött az inflációval a dolgozói szegénység korszaka. Tehát pont annyit keres, amennyiből a hó végéig valahogy kihúzza, és istenigazából, ha annyit keresek, amennyit a megélhetésem, ez a rabszolgatartás feltételeinek felel meg. Tehát ők sem lehetnek, ők a modern kor rabszolgái.

Kutakodjunk tovább! Egy dologra már rátapintottunk az elején az agráriumban, ahol hatalmas haszon csapódott le. Azok a gabonakereskedők, azok a Fidesz-közeli oligarchák, akik behordták az ukrán gabonát, ők olyan hatalmas haszonra tettek szert, hogy őket nyugodtan nevezhetjük háborús spekulánsoknak. Tehát találtunk egy kormányközeli csoportot, akik háborús spekulánsok.

Aztán nézzünk még körbe: kik húztak hasznot ebből az ukrán háborúból, úgy, hogy a rendeleteket rájuk írták, a kormány behunyta a szemét? Van egy cég Magyarországon, amelyik kimutathatóan, az ukrajnai határforgalom alapján gigantikus mennyiségű üzemanyagot exportált Ukrajnába, úgy, hogy a magyar benzinkutakon sorban álltak az emberek erőgépekkel, mindennel. Ez a cég maga a MOL. Ő is egy háborús spekuláns, aki élvezi a magyar kormánynak, a Fidesznek úgymond a jótékony hatását, és betegre keresi magát a magyar embereken.

És a MOL mit csinált még? Most volt előttünk a hulladéktörvény. Istenigazából háborús vészhelyzetre írva minden forgatókönyvet, meghozták ezt a hulladéktörvényt, ha tetszik, ha nem, át fog menni, és a MOL olyan gigantikus haszonra tesz szert, hogy például csak az akkumulátoroknál kilónként rápakolt nettóban 200 forintot, az bruttóban majdnem 300, ez istenigazából 4,5 milliárdos üzlet. Tehát az a cég, amelyik egyszer lehúzta az embereket az üzemanyagárakkal, lehúzza a magyar a magyar lakosságot, ő is egy háborús spekuláns.

És a legnagyobb háborús spekuláns az, aki az emberektől legtöbb pénzt szedi el, ez pedig a mindenkori magyar kormány, aki most a Fidesz. Miért mondom ezt? Egyszer: megadóztatja a betétek kamatait, amit, ha kiszámolnunk, 28 százalék összesen a betétre terhelt jövedelemadó, a kamatra terhelt, és 13 százalék a szocho. Hiába várják az emberek azt a 10 ezer forint kis kamatot, ami jönne, helyette 7200 forintot kapnak, 2800 forintot benyel a magyar állam.

A magyar bérek, ezt sokszor elmondtuk, túl vannak adóztatva. Tehát ha valaki nettóban keres 133 ezer forintot, annak 226 ezer forint az abszolút bruttója, ami a vállalkozást is terheli. Istenigazából, ha ebből még leveszi az illető azt a 27 százalékos áfát, ami minden bolti vásárlás után szintén az államnak megy, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarországon az emberek fizetésének 54 százaléka landol az államkasszában, és csak 46 százalék, amiért a valóságban árut vesznek, amit a valóságban magukra tudnak költeni.

Tehát a legnagyobb háborús spekuláns Magyarországon a Fidesz-kormány. Köszönöm.

Felszólalások:   136-137   138-139   140-141      Ülésnap adatai