Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napirend előtti felszólalásomban egy megvalósult ökológiai katasztrófáról szeretnék beszélni önöknek, amely a Sajó folyót érinti. Én azt gondolom, hogy most már mindannyian hallottak önök is arról, hogy mi történik, hogy Alsósajó település mellett egy egykori bányaüzemből immár három hónapja ömlik a rendkívül szennyező anyag a Sajó folyóba. Ennek a következménye, szomorú következménye, hogy a folyó ez alatt a három hónap alatt gyakorlatilag több tíz kilométeren keresztül meghalt, tehát megszűnt benne az élet, és én azt tudom mondani önöknek  tegnap a helyszínen jártam , hogy három hónap elteltével ez a szennyeződés ugyanolyan intenzitással jut a folyóba, sőt egyes szakemberek szerint még több a napi bejutás. Tehát igazából semmit nem tettek a szlovák hatóságok, sem a szlovák kormány a szennyeződés lassítása érdekében.

Ezért tegnap Felvidéken jártam  a Rozsnyói járásban történt ez az eset , és azt tudom önöknek mondani, hogy a szennyezés forrásánál semmiféle munkavégzésnek nincs nyoma, nincsenek szakemberek, nincs semmiféle jele annak, hogy bármiféle módon próbálnák elhárítani a szennyeződést. Én azt látom, hogy több alkalommal az elmúlt hetekben, hónapokban felvidéki magyar politikusok, aktivisták, környezetvédelmi szakemberek és civilek felhívták a szlovák hatóságok figyelmét, hogy milyen ökológiai katasztrófa van kialakulóban, de a szlovák kormány, a szlovák hatóságok mintha a bénultság és az alkalmatlanság állapotában lennének.

Én azt gondolom, egyetértünk abban, hogy itt nemcsak erkölcsi, de jogi értelemben is van tennivalója Magyarországnak, van tennivalónk, hiszen mindannyiunk felelőssége, hogy a Kárpát-medence természeti kincseit meg tudjuk őrizni, és nem is lehet illúziónk a tekintetben, hogy ha egy nagyobb árhullám érkezik, akkor az a szennyeződés át fog jutni a magyar határ túloldalára is.

Pontosan mi történt itt? Alsósajó település mellett működött korábban egy körülbelül 14 éve bezárt hatalmas bányaüzem, egy ércbánya. Ez egy 13 szint mély, hatalmas bányaterület, és több mint egy évtizeddel ezelőtt megszűnt itt a víz szivattyúzása, tehát pontosan lehetett tudni, hogy előbb-utóbb fel fog telni vízzel ez a rendkívül veszélyes anyagokat tartalmazó bánya. Információim szerint 2017-ben született egy szlovák kormánydöntés arról, hogy meg kell kezdeni a munkát, és hogy el kell kerülni ezt a helyzetet. Tehát konkrétan ennek az információnak a birtokában voltak a szlovák hatóságok, és mégsem történt semmi.

Idén februárban kezdett ömleni ez a rendkívül veszélyes anyag, vas-oxid-tartalmú bányavíz, ami a szakemberek szerint nikkelt, kobaltot, cinket és arzént is tartalmaz. Számtalanszor próbálták erre fölhívni a figyelmet aktivisták, hogy ennek milyen beláthatatlan következményei lesznek  hát, sajnos megvalósult ez az ökológiai katasztrófa. Itt a szlovák gazdasági minisztérium és környezeti minisztérium egymásra mutogat, miközben érdemi cselekvés nem történt. A feljelentések természetesen azonnal megtörténtek, de a hatóságok sem tudtak igazából lépni.

Tegnap a helyszínen én azt láttam, hogy egy hatalmas beton kiömlőből folyik ki ez az anyag, és  ezt megállapították már többször a szakértők  naponta 2,4 tonna jut be ebből a súlyosan szennyezett bányavízből a folyóba. Tehát egészen tragikus és megdöbbentő a következménye ennek a környezetpusztításnak. Gyakorlatilag ezen a több tíz kilométeres szakaszon az élet minden formája megszűnt a folyóban. Látható ott  az ottani horgászegyesület tagjai is rákok tetemeit szedték össze a parton , hogy a halak szépen lassan megfulladtak, ahogy a kopoltyújukat belepte ez a rozsdás víz. A folyó több tíz kilométeres szakaszon először vörössé változott, majd egészen élénk sárgává a vas-oxid kioldódása miatt. Azt láthatjuk, hogy ezen a néhány tíz kilométeres szakaszon a lúgos vízben kioldódik ez a szennyeződés, lerakódik, de csak idő kérdése, hogy átjusson Magyarországra is. Nyilván az ottani környezetpusztítás miatt is vagy ennek elhárítása érdekében cselekednünk kell.

Én úgy tudom, hogy a magyar hatóságok már márciusban felhívták a szlovák hatóságok figyelmét, és kérték a kármentesítés megkezdését, és itt önmagában az is félelmetes, hogy a sajtóból kellett értesülni a magyar hatóságoknak, tehát a környezeti diplomácia nem igazán működik.

Én szombaton levelet írtam Orbán Viktor miniszterelnöknek, és kértem azt, hogy mielőbb, az első intézkedései között legyen az, hogy kifejezi a magyar kormány a tiltakozását Szlovákia felé, és adott esetben, ha szükséges, akkor magyar szakemberek részvételét is ajánlja fel a kormány, vagy említse meg, ha ez szükséges, ha nem tudnak a szlovák szakemberek megoldást találni erre a problémára.

A Fenntartható fejlődés bizottsága e heti ülésein én már fel fogom vetni ezt, hogy a szlovákiai társbizottsággal vegyük föl a kapcsolatot. Itt a legfontosabb, hogy mielőbb meg tudjuk szüntetni ezt a szennyeződést, de tény, hogy itt kezelni kell azt a kérdést is, hogy a magyar oldalon, a kormányoldalon sincsenek meg azok a szervek, amelyek ezekben a kérdésekben Magyarország jogait érvényesíteni tudják.

Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben egyetértést kell tudni kialakítani, ez nyilván egy szuverenitási kérdés is. A jelen globális körülmények és viszonyok között mindent meg kell tennünk azért, hogy a természeti kincseinket megőrizzük, és azt is elmondhatjuk, és gondolom, egyetértés van, hogy a Kárpát-medence nemcsak egy történelmi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de egy természeti egység is, amelynek a megóvásáért közösen kell tudnunk cselekedni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy ezt a fontos ügyet a Ház falai közé hozta. Az esettel kapcsolatban a következőkről tudom tájékoztatni: az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2022. március 13-án 10 órától másodfokú vízminőségi készültséget rendelt el. Ennek érdekében folyamatos a Sajó figyelőszolgálata, a vízminőség állapotának ellenőrzése, a szükséges vízmintavételek és vizsgálatok biztosítása és a vízhasználók azonnali értesítése. Ezek mind megtörténtek. Azóta is, a készültség elrendelése óta az ÉMVIZIG nevezetű szervezet folyamatosan ellenőrzi a folyó állapotát.

Három helyen történik folyamatosan mintavétel: Sajópüspökinél, Miskolcnál és Muhinál. A magyarországi szakaszon egyébként halpusztulást nem tapasztaltunk. A mérések legutóbb múlt kedden, szerdán, csütörtökön, pénteki napon történtek, pénteken közös nemzetközi mintavétel történt a szlovák féllel. A következő mintavétel a mai napon lesz. A legutóbbi vizsgálati időszakban a Sajó magyarországi szakaszán erőteljes, rendkívüli elszíneződés nem volt, bár a csapadékosabb időjárási viszonyok következtében levonuló kisebb árhullámok idején Sajópüspökinél a vízhozam-növekedés következtében esetenként megnőtt a szállított lebegő hordalék mennyisége, ezáltal a víz enyhe barnás elszíneződése is átmenetileg megfigyelhető volt. Szaghatást, habzást a magyar folyószakaszon nem tapasztaltak, ugyanígy továbbra sem észleltek halpusztulást.

(9.10)

Az ivóvizek állapotáról is, ha megengedi, tájékoztatnám. A népegészségügyi feladatkörben eljáró kormányhivatal folyamatosan figyeli az ivóvíz minőségét, tekintettel arra, hogy az ivóvízbázis két helyen lehet érintett, a Bőcs-Sajóládi Vízműnél és a gesztelyi Keleti Csúcsvízmű területén. Az érintett ivóvíz-szolgáltató vízművekben mind a hatósági, mind az üzemeltetői laborvizsgálatok megfelelő eredményt mutatnak. Rendszeresek továbbra is ezek a vizsgálatok. A szlovák fél felé, mert valóban, itt arról van szó, hogy a Sajó folyó szlovákiai szakaszán az alsósajói vasércbánya altárolójából jut ki szennyezett víz, amely hígítatlanul, kezeletlenül jut be a Sajó folyóba, és valóban komoly ökológiai katasztrófát okozott a folyó szlovákiai szakaszán, ezért a magyar hatóságok és a szlovák fél közötti együttműködés fontos és folyamatos. Ahogy említettem, közös mintavételeket is tartunk. Írásbeli tájékoztatást kértünk a szennyezés megakadályozására Szlovákiától az intézkedések jelenlegi állásáról, és megkerestük a szlovák felet szlovákiai mérési eredmények kiadása tárgyában is.

Emellett a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság Tisza és mellékfolyói albizottsága szlovák tagozatának a vezetőjét az ÉMVIZIG áprilisban és májusban is megkereste annak ügyében, hogy hígítóvíz biztosításával növelhetőe a Rima vízhozama a szlovákiai tárolókból vízleengedés segítségével, ami időlegesen tudja orvosolni a kialakult helyzetet. Az látszik ezeket az adatokat elemezve, hogy a súlyosan terhelt, ön által is említett szennyezett szakasz a magyar határtól több tíz kilométerre van a Sajón, és természetesen az ott folyó szennyezett vizet mellékvízfolyások, eseti vízpótlások egyrészt felhígítják. Ilyen mértékű szennyezés a magyarországi szakaszon már nem mutatható ki, de kisebb elváltozások és fizikailag is érzékelhető jelenségek természetesen a magyarországi szakaszon is megfigyelhetők. A Sajó vízminőségét helyszínes műszaki mérésekkel folyamatosan ellenőrizzük  pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldottoxigén-tartalom, oxigéntelítettség , ez mind megfelel a vízfolyás típusára meghatározott határértékeknek.

Fenntartjuk a szükséges ellenőrzéseket, a szükséges vízminőségi készültséget. Folyamatos az együttműködés a magyar és a szlovák hatóságok között. Ha szabad még ezt hozzátenni, kérjük és elvárjuk a szlovákok együttműködését ebben a kérdésben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai