Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet. Megkérdezem, a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Képviselői hozzászólások jönnek. (Senki sem jelentkezik.) Képviselői hozzászólót nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát ezennel lezárom. A kormány nevében kíváne élni a szólás lehetőségével… (Senki sem jelentkezik.) Nem él. Az előterjesztő, gondolom, nem él. Az előterjesztőt kérdezem, kíváne élni mégiscsak. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a pénteki ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A Kocsis Máté, Fidesz; Simicskó István, KDNP; Nacsa Lőrinc, KDNP; Zsigmond Barna Pál, Fidesz; Zsigó Róbert, Fidesz; Illés Bolgárka, Fidesz; Németh Szilárd István, Fidesz; Halász János, Fidesz; Kósa Lajos, Fidesz; Varga Judit, Fidesz; Vejkey Imre, KDNP; Latorcai János, KDNP képviselők által benyújtott előterjesztés a H/3086. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Amíg az előterjesztő meg nem érkezik, addig egy újabb technikai szünetre kerül sor.

(Szünet: 21.25  21.27

Elnök: dr. Oláh Lajos

Jegyzők: Vinnai Győző és Szabó Sándor)

ELNÖK : (Illés Boglárka megérkezik.) Nagy örömmel köszöntjük előterjesztőnket. Meg is kérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Nem kíván felszólalni. (Derültség a DK soraiban.) Megkérdezem, a kormány részéről kíváne felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Csöbör Katalinnak, a kijelölt Külügyi Bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony! (Varju László: Nem kíván felszólalni.)

CSÖBÖR KATALIN, a Külügyi Bizottság előadója: Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága 2023. március 13-ai ülésén folytatta le az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló H/3086. számú határozati javaslat részletes vitáját. Ennek keretében a bizottság megállapította, hogy a javaslat megfelel a házszabályban foglalt követelményeknek, valamint megtárgyalta a benyújtott módosító indítványokat is.

Összesen hat módosító javaslat érkezett, amiből hármat a Jobbik képviselői nyújtottak be. Ezek közül az első arra irányult, hogy töröljük el a szövegből az Európai Parlament háborúpárti határozataira való utalást, ami természetesen érthető annak fényében, hogy a párt elnöke, Gyöngyösi Márton ezeket a háborúpárti nyilatkozatokat rendre megszavazta.

A második indítványuk szerint törölni kellene a szankciókkal foglalkozó szövegrészeket, ami szintén nem meglepetés, tekintve, hogy a Jobbik kezdettől fogva az elhibázott brüsszeli szankciók pártján állt.

Végül a párt harmadik javaslata különféle hivatkozásokkal egészítette volna ki a szöveget. A bizottság ezeket a javaslatokat részben károsnak, részben pedig indokolatlannak találta, ezért nagy többséggel elutasította.

Szintén módosító javaslatokat fogalmaztak meg a Mi Hazánk, az MSZP, illetve a Párbeszéd képviselői, akik azonban nem tartották annyira fontosnak ezt az ügyet, hogy közülük bárki eljött volna a bizottság ülésére. Ezeket a javaslatokat a bizottság szintén nem támogatta.

Így a Külügyi Bizottság 8:1 arányban fogadta el a részletes vitáról szóló jelentést, ami a benyújtotthoz képest változatlan formában javasolja elfogadásra az Országgyűlésnek ezt a békepárti határozatot. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Az előre bejelentkezett felszólalók közül megadom a szót Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen nem is csodálkozom azon, hogy az előterjesztő meg sem jelent, annak ellenére, hogy este fél tíz van, mégis azt gondolom, hogy egy rendkívül fontos, jelenleg Magyarország és a világ sorsát alapjaiban meghatározó ügyről és határozati javaslatról van szó. Éppen ezért itt az ideje, hogy végre a képmutatást száműzzük. Ugyanis, ha a határozati javaslat alapján Oroszország katonai agresszióját el kell ítélnünk, akkor el kellene ítélnünk, mondjuk, az Amerikai Egyesült Államok katonai agresszióját, Nagy-Britannia katonai agresszióját, Izrael katonai agresszióját, és még hosszasan sorolhatnám.

(21.30)

Kíváncsi vagyok, hogy az elmúlt, mondjuk, harminc esztendőben itt a parlamentben hány olyan határozati javaslat volt, ami például az Amerikai Egyesült Államok katonai agresszióját elítélte volna, annak ellenére, hogy csak az úgynevezett terrorizmusellenes hadjárata óta az elmúlt kettő évtizedben az Amerikai Egyesült Államok  a Brown Egyetem „háború ára” nevű projektjének felmérése alapján  közel egymillió ember halálát okozta, tehát az Amerikai Egyesült Államok, még egyszer mondom, a Brown Egyetem felmérése alapján 897-929 ezer közötti ember haláláért felelős.

Hogyha a második világháború óta számoljuk  ahol egyébként az atombombát éppen úgy az Amerikai Egyesült Államok dobta le Hirosimára, Nagaszakira , hogy hány ember haláláért felelős, akkor még sokkal több milliót tudnánk felsorolni; a vietnámi háborúról, a koreai háborúról, és nagyon-nagyon sok háborúról is beszélhetnénk, de itt a szomszédban 1999-ben a NATO, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok gépei bombázták azt a Szerbiát, ahol szintén több ezer halálos áldozat volt, sok civil meghalt, vagy például a kínai nagykövetségen még újságírók is meghaltak az oda ledobott bombák miatt. Az elmúlt harminc évben, még egyszer kérdezem, ez az Országgyűlés hány olyan határozatot fogadott el, ami arról szólt, hogy elítéli emiatt az Amerikai Egyesült Államokat.

Aztán Nagy-Britannia kapcsán. A világ 200 országát vizsgáló felmérés szerint Nagy-Britannia, 22 ország kivételével, valamilyen formában mindegyiket megszállta. Ez a világ országainak mintegy 90 százalékát jelenti. Mindezt csak a mellé teszem, hogy az előbb felsorolt afganisztáni, iraki és egyéb háborúk során Nagy-Britannia is ugyanúgy részt vett emberek, rengeteg civil ember meggyilkolásában, és hányszor ítélte el ez az Országgyűlés Nagy-Britanniát?

Hányszor ítélte el ez az Országgyűlés az elmúlt, mondjuk, harminc esztendőben Izraelt, amely szintén több ezer áldozat haláláért felelős? Csak a 2009-es 22 napos izraeli hadművelet során 1400 palesztint öltek meg 22 nap alatt, és köztük 300 gyermek és 115 nő volt. Elítéltee a magyar Országgyűlés akkor Izraelt?

Aztán arról beszélnek, hogy például Oroszország gyermekeket deportált Donbaszból, ahol egyébként többnyire oroszul beszélő, orosz ajkú népesség lakik. Beszélte valaha egyszer valaki itt, ebben az Országgyűlésben arról, hogy például az Amerikai Egyesült Államok az úgynevezett Babylift-hadművelet során 1975. április 3-26. között hány gyermeket deportált Dél-Vietnámból? Dél-Vietnámból csak, az utolsó induló amerikai járatig, több mint 3300 csecsemőt és gyermeket szállítottak el, deportáltak különböző nyugati országokba. Beszélte valaha valaki erről a magyar Országgyűlésben? Én nem tudok róla.

Aztán, elítélik Oroszországot, nagyon helyesen, hogyha civilek haláláért felelős. De vajon beszélte valaki ebben az Országgyűlésben arról, hogy az előbb felsorolt amerikai hadműveletek során például 2004. május 19-én Irakban egy esküvői menetet bombáztak le az amerikai katonák? Akkor 42-43-44-45 ember veszítette ott el az életét, többségében nők és gyermekek.

Aztán ugyanez az amerikai hadsereg a demokrácia nevében 2008. július 6-án Afganisztánban is  úgy látszik, ez bevett gyakorlat náluk  egy másik esküvői menetet gyilkoltak le. Itt 47 civil halt meg, 39 nő és gyermek volt a 47 áldozat között. A védelmi minisztérium adatai szerint az előbb felsorolt civileket is gyilkoló Amerikai Egyesült Államoknak a világ 153 országában van valamilyen katonai képviselete. Ez a világ országainak mintegy 80 százalékát jelenti. Ki az tehát, aki terjeszkedik? Ki az, aki agresszor? Ki az, aki civileket mészárol, bármelyik nagyhatalom? (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Oroszok…) Oroszország, de úgy látszik, hogy önök csak Oroszországot hallják meg. Az előbb hosszasan soroltam, hogy például az önök által oly nagyra tartott és önöket finanszírozó Amerikai Egyesült Államok hány civil haláláért felelős. Majd ha elítélik egy ugyanilyen határozati javaslatban az Amerikai Egyesült Államokat, akkor ugyanazon a napon kell elítélni Oroszországot is. Bármilyen nagyhatalom legyen az, el kell ítélni, ha agresszor. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportjából.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem nincs a világon olyan ember, aki ne békében szeretne élni; talán egyedül Vlagyimir Putyin az, bár lehet, hogy ő is keresi a lelki békét.

Az, ami hetek-hónapok óta az önök kommunikációjában folyik, az egész egyszerűen színjáték. Önök elhibázott brüsszeli szankciókról beszélnek, miközben, képviselőtársaim, az önök miniszterelnöke az egyetlen ebben az országban, aki megszavazta ezeket a szankciókat, mindegyiket, darabra, úgy, hogy annak a részleteiről mi előzetesen semmit nem tudtunk meg az Országgyűlésben.

Az nagyon fontos, hogy legyen egy olyan határozati javaslat, amelyik elítéli Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben, és borzasztó fontos lenne, hogy ebben a határozati javaslatban szerepeljen az is, hogy önök velünk egyetértésben háborús bűnösnek tekintik Vlagyimir Putyint, és ennek érdekében, ha magyar földre lép, akkor természetesen megteszik a hatóságok a szükséges intézkedéseket.

Önök azonban a saját sleppjükkel együtt arról beszélnek, hogyha Vlagyimir Putyin Magyarországra lép  nem tudom, esetleg éppen előkészítik az ideutazását , akkor ő szabadon grasszálhatna ennek az országnak a területén. Én úgy gondolom (A Fidesz padsorai felé:), és nagyon sajnálom, hogy a képviselő asszony éppen távozik, mert ő volt az egyetlen, aki ehhez a határozati javaslathoz ebben a nem túl késői órában hozzászólt, bár azért most még nincsen annyira késő, amikor érdemben lehetne ezekről a kérdésekről beszélgetni.

Szóval, azt gondolom, hogy ez a határozati javaslat se nem békepárti, se nem Európa-párti, se nem NATO-párti, ez Putyin-barát határozati javaslat. És önök megpróbálják néha elmondani azt, hogy egyébként elítélik Putyint, de élünk a gyanúperrel, és ez látszik  és majd biztos beszélünk erről a svéd NATO-csatlakozás kapcsán is , hogy önök a háttérben azért egyeztetnek Vlagyimir Putyinnal, és azon vannak a Külügyminisztériumtól kezdve a Fidesz-frakción át, hogy azt az európai és azt a NATO-s egységet, amely teljesen világosan kezdett kialakulni, megtörjék.

Én azt gondolom, hogy lehet ilyen határozati javaslatokat beadni, és lehet arról beszélni, hogy legyen béke, sőt világbéke, sőt az univerzumban legyen béke, de önök az égegyadta világon semmilyen lépést nem tesznek ezért. Önök ebben a parlamentben nem a nemzet érdekét szolgálják. Önök ebben a parlamentben Vlagyimir Putyint szolgálják ki, darabra. Darabra, és ez egészen felháborító! Ha önök szeretnének azzal foglalkozni, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy az orosz agressziót megállítsuk, akkor világos NATO-párti határozati javaslatokat adnának be. Önök nem akarják ezt az országot a NATO-ban tartani.

Azt látjuk, hogy hogyan távolították el az elmúlt 12 évben Magyarországot az Európai Uniótól. És lehet, hogy a náci haverjaik ennek tapsikolnak, de mi nem, és az ország jelentős része nem. Hozzáteszem, a NATO-t még az Európai Uniónál is többen támogatják ebben az országban. Önök ezzel a határozati javaslattal lehet, hogy a saját nem létező lelkiismeretüket akarják megnyugtatni, de semmiképpen nem abba az irányba mutat ez a határozati javaslat, amely az ország álláspontját képviselné. Egyébként a Demokratikus Koalíció az árnyékkormány kérésére, Dobrev Klára árnyékkormányának kérésére, adott be határozati javaslatot, ami olyan kérdésekkel foglalkozik, ami az önök elhibázott, nem a brüsszeli szankciók, hanem az elhibázott gazdaságpolitikájuk következményeit számolná fel, és ami mindenképpen bent tartaná ezt az országot az Európai Unióban és a NATO-ban. Önök ugyanis még Vlagyimir Putyin agresszióját is arra használják föl, hogy Magyarországot minél messzebbre vigyék a szövetségeseinktől.

(21.40)

Ha önök ezzel próbálkoznak, akkor nagyon nagy erővel néznek szembe, és ezt az erőt úgy hívják, hogy a magyar nép. És éppen ezért, képviselőtársaim, én arra tennék javaslatot, hogy vonják vissza ezt a határozati javaslatot. Ha szeretnének egy ilyet, szerintem nincs ezen az oldalon olyan, aki ne támogatná a békét, ha szeretnének egy olyan határozati javaslatot, ami valóban a békés megoldásokról szól, valóban elítéli az agresszort, akkor mi akár most is, akár az éjszaka folyamán bármikor hajlandóak vagyunk határozati javaslatot szerkeszteni önökkel. Azért segítünk be nemcsak a szövegezésbe, hanem a szerkesztésbe is, mert láthatóan ez sem megy az utóbbi 12 évben sem önöknek, sem az ügyvédi irodáiknak, amelyek ezeket legyártják.

De ez a szöveg ebben a formában és különösen a körétett körítés, amit az elmúlt hetekben hallgattunk, egész egyszerűen elfogadhatatlan. Önök azzal vádolják a demokratikus ellenzéki oldalt, benne a Demokratikus Koalíciót, és ma ezt hallgattuk, és az árnyékkormányt is ezzel vádolják, hogy mi háborúpártiak vagyunk. Legyenek szívesek, magyarázzák el most, bár jobban örülök, ha egyébként délután főműsoridőben teszik, de most is, ha megteszik, akkor majd örömmel idézem, hogy mi az, amit mi a Demokratikus Koalícióban vagy az árnyékkormányban tettünk, amivel mi háborúpártiak lettünk, mert ez ilyen nagyon jól hangzó szöveg, de ez nincs így. Önök ebben is hazudnak. Az egész világuk, az egész politikájuk hazugságra épül, az egész világuk, az egész politikájuk arra épül, hogy ezt az országot minél messzebb vigyék attól az ezeréves államtól, amely minden generációban benne van, amely mindig az Európához való tartozást jelentette.

Éppen ezért azt szeretném kérni képviselő asszonytól, bár feltételezem, hogy nem ő volt az értelmi szerzője ennek a határozati javaslatnak, még csak nem is a frakciójuk, nyilván a Karmelitából jött a parancs, de ha már például NATO-csatlakozás ügyében szembeszálltak a miniszterelnökkel, akkor ebben az ügyben is tegyék meg ezt. Szövegezzen ez az Országgyűlés akkor egy valóban a béke mellett álló, az áldozatokra figyelő, az agresszort elítélő határozati javaslatot! Ebben mindig partnerek leszünk.

Az önök propagandisztikus, az országot a NATO-tól, az Európai Uniótól eltávolító, Magyarország pozícióját e két szervezetben aláásó, hitelességét tönkretevő határozati javaslatokban, törvényjavaslatokban mi soha nem leszünk partnerek. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Csárdi Antalnak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban fontos elítélni az orosz agressziót, és azt gondolom, hogy ebben nincs vita, nem is lehet vita ebben a parlamentben, és azt gondolom, hogy ugyanúgy el lehet mondani, hogy mindenki békét szeretne. De ne legyen kétségünk afelől, hogy a Fidesz által benyújtott határozati javaslat egyáltalán nem békéről vagy háborúról szól, csupán egy cinikus módon megalkotott csapda, hideg, számító és kegyetlen csapda. Célja, hogy megvezesse és becsapja a magyar embereket, elfedje az agresszor valódi felelősségét, járulékos hatalomként még azt is rá lehet sütni a kormány narratívájával egyet nem értőkre, hogy háborúpártiak, így legitimálva bel- és külföldön egyaránt a kormány oroszpártiságát, békepártinak tűnő selyempapírba csomagolva. Ne hagyjuk magunkat becsapni!

Azt gondolom, hogy az a legnagyobb probléma ezzel a határozati javaslattal, hogy süt belőle, hogy a kormány egy olyan békét képzel el, ahol az oroszlánt beengedik a nyúl ketrecébe, majd megüzenjük nekik, hogy egyezzenek meg, tegyék le a fegyvert. Azt gondolom, hogy mindannyiunk előtt ott kell lenni a képnek, hogy mi történne a ketrecben ezek után.

Szeretném mindenkinek elmondani, hogy a történelmi tapasztalataink alapján miért kell minden körülmények között megállítani az orosz agressziót. Szeretném elmondani, bár azt gondolom, hogy mindannyian tisztában vannak vele, hogy 1938-ban előbb a nyugati hatalmak tétlenkedése mellett a náci Németország végigvitte az Anschlusst, ugyanebben az évben ugyanúgy Németország gyakorlatilag bekebelezte a szudétanémet vidéket. Mindannyian emlékszünk a müncheni szerződésre. És a történtek ellenére pedig azt gondolta az akkori nagyhatalmak összessége, hogy majd ezzel megelégszik az agresszor, mégis kitört ’39 szeptemberében a világháború.

A minta fájdalmasan hasonló. Gondoljunk csak Grúziára, gondoljunk csak a Krímre, gondoljunk a Dnyeszter melletti köztársaságra és most legutoljára Ukrajnára! Ne gondoljuk azt, hogy egy agresszor meg fog állni ezen a ponton! Amennyiben önök komolyan gondolják azt, hogy végig kell gondolni, hogy mi Magyarország érdeke, mi a nemzetbiztonságunk érdeke, akkor önöknek látniuk kell, mert itt van az egészen közelmúlt történelmében a válasz. Nekünk akkor lesz itt hosszú távon béke, hogyha igazságos béke születik, tehát ha Oroszország kivonul Ukrajnából, kivonul a Krímből, és nem adunk nekik teret, hogy az agressziójukat kiteljesítsék.

Önök azt írják ebben a határozati javaslatban, hogy a szankciók Magyarországot sújtják, és nem érték el a céljaikat. A szankciók igenis megfékezték az orosz medvét, nem véletlenül vonultak vissza jelentősen az orosz csapatok az elmúlt hónapokban. A magas energiaáraknak pedig pont az az oka, hogy az oroszok fegyverként próbálták használni az e téren fennálló dominanciájukat. Emlékezzünk vissza, az árak emelkedése megelőzte Ukrajna lerohanását, és már a szankciók hatására az irányadó holland TTF gáztőzsdén a gáz jegyzése alatta van az egy évvel ezelőtti jegyzésáraknak. Magyarországon azért magasak az energiaárak, mert drágán vesszük Oroszországtól az energiát.

Önök beszélnek itt inflációról, amit nagy előszeretettel neveznek háborús inflációnak, de érdekes módon, míg Magyarországon még mindig 20 százalék fölött van az infláció, addig az Európai Unióban ez a szám, ez az adat 10 százalék alatti. Tehát az európai uniós inflációs átlag 9,9 százalék. Őket nem érinti, úgy gondolják, az infláció, a háborús infláció? A lengyeleket nem érinti az infláció? Közelebb vannak a háborúhoz, mint mi, mégis alacsonyabb az infláció. Egyértelműen ki lehet mutatni, meg lehet mutatni, hogy az önök elrontott gazdaságpolitikája az, ami előállítja a jelenlegi helyzetet.

Én azt gondolom, hogy ha Magyarország érdeke az első, és én nagyon szeretném azt hinni, hogy önök ezt komolyan gondolják, akkor végig kell gondolni, hogy mi biztosítja Magyarország védekezési hatékonyságát, mivel tudjuk megvédeni magunkat és honfitársainkat. Sajnos, a magyar haderő erejét ismerve pontosan tudjuk, hogy egy Oroszország körülbelül negyedóra alatt fékezés nélkül szaladna át az országon. Mi részesei vagyunk egy katonai szövetségnek, és ez a katonai szövetség garantálja a mi biztonságunkat. De ez nem megy úgy, hogy minden második nap belerúgunk egyet a saját szövetségesünkbe, és egészen sunyi módon megpróbáljuk akadályozni, meggátolni azokat a szankciókat, amikkel egyébként megfékezhető az orosz agresszió.

Azt gondolom, hogy önöknek nagyon komoly irányváltást szükséges végrehajtaniuk annak érdekében, hogy végre Magyarországot megint komolyan vegyék a nemzetközi porondon, mert a legnagyobb vesztesei az önök külpolitikájának pont a kint ragadt, külhonba szakadt honfitársaink, mert az a gyűlölet, ami ma Magyarország ellen van, annak az okozói egyértelműen önök. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólásra jelentkezőt nem látok, a vitát ezennel lezárom. Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, megadom a szót.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Volt néhány megjegyzés, amire szeretnék reflektálni, leszögezve az elején azt, hogy a kormány részéről támogatjuk a határozati javaslatot a jelenlegi formájában (Dr. Vadai Ágnes: Nem csodálkozom!), mert meggyőződésünk, hogy ez egy békepárti javaslat.

De van egy-két megjegyzésem. Az egyik az, hogy a ’38-39-es párhuzamokat történelmietlennek tartjuk. Tehát ’38-39-ben nem volt NATO, nem volt Európai Unió, viszont volt Hitler és volt Sztálin. Tehát eleve ez az összehasonlítás egyáltalán nem állja meg a helyét.

A másik: meglepve hallgattam azt, hogy Magyarország távolodik a NATO-tól meg távolodik az Európai Uniótól. (Dr. Vadai Ágnes: Nem Magyarország, hanem a magyar kormány viszi el onnan! Államtitkár úr, jobban figyeljen!) Hadd emlékeztessem arra képviselő asszonyt is (Dr. Vadai Ágnes: Nem kell!), hogy minden keleti megerősítő intézkedésben Magyarország támogatólag részt vett az elmúlt egy évben, amióta kitört a háború, sőt előtte is, már a Krím annexiója után Magyarország minden NATO-s döntést támogatott.

(21.50)

A történelemben először elérjük a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, ami nagyon távol volt (Dr. Vadai Ágnes: Hazugság!), és már régóta 20 százalék fölött van a fejlesztési arány, ami szintén walesi elvárás, mint jól tudjuk. Tehát nem gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy távolodunk a NATO-tól, hanem pontosan az egység mellett vagyunk. Az EU-ban ugyanígy fenntartottuk az egységet, az elmúlt egy évben, ami nem volt könnyű, mert vannak mindenkinek nemzeti érdekei, mégis sikerült fenntartani egyfajta egységet, és együtt mentünk a többi országgal. Az, hogy vannak vitális nemzeti érdekeink, az egy más kérdés, a többieknek is vannak, legfeljebb nem beszélnek róla a nyilvánosság előtt. Tehát nem hazudunk, hanem (Dr. Vadai Ágnes: Hát, de!) az a háborúpárti, aki nem a mielőbbi tűzszünet és a tárgyalások mellett szólal föl. Ez a határozati javaslat viszont pontosan erről szól, és ha megnézzük, hogy mik a magyar érdekek ebben az ügyben és mik a magyar érdekek az egész konfliktussal kapcsolatban, akkor röviden egy-két pontban azért hadd emlékezzünk meg erről is!

Az egyik az, hogy Magyarországnak ki kell maradni ebből a háborúból mindenáron, ugyanúgy elismerjük Ukrajna önvédelmi jogát, a szuverenitását és a területi integritását, de az ukrajnai érdekeket nem helyezzük a magyar érdekek elé. (Dr. Vadai Ágnes: Csak a NER-es érdekeket.) A második az, hogy meg kell őrizni a békét, és ennek több eleme is van részünkről, illetve az, hogy nem szállítunk halált okozó eszközöket Ukrajnának, és mindenképpen arra törekszünk, hogy elkerüljük, hogy a NATO vagy az Európai Unió belekerüljön közvetlenül ebbe a konfliktusba. Jelzem egyébként, hogy a NATO-n belüli mainstream pontosan a magyar állásponttal azonos, semmiképp sem szabad engedni, hogy a szövetség belecsússzon ebbe a konfliktusba. Van néhány ország, amelyik elég vadul kezeli a kérdést, és elég veszélyes javaslatokat tesz, de szerencsére a többség, beleértve Magyarországot, ezt eddig meg tudta akadályozni.

A harmadik az, hogy minimalizálni kell az elhibázott szankcióknak a hatásait, meg kell vétózni minden olyan szankciós javaslatot, amely vagy az energiabiztonságunkat veszélyezteti, vagy alapvető gazdasági érdekeinkkel megy szembe. (Dr. Vadai Ágnes: Vagy a bizniszt veszélyezteti.) Ezt is egyébként a magyar kormány következetesen megtette eddig úgy, hogy egyébként az egység érdekében nem vétózta meg azt, elengedte azt a tíz szankciós csomagot.

A negyedik: meg kell győzni a feleket a tűzszünetről. (Dr. Vadai Ágnes: Világbéke!) Ehhez persze nem vagyunk nagyok, nem mi fogjuk megoldani a válságot, az biztos, hogy arra kell törekedni, hogy legalább mondjuk azt, hogy tárgyaljanak egymással, mint ahogy egyébként ezt meg is tesszük a diplomáciai csatornákon keresztül. Tárgyalások nélkül (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) soha nem lesz béke a szomszédunkban, és ez tovább fogja veszélyeztetni Magyarország biztonságát is.

És végül, ötödik pontként mint magyar érdek: hadd mondjam el, a támogatást és az oltalmat meg kell adni a kárpátaljai magyar kisebbségi közösségnek. Ennek érdekében is mindent megteszünk, és az lenne a legfontosabb, hogy ebben egységesek tudjunk lenni, mert csak ezzel tudunk erőt mutatni a partnereink felé, a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása érdekében.

Összességében tehát azt gondolom, hogy ez a javaslat megfelel a magyar érdekeknek, és a kormány nevében támogatjuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, megadom a szót.

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha megengedik, akkor a személyeskedő hozzászólásokra azért nem kívánok reagálni (Dr. Vadai Ágnes: Nem volt.), mert én úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat, ami előttünk fekszik, egy sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb helyzetre reagál, mint ami a személyeskedésbe átmenő vitát érinti vagy illeti. És engedjék meg egyúttal, hogy köszönetet mondjak azoknak a képviselőknek, képviselőtársaimnak, akik március 7-én már az általános vitán részt vettek, továbbá akik a bizottságok részletes vitáin részt vettek. Hiszen ahogy Csöbör Katalin képviselő asszony is elmondta és említette, voltak módosító javaslatai az ellenzéki képviselőknek, azonban a bizottsági vitákon nem vettek részt, nem érveltek a módosító javaslataik mellett. Az Európai Ügyek Bizottságában is a Demokratikus Koalíciónak van képviselője, nem jelent meg azon a vitán, amely a békepárti határozati javaslat részletes vitája volt.

Már a kezdetektől fogva elítéljük Oroszország agresszióját, és kiállunk Ukrajna területi integritása mellett. Ha gondolja a képviselőtársam, elismétlem (Dr. Vadai Ágnes: Nem kell.), elítéljük Oroszország agresszióját, és kiállunk Ukrajna területi integritása mellett. (Dr. Vadai Ágnes: Nem nagyon hiszem el, hogy így gondoljátok.) Már több mint 12 hónapja dúl a háború a szomszédunkban, és mi már több mint 12 hónapja egyértelműen a béke pártján állunk és a béke mellett érvelünk. Nem vártunk igazodási pontokat, nem vártunk más országokra (Dr. Vadai Ágnes: Dehogynem! A törökökre.), nem vártunk más javaslatokat, de fontosnak tartjuk, hogy szövetségeseket keressünk a béke mellett, hiszen ami a szomszédunkban dúl és a többi háború mind-mind sajnálatos (Dr. Vadai Ágnes: A gyerekekről beszélj, akiket Putyin elvisz!), a világ bármely pontján is történjen, különösen, ha civil áldozatokról, több ezer vagy több százezer civil áldozatról beszélhetünk. De a többi háborútól ez a háború olyan mértékben jelentősen különbözik, hogy ez a szomszédunkban dúl, és éppen ezért nagyon fontos, hogy a szomszédunkban dúló háborúval kapcsolatban fogalmazzunk meg egy békepárti határozatot, amely egyértelműen kinyilvánítja, hogy mi békét szeretnénk.

Tekintettel arra, hogy több képviselőtársam is a béke mellett érvelt, én ezzel együtt kérem önöket, hogy támogassák ezt a békepárti határozatot. (Csárdi Antal közbeszól.  Varga Zoltán: Szóljatok Putyinnak, hogy vonuljon ki!) És azt is kérem önöktől, mert sajnálatos módon még az általános vitán is elhangoztak olyan érvek, amelyek a fegyverek szállítását sürgették, kérem önöket, hogy tartsák tiszteletben a magyar állampolgárok, a magyar választópolgárok akaratát, akik már tavaly az országgyűlési választások során egyértelműen a béke mellett tették le a voksukat. (Dr. Vadai Ágnes: Ki nem?  Az elnök csenget.) Sajnálatos módon most ezen a vitán is elhangzott az ellenzéki képviselők részéről, hogy a szankciók működnek, és a szankciókról úgy gondolják, hogy szükséges. Ha figyeltek, akkor tudják, hogy melyik képviselő részéről hangzott el, én bízom benne, hogy volt erre lehetőség, elhangzott, hogy a szankciók működnek, a magyar embereknek volt arra lehetőségük, hogy elmondják a szankciókkal kapcsolatos véleményüket (Dr. Vadai Ágnes: Na, ez az egy igaz állítás ma.), álláspontjukat.

A magyar emberek, akik véleményt nyilvánítottak a szankciókat érintően, több mint 97 százalékuk elutasította a szankciókat, ezért kérem önöket (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek véleményét, és kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő határozati javaslatot, amely egyértelműen a béke mellett és egyértelműen a tűzszünet mellett foglal állást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   252-254   254-266   267-278      Ülésnap adatai