Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „A pápalátogatásról” címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ferenc pápa az elmúlt hét végén apostoli látogatást tett Magyarországon. A katolikus egyházfő két éven belül másodszor látogatott el hazánkba. Hálás köszönet neki érte. És ha már a köszönetnél tartunk, akkor hadd köszönjem meg én is a KDNP frakciója nevében mindenkinek, aki közbenjárt azért, hogy a pápa őszentsége ismételten Magyarországra látogasson, és sikeresen, rendben ezek az események lezajlódjanak, minél több hívővel tudjon találkozni a pápa. Köszönet természetesen bíboros úrnak, köszönet a kormányzati szerveknek, szervezőknek, az önkénteseknek és a rendezvények biztonságát szolgáló és garantáló rendőröknek, TEK-eseknek és civil biztonsági szervezeteknek is.

A keresztény civilizációnk szeme három napon át Magyarországra irányult. A hitünk erejét láthatta az egész világ. Tisztelt képviselőtársaim, a szentatyának igazi missziója most is megmutatkozott Magyarországon, a Jóisten szeretetének, végtelen szeretetének a hirdetésében, és természetesen a béke melletti kiállásában is, ennek a fontosságának a hangsúlyozásában. Találkozott keresztény hívekkel, fiatalokkal, beteg gyermekekkel, szegényekkel, ukrajnai menekültekkel, találkozott nyilván a papság vezetőivel, a papokkal, egyházi és közjogi vezetőkkel is a pápa őszentsége.

Minden helyszínen a szeretet és a béke fontosságára hívta fel a figyelmet. Mindenhol utat is mutatott, tehát nemcsak felismerte mai korunk bajait, hanem adekvát válaszokat, megoldásokat is kínált.

(10.20)

A fiataloknak felhívta a figyelmét, hogy ne csak a virtuális világban éljék az életüket, hanem a valóságban is éljék meg emberi küldetésüket és szolgálatukat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A háború ellen is többször felszólalt, és számomra nagy öröm volt, hogy a Szent István-bazilika után a Rózsák terén is látogatást tett, és a görögkatolikus templomba is átjött. Megáldotta a görögkatolikus híveket, ahol érsek-metropolita Fülöp atya köszöntötte őt, és hangsúlyozta, hogy a görögkatolikusság egyben egyébként a Kelet és a Nyugat keresztény civilizációjának a hídja, tehát összekapcsolja a két kereszténységet, Keletet és Nyugatot, az ortodoxiát a római katolikus egyházzal. Ahogyan II. János Pál pápa annak idején fogalmazott: a kereszténység akkor tud ismét új erőre kapni, újra megerősödni, ha mindkét tüdőlebenyével lélegzik, a nyugati kereszténység egyetemességével és a spirituális töltetével, amit az ortodox világ jelent a keresztény emberek számára. Erősítette a hitünket, reményünket, lelkünket és a szeretetünket.

Felhívta azokra a jelenségekre a problémák megoldása kapcsán is a figyelmet, amelyek például az európai egységről szólnak, mégpedig nagyon bölcsen és helyesen úgy fogalmazott, hogy persze fontos az egység, de úgy kell európai egység, hogy senkinek ne csorbuljon az egyedisége. Tehát ez európai integráció nem szólhat arról, hogy feladjuk nemzeti önrendelkezésünket, nyelvünket, kultúránkat, értékeinket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szentatya és a kormány egyetértett és egyaránt elkötelezett volt abban azon eszme mellett, hogy a kereszténység nélkülözhetetlen elem a nemzetek megújulásában. Sőt, egyetértett és méltatta a magyar Alaptörvényt is, hiszen Magyarországon a kereszténységnek nemzetmegtartó ereje van, ahogy az Alaptörvény nagyon bölcsen fogalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szentatya a béke pártján áll, ezt többször kifejtette, és elmondta, hogy nem lehet fegyverekkel kivívni a békét, csak tárgyalásos úton, ami szintén a magyar kormány álláspontját igazolja vissza azonnali tűzszünet és béketárgyalások formájában, hiszen ezt hangsúlyozzuk a háború kirobbanása óta.

Új európai politikát sürgetett  amire szerintem mindannyian nagyon vágyunk, és szeretnénk látni, hogy az európai politika megváltozzon , és fontosnak tartja azt a spirituális létet, amit egyébként a keresztény civilizációnk jelent, amit az utóbbi évtizedekben elhanyagoltak. Béke kell, bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövő  mondta a szentatya; és itt is egyértelműen kiállt a béke mellett, megerősítve azt, hogy valóban ez az egyetlenegy járható út. Megható és egy életre szóló élmény volt látni és hallani a szentatya bölcs gondolatait. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Simicskó István frakcióvezető úr. A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr fog válaszolni.

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Frakcióvezető Úr! Valóban nagy munkát végeztek mindazok, akik szervezésben segítséget nyújtottak, hiszen alig két hónap állt rendelkezésükre. Itt én is szeretnék kiemelni, kivételesen személy szerint is két embert: Kovács Zoltán államtitkár urat, illetve Tóth Tamás atyát, akik munkatársaikkal hihetetlen munkát végeztek mind fizikai, mind pedig spirituális értelemben is. De köszönetet szeretnék én magam is mondani az Országgyűlés munkatársainak, a rendvédelmi és honvédelmi szerveknek, az egészségügyi szakembereknek, az építőipari munkásoknak, alpinistáknak, mestereknek egyaránt, a média munkatársainak, de mindazoknak, akiknek a kényszerű, de szükséges forgalomkorlátozások nehézséget okoztak.

Köszönet a hívőknek, Istent keresőknek és a fiataloknak, akik átélhették ezt az ünnepet, a fáradtságot a sok munkáért, a nehézségért, a türelemért; kárpótlás volt és megerősítés a szentatya gesztusai, üzenetei és a háromnapos örömök. Gesztusokkal találkozhattunk minden egyes találkozón, az őt köszöntő, matyó népviseletben lévő gyerekek a felé áradó szeretetükkel. A kerekesszékes, lábát amputált Mihály atyának a köszöntése fantasztikus volt; kerekesszékesek, menekültek, fogyatékossággal élők megáldása akár a Rózsák terén, akár a Papp László Arénában, akár a vakok intézetében. Kiemelt figyelem a kommunisták által brutálisan meggyilkolt Brenner János fivére felé, aki köszöntötte a szentatyát. A fiatalokkal, a tanúságtevőkkel a szeretetteljes biztatás és a válaszok. A pici babák megölelése és szüleik megáldása. A cigány szendrőládi zenészekkel az együtt vigadás.

Az üzenetek erősek, fontosak a családok védelme szempontjából is. Ideológiai gyarmatosításról beszélt a szentatya, a genderkultúrát vagy az értelmetlen abortuszokat idézte ide, de a béke, a háborús infantilizmus is szóba jött, szóba jött a következő idézeteken keresztül: „a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt”. Ma pedig, úgy látszik, végig kell néznünk, hogy a háború szólistái törnek utat, miközben a békét éneklők eltűnnének.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Egy ünnep mindig szép, de sajnos mindig vannak, akik ezt el akarják rontani. Ez így zajlott egyébként másfél évvel ezelőtt az Eucharisztikus Kongresszuskor is, és most is voltak, akik már korábban is olyanokat állítottak, olyanokat gondoltak a szentatya látogatásáról, amelyek valótlannak bizonyultak. Gondoljunk bele az egyházakat támadó, fanyalgó, kioktató hangokba, ezek kísérték a szentatya útját, illetve az előzményeket. Majd a szőnyeg szélére állítják Orbánt, persze úgy, hogy nem is akar vele találkozni. A Momentumtól a DK-ig hangoltak a károgók, Gelencsértől, aki eltörölné a hittanoktatást, Gyurcsányig, aki azt mondta, hogy a papokat megtanítjuk a Szentírásra. És a mindig hiteles médiájuk is részt vett mindenben. Az Eucharisztikus Kongresszus után a New York Times Budapest helyett bukaresti pápalátogatásról beszélt, most pedig fanyalgott, hogy nem kaptunk ki eléggé. Liberális osztrák lap Orbánnak tükröt tartana, egy idióta, újságírónak nem nevezhető valaki értekezett arról, hogy a pápa nem is hisz, mert ahhoz túlságosan is tanult. Persze, ezzel a logikával ő maga hívő kell hogy legyen, hiszen oly sötét szegényke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A többségnek marad az ünnep, a megélt és a gyönyörű szép emlékek, a társadalmi üzenete a szentatyának és biztatásai. Védjük a gyermekeket, a családokat, támogassuk az ukrajnai menekülteket, és segítsük a bajbajutottakat, erősítsük a béke kórusának hangját, segítsük az ő, a szentatya misszióját, ami most a legfontosabb a világban, mellyel így búcsúzott, ezzel az imádsággal: „És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét.” Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai