Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport: „Előkerült a brüsszeli furkósbot” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2022. április 3-ai választások óta eltelt időszak rendkívül mozgalmas volt, nemcsak itthon, hanem az Európai Unió központjában is.

Brüsszel elővette a furkósbotot, és be akarja bizonyítani, hogy ő bizony nem csupán egy vízfej a bürokratikus szervezet élén, hanem igenis súlya van a döntéseinek, és büntetni is képes azokat, akik nem azonosulnak vakon a politikájával. Ezért említettem az imént április 3-át; azért, mert a Fidesz-KDNP újabb kétharmados választási győzelme óta több brüsszelita vezető is sajnálatának és megdöbbenésének adott hangot azért, mert a magyarok ismét keresztény-konzervatív kormányt választottak, olyat, amely hajthatatlanul kiáll a magyar nemzeti érdekek mellett.

(10.20)

A brüsszelita vezetők a demokratikus magyar választások eredményét sértésnek vették, mert ők egy simulékony baloldali kormányt akartak látni Budapesten. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a választások előtt Brüsszel által már belengetett jogállamisági eljárás a választási eredmények ismeretében már beélesedett. Brüsszel ezzel azt üzeni, hogy aki nem áll ki vakon a brüsszeli döntések mögé, azt megfosztják az uniós forrásoktól. Ez a megfélemlítés nemcsak Magyarországnak szól, hanem vala-mennyi tagállamnak, nehogy a jövőben bárki is el merjen gondolkodni azon, hogy szembemenjen Brüsszel akaratával.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi alapvetően a békés megoldásokban hiszünk, ezért nyitottak vagyunk a párbeszédre bárkivel, de elutasítjuk a kettős mércét és a megbélyegzést. Mivel pedig az Unió tagjai vagyunk, ezért a kölcsönösség alapján olyan megoldásokban gondolkodunk, amelyek lehetővé teszik az Unió és a magyar nemzeti érdekek összhangba hozatalát. Visszautasítunk azonban minden olyan egyoldalú brüsszeli kezdeményezést, amely Magyarországra nézve hátrányos. Visszautasítjuk azt is, hogy Brüsszel olyan döntéseket kényszerítsen ránk, melyek hazánkra nézve igazságtalanok és károsak, vagy a magyarok hátrányos megkülönböztetését szolgálják. Ebbe a visszautasított sorba illeszkedik az Oroszországgal szembeni 6. szankciós csomag részeként felvett általános olajembargó kérdése is, valamint az egyházi vezetők tiltólistára helyezése is.

A Brüsszel által eredetileg elfogadni kívánt döntéssel több uniós tagállam gazdasága lehetetlen helyzetbe került volna, ugyanis az orosz kőolaj helyett egész egyszerűen nincs más beszerezhető alternatíva. Ne feledjék, évek és súlyos eurómilliárdok szükségesek ahhoz, hogy az orosz olajat Európából száműzni lehessen, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy ennek költségeit Brüsszel az uniós állampolgárokkal fizettetné meg, azon belül is leginkább a magyarokkal. Ezért óriási eredménynek tartom, hogy a magyar kormány, nem engedve a brüsszeli nyomásnak, nem engedve a külső zsarolásnak, kiállt az elvei és a magyar érdekek mellett, és ezáltal végül egy olyan megállapodás született, amellyel sikerült megvédeni a magyar gazdaságot és a magyar rezsicsökkentést, továbbá a Kirill pátriárka melletti kiállással sikerült megállítani az ortodox keresztény egyházi vezető bűnbakká való kikiáltását is.

A helyzet az, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban szükség van közös európai uniós álláspont kialakítására, de egyúttal ennek a jogállamiság és a józan ész között kell maradnia. Egészen abszurd, hogy a brüsszeliták Magyarországot fekete bárányként kezelik azért, mert mi a rendelkezésünkre álló fórumokon szót emelünk nemzeti érdekeink mellett, és mert kiállunk úgy a magyar Alaptörvényben, mint a nemzetközi szerződésekben deklarált vallásszabadság érdekében.

A magyar baloldal és annak uniós elvbarátai újabban már odáig merészkedtek, hogy arról beszélnek, hogy Magyarországot meg kell fosztani az uniós alapszerződésben biztosított jogaitól. Ezek az emberek akarják megregulázni és kioktatni Magyarországot a jogállamiságból. Kilóg a lóláb, a lóláb mögül pedig kiviláglik, hogy a frusztrált balliberális elit szemében ma Magyarország és a magyar emberek olyanok, mint a bosszantó mesebeli libapásztorfiú, aki tiszteletlenül viselkedik a dölyfös urasággal, akit ezért az uraság és emberei móresre akarnak tanítani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, a Szent István-i örökséget nem lehetett még erőszakkal sem eltörölni, mert államalapító szent királyunk a magyart és a keresztényt egyesítve létrehozta itt, a Duna-medencében azt a templomot, melyen a pokol kapui sem vehetnek erőt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Először is szögezzük le gyorsan az elején, hogy Magyarország abban érdekelt, főleg a jelenlegi rendkívüli kihívásoktól terhelt nemzetközi körülményeket figyelembe véve, hogy az Európai Unió erős és egységes legyen. Itt a kérdés persze az, hogy ki mit ért erős Európai Unió alatt, és ki hogyan látja az erős Európai Unió létrehozásának a lehetőségét, mi ugyanis nem értünk egyet azzal a koncepcióval, amely egyfajta európai egyesült államok létrehozására vonatkozik. Ezt egy szélsőséges, elhibázott és Európát, valamint az európai nemzeteket végletesen legyengítő koncepciónak tartjuk.

Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Unió akkor tud erős lenni, akkor lehet erős, hogyha az őt alkotó tagországok, az őt alkotó nemzetek is erősek. Egy nemzet, egy tagország pedig akkor lehet erős, hogyha ragaszkodik a hagyományaihoz, a nemzeti értékeihez, a kulturális, a vallási, a történelmi örökségéhez. Ha ezt a köteléket meggyengítik, márpedig sajnos Brüsszelből erre vonatkozólag az elmúlt években elég erőteljes kísérletek történtek, akkor a tagországok, a nemzetek meggyengülnek, és meggyengül az Európai Unió is. Ez az első vitapont Brüsszel és a magyar kormány között, hogy hogyan lehet az Európai Unió erős. Brüsszel szerint európai egyesült államokat kell létrehozni, szerintünk pedig erős tagállamokra épülő erős Európai Uniót.

A második vitapont pedig abból adódik, amit ön is volt kedves említeni, hogy Magyarországon egy kereszténydemokrata alapokon álló konzervatív, jobboldali kormány van, most már viszonylag huzamosabb ideje, amely kormány ráadásul sikeres is. Sikeres a kormány, sikeres az ország. Ez nem csupán egy politikai állítás, hanem számok támasztják alá. Hogy csak egyet emeljek ki ebből, a világjárvány után, miközben a világgazdaság számai folyamatosan lefele mutattak, mutatnak, Magyarországon például megdőlt az a rekord, hogy hány embernek van munkája, vagy megdőlt a gazdasági növekedés rekordja, vagy megdőlt az exportrekord, vagy megdőlt a beruházási rekord. Magyarország tehát sikeres, és ezt egy konzervatív, kereszténydemokrata, jobboldali politikával tudtuk elérni. Na most, ezt a Brüsszel által is képviselt vagy a Brüsszelt is behálózó nemzetközi liberális mainstream egyszerűen nem tudja elfogadni, nem tudja megemészteni. Ebből fakad a viták egy jelentős része.

Nyilvánvalóan ebből fakad az is, hogy miután Magyarországon a választópolgárok világos, nagyon nehezen félreérthető döntést hoztak az ország jövőjével meg az eddigi kormányzati teljesítmény értékelésével kapcsolatban, akkor, amikor rekordok születnek támogatottság tekintetében, soha ennyi szavazatot párt vagy pártszövetség nem kapott még Magyarországon, mint mi, a Fidesz és a KDNP április 3-án, soha ennyi parlamenti képviselője nem volt még senkinek a demokratikus Magyarország történetében, mint nekünk, akkor két nappal a választás után jogállamisági eljárást indítanak. Jól mondja képviselő úr, hogy ha van olyan, hogy lóláb átvitt értelemben, akkor az most elég erőteljesen kilátszik.

Szerintem ennek az a harmadik vitabeli alapja, hogy ki mit ért demokrácia alatt. Ugyanis mi itt, Magyarországon demokrácia alatt azt értjük, hogy a kormányzati munkának az emberek akaratának kell megfelelnie. Minden hatalom a népé, ahogy azt hallhattuk. Ehhez képest Brüsszelben a demokrácia definíciója úgy szól, hogy demokrácia akkor van, hogyha a liberálisok kormányoznak, és hogyha egy országban nem a liberálisokat választják meg, ha nem a baloldaliakat választják meg kormányzásra, akkor Brüsszel azt az országot, azt a politikai rendszert, azt a politikai struktúrát azonnal nem demokratikusnak minősíti.

Végezetül az uniós forrásokról néhány szót, ha megengedik. Valóban igaza van képviselő úrnak, az uniós források nekünk járnak. Az uniós források ugyanis nem úgy állnak elő, hogy így hopp, idepottyannak az égből, és aztán vannak, vagy csak úgy lesznek, hanem azokat elő kell állítani, és azt az európai emberek munkájából állítjuk elő, az európai emberek, köztük a magyarok munkájából jönnek létre az európai uniós források. Ezek a források tehát nekünk, magyaroknak is járnak. Az egy elképesztő botrány, én azt gondolom, hogy Brüsszel a nekünk járó forrásokat visszatartja, miközben menekültválság van az Európai Unióban, és ennek egy jelentős, a terhének a jelentős része ránk hárul, és miközben energiaellátási válság van az Európai Unióban, melynek pedig jó nagy terhét ránk, a mi vállunkra akarják tenni.

Szóval, tisztelt képviselő úr, a viták a jövőben is maradnak. A viták sikeres megvívásához pedig biztos parlamenti többségre van szükség, de erről meg a választópolgárok gondoskodtak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai