Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ma az Európai Parlamentben is ülést tartanak, és egy nagyon fontos javaslatcsomagról fognak szavazni, a „Fit for 55”, azaz „Készen ’55-re” című javaslatcsomagról, ami nem valami honvédelmi vagy sporttárgyú előterjesztés (Rétvári Bence: Életmódvezetési.), hanem egy nagyon masszív környezetvédelmi, klímavédelmi csomag. Az a lényege, hogy az Európai Unió hogyan áll készen arra a kihívásra, amit a 2055-re tervezett klímasemlegesség jelent.

A klímasemlegesség, az energiafelhasználás kérdése most azonban még egy szempont miatt rendkívül fontos. Az Ukrajna elleni orosz támadás és az ezzel járó energiapiaci zavarok világosan megmutatták, hogy fenntarthatatlan az Európai Unió országai számára az Oroszországtól való energiafüggőség. És ne gondolják azt, hogy ez valami vadonatúj, Brüsszelben kitalált mantra, ezt már 2011-ben Orbán Viktor is elmondta, sőt 2018-ban megígérte, hogy 2022-re megteremti Magyarország energiafüggetlenségét az orosz gáztól és olajtól.

Mi történt, tisztelt Ház? Megmondom: semmi. Nagyon is kényelmes a jelenlegi kormányzatnak az Oroszországtól való függőség, nagyon is kényelmes önöknek a Putyinnal és Putyin világával kötött gáz- és kőolajüzletek fölöttébb átláthatatlan világa, ahol időnként valódi extraprofitok  nem képzeletbeliek  csapódnak le különböző, önöktől nem túl távol álló vállalkozásoknál. (Rétvári Bence: Totó kutya.)

(10.10)

Hogy állunk az energiafüggetlenséggel, és hogy állunk a megújulókkal? Tudom, majd a válaszoló államtitkár el fogja mondani, hogy iszonyatosan jól, csodálatosan, minden zöld, sőt szuperzöld, csak az a helyzet, hogy az önök energiahivatalán kívül, amelyik megfelelő termelési jelentéseket ad ki az önök megrendelésére, és minden alkalommal képes arra, hogy kimutassa, hogy Magyarország egy megújuló-nagyhatalom, léteznek az önök kormányától független intézmények is, amelyek közölnek jelentéseket.

Például ezekből a következő derül ki. Magyarországon az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb a megújuló energiaforrások, a valóban megújuló energiaforrások aránya, összesen 13,9 százalék, és a nemzeti energia- és klímaterv célkitűzései szerint is csak 20 százalékra növekszik 2030-ra. Tudom persze, hogy majd mondanak egy ennél nagyobb számot, csak az úgy jön ki, hogy ehhez hozzászámolják a nukleáris energiát is mint megújulót, meg hozzászámolják a biomasszát is mint megújulót. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Így van…) Más oldalról azt mutatják a kutatások, hogy alig van olyan program, erről tegnap váltottunk szót, amelyik az energetikai korszerűsítést szolgálná, és különösen nincsen olyan program, amely minden család számára elérhető lenne. A jelenlegi programok feltételei jelentős önrésszel, drága felújításoknál egészen jól használhatóak, de ahogy ez lenni szokott, önök elfeledkeznek azokról, akik leginkább nehéz helyzetben vannak, akik nem tudnak néhány millió forintos önrészt lerakni egy energetikai korszerűsítéshez.

Végül a harmadik elemet is érdemes megemlíteni: Magyarországon a települési hulladéknak csak körülbelül egyharmada kerül újrafeldolgozásra. Önök ugyan rövidesen 55 százalékot ígérnek, de ennek semmilyen jele nincsen, semmi előrehaladás nincsen. Valójában Magyarországon a hulladék fele hulladéktárolókba kerül.

Lehet ezt másképp is csinálni. Hadd mondjam el az önöknek egészen az utóbbi hónapokig rendkívül kedves kormány példáját. Lengyelországban az elmúlt években (Rétvári Bence: Most is kedves!) évente megkétszerezték  még egyszer mondom: évente megkétszerezték  a napenergia-kapacitást. Év végére 12 gigawattnál fognak tartani, ami azt jelenti, hogy 2025-re elérik azt a napenergia-termelési mértéket, amelyet Magyarország vagy a magyar kormány 2050-re tűzött ki maga elé. És legyen világos, ennek 80 százaléka, még egyszer mondom, 80 százaléka lakossági napelemeket jelent. Azt jelenti, hogy az emberek kapnak támogatást ahhoz, hogy megteremtsék a saját villamos energiájukat.

Összefoglalva azt tudom önöknek mondani, hogy nincs energiafüggetlenség megújuló energia nélkül, és önök lényegében semmit nem tesznek annak érdekében, hogy Magyarország a megújuló energia, a hulladékfelhasználás vagy a lakásszigetelés területén előrelépjen. Nem véletlen, hogy önök megsértik az uniós, megújuló energiára vonatkozó irányelvet is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), nem tartják be az önök által is elfogadott uniós jogszabályokat; ha tetszik, ezen a területen is (Az elnök újból csenget.) törvénysértő módon dolgoznak. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol az elhangzottakra. Államtitkár asszony, öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a felszólalását, és hadd kezdjem azzal, hogy a magyar kormány nemcsak a szavak szintjén, hanem a tettekben is mindent megtesz a klímavédelem és a környezetvédelem tekintetében. Éppen ezért 2020-ban elfogadta a klímavédelmi törvényt, és ezzel pedig Magyarország az elsők között rögzítette törvényi szinten azt a vállalást, hogy 2050-re klímasemleges országgá váljon.

Itt vannak azért már olyan főbb számok, amelyekre lehet hivatkozni, és nagyon fontosak. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhányat kiemelni. A hazai bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2019-ben 32 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, ami a tizedik legjobb az EU-ban. Hazánk a világ azon kevés országai közé tartozik, amelyek úgy tudták üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat csökkenteni, hogy közben a gazdasági teljesítményt pedig növelni tudtuk.

2020-ban 11,6 százalék volt a megújuló energiaforrás részaránya a közlekedésben, ez egyébként a hatodik legjobb eredmény az Európai Unión belül. Hazánkban az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az európai uniós tagállamok között szintén a hatodik legjobb eredmény. A magyarországi áramtermelés 64 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes, és az a célunk, hogy 2030-ra az itthon előállított energia 90 százalékban legyen szén-dioxid-mentes.

Itt szóba került a hulladék kérdése. Jelentős mértékben növekszik az újrafeldolgozott hulladék mennyisége. 2010-ben 31 százalék volt az újrafeldolgozás aránya, 2023-ra pedig ez már több mint a duplája, 63 százalék.

Szóba kerültek a lakóépületek. 2010-14 között a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztésére 50 milliárd forint összegű támogatást fizettünk ki, ezzel több mint 235 ezer család otthonában valósulhatott meg energiahatékonysági beruházás. Az „Otthon melege” program keretében ’10-20 között közel 70 milliárd forintot meghaladó lakossági energiahatékonysági beruházás valósult meg, és emellett 2021-ben meghirdettük a lakossági napelemes és fűtési rendszerek támogatását.

A klíma- és természetvédelmi akciótervet szintén 2020-ban jelentettük meg. Ennek több célkitűzése van, például az ország illegális hulladéktól való megszabadítása. A „Tisztítsuk meg az országot!” program keretében összesen közel 122 ezer tonna illegális hulladékot sikerült eltávolítani. Minden újszülött után tíz fát ültettünk, és az a célunk, hogy 2030-ra az ország erdővel borított területei elérjék a 27 százalékot.

Itt a naperőművek, a napenergia is szóba került. Ezen a téren megfogalmaztuk azt, hogy a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását. Ezen a téren nagyon jól haladunk, hiszen közel 3000 megawatt beépített napelemes kapacitással bírunk jelenleg.

Támogatjuk az olcsó elektromos autók megjelenését, már 7500 elektromos autó megvásárlását támogattuk. A Zöldbusz-program keretében pedig a 25 ezer fő feletti városokban elektromos autóbuszok forgalomba állását segítjük elő. Bevezettük a zöldállamkötvényt és a zöld-CSOK-kölcsönt.

A megújuló energiaforrások tekintetében az európai uniós elvárásokat, amelyeket 2020-ra tűzött ki az Európai Unió, már 2011-ben megvalósítottuk, és gyakorlatilag a megújuló energiaforrások tekintetében nagyon fontos szerepet tölt be a nukleáris energia. A napenergia térnyerését mutatja, hogy 2021-ben a naperőművek által termelt villamos energia mennyisége 54 százalékkal nőtt.

Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezeket az intézkedéseket helyi akciók, illetve országos és helyi szemléletformáló intézkedések, megmozdulások is jellemzik. Ilyen például Magyarország legnagyobb és legnépszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, a „TeSzedd!”; a HulladékRadar alkalmazás bevezetésre került; de emellett számos helyi faültetési akció és olyan akció történik az országon belül, ami a folyóink és a tavaink megtisztítására vonatkozik. Én magam is részt vettem számos ilyen programban, és azt gondolom, hogy nekünk közös felelősségünk az, hogy a nemzeti és természeti kincseinket megőrizve tudjuk átadni a következő generációk számára. Ebben kérjük az ellenzék támogatását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   21-24   25-28   29-32      Ülésnap adatai