Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ha már így megszólíttattunk képviselőtársam által, hogy az ellenzék képviselői is gondolják végig, és támogassák ezt a költségvetési módosító javaslatot, akkor szeretném előre jelezni, tisztelt miniszter úr, hogy semmi oka nincs az ellenzéknek arra, hogy ezt támogassa. Mondhatnám azt is, hogy jó reggelt kívánok mindenkinek, ébredni kéne már, mert van miért felébredni, van teendője az Országgyűlésnek, még abban az esetben is, ha a kormány, illetve egész pontosan maga a pártállam törekszik arra, hogy a parlament ellenőrző szerepét mindenképpen visszaszorítsa, és ellehetetlenítse mindazt, amit egyébként demokráciában a parlamentnek tennie kellene.

Elöljáróban szeretnék reagálni arra is, amit képviselőtársam említett, a 4000 milliárd forintos többletkifizetésre. Ugye, tetszettek volna rendes szerződést kötni, vagy annak a tartalma lenne olyan, amiért nem kellene többletet fizetni, amit önök állítottak; Szijjártó Péter miniszter úr kifejezetten azt állította, hogy olcsóbb gáz jut Magyarországnak, mint valaha korábban. Tehát ha ilyen szerződést kötettek vagy kötöttek volna, akkor önök azt a sok pénzt másra is felhasználhatták volna.

Az európai uniós források tekintetében pedig csak azt szeretném jelezni: 17 hónapja legalább már az önök rendelkezésére áll, csak egyszerűen a kormány balgasága és bénasága miatt képtelen eljutni odáig, hogy egyébként érdemben megoldásokat találjon. A mai napig nem látjuk azokat a javaslatokat, törvénytervezeteket, amivel egyébként azt a helyzetet korrigálhatnák, amit egyébként önök vállaltak, és aminek a határideje is nemsokára lejár.

Szóval, mindezt összefoglalva, erre a fejezetre vonatkozóan én tisztelettel azt javaslom miniszter úrnak: vonják vissza ezt a rendeletet, és tegyék meg azt, hogy normál költségvetési eljárásban a 2023-ra vonatkozó új költségvetési törvényt nyújtsák be. Ennek okát abban is meg tudom jelölni, amiről persze itt kevésbé beszélnek, hogy nemcsak az ellenzék önök által politikainak értékelt bírálata okán lehet ebből kiindulni, hanem abból is, amit Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondott el a Gazdasági Bizottság ülésén.

(9.50)

Ha egy pillanatig is komolyan vesszük azt, amit ő mondott ott, akkor azt kellene tenni, amit az előbb mondtam, azaz visszavonni a rendeletet, és törvénytervezetet benyújtani. A törvénytervezetnek természetesen nemcsak gazdasági és politikai problémái vannak, illetve ennek a rendeletnek, amit önök idehoztak, hanem jelentős jogi problémái is vannak, megítélésem szerint igazából a hazai és nemzetközi felháborodás miatt és a nyilvánvalóan alaptörvény-ellenessége miatt próbálják meg kozmetikázni a helyzetet.

De hogy visszatérjek még egy gondolatra Matolcsy György úrhoz, aki elmondta, hogy Magyarország a négy és öt közötti legkitettebb országok közé tartozik pénzügyi helyzetét tekintve: Magyarország Európában a legszegényebb országként a legnehezebb pénzügyi helyzetben van. Csődben lévő országról beszélt itt miniszter úr és képviselőtársam is. A legbiztosabb viszonyítási pontot mintegy 15 évvel ezelőttre teszi, és ahhoz képest próbálják önök meghatározni magukat, miközben azok a szavak, amelyeket önök itt elmondtak, nyilvánvalóan egy csődben lévő ország leírása, és ebből a szempontból Matolcsy György megsemmisítő kritikáját, leírását valóban önöknek végig kellene gondolni, hova jutottak, hogyan juthattak ebbe a helyzetbe és mi a teendőjük. Hát, mindenképpen, avagy inkább mondhatnám úgy, semmiképpen sem az, hogy rendeleti úton megpróbálják a költségvetést módosítani (Nacsa Lőrinc: Most tárgyaljuk!), hanem ehelyett ebből a szempontból egy törvénytervezet vitájára lehetőséget adni.

Az általános körülmények között ebben a bírálatban az is benne volt, hogy az a beruházáshajszolás, amit önök folytattak az elmúlt időszakban, az az elrontott gazdaságpolitika, mondhatnám úgy is, amit miniszter úr is megismételt, hogy a kanyarban előzés magyarországi megoldása, az egyértelműen a kisodródás, az árokba hajtás, a katasztrófa irányába viszi az országot, vitte az országot, és be is következett, aminek eredménye a vágtató infláció, a rekordgyenge forint, a hiperinflációt majdnem elérő élelmiszerár-drágulás. Ez mind ennek a következménye. Ezt önök egy költségvetési rendelet beadásával nem tudják módosítani.

ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, egy költségvetésitörvény-javaslat vitáján vagyunk, önnek ezt tudni kell, hogy nem rendeletalkotásról van szó. (Egy hang a Fidesz soraiból: Így van!  Zsigó Róbert: Nem vette észre.) Önnek mint a Költségvetési Bizottság volt elnökének a figyelmébe ajánlom ezt, és ezzel önnek tisztában kell lenni.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a segítséget, figyelni fogok mindenre, ami ahhoz elvezet, hogy a kormány megértse azt, hogy igazából mit kellene tennie ahelyett, amit csinál. Már csak azért is, mert a munkájának eredménye és ez a költségvetés-módosítás, amiről itt beszélünk, ez éppen a stagnálás, sőt az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált recesszió helyett egy valamilyenfajta megoldást keresnek. (Sic!) Eközben pedig az igen magas infláció az, amely sújtja az embereket, de önök ezt érdemben figyelmen kívül hagyják.

A 2023. évi költségvetés rendeleti úton keresztülvert módosítása jogos felháborodást keltett tehát politikai és szakmai körökben egyaránt. Mindez, továbbá az Európai Bizottság jogállamisággal kapcsolatos, korábbinál jóval radikálisabb fellépése eredményezhette azt, hogy most itt vagyunk, és egyáltalán beszélünk erről. Szakértők továbbra is egyébként azt mondják és úgy fogalmaztak, nem csak politikusok mondják azt, hogy itt egy ellopott költségvetésről kell beszélnünk. A lényeg az, hogy az alkotmányjogi baklövésüket egy módon tudják orvosolni, ha a kormány hatályon kívül helyezi a költségvetési rendeletet, és megkésve, de benyújtja a költségvetésre vonatkozó tervezetét.

Látni kell, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadása sem teszi meg nem történtté a decemberi alkotmánysértést, ami történt; jelenleg a tavaly nyáron összetákolt, szinte azonnal értelmetlenné vált törvényjavaslat alkotmányellenesen változtatott módosítása utáni újabb módosítás az, ami történik.

Nézzünk a tartalmából is mégis valamit, mindannak ellenére, hogy az előbb kifejtettek okán önöknek ezt vissza kellene vonni. A GDP tervezett növekedése korábban 4,1 százalékról 1,5 százalékra esett vissza. Miniszter úr itt az expozéjában már az 1-1,5 százalékról beszélt, ami jelzi azoknak a kockázatoknak a jogosságát, amelyek még ennél alacsonyabbra teszik a növekedés lehetőségét, sőt megítélésem szerint inkább a recesszió irányába haladunk. Megjegyzendő, hogy ez is túlzottnak tűnik, tehát a szakértők többsége ennél kevesebbről beszél. (Nacsa Lőrinc: Milyen szakértők?)

A költségvetési hiány mértéke is jelentősen 3 százalék felett van, így a Magyar Nemzeti Bank elnökének emlegetett mondatait önök figyelmen kívül hagyják, és továbbra is ilyen szempontból az elvárt 3 százalék feletti állapotban van.

Az államadósságon belül 2023-ra tovább tervezték emelni a devizaadósság arányát  ugye, ezt jelentősen megemelték. Államadósság Kezelő Központ: korábban 25 százalék alatti devizaarány volt, és ezen változtattak. A 2022. októberi tényszám még egyébként 24 százalék volt, de most mondhatnám, hogy el akarják érni a 30 százalékot.

A módosítás a rezsiemelés rendszerét továbbra is fenntartotta, illetve további rezsitámogatási csomagokat is jelezhetett volna, de nem tette, annyit tett, hogy egyébként erre az évre megígérte a családoknak és a vállalkozásoknak, hogy nem lesz drágább a gáz, nem lesz drágább az energia, miközben annak ára jelentős nemzetközi csökkenése okán ezt is megtehették volna, és ilyen módon segíthetnék a családokat.

A makrogazdasági mutatók, amelyek itt külön is megtalálhatók, 2026-ig szerepelnek előrejelzésben, amit azért a jelen viszonyok között meglehetősen bizonytalannak lehet tekinteni.

Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedik, ahogy említettem, a devizaadósság aránya. Idén január elején Magyarország a kibocsátott devizakötvényekből finanszírozza mindazt, amit miniszter úr említett. Az ezzel kapcsolatos és az arány növekedésében ilyen módon igen drága kamat, amit megfizetünk, a következő időszakra jelentős leterhelést fog a költségvetésnek adni, és ilyen szempontból nagyon komoly terhet fog jelenteni.

A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg 600 milliárd forintról jelentősen növekedett. És akkor újra megemlítem, hogy tehát a megkötött hosszú távú gázszerződés nem biztosítja azt az olcsó energiát, amit önök ígértek, ehelyett megadóztatják a magyar embereket, a magyar vállalatokat, majd utána abból támogatást biztosítanak nekik. Ez nem túl logikus megoldás.

Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámlájának kompenzációjáról is érdemes szót ejteni, amivel utólag most foglalkoznak, mindazok után, hogy egyébként ebben diszkriminatív módon járnak el, és az önök számára kiválasztottakat segítik.

A Rezsivédelmi Alapból fizeti az állam a versenyszektornak járó, az energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait. De itt meg kell említenem, hogy a kis- és középvállalkozásokat pedig magukra hagyták, és ilyen értelemben csak a lényegében lojális tulajdonosi körrel rendelkező nagyvállalatokat segítik jelentősen.

(10.00)

Az egészségügyre fordított kiadásoknál meglévő emelkedésre sajnos azt kell mondanom, hogy reálértékében 6 százalékkal csökken, és ha hozzáteszem azt az egészségügyirendszer-átalakítást, amelyhez fogtak, az sajnos nagyon súlyos kockázatokat hordoz magában Magyarországon az emberek számára.

A jelenlegi törvényjavaslat a 2023. évi költségvetés harmadik változata, és egészen példátlan a rendszerváltás utáni magyar történelemben, hogy a büdzsét nemcsak nyilvánvalóan alkotmányellenesen, a Költségvetési Tanács alkotmányos jogait megnyirbálva, rendeleti úton fogadták el, hanem ráadásul a most a parlament elé terjesztett tervezet megvitatása, megszavazása ugyanabban az évben megy végbe, mint amikor egyébként mindez már működik. A költségvetés már a létrehozásakor is ezer sebből vérzett, és ilyen módon nagyon sok problémát rejt magában. Az eleve irreális inflációs és árfolyam- előirányzatok mellett a költségvetés fő számai komolytalannak mondhatók, amikor ezt tervezték korábban. Ráadásul a kormány  hasonlóan a korábbi évekhez  rengeteg dolgot eddig is kormányrendeletekkel módosított. Csak emlékeztetni szeretném önöket, hogy 2021-ben 85-ször, ’2022-ben 60-szor módosították a költségvetést.

Ezen a ponton azonban meg kell mondanom azt is, hogy az adatok átláthatatlansága nemcsak az én megítélésem szerint van így, hanem nemzetközi szervezet felmérése alapján is megállapítható, hogy az Európai Unión belül a magyar költségvetés a legkevésbé átlátható, és a lehetséges 100 pontból összesen 44 pontot tudtak elérni. Mögöttünk csak Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina található.

Mindezek alapján azt kell mondjam, hogy az a törvénytervezet, amit elénk terjesztettek, elfogadhatatlan, ilyen értelemben a Demokratikus Koalíció frakciója részéről nem támogatható. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)