Felszólalás adatai

Felszólalások:   273-280   281-300   301-304      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm az előterjesztőnek. Természetesen az előterjesztő előtt a vita lezárásra került, amit elfelejtettem mondani. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Kocsis Máté, Fidesz; Simicskó István, KDNP; Zsigó Róbert, Fidesz; Selmeczi Gabriella, Fidesz; Vejkey Imre, KDNP; Hargitai János, KDNP; Nacsa Lőrinc, KDNP; Nyitrai Zsolt, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés T/369. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz Lászlónak, a bizottság előadójának. Képviselő úr, öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Miképp Magyarország Alaptörvénye az 1. cikk (1) bekezdésében is deklarálja, Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Magától értetődő, hogy az Országgyűlés működési kereteit rögzítő szabályok módosítása kitüntetett figyelemben részesül. Az elmúlt időszakban több olyan esemény árnyékolta be a mindennapjainkat, amelyekhez alkalmazkodnunk kellett, és ezek hatására szükségessé vált az Országgyűlésről szóló törvény módosítása is. Gondolok itt például az Ukrajna területén zajló háborúra, illetve a háború hatására bekövetkezett inflációra, de említhetnénk akár az Európai Unió vezetőinek több ponton is aggályos szankciós politikáját is, aminek hatására csökkentenünk kellett a működési költségeinket a magyar családok és vállalkozások védelme érdekében.

A javaslat többek között módosítja a frakciók működésével összefüggő kiadások finanszírozását biztosító alaptámogatást, valamint a képviselőnként járó arányos támogatás rendszerét, ezzel megakadályozva az esetleges visszaéléseket.

A javaslat értelmében a működési keret alaptámogatási részét a jövőben nem a képviselőcsoportok kapják meg külön-külön, hanem a közös lista kapja meg, mely egyenlő arányban kerül felosztásra közöttük. A működési keret másik részét képező, a képviselők után járó támogatás pedig a képviselői alaptiszteletdíj 30 százaléka, szorozva a képviselőcsoport létszámával.

A javaslat tehát egy új, komplex számítást vezet be, hiszen fenntarthatatlan az a rendszer, amelyben a Fidesz-KDNP-frakció havi szinten 2,2 millió forintos támogatást kapott egy-egy képviselőre vetítve, míg egy baloldali képviselőért 3,1 millió forint támogatás jutott.

Ha nem változtatnánk, akkor tovább nőne az aránytalanság, melynek következtében egy baloldali képviselő havi szinten 4,5 millió forintba kerülne a magyar adófizetőknek, míg egy kormánypárti képviselő 2,7 millióba. Ez azt jelentené, hogy amennyiben nem változtatunk a rendszeren, úgy ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülnének többe a frakciók, mint az előző négy évben. A jelenlegi háborús helyzetben ez nem engedhető meg.

Az elmúlt évek során számtalanszor érte kritika a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. A helyzet feloldására az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az Európa-szerte elismert, és minden uniós európai ország parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott, lényegében a németországi vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mellett döntött. Emögött az Európai Unió integrációerősítése, az európai országokkal egységes szabályozás gondolata húzódik meg, amivel elejét vehetjük a jövőbeni nemtelen támadásoknak.

A szabályozás összehangolásával a jövőben ugyanaz a kötelezettség vonatkozik az országgyűlési és a magyar európai parlamenti képviselőkre is, akik mindkét esetben egyazon választói bázistól kapják a felhatalmazásukat, mégis eddig indokolatlan megkülönböztetés alá estek.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb technikai jellegű módosítást is tartalmaz, elfogadásukkal véleményem szerint eredményesebben tud működni az Országgyűlés. Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelvén ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir, die Meinung unseres Ausschusses über die Änderung des Gesetzes über dem Parlament und bestimmter damit zusammenhängender Gesetze mit Nummer T/369 zum Ausdruck zu bringen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslatról. Bizottságunk 2022. július 12-i ülésén a törvényjavaslat részletes vitáját megtartotta, és álláspontját kialakította.

(20.00)

A T/368. és a T/369. számú törvényjavaslatok 2022. július 28-ai együttes általános vitáján felvetettem a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén történő eskütételének kérdését, majd a vitát követően benyújtottam a H/368/2. irományszámú képviselői módosító indítványomat, mely szerint „a képviselők magyar nyelvű eskütétele után a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén, jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt”. Módosító indítványom az előterjesztők részéről egyetértésre talált, és minimális technikai módosítással, de azonos tartalommal bekerült az Igazságügyi Bizottság H/368/3. számú, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatába, melyet ezúton is köszönök.

Úgyszintén az általános vita során vetettem fel a bizottsági vélemény előadójaként, hogy szükség lenne egyes, nemzetiségekkel kapcsolatos definíciók pontosítására és egységes rendezésére, használatára úgy az országgyűlési törvény, mint a határozati házszabály kere-tében is. Ugyanis mindkettő használja egyrészt a „nemzetiséghez tartozó képviselő” kifejezést  értsd: a nem nemzetiségi listáról, hanem egyéni körzetből vagy pártlistáról parlamentbe került képviselő, aki nyíltan vállalja valamely őshonos magyarországi nemzetiséghez való tartozását , másrészt a „nemzetiségi képviselő” és a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” megnevezéseket is. Nyilvánvalóan az utóbbi kettő azonos, a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” kifejezésnek egy rövidebb, de egyértelmű változata a „nemzetiségi képviselő” meghatározás.

Hasonló értelmezési kérdés merült fel a nemzetiségi szószólók tekintetében is, mint a nemzetiségi képviselők esetében. Például az országgyűlési törvény 12. fejezete és ezen belül a 29. és 29/A. §-ok között is fennállt ez az ellentmondás, hiszen a 12. fejezet címe „A nemzetiségi szószóló”, ugyanakkor a két hivatkozott paragrafus pedig csak szószólót említett. Összefoglalva: mivel a „szószóló” megnevezés mindössze 22 alkalommal szerepel a törvényben, azt javasoltam, hogy egyértelmű és tisztább lenne mindenhol a „nemzetiségi szószóló” meghatározás.

Örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az előterjesztők a felvetésemet komolyan vették, és egyeztetve az Országgyűlés Hivatalával a nemzetiségi szószólók, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiséghez tartozó képviselő egyértelműen definiálásra került, és az egységes használatra vonatkozó módosítások bekerültek egyrészt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslathoz benyújtott T/369/7. számú, részletes vitát lezáró igazságügyi bizottsági módosító javaslatba, másrészt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat módosításáról szóló H/368. számú határozati javaslathoz benyújtott H/368/3. számú, részletes vitát lezáró igazságügyi bizottsági módosító javaslatba is, melyet ezúton is minden érintettnek meg szeretnék köszönni.

Tekintettel arra, hogy a módosítási szándékaink az Igazságügyi Bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslataiba belekerültek, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága önálló módosító javaslatot értelemszerűen nem fogalmazott meg.

Mindezek figyelembevételével összességében elmondhatom, hogy a T/369. számon benyújtott, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal egyetértünk, azt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Most a képviselői felszólalások következnek. Először megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán muszáj, hogy néhány szót erről a törvényjavaslatról is beszéljünk, mégpedig arról az eleméről, ami a vagyonnyilatkozatoknak tulajdonképpen  finoman akarok fogalmazni  az eltörléséről vagy olyan homályban hagyásáról szól, ami, azt gondolom, hogy egész egyszerűen elfogadhatatlan.

A Törvényalkotási Bizottság ülésén is elmondtam, és itt szeretném ezt a tisztelt Ház előtt is megismételni: önök nem tesznek most mást, mint azt, amit az önkormányzati képviselők esetében megtettek 2011-ben, miszerint egész egyszerűen nem fog tudni az új vagyonnyilatkozat, bármennyire is mondják és úgy gondolják, hogy az Európai Unió jövedelem-, illetve vagyonnyilatkozatával megfelelő módon kell majd az országgyűlési képviselőknek itt Magyarországon, illetve az összes közjogi méltóságnak és mindenkinek, aki a módosító indítványban felsorolásra került, vagyonnyilatkozatot tenni, de azt gondolom és azt gondoljuk, hogy ez egész egyszerűen nem fog átfogó képet adni arról, hogy egy politikus, amikor belép a politikába, és utána évről évre, illetve akkor, amikor kikerül a politikából, hogyan és miként gazdagodott meg.

Önök az önkormányzati képviselők esetében játszották el először ezt a játékot, merthogy 2011-ben úgy módosították az önkormányzati képviselőkről szóló vagyonnyilatkozati eljárást tartalmazó törvényt, méghozzá 2011 decemberében, hogy bekerült egy mondat a (3) bekezdésbe, ami úgy szól, hogy az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett nyilatkozatának benyújtását követően az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Magyarul, ha ebben az évben benyújtottam a vagyonnyilatkozatomat, akkor utána a következő évben ezt a vagyonnyilatkozatot visszakapom, amikor az újat leadom, tehát egész egyszerűen összehasonlíthatatlan, és nem lehet megnézni. Az igazi célját nem éri el a vagyonnyilatkozat, ami a képviselői gyarapodást láttatná. Most ehhez hasonló módon  nyilván más a módszer, más az alap, amit önök itt figyelembe vesznek  ugyanezt fogják elérni.

Én azt gondolom, hogy egy olyan országban, ahol teljesen egyértelmű az, hogy vannak politikusok, nagyon-nagyon sok politikus, aki a politikából elképesztő módon meggazdagodott… (Nacsa Lőrinc: Gyurcsány Ferenc!) Gyurcsány Ferenc nem a politikából, hanem a politika előtt gazdagodott meg. Szeretném azt is mondani Nacsa képviselő úrnak, hogy Gyurcsány Ferenc nem veszi föl és nem vette föl sem miniszterelnökként, sem pedig frakcióvezetőként a tiszteletdíját, illetve felvéve azt mindig jótékony célra fordítja. Visszatérve: önök megint szeretnék a politikusi vagyonokat rejteni, rejtve szeretnék ezt tartani a magyar állampolgárok előtt, és azt gondolom a Demokratikus Koalíció képviselőjeként, hogy ez így nincs jól.

Salacz képviselő úr arról beszélt, hogy a szankciós politika is indokolja ennek az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatnak a megfogalmazását. Csak annyit szeretnék a képviselő úrnak mondani, hogy szankciós politikát egyetlenegy magyar politikus szavazott meg eddig, őt pedig úgy hívják, hogy Orbán Viktor. Ha jól emlékszem, az Európai Unióban minden egyes szankciós politikai döntéshez a magyar miniszterelnök megadta a hozzájárulását.

Összegezve az egészet: én úgy gondolom, kedves képviselőtársaim, önöknek arra kéne törekedni, hogy a vagyonnyilatkozatok olyanok legyenek, amiben nagyon könnyen tetten érhető az, hogy ha egy képviselő a hatalmát, a megválasztott mandátumát a gazdagodására használja, nem pedig arra használja  nem a vagyonát, hanem a tisztségét , amire a választók megválasztották. Egy olyan országban, ahol 10-12 év alatt valaki az ország leggazdagabb embere tud lenni egy egyszerű gázszerelőként  noha polgármester azért volt, ezt mindannyian tudjuk Mészáros Lőrincről , azt gondolom, hogy nem ezen az úton kell és nem ezen az úton lehetne járni.

Arra kérem a tisztelt kormánypárti többséget, hogy ezt gondolják át. A vagyonnyilatkozatnak helye van, és olyan vagyonnyilatkozatnak, ami egyértelműen tükrözi a pillanatnyi vagyoni helyzetét, illetve összehasonlíthatóvá teszi évről évre a politikusok gazdagodását, illetve vagyongyarapodását. Köszönöm szépen.

(20.10)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szólok hozzá. Én is azt gondolom, hogy fontos itt a jegyzőkönyv számára is tisztázni, hogy hamis információk hangzottak el az előterjesztők részéről.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök nem megváltoztatják a vagyonnyilatkozatok rendszerét, hanem egyszerűen eltörlik azt. Tehát amit önök most bevezetnek egy nagyon rossz európai szabályozás mintájaként, az egyfajta pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat, és én egy kicsit szigorúbban fogalmazok, nemhogy nem ad kellő, átfogó képet egy politikus vagyoni helyzetéről, hanem semmiféle képet nem ad erről.

Fölmerült az, hogy ki az, aki itt politikusként gazdagodott vagy olyan módon vagyonosodott, ahogy az nem volt törvényes; államtitkár úr, az ön közvetlen elődje, Völner Pál. Az igazságügy-miniszter helyettese az ügyészség szerint éveken keresztül hatalmas összegű kenőpénzt fogadott el a végrehajtói maffiától. Az ön elődje részese volt ezen maffiatevékenység végrehajtásának, és szorosan együttműködött azzal az emberrel… (Nacsa Lőrinc: Van bírósági ítélet?)

Az ügyészség ezt állítja, én azt mondtam, hogy az ügyészség szerint az ön elődje korrupt, az ön elődje éveken keresztül hatalmas mennyiségű kenőpénzt vett fel a végrehajtói maffia egyik fontos emberétől, aki, egyébként úgy tudom, hogy a Bírósági Végrehajtói Karnak az elnöke jelenleg is. (Dr. Répássy Róbert: És ezen segített a vagyonnyilatkozat?) Én azt gondolom… (Dr. Répássy Róbert: Segített ezen a vagyonnyilatkozat?)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Hallgassuk meg egymást! Mindenkinek lehetősége van utána reagálni.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Igen. Én is azt gondolom, államtitkár úr  tudom, hogy ez rendkívül kellemetlen téma a kormány számára (Dr. Répássy Róbert: Nem!), ez a magyar kormánynak az egyik leggusztustalanabb korrupciós ügye , hogy ha olyan vagyonnyilatkozati rendszer lenne, ami adott esetben a hozzátartozók s a többi vagyoni helyzetével kapcsolatban is képet adna ilyen esetekben, akkor, én azt gondolom, hogy az ilyen vagyonosodásokat nyomon lehetne követni.

Most önök hoznak egy olyan döntést, amiben konkrétan megszüntetik Magyarországon a vagyonnyilatkozatoknak a rendszerét. Önök úgy gondolják, hogy a magyar embereknek nincs joga megtudni, nincs joga figyelni a magyar politikusok vagyonosodását, amíg ők különböző közjogi tisztségekben vannak, ezért egy olyan döntést hoznak, hogy elveszik a lehetőséget a magyar választópolgároktól, hogy ezt nyomon kövessék.

Ezt egyébként eléggé álszent módon teszik, ahogy a mai napon is egyébként sok tekintetben jogosan kritizálják, mondjuk, az Európai Unió működését  sok tekintetben hiányoljuk a kritikákat , és átvesznek egy olyan gyakorlatot, ami egyértelműen rossz az európai működésben, illetve hozzáteszem, hogy nem is feltétlenül rossz, csak nem ezt a célt szolgálja, mert ott ez egy pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat, nem vagyonnyilatkozat. Önök ezt veszik át álszent módon, amikor jól látható, hogy milyen súlyos korrupciós esetek fordultak elő itt a legmagasabb szinten is.

Azért az egészen elképesztő, én azt gondolom, szimbolikus, hogy az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyetteséről állítja az ügyészség azt, hogy korrupt, és részt vett ennek a maffiának a fenntartásában és működtetésében. És amikor egy ilyen helyzetre fény derül, önök hogyan reagálnak? Megszüntetik Magyarországon a vagyonnyilatkozatok rendszerét.

Én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, ezt semmilyen módon nem lehet támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az államtitkár úr kétpercest nyomott, nincs kétpercesre lehetőség ebben a műfajban. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Megadom a szót az államtitkár úrnak, parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Először is, az ön által említett államtitkár úr pontosan kitöltötte azokat a vagyonnyilatkozatokat, amit ön most olyan nagyszerű eszköznek tartott. Tehát ön is tudja, hogy mint volt országgyűlési képviselő, folyamatosan, évente vagyonnyilatkozatokat adott. Ezért voltam kénytelen megjegyezni, hogy az az érvelés, hogy talán ez a korrupciós ügy egy ilyen vagyonnyilatkozat-tétel esetén lelepleződött volna, ez illúzió, tehát természetesen ez a korrupció vagy bármilyen bűncselekmény sajnos látens, azaz titokban marad  egyrészt.

Másrészt pedig folytattunk erről egy vitát az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában is, hogy éppen a kormánytagok és éppen például az államtitkárok ebben az évben már háromszor tettek vagyonnyilakozatot: először január 1-jével tettek egy vagyonnyilatkozatot, ez volt az éves vagyonnyilatkozat, azután tettek egy záró vagyonnyilatkozatot a ciklus végén, és akit újból kineveztek, az pedig tett egy nyitó vagyonnyilatkozatot is. Tehát most az az érdekeltségi nyilatkozat, amit az Országgyűlés bevezet, ebben az évben a negyedik alkalom lesz arra, hogy számot adjanak a vagyoni és jövedelmi viszonyaikról. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg sírok itt ezen, hogy az államtitkároknak ennyi vagyonnyilatkozatot kell adni. Nekem is ennyit kellett, tisztelt államtitkár úr (Dr. Répássy Róbert: Na, látja!), merthogy önkormányzati képviselőként is kellett adni, meg szerintem vagyunk még itt a teremben mások is, akiknek többet kell.

Azt gondolom, hogy az semmilyen módon nem menti a kormány és a kormánypárti képviselők felelősségét, hogy ha önök pontosan tudják, hogy rossz ez a jelenlegi vagyonnyilatkozat, ami alapján Völner Pál, ahogy az ügyészség gyanítja, gazdagodott itt korrupciós pénzekkel az elmúlt időszakban, tizenkét éve itt vannak, miért nem tettek ez ellen bármit. Miért nem reformálták meg akkor a vagyonnyilatkozatokat, a vagyonnyilatkozati eljárást? Ne mondja, hogy most reformálják meg (Dr. Répássy Róbert: De!), mert most egészen egyszerűen eltörlik!

Ráadásul, ha jól emlékszem vagy jól olvastam a TAB-nak az összegző módosító indítványában, augusztus 5e környékén vagy hogy kell majd ezt nekünk megtenni. Én ma azt hallottam a hivataltól, hogy igazából még nincsenek kész ezek a papírok, nem tudják, hogy mikorra lesznek kész, hogyan lesznek kész, remélem, hogy időre elkészülnek.

De még egyszer mondom, államtitkár úr, önöknek lett volna 12 évük arra, hogy az előző jó néhány évtized miatt, ha tényleg ez a vagyonnyilatkozat…  márpedig mindenkinek ez a véleménye, és nem csak a szakembereké, nem csak az országgyűlési képviselőké, még azt is megkockáztatom, hogy a mindenkori ellenzék, amikor önök voltak ellenzékben, nyilván ugyanígy gondolta, miért nem tettek bármit, és miért nem reformálták meg ezt a vagyonnyilatkozatot. Nem, önök megirigyelték a polgármesterektől, hogy nem kell és nem összehasonlítható az ő vagyonnyilatkozatuk, és most úgy gondolják, hogy ugyanez vonatkozzon az országgyűlési képviselőkre is.

Én azt gondolom, hogy ez rossz út, nem ebbe az irányba kéne menni, államtitkár úr meg előterjesztő Nacsa Lőrinc képviselő úr, hanem tisztességesen, normálisan olyan vagyonnyilatkozatot tenni minden évben a képviselőnek, amiből az állampolgárok látják, hogy azon a pénzen túl, amit itt a Házban kapunk, tényleg nincs pluszpénz, illetve akinek a törvény megengedi, annak lehet, és normálisan, tisztességesen végezzük a munkánkat, átlátható a vagyonosodásunk és a vagyoni helyzetünk. Köszönöm. (Dr. Keresztes László Lóránt tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Elviekben az ön munkahelyének, az Igazságügyi Minisztériumnak a korrupció elleni küzdelem letéteményesének kéne lennie. Kiderült, hogy az elmúlt években, ahogy az ügyészség ezt feltárta, az önök minisztériumának a második embere, az igazságügyi miniszter helyettese korrupt módon járt el, kenőpénzt vett fel. Tehát nem küzdött a korrupció ellen, hanem úgymond üzemeltette ezt a korrupt rendszert, részese volt ennek a rendszernek. (Nacsa Lőrinc: Nincs ítélet!)

Tehát önök kénytelenek elismerni, mert elismerték, el kellett hogy ismerjék, hogy itt valami nagyon-nagyon rossz, tehát a szabályozások nem megfelelőek, hogyha az Igazságügyi Minisztérium második embere éveken keresztül végrehajthatott ilyen szörnyű és gusztustalan korrupciós cselekedeteket, úgy, hogy az ön főnöke ezt nem vette észre, akkor itt valami nagyon nagy baj van. (Nacsa Lőrinc: A gyanú szerint!)

A kérdésem, államtitkár úr, hogy milyen következtetést vontak le ebből, milyen változtatásokat eszközöltek, hogy ne juthasson ilyen magas szintre a korrupció, hogy az igazságügyi miniszter helyettese ne legyen érintett ilyen korrupciós cselekményekben. Ez a következtetés? Hogy ja, hát, hogyha rossz vagy ezt nem tudta kiszűrni a vagyonnyilatkozatnak az amúgy rossz rendszere, akkor töröljük el egyáltalán a vagyonnyilatkozatok rendszerét? Tehát a korrupcióellenes küzdelemnek egy fontos lépése lesz, hogy söpörjük a szőnyeg alá a problémákat, hogy ne is lássák a magyar emberek, hogy hogyan vagyonosodnak a politikusok?

Én azt gondolom, hogy önök tartoznak a magyar embereknek azzal, hogy érdemi lépéseket tegyenek a korrupcióellenes küzdelemben, és egyébként tartoznak azzal is, tudjuk azt, hogy az uniós forrásokat önök azzal veszélyeztették, az az egyik legfontosabb indoka az Európai Uniónak, hogy történelmi szinten van a korrupció. Tehát önök ezzel a felelőtlen politikával, hogy hagyták, hogy ilyen magas szintre érjen el a korrupció és ilyen kiterjedt legyen Magyarországon, veszélybe sodorták a magyar embereknek járó európai uniós pénzeket. Ehhez képest önök eltörlik a vagyonnyilatkozatoknak a rendszerét is.

Államtitkár úr, még egy dolog: azt tudjuk, hogy az ügyészség szerint Völner Pált az a Schadl György kente meg éveken keresztül, talán 80 millió forintot gyanít az ügyészség, hogy annyit kapott, aki a Magyar Végrehajtói Karnak az elnöke. Én egy kérdést tettem föl Varga Judit igazságügy-miniszternek, amire ön válaszolt, hogy hogyan lehet még a börtönből is ez a korrupt ember a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak az elnöke. Ön azt válaszolta, hogy hát, egyszerűen azért, mert a szabályok értelmében ő már végrehajtóként nem tevékenykedhet, de ez nem zárja ki, hogy a Végrehajtói Kar elnöke legyen. Ez elképesztő!

Tehát nem érzik azt, tisztelt államtitkár úr, hogy valami nagyon-nagyon félrement, és hogy ezt a rendszert át kéne alakítani, hogy ezek a korrupt emberek ne maradhassanak ilyen fontos tisztségekben, és ne történhessen meg az, ami most, jelenleg Magyarországon a gyakorlat, hogy még a börtönben is elképesztő pénzeket keresnek ezek a korrupt gazemberek?

(20.20)

Én azt gondolom, hogy a korrupció ellen kellene küzdeni, erre ráutaló magatartást kellene tenni, és akkor talán esély lenne arra, hogy a magyar emberek megkapják az őket megillető európai uniós támogatásokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólást nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Nem… (Dr. Répássy Róbert: Ehh!  Nacsa Lőrinc közbeszól.) Az államtitkár úr meggyőzte magát. Parancsoljon! (Gy. Németh Erzsébet: Hát, volt is hozzá kérdés, nem kevés!)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Bocsánat, én csak azért szólok hozzá, mert megszólított a képviselő úr, de ugye, azt ön is tudja, hogy ez nem ehhez a törvényhez tartozik, tehát az, hogy a Végrehajtói Karban mi újság, az egy egészen más probléma. Én csak azt jeleztem önnek egy válaszban, hogy mi a hatályos törvény. Itt ülünk a törvényhozás termében, tehát meg lehet változtatni a törvényeket, ellenben azt nem gondolom, hogy már visszamenőlegesen tudjuk korrigálni ezeket a törvényeket. De a végrehajtási törvény… (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.), a végrehajtási törvény megmondja azt, hogy ki meddig töltheti be a Végrehajtói Kar elnöki tisztét, hogyha ezen a törvényen változtatunk, az valószínű, az én értelmezésem szerint az egy jövőbeni szabály lesz. De ettől függetlenül egyébként igaza van abban, hogy nem elviselhető az az állapot, hogy egy, a hivatalából felfüggesztett vagy pontosabban a tevékenységét nem gyakorló végrehajtó lehet a karnak az elnöke, tehát ebben nincs közöttünk vita, de azt, hogy meddig tartható ez az állapot, mi lehet ennek a következménye jogi értelemben, azt én nem tudom megítélni.

Még egy mondat a törvényjavaslatnak a tárgyára, a vagyonnyilatkozatok ügyére. Elég hosszú ideig foglalkoztam én is a vagyonnyilatkozatokkal, mégiscsak húsz évig voltam képviselő, a vagyonnyilatkozatokat tényleg folyamatosan szigorította az Országgyűlés, és folyamatosan tárta a vagyoni helyzetét az összes országgyűlési képviselő a nyilvánosság elé, és folyamatosan kritizálták ezeket a vagyonnyilatkozatokat. Ezért  ahogyan én olvastam az előterjesztőknek az előterjesztését  úgy gondolták, hogy akkor az európai uniós megoldást választják, azt az uniós vagyonnyilatkozatot választják, amely egyébként azonos a német vagyonnyilatkozattal, tehát a Németországban használt vagyonnyilatkozattal, ezt vezetik be; mondhatnám azt is, hogy ez egy jogharmonizációs tevékenység, az uniós joghoz közelítjük a magyar szabályokat. De ettől függetlenül azt nagyon fontosnak tartom megint csak leszögezni, hogy a magyar kormány tagjai és az államtitkárok és mindenki, aki vagyonnyilatkozat-tételre volt köteles, az éppen az elmúlt hónapban megtette a vagyonnyilatkozatát, tehát az ön által elmondott vagy felvázolt probléma, hogy nem lehet látni a politikusok vagyoni helyzetét, ez legalábbis rövid távon biztosan nem igaz, rövid távon igenis lehet látni a kiindulópontot. Ehhez képest a most bevezetendő nyilatkozat pedig képet ad arról, hogy milyen gazdasági érdekeltségei vannak egy politikusnak, milyen egyéb jövedelmei vannak a politikán kívül. (Gy. Németh Erzsébet: Ez eddig is benne volt!)

Képviselő asszony, önnek pedig csak annyit tudok mondani, hogy itt valószínűleg félreérti azt az önkormányzati szabályt. (Nacsa Lőrinc: Igen!) Arról van szó, hogy az önkormányzatok honlapján vagy valamilyen módon nyilvánosságra hozták mindenkinek a vagyonnyilatkozatát (Gy. Németh Erzsébet jelzésére:), de, nyilvánosságra hozták, ugyanis az önkormányzati képviselők is nyilvános vagyonnyilatkozatot tesznek. Tehát nyilvánosságra hozták, onnan bárki letölthette, használhatta, egyébként meg is írták a helyi újságok, kinek mije van (Gy. Németh Erzsébet: Csak utána nem jogforrás az összehasonlításhoz, az a probléma!), majd ezt követően az aktuális vagyonnyilatkozatát töltötték föl a honlapra. Tehát egy évig nyilvános volt egy vagyonnyilatkozat, bárki letölthette, bárki használhatta (Gy. Németh Erzsébet: Igen…!), tájékoztatást kaphatott róla, és utána a következő évi aktuális vagyonnyilatkozatot töltötték föl. Tehát szerintem ebben semmilyen turpisság nem volt.

Én egyébként úgy láttam, hogy használták is, főleg a Fővárosi Önkormányzatban használták is a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek, a fővárosi… (Gy. Németh Erzsébet: Mert ott külön kellett módosítanunk a fővárosi szmsz-t, azért…) Bocsánat, a… (Az elnök csenget.  Gy. Németh Erzsébet: …hogy jogforrásként lehessen tekinteni, ami a honlapra egyszer már felkerült!) Tehát szerintem ez csak egy informatikai probléma, hogy így mondjam, egyszerűen le kellett tölteni a vagyonnyilatkozatot, és aztán utána a következő évben pedig a következő évi vagyonnyilatkozatot is le lehet tölteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót az előterjesztőnek. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettészedném a válaszomat, először Ritter Imre nemzetiségi képviselő úr felszólalására reagálnék. Én azt gondolom, hogy örömmel fogadtuk be ezeket a módosításokat, már az általános vita alatt beszéltünk egymással, mondom, akár az eskütétel, akár a pontosító szövegrészek jobbá tették ezt a törvényt, úgyhogy köszönjük szépen az ön és a nemzetiségi bizottság munkáját is ezzel kapcsolatban. Szerintem ebben a kérdésben talán nincs is az Országgyűlés nyilvánossága előtt vita.

Amiben van, akkor most arra térnék rá, mert úgy hallom, hogy akadnak ilyenek is. (Gy. Németh Erzsébet: Igen!) Először is, tisztelt képviselőtársaim, különösen a DK-frakció és jeles képviselője, Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony, szeretném megkérni, mondja el nekem, hogy a Demokratikus Koalíció EP-képviselői az elmúlt évek során hány alkalommal bírálták az Unió vagyonnyilatkozati rendszerét, az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, ne adj’ isten, a németet, ahhoz kevesebb közük van, de hát az Európai Parlamentben ők mégis európai parlamenti képviselők, akár Dobrev Klára vagy Rónai Sándor, többen vannak  de hányszor bírálták, tisztelt képviselő asszony, az Európai Unió vagyonnyilatkozati rendszerét?

Ugye, az Európai Unió is vagyonnyilatkozatnak hívja, tehát teljesen mindegy, hogy hogy hívjuk, hívhatjuk akárminek, de ha fölmennek az Európai Parlament honlapjára, beütik a magyar nyelvet  ugye, mind a 27 tagállam nyelvén elérhető az Európai Parlament honlapja , hogyha beütik, hogy Dobrev Klára, rákeresnek a képviselő asszonyra, akkor ott van alulról a harmadik pontban, hogy vagyonnyilatkozat, és akkor ott le lehet görgetni, és ki lehet nyitni Dobrev Klárának a nyilatkozatát, amit az Európai Parlament nyilatkozati rendszere szerint tett, és megfelelt a jogszabályi kötelezettségeinek. Tehát azért kérdezném a tisztelt képviselő asszonyt, mert… (Gy. Németh Erzsébet: Az a baj, hogy nem tudok válaszolni, képviselő úr, mert mindig akkor kérdez, amikor már az ember nem tud válaszolni!) olyan rendszert kerestünk, merthogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, képviselő asszony (Gy. Németh Erzsébet: De vitán kívül el fogom mondani, hogy a Néppárt leszavazta ezeket a kezdeményezéseket!), a magyar vagyonnyilatkozati rendszert számos alkalommal bírálták az elmúlt 12 év során, az Európai Parlamentét egyszer sem. (Gy. Németh Erzsébet: Ez nem igaz!) És az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy most úgy állítják be a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, ami egyébként az egyik legszigorúbb Európában, de minthogyha most az lenne a megoldás minden problémára.

A vagyonnyilatkozati rendszer nem bűnüldöző szerv. A vagyonnyilatkozati rendszer nem korrupcióföltáró szerv, nem ilyen intézmény, és ez helyesen van így, nem arra való. A korrupciót a Központi Nyomozó Főügyészségnek, a kerületi ügyészségeknek, a rendőrségeknek, és így tovább  vannak erre szakosított szervek, tisztelt képviselőtársaim. Hallottak már olyanról valaha a világban, hogy egy bűncselekményre…? Én minden bűncselekményt, ami korrupciós bűncselekmény, elítélek, teljesen mindegy, hogy a patkó melyik oldalán meg hol történik, de hallottak már olyat valaha, hogy ez egyébként, mondjuk, a vagyonnyilatkozatából derült ki a képviselőnek? A zuglói parkolási mutyi, Horváth Csaba, Molnár Zsolt, Tóth Csaba, és így tovább, az a vagyonnyilatkozatukból derült ki, tisztelt képviselőtársaim  hogy ne csak erről az oldalról mondjanak példát , az onnan derült ki? Onnan derült ki, hogy egyébként a hatóságok tették a dolgukat. Ezért igyekszünk minden évben növelni a költségvetését a rendőrségnek, a belügyminisztériumi szerveknek, a Nyomozó Főügyészségnek, és így tovább, és az helyesen van, hogy teszik a dolgukat.

A vagyonnyilatkozat, és hívják bárhogy a nyilatkozatot, a vagyonnyilatkozat egy fontos eleme a demokráciánknak, fontos, hogy a jövedelmi képről, például a befolyásolhatóságról, hogy honnan máshonnan származik a magyar parlamenti képviselőknek vagy éppen az európai parlamenti képviselőknek jövedelme, és ezáltal, mondjuk, befolyásolhatóke, azért ha átböngészik az Európai Parlament képviselőinek a vagyonnyilatkozatait, sok érdekességet láthatnak ott  és akkor megérthetik a szavazási magatartásukat, hogy milyen, akár globális cégek felügyelőbizottságaiban, vagy hol máshol ülnek. Ehhez képest, mert ugye, itt azt mondták képviselőtársaim, meg az államtitkár úr is, hogy az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét vesszük át, de ez csak részigazság. Ezt vesszük át Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályaival együtt, mert nálunk van Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabálya. Az Európai Parlamentben nincsen. Ott bárhány állása lehet, csak be kell jelenteni. Bárhány állása lehet, és bárhány jövedelemszerző tevékenysége lehet a képviselőknek. Magyarországon nem. A kevés kivételtől, amit Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony említett, a kevés kivételtől eltekintve a magyar országgyűlési képviselőknek nem lehet máshonnan bevételi forrása, jövedelme. Fel van sorolva a törvényben tételesen, hogy mi a kivétel.

Tehát nemcsak az európai parlamenti vagyonnyilatkozati rendszert vesszük át, ami egyébként önöknek eddig megfelelt egy az egyben, hanem ehhez társul Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabálya, tisztelt képviselőtársaim, ezt ne felejtsék el!

(20.30)

Ez a kettő így együtt igaz, és akkor kapjuk meg a teljes képet, ha erről beszélünk.

Tisztelt Képviselő Asszony! Bocsánat, de nem hagyom szó nélkül, azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc a politika előtti időkből gazdagodott meg. (Gy. Németh Erzsébet: Így van.) Hát, ha a politikának a kilencvenes évek utáni demokráciát hívjuk, akkor ez tényleg így van, ha előtte nem hívjuk azt politikának. A Magyar Narancs nem vádolható kormánypárti elhajlással, ezt azért talán mind a ketten elismerhetjük. Csak ezt az egy mondatot hadd idézzem: „…hiszen az Altus és a többi cég felfutása valóban elválaszthatatlan Gyurcsány pártállami időkből származó összeköttetéseinek kiaknázásától.” (Gy. Németh Erzsébet: Képviselő úr, Orbán Viktor és családja mikor gazdagodott meg?) Nem én írtam, tisztelt képviselőtársaim, nem a Magyar Nemzet írta, nem a HírTV-ben hangzott el, a Magyar Narancs írta ezt le, tisztelt képviselő asszony. (Gy. Németh Erzsébet: Ne vicceskedjen már itt, mert azt gondolom, hogy ez itt nem jó.) Ön hozta ezt ide. Én csak szerettem volna ezt az idézetet elmondani, tisztelt képviselő asszony, mert így teljes a mai vita, ha ezt azért idehozzuk, mert így történt. Értem én, hogy most a mundér becsületét vagy a főnök becsületét védeni kell, akkor is így van. (Gy. Németh Erzsébet: Nem, az igazságot mondom.)

Azt szeretném összefoglalóul mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ahogy most elmondtam, így érthetjük meg ezt a vitát, és szerintem, bár számos eleméről nem esett most szó a törvényjavaslat kapcsán, az országgyűlési törvény módosítása kapcsán, de szerintem amit önök a TAB módosításában kifogásoltak, szerintem az egy helyes eljárás, hogy ha van egy vagyonnyilatkozati rendszer, ami érvényes az országgyűlési képviselőkre, akkor az nyilván legyen érvényes a médiatanács tagjaira vagy az Alkotmánybí-róság tagjaira  és így tovább. Az Országgyűlés választja például az alkotmánybírókat, vagy az Országgyűlés választja a médiatanács tagjait, vagy éppen az ombudsmant az Országgyűlés választja. Helyes, ha az Országgyűlés által választott tisztségviselők hasonló vagyonnyilatkozatot tesznek, mint az országgyűlési képviselők, például az összehasonlíthatóság kedvéért is. Azt gondolom, hogy akár a frakciófinanszírozás, akár a többi szabály, például, hogy lazábbá tesszük az egy listán induló pártok közötti frakciók közötti átjárást, ezek mind-mind  remélem; majd az idő eldönti  az Országgyűlés működésének hatékonyságát fogják szolgálni. Úgyhogy én arra kérem önöket, hogy a holnapi szavazáson támogassák a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   273-280   281-300   301-304      Ülésnap adatai