Felszólalás adatai
83. ülésnap (2023.10.24.), 184-187. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása |
Felszólalás ideje | 4:59
|
Felszólalások: 180-183 184-187 188-191 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál államtitkár úr.
Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Miért nem használja jobban a globális minimumadó adta lehetőségeket a kormány a nagyvállalatok társadalmilag igazságos adóztatására?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.
TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A kormány nemrég társadalmi vitára bocsátotta a globális minimumadóról szóló törvény tervezetét, amely szerint 15 százalékos minimumadó vonatkozna minden, évi 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális vagy hazai vállalatcsoportra, amennyiben a vállalat a bevételi határt két egymást követő évben eléri.
(17.30)
A javaslathoz csatolt hatásvizsgálati lapon a kormány elismeri, hogy ez az adónem javítja az ország versenyképességét, szó szerint azt írják: „hozzájárul a magyar adózás versenyképességéhez”.
Nem volt ez mindig így. A Párbeszéd-Zöldek részéről már többször kértük, szorgalmaztuk ennek az adónemnek a bevezetését. A Fidesz-kormány ugyanakkor tavaly még megvétózta ezt az uniós javaslatot, az USA ezért meg is szüntette a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 1979 óta életben lévő egyezményt.
Tavaly a kormány még azt válaszolta a globális minimumadó bevezetését sürgető kérdéseinkre, hogy a multinacionális nagyvállalatok társadalmilag igazságos adóztatása rontaná az ország versenyképességét. Örülünk ennek a 180 fokos fordulatnak. Örülünk annak, hogy a kormány végre felzárkózott a Párbeszéd-Zöldek álláspontjához. Sajnos azonban a megvalósítás némi kívánnivalót hagy maga után. Azt gondolnánk, hogy élnek a lehetőséggel, és a súlyosan deficites költségvetést kipótolnák, és az elszálló költségvetési hiány miatti megszorítások így nem kéne hogy a magyar családokat sújtsák, megélhetési válságot okozva számukra.
A hatásvizsgálati lapból azonban kiderül, hogy önök mindössze 2026 végéig, három év alatt 96 milliárd forintot akarnak csak beszedni az óriáscégektől. Mint tudjuk, a társasági adó nominális szintje 9 százalék, az effektív szint 5 százalék körül mozog. Ezt kéne 15 százalékra emelni, de önök annyi kivételt fogalmaztak meg, hogy így érdemi adóbevétel-növekedés nem lesz. Az a kérdés, államtitkár úr, hogy miért nem használták ki ezt a lehetőséget, hogy a pluszbevételből csökkentsék a magyar embereket sújtó adókat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, Tordai Bence képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr részére.
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ennek az adónemnek az előkészítése már 2010-ben megkezdődött, és most ért oda nemzetközi szinten, hogy bevezetésre kerül, mégpedig az OECD és az Európai Unió globális szintű adóelkerülésre válaszként célozta meg a társaságiadó-alapok felhasználás helye alapján történő újraelosztás és a globális minimumadó bevezetését. Ez történik most Magyarországon is. Zárójelbe teszem, hogy ezt sem a kormány természetesen, sem a parlament még nem tárgyalta, tehát van idő arra, hogy a véleményüket kifejtsék, az esetleges módosításokat megtegyék, és ne adj’ isten, azt a parlament elfogadja.
Azt gondolom, hogy az ön felszólalásából egy dolog hiányzik, amit viszont egy országnak, egy kormánynak figyelembe kell vennie, ez pedig a versenyképesség kérdése. A versenyképesség kérdése igenis felveti azt a lehetőséget, egyrészt a bevezetést, amit önök üdvözölnek, hogy ne máshol adózzák le a 9 százalék és a 15 százalék közötti adót más országokba, mert ha nem vezetjük be, akkor ezt máshol adózzák le. Másrészt pedig, ha már itt marad az adózó, akkor a meglévő adókból a 9 százalék és a 15 százalék között tudjon levonni. Ön az írásbeli kérdésében felsorolja ezeket, az iparűzési adó, az energiaellátás jövedelemadója és az innovációs járulék ez.
Tehát ahol a mi véleményünk ütközik, az a versenyképesség kérdése. Ennek a bevezetése jelen formájában Magyarország versenyképességét erősíti és megtartja, ezért van ilyen formában bevezetve az adó. Az pedig, hogy a Párbeszédnek ezzel a törvényjavaslattal örömöt szereztünk, az a kormánynak is öröm. (Tordai Bence: Na! Derültség az ellenzéki pártok soraiban. Taps a kormánypárti padsorokból.)
Felszólalások: 180-183 184-187 188-191 Ülésnap adatai