Készült: 2024.05.09.11:47:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2023.10.24.),  184-187. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:   180-183   184-187   188-191      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Miért nem használja jobban a globális minimumadó adta lehetőségeket a kormány a nagyvállalatok társadalmilag igazságos adóztatására?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A kormány nemrég társadalmi vitára bocsátotta a globális minimumadóról szóló törvény tervezetét, amely szerint 15 százalékos minimumadó vonatkozna minden, évi 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális vagy hazai vállalatcsoportra, amennyiben a vállalat a bevételi határt két egymást követő évben eléri.

(17.30)

A javaslathoz csatolt hatásvizsgálati lapon a kormány elismeri, hogy ez az adónem javítja az ország versenyképességét, szó szerint azt írják: „hozzájárul a magyar adózás versenyképességéhez”.

Nem volt ez mindig így. A Párbeszéd-Zöldek részéről már többször kértük, szorgalmaztuk ennek az adónemnek a bevezetését. A Fidesz-kormány ugyanakkor tavaly még megvétózta ezt az uniós javaslatot, az USA ezért meg is szüntette a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 1979 óta életben lévő egyezményt.

Tavaly a kormány még azt válaszolta a globális minimumadó bevezetését sürgető kérdéseinkre, hogy a multinacionális nagyvállalatok társadalmilag igazságos adóztatása rontaná az ország versenyképességét. Örülünk ennek a 180 fokos fordulatnak. Örülünk annak, hogy a kormány végre felzárkózott a Párbeszéd-Zöldek álláspontjához. Sajnos azonban a megvalósítás némi kívánnivalót hagy maga után. Azt gondolnánk, hogy élnek a lehetőséggel, és a súlyosan deficites költségvetést kipótolnák, és az elszálló költségvetési hiány miatti megszorítások így nem kéne hogy a magyar családokat sújtsák, megélhetési válságot okozva számukra.

A hatásvizsgálati lapból azonban kiderül, hogy önök mindössze 2026 végéig, három év alatt 96 milliárd forintot akarnak csak beszedni az óriáscégektől. Mint tudjuk, a társasági adó nominális szintje 9 százalék, az effektív szint 5 százalék körül mozog. Ezt kéne 15 százalékra emelni, de önök annyi kivételt fogalmaztak meg, hogy így érdemi adóbevétel-növekedés nem lesz. Az a kérdés, államtitkár úr, hogy miért nem használták ki ezt a lehetőséget, hogy a pluszbevételből csökkentsék a magyar embereket sújtó adókat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Tordai Bence képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr részére.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ennek az adónemnek az előkészítése már 2010-ben megkezdődött, és most ért oda nemzetközi szinten, hogy bevezetésre kerül, mégpedig az OECD és az Európai Unió globális szintű adóelkerülésre válaszként célozta meg a társaságiadó-alapok felhasználás helye alapján történő újraelosztás és a globális minimumadó bevezetését. Ez történik most Magyarországon is. Zárójelbe teszem, hogy ezt sem a kormány természetesen, sem a parlament még nem tárgyalta, tehát van idő arra, hogy a véleményüket kifejtsék, az esetleges módosításokat megtegyék, és ne adj’ isten, azt a parlament elfogadja.

Azt gondolom, hogy az ön felszólalásából egy dolog hiányzik, amit viszont egy országnak, egy kormánynak figyelembe kell vennie, ez pedig a versenyképesség kérdése. A versenyképesség kérdése igenis felveti azt a lehetőséget, egyrészt a bevezetést, amit önök üdvözölnek, hogy ne máshol adózzák le a 9 százalék és a 15 százalék közötti adót más országokba, mert ha nem vezetjük be, akkor ezt máshol adózzák le. Másrészt pedig, ha már itt marad az adózó, akkor a meglévő adókból a 9 százalék és a 15 százalék között tudjon levonni. Ön az írásbeli kérdésében felsorolja ezeket, az iparűzési adó, az energiaellátás jövedelemadója és az innovációs járulék ez.

Tehát ahol a mi véleményünk ütközik, az a versenyképesség kérdése. Ennek a bevezetése jelen formájában Magyarország versenyképességét erősíti és megtartja, ezért van ilyen formában bevezetve az adó. Az pedig, hogy a Párbeszédnek ezzel a törvényjavaslattal örömöt szereztünk, az a kormánynak is öröm. (Tordai Bence: Na!  Derültség az ellenzéki pártok soraiban.  Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   180-183   184-187   188-191      Ülésnap adatai