Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság 2023. december 12-én hozta nyilvánosságra a demokráciavédelmi jogalkotási csomagot, amelynek egyik eleme a harmadik országok érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságáról szóló irányelvtervezet.

Az irányelvjavaslat-tervezet eredeti célja az, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, az uniós szakpolitikák vagy jogszabályok, illetve a közszférában zajló döntéshozatali folyamatok befolyásolása céljából a harmadik országok nevében végzett tevékenységek átláthatósága, szabályozása érdekében.

Az Európai Bizottság szubszidiaritás elvére vonatkozó indokolása szerint  mivel a harmadik országok nevében végzett érdekképviseletre vonatkozó tagállami szabályok alkalmazási körüket, tartalmukat és hatásukat tekintve eltérnek egymástól  kialakulóban van egy nemzeti szabályokból álló egyenetlen keret, és fennáll a veszélye annak, hogy ez a keret egyre szélesedni fog, különösen a harmadik országok nevében végzett érdekképviseleti tevékenységek vonatkozásában.

Az irányelvtervezet kapcsán egyébként nemcsak Magyarország részéről, hanem számos európai állam részéről is aggályok merültek fel. Sokak szerint ugyanis a javaslat sem a szükségesség, sem az arányosság, sem a szubszidiaritás elvének nem felel meg, ezáltal sérti a tagállami szuverenitást. Abszurd, hogy a brüsszeli bürokratáknak hirtelen nagyon fontos lett az átláthatóság, miközben a magyar szuverenitásvédelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánk ellen.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgy tűnik, számukra csak az a jó szuverenitásvédelem, ami a brüsszeli szuverenitást védelmezi, és szembemegy a nemzetállamok önrendelkezésével. Ráadásul akkor hallgattak Brüsszelben, amikor kiderült, hogy a magyar baloldalt külföldről finanszírozták, hallgattak arról, hogy a magyar baloldal dollármilliókat költött el a magyar kormány megbuktatására a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Akkor nem volt fontos az átláthatóság, és felháborodtak azon, amikor bezártuk a kiskapukat a guruló dollárok előtt.

Tisztelt Ház! A javaslat egyrészt már a címéből kiindulva is túlmutat az egységes piac kérdésein, ugyanis olyan tagállami hatásköröket kíván szabályozni, amelyek jelenleg  legalábbis Magyarországon  elég jól szabályozottak.

(11.00)

Álláspontunk szerint egyrészt nem biztos, hogy a kilátásba helyezett uniós szabályozás megfelel a szubszidiaritás elvének, másrészt a tervezet jogalapja sem megfelelő, ugyanis az egységes piac működésének az egységesítésére kíván szabályokat alkotni a Bizottság. Meglátásunk szerint a szabályozandó terület alapvetően nem harmonizált, és nem az uniós jogalkotási kompetenciába tartozó terület. A jogalapi viták tekintetében vétót emelt  ahogy előterjesztő képviselőtársam is mondta  többek között Svédország, Franciaország, Németország, Portugália, Szlovénia és Luxemburg is.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy az úgynevezett maximumharmonizáció problematikája is fennáll, hiszen egy olyan területről beszélünk, amelyet mind hazánkban, mind számos más tagállamban rendeznek nemzeti jogszabályok és szabályoznak a nemzeti hatóságok. A maximumharmonizáció elfogadásával viszont több tagállamban a védelmi szint nyilvánvalóan csökkenne. Néhány példát itt is szeretnék kiemelni, ugyanis Németország, Franciaország, Svédország, Horvátország vagy akár Szlovénia szintén vitatják a maximumharmonizáció kérdését.

Számos olyan kérdés merül fel tehát, amelyekről úgy gondoljuk, hogy tisztázásra és alaposabb vizsgálódásra szorulnak. Ilyen például a definíció kérdése, ugyanis maga a javaslat nem tér ki arra, hogy a javaslatcsomagban lefektetettek milyen költségeket eredményeznének egyes tagállamok működésében. Azt sem tisztázza a javaslat, hogy a már meglévő tagállami intézkedéseket vagy intézményrendszereket érintően milyen átalakításokra lenne szükség. Az irányelv hatályát is vitatja több ország, Németország, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Finnország, illetve Ausztria is.

Az eddig elmondottak mellett további kérdések merülnek fel a szuverenitásvédelmi törvénnyel, a nemzetbiztonsági szempontokkal, valamint az Integritás Hatósággal való jelenlegi és jövőbeni érintettséggel kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Legfőbb kifogásunk az irányelvjavaslattal kapcsolatban, hogy annak maximumharmonizációs jellege miatt nem lehet szigorúbb tagállami szabályozás a témában. Az érdekképviseleti tevékenység szabályozása egyértelműen tagállami hatáskör, az uniós szintű fellépés a tagállami szabályozást csak kiegészíthetné, nem helyettesíthetné. A helyzet ismét az, hogy a Brüsszelben ülő föderalisták az európai parlamenti választások és az intézményi átmenet előtt megpróbálnak még több szuverenitást elvenni a tagállamoktól. Ismerjük a sémát, először listázni akarják a szervezeteket, később majd megmondhatják, hogy mely szervezetek és hol tevékenykedhetnek, kiket támogathatnak. Mi visszautasítjuk ezt a típusú brüsszeli központosító beavatkozást.

Úgy vélem, az előttünk fekvő irányelvtervezet nem rendelkezik semmilyen igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest. Egyáltalán nem tartalmaz konkrét indoklást arra nézve sem, hogy miért javasol az Európai Bizottság egy olyan területen közösségi szintű fellépést, amelyet a tagállamok közel fele még nemzeti szinten sem szabályoz.

Tisztelt Ház! A Ház asztalán fekvő irányelvtervezet tehát szükségtelen, ugyanis tagállami hatáskört vonna el egy olyan területen, ahol a meglévő tagállami szabályozás elégséges és megfelelő. Éppen ezért a kormány támogatja az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága által benyújtott, az irányelvtervezet szubszidiaritásvizsgálatával kapcsolatos, indokolt vélemény elfogadását, hiszen megfelelő számú nemzeti parlament véleménye esetén a javaslat megfontolásra visszaküldhető a Bizottságnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)