Készült: 2024.05.08.16:08:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2023.11.07.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:29


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „A magyarországi szakképzés sikeres átalakításáról” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 óta a baloldali kormányok segélyezésre épülő gazdaság- és társadalompolitikája helyett létrehoztuk a munkaalapú gazdaságot. Közel egymillióval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a baloldali kormányok idején, és történelmileg tartósan magas szinten, több mint 4,7 millió fő körül stabilizálódott a hazai foglalkoztatás. Ezeket az eredményeket a pandémia, a háborús helyzet és a baloldal által támogatott brüsszeli szankciók ellenére is meg tudtuk őrizni.

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően mindezek ellenére a magyar gazdaság alapjai stabilak, a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt pedig csökkenő pályára állítottuk. Mindezeket az eredményeket nem tudtuk volna elérni jól képzett hazai munkaerő nélkül.

Pedig nem voltunk könnyű helyzetben, hiszen 2010-ben egy siralmas állapotban lévő szakképzési rendszert örököltünk. A képzési szerkezet elavult volt, nem csökkentette, hanem növelte a lemorzsolódást. Az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék nehezen volt átlátható, sok volt az átfedés, így az OKJ-ban szereplő szakképesítések száma indokolatlanul magas volt. A térségi integrált szakképző központokba szerveződött iskolák túl sokféle formában működtek. A TISZK-rendszer működése átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, továbbá alacsony hatékonyságú volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen helyzetben kellett elindulnunk és ütőképessé tenni ezt az ágazatot, hogy a XXI. század kihívásainak megfelelő, versenyképes tudást tudjon nyújtani fiataljainknak. Ennek érdekében újítottuk meg a szakképzés rendszerét, amely a kormányzati intézkedéseket követően egyszerűsödött, átláthatóvá és átjárhatóvá vált. Az átalakítás egyben a szakképzés és a gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását is szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban tehát kiterjesztettük a duális képzést, életszerűbbé tettük a képzési formákat, létrehoztuk a szakképzési centrumokat és a szakképzésben tanulók általános ösztöndíjrendszerét, valamint komoly lépéseket tettünk a digitalizáció irányába is.

Számunkra, kereszténydemokraták számára külön örömet jelent, hogy a hátrányos helyzetű térségekben, így a saját választókerületemben is egyre hatékonyabb és sikeresebb a megújult állami szakképzés, valamint az is, hogy ebben a megújulásban jelentős szerepet játszanak az egyházi szakképzési intézmények, mind a kolpingintézmények, mind pedig a protestáns szakképző intézmények.

Ezek az intézkedések sikerre vezettek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az általános iskola után a szakképzést választók jelentősen növekvő létszáma. Jelenleg tízből hatan döntenek a szakképzés mellett, a technikumokban pedig többszörös a túljelentkezés, ami a legnépszerűbb iskolatípussá vált hazánkban. Szakmunkásaink és technikusaink hazai és nemzetközi eredményei pedig arról tanúskodnak, hogy kiváló pedagógusok, kiváló szakoktatók és szakemberek végzik fiataljaink felkészítését. Köszönet a munkájukért.

Tisztelt Ház! A kormány kitartó, következetes intézkedései következtében tehát rendkívül sikeresen és hatékonyan alakította át a magyarországi szakképzési rendszert.

(10.20)

Most az a feladatunk, hogy tegyünk meg mindent, tegyünk meg továbbra is mindent azért, hogy az újabb és újabb kihívások közepette is az eddig elért eredményeket meg tudjuk őrizni, és még hatékonyabbá tudjuk tenni a magyarországi szakképzési rendszert. A KDNP parlamenti képviselőcsoportja ebben a munkában továbbra is támogatni fogja a kormányt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szászfalvi képviselő úr. A kormány nevében Hankó Balázs államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra.

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Legyünk büszkék a magyar szakképzésre, hiszen a magyar szakképzés Európa-bajnok, mi több, a magyar szakképzés világbajnoki bronzérmes. Európa-bajnok a magyar szakképzés, hiszen idén ősszel a szakmák Európa-bajnokságán nem kevesebb mint öt aranyérmet, egy ezüstérmet és négy bronzérmet hoztak el a magyarok.

Olyan területen szerepeltek kiválóan, nyertek aranyérmet, mint informatikai rendszer-üzemeltetés, mint webfejlesztés. Ezüstérmesek lettek az ipari robotika területén, mi több, bronzérmesek a mechatronika területén. Ezek mind olyan kiváló eredmények, amelyek a magyar gazdaság, a magyar jövő számára nélkülözhetetlenek. Éppen ezért fontos azt is tudnunk, hogy a globális innovációs indexben Magyarország az ötödik helyen áll a gyártási csúcstechnológia tekintetében, köszönhetően többek között a kiváló duális magyar szakképzésnek és egyetemeinknek.

Arra is legyünk büszkék, hogy a 32 ország közül, akik az Európa-bajnokságon részt vettek, Magyarország a második helyen szerepelt. A dobogó így nézett ki: Svájc, Magyarország, Ausztria. Azt kell mondjam, hogy méltán lehetünk büszkék a magyar szakképzésre, a fiatalokra, az oktatókra, akik őket fölkészítik.

És hogy tovább fokozzam, az informatikairendszer-üzemeltetés tekintetében összesített Európa-bajnok lett Magyarország. Az elérhető 800 pontból 799 pontot értek el a fiataljaink. A vb-bronzérem pedig nem másnak köszönhető, mint hogy a fejlett országok esetében Magyarország a 25-34 évesek között a szakképzés tekintetében a harmadik legkedvezőbb foglalkoztatási rátával rendelkezik.

Minek köszönhető tehát mindez? Annak, amit képviselő úr is elmondott, hogy 2020-ban sikeresen újítottuk meg a magyar szakképzést. Ennek a megújításnak a pillérei a következők voltak: munkaerőpiaci igényre képzünk. Olyan munkaerőpiaci igényre képzünk, amely a magyar gazdaság számára fontos. Ennek alapja, hogy a képzés a gyakorlatra fókuszál. Egyre több fiatal vesz részt a duális képzésben, mi több, projektalapú képzés van, mi több, a képzés helyszíne sok esetben a gyakorlat tekintetében maga az ipari szereplő, maga a piaci szereplő; és a kor kihívásaira pedig úgy reagálunk, hogy most már a tananyagok nagy része digitális tananyag, mi több, a szakmai vizsgák az idei évben digitális alapon történtek.

A hároméves szakmaszerzés mellett a megújított technikusi rendszer az ötéves képzésben biztosítja azt, hogy olyan technikusaink legyenek, akik, ha szeretnének, könnyebben direkt a felsőoktatásba is bejuthatnak, úgy, hogy a képzési tartam egy jelentős részét a felsőoktatási intézmény  a szakképző centrum és az egyetem közötti együttműködés alapján  elismeri, azaz szakma, érettségi, és akik tovább szeretnének jutni, egyetemi diploma. Ezzel is erősítjük a műszaki, a természettudomány, a mérnök-informatika területén a magyar fiatalokat és ezáltal a magyar gazdaságot.

Kiterjedt ösztöndíjrendszer szolgálja a szakképzésben lévő fiatalokat. Olyan ösztöndíjrendszer szolgálja, amely az elmúlt évben a 145 ezer diáknak összességében 33,9 milliárd forintnyi ösztöndíjat biztosított. 8-16 ezer forintos ösztöndíj a kezdetek során, utána munkabért biztosítunk a duális képzésben, és ha valaki szakmát szerez, akkor 100-300 ezer forintos ösztöndíjjal segítjük őket a szakma megkezdésében. Oktatóinknak 30 százalékos béremelést biztosítottunk 2020-ban, most 15 százalékos béremeléssel próbáljuk elismerni mindazokat a kiválóságokat, akiket a gyárakkal együtt közösen képeznek.

A felzárkóztatás kulcsa a szakképzésben a Műhelyiskola- és a Dobbantó-program, melynek köszönhetően csökken a lemorzsolódás. És hogy a jövőre képzünk, az infrastruktúrát is megújítjuk. Az infrastruktúra megújításának következtében 155 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt négy év során, ágazati képző központokat hoztunk létre, adtunk át a múlt héten Siófokon, holnap pedig Miskolcon.

Céljaink pedig nem kevesebbek, mint hogy tízből heten válasszák a szakképzést, mindenki szakmához és érettségihez jusson, és ha már top 100 egyetemeket szeretnénk, a top 10 innovátor közé szeretnénk kerülni 2030-ra, akkor, ha már Európa-bajnok a magyar szakképzés, legyen világbajnok a magyar szakképzés! Köszönet érte az oktatóknak, az együttműködő partnereknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai