Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Farkas Sándor miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bedő Dávid, a Momentum képviselője: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm szépen. Választói korhatárcsökkentéssel a közéletet, a politikát közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? A 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Egy ilyen fiatal vállalhat munkát, és fizet adót, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik.

Kedves Képviselőtársaim! Bármennyire is hihetetlennek tűnik, ezek a mondatok a KDNP egyik politikusától származnak, több mint tizenkét évvel ezelőttről. Azóta nagyot fordult a világ, a mai állampárt végleg lerohasztotta a közoktatást, elüldözték a CEU-t, fideszes alapítványokba szervezték ki az egyetemeket, kormányzásukkal sok-sok ezer hallgatótól veszik el az Erasmus lehetőségét, és akkor például még nem is beszéltem a lakhatási válságról, ami sújtja a fiatalokat.

Egyszerűen tehát fiatal és jövőellenes politikát folytatnak. Önöknek egy cseppet sem számít a legfiatalabbak véleménye, elzárkóznak bármiféle párbeszédtől, és mondjuk ki az igazságot, abban reménykednek, hogy érettségi után ezek a fiatalok majd a lábukkal fognak szavazni, elmennek külföldre tanulni vagy dolgozni, és akkor majd nem fog fájni a fejük miattuk.

A Momentum szerint ez elfogadhatatlan és szörnyen káros. Szerintünk valódi lehetőséget kell adni a legfiatalabbaknak, hogy beleszólhassanak a közügyek alakulásába és az ország sorsába. Ha más nem, az elmúlt hónapok bizonyították, hogy a 16-17 éves fiatalok képesek megszervezni magukat, kiállni a számukra fontos értékekért, és hangot adni az elégedetlenségüknek.

Mégis ott tartunk, hogy hiába lesz jövőre európai parlamenti választás, ezek a fiatalok egyszerűen nem kapnak lehetőséget, hogy szavazhassanak, hogy beleszólhassanak saját jövőjük alakulásába. Amíg az osztrák, belga vagy német társaik voksolhatnak, addig nekik otthon kell ülni, mert a hatalom szerint nem elég érettek, hogy döntést hozzanak.

Szerintünk egy magyar fiatal szava is annyit ér, mint a többi európaié. Éppen ezért a Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX kampányt indított annak érdekében, hogy a 2024-es EP-választáson már a 16-17 éves magyar fiatalok is szavazhassanak. Az elmúlt hetekben több ezer aláírást gyűjtöttek az ország minden pontján, ami jól mutatja: változást és nagyobb beleszólást követelnek a legfiatalabbak. A Momentum szerint ez jár nekik.

Éppen ezért alkotmánymódosítót nyújtottunk be a Ház elé annak érdekében, hogy a jövő júniusi EP-választáson már a 16-17 évesek is szavazhassanak. Csökkentsük a választói korhatárt, semmit róluk nélkülük! Köszönöm. (Varju László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bedő Dávid képviselő úr. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úr fog válaszolni.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye a választójogot úgy szabályozza, hogy az alapvetően a nagykorúsággal, a cselekvőképességgel függ össze; tehát azzal a döntésünkkel, az Országgyűlésnek azzal a döntésével, hogy ki az, aki teljes mértékben cselekvőképes, és ki az, aki nemcsak választójogi szempontból, hanem polgári jogi szempontból vagy büntetőjogi szempontból, vagy bármilyen jogi szempontból teljes felelősséggel tartozik a tetteiért. Tehát amikor önök azt javasolják, hogy változtassunk a választójogi életkoron, akkor ez a kérdés szorosan összefügg minden más, nagykorúsághoz fűződő kérdéssel.

Tehát a magyar felfogás szerint  hangsúlyozom, a magyar jogi felfogás szerint  nem lehet szétválasztani a teljes állampolgári jogokat azon az alapon, hogy valaki nagykorú vagy kiskorú. Megjegyzem, hogy a kiskorúaknak is teljes joguk van minden képviseletre, minden döntéshozatalra, az életkoruknak megfelelő döntésben részt vehetnek.

(9.50)

Ezt számos törvény kimondja, a gyermekek jogairól szóló rendelkezések, amelyek egyébként nemzetközi szerződések is, és amelyeket Magyarország maradéktalanul átültetett, kimondják a gyermek jogainak érvényesülését. A gyermek jogait így a bírósági eljárásban és minden hivatalos eljárásban is figyelembe kell venni. Tehát nem arról van szó, hogy a 18 éven aluliaknak ne lennének jogaik, állampolgári jogaik; ezeket a jogaikat az életkoruknak megfelelően gyakorolhatják.

A választójogi kérdésekben egyébként ennél sokkal, hogy is mondjam, égetőbb kérdés az, hogy azok, akik nem az életkoruk miatt, hanem például a mentális állapotuk miatt nem szavazhatnak, tehát a cselekvőképességük korlátozott, ezek a személyek vajon hogyan gyakorolhatják a döntéshez való jogukat, hiszen ők nagykorúak, ők felnőttkorúak, elvileg rendelkeznének mindenféle közügy gyakorlásához való joggal. Nos, az ő esetükben a 2013. évi V. törvény, a polgári törvénykönyv úgy döntött, hogy a bíróság dönt arról, hogy a cselekvőképességet mely csoportokra, mely feladatokra, mely ügycsoportokra korlátozza a bíróság. Tehát magyarul: az a kérdés, hogy valakinek vane választójoga, elválasztható az egyéb polgári jogoktól vagy büntetőjogi felelősségtől; elválasztható, de ez szigorúan csak a bíróság döntésén múlhat. És ahogyan mondtam, ez a cselekvőképességükben mentális okokból korlátozott személyekre vonatkozik.

Tehát összefoglalva, tisztelt képviselő úr, én úgy gondolom, hogy erről a kérdésről nem lehet úgy dönteni, hogy közben a nagykorúság egyéb kérdéseiről, tehát a teljes felelősségről nem döntünk. (Tordai Bence: De lehet…) Ez ugyebár a büntetőjogban is erős figyelmet igényel, hogy vajon a büntetőjogi felelősség is mikor kezdődik. Emlékeznek rá, hogy a kormány korábbi javaslata alapján az új büntető törvénykönyv bizonyos bűncselekmények esetén leszállította 12 évre az úgynevezett vétőképesség életkorát. Tehát én azt gondolom, hogy abban igaza van, hogy bizonyos jogokat, és tegyük hozzá gyorsan: felelősségeket a 18 év alattiak is viselnek, de ezeknek az Alaptörvény szerint és a mi jogi felfogásunk szerint kéz a kézben kell járniuk, tehát a jogokkal együtt a kötelességek is együtt járnak, azaz, aki több jogot gyakorol például a közügyek beleszólásába, annak valószínűleg több kötelezettséget is kell vállalnia.

Azért szeretném, hogyha az önök javaslatát ebből a szempontból is megfontolnák, hogy nem kizárólag a jogokról, hanem a kötelezettségekről is rendelkezne egy ilyen jogszabály. Tehát hogyha abba az irányba akarunk elmozdulni, hogy 18 év alatt is legyen valakinek szavazati joga, akkor bizony figyelembe kell vennünk az eddigi korábbi javaslatokat is; mint ahogyan volt is már egyébként erre javaslata fideszes országgyűlési képviselőknek, akik 18 év alattiak szavazati jogát is szerették volna megadni azzal, természetesen úgy, ahogyan a polgári jog szabályai szerint ilyenkor a szülő hozzájárulásával gyakorolja például a szavazati jogát, vagy a szülő gyakorolja helyette a szavazati jogát. (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.  Az elnök csenget.) Ebben az esetben az történne, mint ahogy a polgári jogban is, a szülő véleménye szükséges ahhoz, hogy a gyermek jogait figyelembe vegyék; semmi más nem történne ebben az esetben sem. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai