Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Arra kérem mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőtársaimat, hogy akik most el szeretnék hagyni az üléstermet, azt tegyék meg minél zavartalanabbul, hogy folytatni tudjuk munkánkat. Köszönöm szépen. Most 17 óra 25 perc van, és áttérünk az interpellációkra.

Tisztelt Országgyűlés! Dávid Ferenc képviselő úr, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mikorra várható, hogy kilépünk az orosz kémbankból, és nem veszélyeztetjük tovább Európa biztonságát?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter úr válaszol a rend szerint. Az interpelláció megválaszolásával Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úr Fónagy János államtitkár urat bízta meg. Dávid Ferenc képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára emlékszik rá, hogy a külügyminiszter aktívan részt vett abban az egyezségben, hogy 2019-ben a fideszes többség megszavazta a Budapestre költözött és itteni székhelyű orosz kémbankot, a Nemzetközi Beruházási Bankot úgy, hogy annak valamennyi alkalmazottja és vendége mentességet kapott a magyar hatóság felügyelete alól. Ez azt jelenti, hogy a vezetők, a vendégek a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és az egész Európai Unióban.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mostanra azért még kínosabb lett a helyzet, mert Magyarország teljesen egyedül maradt a Nemzetközi Beruházási Bank részvényesei között Európában. Az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására Szlovákia és Csehország már korábban távozott a bankból, Románia június 9-én fog, mostanra pedig Bulgária is bejelentette, hogy augusztus 15-étől megszünteti részvényesi tagságát. Magyarország tehát teljesen egyedül maradt a bank részvényesei között, olyan társágban, mint Kuba, Mongólia és Vietnám; egy olyan bankban, amelyet nem véletlenül neveznek egész Európa-szerte orosz kémbanknak, amely sokak szerint az orosz titkosszolgálat meghosszabbított keze. Egy olyan bank, amin keresztül Putyin orosz kémeket csempészhet Európába, akik az önöktől kapott diplomáciai mentességet kihasználva szabadon utazhatnak a kontinensen, ki tudja, milyen ügyeket intézve. Ismétlem: miközben a többi európai ország igyekszik megszabadulni minden kapcsolattól, ami az orosz kémbankhoz kötheti őket, Magyarországon még mindig teljes mentességet élveznek a vezetői és vendégei.

Ezért kérdezem államtitkár urat: hogy lehet az, hogy Magyarország egyedüliként maradt részvényese az orosz kémbanknak? Hogyan engedheti meg magának a magyar kormány, hogy egy Európa biztonságát súlyosan veszélyeztető létesítményt nemhogy megtűr az ország területén, hanem még lelkesen támogat is? Mennyire szolgálja Magyarországot egy olyan szervezet támogatása, amely a háborús agresszor kémeit segítheti Európa területén? Mennyire szolgálja ez a békét? Mikorra várható, hogy a magyar kormány bejelenti, kilép a kémbankból és nem veszélyezteti tovább hazánk és Európa biztonságát? Erre várom a választ, államtitkár úr. Köszönöm szépen előre is. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném a legelején tisztázni  ön is hivatkozott 2019-re , hogy Magyarország nem egy ön által minősített pénzintézetbe, hanem egy magyarországi székhelyű nemzetközi bankba lépett be. Ergo, ahova nem léptünk be, onnan kilépni sem tudunk. Nem léptünk be olyan jellegű bankba, amit ön az előbb kérdésében minősített. Akkor ez nem veszélyeztette és nem veszélyezteti Európa biztonságát, egyébként már az ENSZ okán sem.

(17.30)

Abban sajnos egyet kell értenünk, hogy az ukrajnai háború mindent megváltoztatott a politikában, gazdaságban és a bankok működésében is. A Nemzetközi Beruházási Bank multilaterális fejlesztési intézmény, amely azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a kapcsolatok fejlesztését és az integrációt a bank tagországainak gazdaságai között a fenntartható növekedés támogatása és egyes nemzetgazdaságok versenyképességének növelése érdekében, támaszkodva egyébként a közöttük kialakult és meglévő történelmi kapcsolatokra is.

A bank nemzetközi szervezetként jött létre a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozásáról szóló, 1970. július 10-én aláírt, az Egyesült Nemzetek Titkárságán ’71. december 1-jén 11417. szám alatt bejegyzett, később egyébként többször módosított kormányközi megállapodás, valamint a bank alapokmánya alapján, mely utóbbi a megállapodás szerves része.

A Nemzetközi Beruházási Bank a háború kitöréséig a működés térségeiben az egyik legmagasabbra minősített pénzintézet volt, a nemzetközi hitelminősítő intézetek átlagos „A” besorolásával. A Nemzetközi Beruházási Bank nem veszélyezteti Európa biztonságát, mint ahogy előbb említettem, már az előbb említett ENSZ-bejegyzés okán sem. A bank 2023. február 23-án, tehát négy nappal ezelőtt nyilvántartott részvényesei között egyébként ott volt Bulgária, Kuba, Magyarország, ahogy ön említette, Mongólia, Oroszország, Románia és az általam egyébként egyáltalában nem lebecsült Vietnám is.

Magyarország Kormánya mindig törekedett arra, hogy a nemzetközi szerződéseket betartsa. Az ismert szankciók nincsenek hatással a bank működésére, az ENSZ titkárságán bejegyzett nemzetközi pénzügyi szervezetként megítélésünk szerint kívül áll a politikán.

Kérem, hogy az elmondottakat képviselő úr a válasz elfogadásakor mérlegelni szíveskedjen. Köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae a választ. Öné a szó.

DR. DÁVID FERENC (DK): Rögtön a lényeggel kezdem. Államtitkár úr azokra a kérdésekre nem válaszolt, amiket feltettem. Tehát ezért már nem tudnám elfogadni a választ, még ha jó szándékkal közelítenék is hozzá.

Amiről államtitkár úr nem beszélt, és rendkívül fontosnak tartom, hogy nem ismerjük ennek a banknak a pénzügyi tevékenységét. Azt viszont tudjuk, éppen egy mai hír kapcsán, hogy rendkívül komoly pénzügyi nehézségekkel küzd ez az intézmény. Tehát semmiféleképpen, sem nemzetbiztonsági szempontból, sem pénzügyi szempontból nem szolgálja az érdekeinket ennek a banknak a léte Magyarországon, semmiféle indok nincs, hogy ez a bank itt lehessen. Magyarországon van Fejlesztési Bank, az államnak, ha van ilyen tevékenysége, akkor az el tudja látni.

Azonkívül az azért csak gyanús lehet, államtitkár úr, hogy ebből a bankból mindenki elmenekült már, kivéve Kuba, Mongólia, Vietnám. Kettő: hogy ennek a banknak most már a sok kilépés következtében Magyarország a második legnagyobb tulajdonosa, és ha ez a bank becsődöl, tönkremegy, akkor Magyarországnak komoly fizetési kötelezettségei lesznek.

Ezért megismétlem: a válasz számomra, számunkra elfogadhatatlan. (Taps a DK soraiban.)

Felszólalások:   72   73-78   79-84      Ülésnap adatai