Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Kedves Vendégeink! Talán sokan nem értik, hogy hova tűnt Orbán Viktor. Két órával ezelőtt még a parlament honlapja azt írta, hogy ma napirend előtt a kormány elmúlt időszakbeli döntéseiről fog beszámolni. Hát, Orbán Viktor nincs itt, és ez tulajdonképpen érthető, nem meglepő, mert nem nagyon van mire büszkének lennie. Reméljük, ezzel együtt, okulásul, hogy nemcsak az azonnali kérdések órájában látjuk viszont, de a Párbeszéd által kezdeményezett, ma este hatkor kezdődő, az akkumulátorgyárakról szóló vitanapon is üdvözölhetjük majd köreinkben.

De hadd mondjam el, hogy mit hánytam volna a szemére, ha eljön esetleg miniszterelnök úr, mert az elmúlt hónapok tevékenysége, a Fidesz kormányzati aktivitása azt mutatja, hogy nincs mozgástere a kormánynak; bezárultak a cselekvési lehetőségei, a cselekvési képessége, nem szuverén a magyar kormány.

Először is, nem tud mit kezdeni a megélhetési válsággal. Látható, hogy az eddig követett gazdaságpolitika azt eredményezte, hogy a magyar gazdaság lecsúszott; nem képes olyan béreket, olyan jövedelmeket termelni, amik a száguldó inflációval felveszik a lépést, miközben az élelmiszer-infláció több mint 50 százalék, a nyugdíjemelés mindössze 15 százalék, a bérek pedig Európában a második legalacsonyabbak.

(13.30)

Ha csak a minimálbért nézzük, már a románok is leléptek bennünket, egyedül Bulgáriában lehet kevesebbet keresni. Gyenge a mezőgazdaság; ez az egyik oka a vágtató élelmiszer-inflációnak. Gyenge a magyar fizetőeszköz, a forint; ez részben következménye a jegybank és a kormány közötti cicaharcnak. Úgyhogy láthatjuk, nincs mozgástere, nincs képessége arra a kormánynak, hogy letörje az inflációt, és a megélhetési válságot oldja.

De ugyanígy nincs képessége, nincs mozgástere arra, hogy az energiaválságot enyhítse, hiszen Orbán Viktor kiszolgáltatta Magyarországot Oroszországnak és a fosszilis energiának. Elmaradt az a zöldfordulat, ami Magyarország energia-önrendelkezését és klímaharcát segítette volna. S amikor keressük az okokat, akkor igazából nem találjuk. Az biztos, hogy Magyarország érdeke nem az, hogy drágán vásárolt orosz földgázzal fűtsük a házainkat. Magyarország érdeke az lenne, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, és annak minél nagyobb része megújuló forrásból származzon. Ezért azt kell gondolnunk, hogy nemcsak Magyarország kitett energetikailag Oroszországnak, hanem Orbán Viktor személyesen is kitett Vlagyimir Putyinnak valamilyen módon.

Azt is látjuk, hogy ami a megújulófronton történik, az kizárólag az Unió kényszerének köszönhetően történik, és leginkább annyira lelkesek, mintha a fogukat húznák. A mai napon szavazta le a Párbeszéd javaslatát a fideszes többség arról, hogy végre lehessen ismét szélerőműveket telepíteni Magyarországon. Tehát miközben szavakban és írott tervekben, a helyreállítási tervben elköteleződtek a szélenergia mellett, a gyakorlatban még mindig „nem” szavazattal honorálják azt, ha valaki ennek a valóságát akarná megteremteni.

S miután nem látják be, hogy Magyarország energiában szegény ország, és már most is 30 százalékos importra szorulunk, az akkugyárak további eszement terjeszkedése is eredményezi azt, hogy 2030-ra több mint másfélszeres, 55 százalékkal magasabb energiaigénnyel számolnak. Ezt biztos, hogy nem fogják tudni hozni.

De ugyanígy nincs mozgástere az Orbán-kormánynak az európai politikában. Egy hármas szorításban van, egyrészt ki van téve Vlagyimir Putyinnak, másrészt a gyenge gazdaság okán ki van téve az Európából érkező pénzeknek, harmadrészt pedig ki van téve a saját propagandájának. Ebből következik az a szégyenteljes álláspont, amit az ukrajnai háború ügyében képvisel, ami miatt Magyarország szégyenpadon van, ami miatt minden jóérzésű magyar ember szekunder szégyent érez. Ezért van az, hogy az EU-val folytatott jogállamisági vitában rendre meghátrálnak, s ha a lopást lehetővé tevő intézkedésekben nem is, de legalább zöld- és demokráciakérdésekben folyamatosan adják fel az álláspontokat. S ezért van az, hogy miközben Orbán Viktor teleplakátolja az országot azzal, hogy a magyarok  ugye, a Kubatov-lista  97 százaléka elutasítja a szankciókat, vidáman megszavazta a tizedik szankciós csomagot is. Néhány orosz háborús bűnösnek akart kivételt, de még ezt sem sikerült elintéznie. Ennyit a hatalmas mozgástérről és a taktikai zseniről.

Úgyhogy a rossz politikák oda vezetnek, hogy nincs mozgástér. A narancsbirodalom építése a zöld-Magyarország helyett oda vezet, hogy az emberek fizetik meg ennek az elhibázott országlásnak az árát. Magyarország jó hírével fizetünk ezért a szégyenteljes politikáért. S amíg ez nem változik, amíg a zöld-Magyarország helyett továbbra is a narancsbirodalmat építik, addig a kormányban nem, legfeljebb a jó szerencsében bízhatunk. Úgyhogy jó szerencsét, Magyarország! (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön úgy fogalmazott, hogy nincs miért büszkének lenni. Ezzel szemben ez az ország mindent megtesz azért, hogy még egy ilyen rendkívüli helyzetben is helytálljon, és ez a gazdasági helyzetre is igaz. A gazdasági növekedés jóval nagyobb, mint az uniós átlag. Ön szerint ez semmi. Ha megnézzük a munkanélküliségi adatokat, amit 12 százalékról hoztunk le az önök kormányzása után, akkor azt tudjuk elmondani, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon újra rekordon áll. Erre mondja ön, hogy semmi. Említette a nyugdíjemelések kérdését. Önök voltak azok, akik elvették a 13. nyugdíjat, és ez a kormány volt az, amelyik ezt visszaadta. És ez az a kormány, amely nyugdíj-kiegészítéssel és nyugdíjprémiummal segíti idősebb honfitársainkat, s az idén is volt emelés. Erre mondja ön, hogy semmi. Ami a bérek kérdését illeti, nézzük, mondjuk, a minimálbéreket. Amikor önök kormányoztak, huszon-egynéhány ezer forinttal tudták emelni a minimálbért, a mostani kormányzás alatt pedig háromszorosára nőttek a minimálbérek. Erre mondja ön, hogy semmi.

És ha a konkrét intézkedéseket nézzük: ez a kormány volt az, amelyik a mostani rendkívüli helyzetben árstopokat vezetett be, például kamatstopot, élelmiszerárstopot. Ez a kormány az, amelyik mindenféle baloldali kritika ellenére fenntartja a rezsitámogatást. Ez önmagában 181 ezer forintos támogatást jelent havonta. Ezzel szemben önök mit ajánlanak? Egyrészt támadják az összes ilyen intézkedést, másrészt egy rakás adóemelési javaslatot tettek le az asztalra: társaságiadó-emelést, személyijövedelemadó-emelést is akarnak, és még karbonadót is bevezetnének.

Ami a zöldfordulatot illeti: az azért egészen bámulatos, hogy az egyik felszólalásban számonkérik a kormányt, amiért zöldberuházásokat támogat, például akkumulátorgyárat, a másik felszólalásban meg szétteszik a kezüket és azt mondják, hogy hol van már a zöldfordulat. Legalább egymással egyeztessenek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, ott a baloldalon!

Ami pedig az energetikai függést és az energiapolitikát illeti: ön is tudja nagyon jól  mert pár nappal ezelőtt már beszéltünk erről egy vita keretében , hogy ez az a kormány, amely interkonnektorokkal segíti azt, és ezeket építette ki, hogy ne függjünk annyira az orosz gáztól, hogy máshonnan is érkezhessen gáz. Ez a kormány volt az, amelyik LNG-szállítmányokat is lehetővé tett. Ez a kormány volt az, amelyik visszaszerezte a MOL-részvényeket. Ez a kormány volt az, amelyik visszaszerezte a tárolókat, azokat a tárolókat, amelyeket az ön mellett pár székkel ülők eladtak. Érti, képviselő úr?! Ha önökön múlik, akkor ebben a háborús helyzetben nem lenne gáz Magyarországon. Önök javasolták azt, hogy el kell zárni a gázcsapokat. Ez az önök javaslata. S nemcsak nem lenne gáz, hanem nem működne a Paksi Atomerőmű, és nem kapnának 181 ezer forintos rezsitámogatást a magyar családok.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt hónapokban sokféle nehézséggel kellett megküzdenünk, de az ellenzéktől igazság szerint semmi, de semmi segítséget nem kaptunk. Sőt, egy rakás olyan javaslatot tettek és számos olyan döntést hoztak, amelyek egész egyszerűen nem állnak Magyarország érdekében. Ez egyenes következménye annak, hogy a baloldal dolláralapra helyzete a politikáját.

Ezek után feldereng pár kérdés. Leginkább az a kérdés, tisztelt képviselő úr, hogy mennyi az annyi. Például az az álláspontjuk, hogy fegyvereket meg katonákat kellene küldeni a hadszíntérre, vajon hány dollárba kerül? Amikor a gázcsapok elzárását követelték, az vajon hány köteg zöldhasú? Amikor a Paksi Atomerőmű működését tennék lehetetlenné, az hány dolcsi, az mennyibe kerül? Amikor azért kampányolnak, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket, és így is szavaznak itt az Országgyűlésben, az már benne van a megkapott 4 milliárdban, vagy még nincs benne, majd ezután kapják meg? Tiltakozhatnak, nézhetnek félre, próbálhatják az egészet meg nem történtté tenni, ettől még az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy azt a politikát, amit önök, amit az egész baloldal képviselt az elmúlt hónapokban, nem kérte senki Magyarországon. Senki nem kért ilyet! Azt mások kérték! S lehet, hogy másoknak ez az érdeke, lehet, hogy másoknak ez az elvárása, de hazánknak nem ez az érdeke.

S a dollárbotrány hatótávolsága, mint ez a pár példa is mutatja, nem csak a választásokig ért. Ott van minden jelenlegi politikai akciójukban, minden jelenlegi állásfoglalásukban, főleg a háború és a szankciók ügyében. Ez a nagy különbség a baloldal és a nemzeti oldal politikája között: az egyik dollár-, a másik nemzetiérdek-alapú. Higgyék el, hogy ezt a választók is nagyon jól tudják. Éppen ezért, amíg ezen a politikán nem változtatnak, addig a választásoknak is ugyanaz lesz az eredménye, mint tavaly áprilisban. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a Mi Hazánk frakciója részéről Dúró Dóra alelnök asszonynak adom meg a szót.

Felszólalások:   2-5   6-9   10-13      Ülésnap adatai