Készült: 2024.05.11.07:04:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2023.11.22.),  83-98. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 51:29


Felszólalások:   65-82   83-98   99-120      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Láng Zsolt képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Soron következik a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/6065. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vargha Tamás úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A veszélyek korát éljük, súlyos fegyveres konfliktusok zajlanak a világ több pontján (Számos képviselő távozik az ülésteremből.  Zaj.  Az elnök csenget.), és milliószámra özönlenek a migránsok Európába Afrikából és a Közel-Keletről is. Magyarország eddig is helytállt határainak megvédésében. Így teszünk 2015 óta különösen, de a migrációs veszély nem múlt el, mindennap egyre többen érkeznek a határainkhoz.

Magyarország Kormányának álláspontja világos és változatlan: hatékony megoldást csak a származási országok, a kibocsátó országok biztonsága és stabilitása hozhat. És határozott az az álláspontunk is, mely szerint nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van.

2015 óta, amikor is az Országgyűlés felhatalmazását adta a Magyar Honvédség iraki szerepvállalására, sok minden megváltozott.

(15.00 )

Megváltozott az iraki művelet jellege; feladatunk van a NATO kollektív védelmi munkájában, ebben részt kell vennünk; és ezenfelül a déli kihívások kapcsán a hazánkat is sújtó illegális migráció megállításával, illetve a helyszínen történő kezelésével kapcsolatban jelentős feladataink vannak. Így változik az iraki szerepvállalásunk, de a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez Magyarország továbbra is szeretne hozzájárulni és hozzájárul, aminek érdekben továbbra is részt veszünk a koalíció munkájában partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási, tanácsadási, valamint csapatkísérő feladatokban.

A mostani határozati javaslat benyújtásával a kormány arra tesz javaslatot, hogy 2025 végéig, december 31-éig meghosszabbítsuk az iraki katonai missziót annak érdekében, hogy segítsük a terrorizmus elleni küzdelmet és megfékezzük a migrációt. A hozzájárulással folytatni kívánjuk az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni fellépés érdekében létrehozott globális koalíció műveleteiben való katonai részvételünket Irakban. Ez a magyar szerepvállalás enyhítheti a katonai szektorra nehezedő terheket.

Tisztelt Ház! Ebben a világban, amiben élünk, Magyarország biztonságát nagymértékben befolyásolja az, ami a Közel-Keleten történik. Ennek megfelelően ezzel a szerepvállalással hozzájárulunk a terrorizmus elleni harchoz. Ez a fellépés illeszkedik azon törekvéseink körébe, amelyek szerint a biztonsági problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban kívánjuk kezelni.

Arra kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák és adják meg a felhatalmazást a Magyar Honvédség szerepvállalására és az iraki misszió folytatására. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kontrát Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 2015-ben határozott úgy, hogy a Magyar Honvédség is vállaljon szerepet az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni fellépés érdekében létrehozott globális koalíció amerikai vezetésű műveletében. Akkor egy maximum 200 fős, váltási időszakban 400 fős kontingenst telepítettünk Erbílbe, kétéves részvétellel számolva.

Ezt a hozzájárulásunkat azóta több ízben is megerősítettük, legelőször 2019-ig, majd 2021-ig, végül legutóbb 2023. év végéig meghosszabbítva a kontingens szolgálati idejét. 2019-ben az Egyesült Államok bejelentette az Iszlám Állam katonai vereségét, és ezzel párhuzamosan a koalíciós művelet végrehajtói mandátuma is megszűnt, de a térség stabilitásának megőrzése és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében a továbbiakban is szükséges volt a katonai jelenlét biztosítása.

A magyar kontingens, úgy ahogy államtitkár úr elmondta, kiképző, tanácsadó és támogató feladatok ellátása érdekében a maximális 200 fős létszámnál már jóval kisebb tényleges létszámmal, de továbbra is jelen van Erbílben.

Az orosz-ukrán háború és a folyamatosan növekvő migrációs válság nyomán jelentkező új feladatok miatt átcsoportosításra van szükség, és így az előttünk fekvő határozati javaslat az iraki magyar kontingens kivonását irányozza elő. Nincs szó teljes csapatkivonásról, egy kis létszámú egység továbbra is a térségben marad, hogy részt vegyen az ott folyó munkában a partnerképesség-építés, a katonai segítségnyújtás és tanácsadás, valamint a csapatkísérés terén.

A Fidesz-frakció támogatja a határozati javaslat elfogadását. A jelenlegi helyzetben az szolgálja Magyarország biztonságát, ha a Magyar Honvédség más színterekre csoportosítja át az eddig Irakban szolgáló erőket. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kontrát Károly képviselő úr. Most megadom a szót Vadai Ágnes jegyző asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első mondat ilyenkor természetesen mindig a szolgálatot teljesítő katonáknak megy, akik itthon és külföldön tisztességgel végzik a munkájukat. Meg én most azoknak a katonáknak is szeretném megköszönni, akik végeznék vagy végezték volna a feladatukat, ha önök az idei évben a Sztálin-típusú tisztogatással ki nem rugdosták volna őket. Közülük is egyet szeretnék kiemelni, aki a sajtóban is nyilatkozott: Varga Csaba őrnagyot, aki egyébként ennek az iraki kontingensnek a parancsnokhelyettese volt, többször is szolgált ebben a kontingensben; sokáig önök sem találtak kivetnivalót a munkájában, majd egyszer csak úgy döntöttek, hogy kirúgják őt; és vele együtt kirúgtak nagyon sok más katonát is.

Mi sem mutatja jobban az önök hozzáállását, hogy az államtitkár úr, direkt figyeltem, 3 perc 13 másodpercig, a Fidesz-frakció képviselője pedig, aki már távozott is a teremből, 1 perc 54 másodpercig beszélt erről az előterjesztésről. Pedig ez az előterjesztés maga a beismerés, hiszen 2015-ben, ahogy ön is mondta, kezdődött el ez a katonai misszió, 200 fővel, amely aztán fokozatosan csökkent 135 főre; önök folyamatosan hosszabbították ennek a mandátumát. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az első alkalommal támogattuk ezt az előterjesztést, a módosítást azonban nem, mert nem voltak hajlandóak megmondani, hogy konkrétan milyen feladatokat is látnak el a katonák ebben a misszióban. Pedig azt gondolom, hogy a bizalom alapja az ilyen koalíciós műveleteknél mégiscsak az, hogy önök legalább elárulják, hogy milyen feladatot végeznek a katonák.

Tehát folyamatosan csökkent a létszám, és önök azt mondják az általános indoklásban, hogy egyrészt az orosz-ukrán háború következtében a NATO kollektív védelmi feladataiban való részvétel miatt csökken a létszám a műveletben; ha erre államtitkár úr kitért volna, az nagyon jó lett volna, mert az elmúlt időszakban mást se csináltak, csak az Európai Uniót és a NATO kollektív védelmi feladatait támadták, olyannyira, hogy egyébként az önök kormánya tevékenységének köszönhetően Magyarországot sajnálatos módon a NATO peremére sodorták. És nemcsak az Európai Unió, hanem immár a NATO ellen is olyan lépéseket tesznek, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy megpróbálják az országot minél távolabb vinni ezektől a szövetségektől.

Ezenfelül a déli kihívásokra hivatkoznak, hogy a déli kihívások kapcsán a hazánkat sújtó illegális migráció miatt kell erőket átcsoportosítani. Tudomásunk szerint önök már kivonták onnan a katonákat, most már a magyar rendőrség végzi ott a feladatot. Akkor ezek szerint még sincsen ez így, tehát ebben a dologban sem mondtak igazat, de sajnálatos módon nincs itt Kontrát képviselő úr, aki korábban államtitkár volt, tehát ezzel kapcsolatosan valószínűleg többet tudna mondani.

És nyilvánvaló, hogy az erőket kell átcsoportosítani. Hát, hogyne kellene, hiszen talán két hete szavazták meg a Magyar Honvédség csádi misszióját, ahová szintén katonákat akarnak küldeni és fognak is küldeni, és a Magyar Honvédség nyilván bődületes létszámhiánnyal küzd. Tehát máshogyan nem tudják pótolni a csádi köztársasági elnöknek vagy éppen a csádi védelmi miniszternek tett ígéretüket, aki, ha jól tudom, a tegnapi napon látogatott Magyarországra, mint hogy innen-onnan kivonogatnak és átcsoportosítanak katonákat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön ellen személyében semmilyen kifogásom nincsen, de azt gondolom, hogy ilyen ügyekben, hiszen viszonylag kevés olyan, a honvédséget érintő előterjesztés van, ami valójában pusztán a Magyar Honvédséggel foglalkozik, önök jellemzően valóban nindzsa üzemmódban, lopakodva, az éj leple alatt nyújtogatnak be olyan törvényjavaslatokat, salátatörvényeket, amelyeknek a legkülönbözőbb nevet adják, és egyébként beletesznek egy-egy honvédséget érintő, meglehetősen erősen a katonák jogfosztására irányuló javaslatokat tartalmazó  most már azt hiszem, a második vagy a harmadik ilyen  javaslatot. A mai nap folyamán is fogunk egy ilyet tárgyalni, ami, ha jól emlékszem, a vállalkozások versenyképességéről szól, ami persze, tekintve, hogy a csádi misszió a Hungary Helps keretében állami és feltételezhetően neves magánérdekeltségekre irányuló katonai védelmet céloz meg  tehát mostantól leginkább már erre próbálják használni a Magyar Honvédséget , valójában beleilleszkedik a vállalkozások versenyképességébe. A probléma az, hogy a Magyar Honvédségnek nem ez a dolga.

Nyilvánvalóan önök az idei évben, valamilyen oknál fogva leginkább a legtapasztaltabb, legtisztességesebb, legfelkészültebb katonákat, 45 év felett, 25 év szolgálati viszony után véletlenszerűen kirugdosták, vagy talán nem is olyan véletlenszerűen, de válogatás nélkül. Tudjuk, hogy egyébként nemcsak 45 év felett, hanem 45 év alatt is kirúgtak katonákat; tudjuk azt, hogy nemcsak tábornokokat, főtiszteket, tiszteket, hanem tiszthelyetteseket is kirugdostak; és nem tudjuk, hogy ez a folyamat véget érte  talán az államtitkár úr majd a zárszavában beszél erről egy picikét , és a létszámot sem tudjuk.

(15.10)

De ez a határozati javaslat, amelyet önök most benyújtottak, ordítóan arról beszél, hogy iszonyatos hiány van a Magyar Honvédségen belül. Mindig is volt hiány, csak mostanra az a nagyjából pár ezer fős hiány valószínűleg felkúszott ötezer fölé. Ezt persze nem tudhatjuk, hiszen hivatalból ezek az információk is mind-mind titkosak, ahogy a miniszter nem hajlandó egyetlenegy olyan írásbeli kérdésemre sem válaszolni, amelyben azt kérdeztem meg tőle, hogy hány embert rugdostak ki önkényesen az idei évben.

Ezzel párhuzamosan, nyilvánvalóan azért, hogy például az ilyen missziókat meg tudják tölteni, és egyébként egyéb feladatokat, amelyek a Magyar Honvédség feladatrendszerébe tartoznak, meg tudjanak oldani, ennek érdekében megpróbálnak toborozni. Láthatóan a toborzás nem túl sikeres, mert ha sikeres lenne, akkor valószínűleg már egymilliárd forintért nem toborzó videókat meg filmeket gyártatnának különböző cégekkel, hanem már arról beszélnének sajtótájékoztatón, hogy hány ezer magyar fiatal jelentkezett katonának. Ez egyébként nagyon szomorú, államtitkár úr, mert lehet önöknek nagyon szép és drága új eszköze, amely égen-földön, mindenhol megy, ez lehetséges, csak nem lesz ember, aki ezeket működtesse, és nem lesznek olyan katonák, akiket el lehet küldeni misszióba. Hacsak úgy nem, hogy megpróbálják módosítani az Alaptörvényt vagy egyéb törvényeket, amelyben kötelezővé teszik a katonáknak az ilyen nemzetközi missziókban való részvételt.

Azt látjuk, hogy az úgynevezett nindzsa üzemmódos, lopakodó törvényalkotásuk, ami ma délután még napirendre kerül, illetve amit éppen most nyújtottak be alaptörvény-módosítással, ahol kormányrendelet szabályozná a magyar katonák jogait és kötelezettségeit a törvény helyett, ráadásul leadva mindezt akár a miniszternek, ez egész egyszerűen gyalázatos. Ez a határozati javaslat világossá teszi, hogy az önök által humán erőforrásban elkövetett óriási hibákat, sőt, pontos szeretnék lenni, bűnöket megpróbálják a törvény erejénél fogva kötelező jelleggel orvosolni a rabszolgatörvényhez, tudja, a munka törvénykönyvéhez hasonlóan. Egészen felháborító, hogy egy ilyen határozati javaslatban vallják be lényegében, hogy nem áll rendelkezésre az a létszám, amely a Magyar Honvédség feladatainak ellátásához szükséges lenne. Márpedig ezzel immáron a haza biztonságát veszélyeztetik.

Önök azt gondolják, hogy ha majd kötelező jelleggel elrendelnek szolgálatokat, különleges szolgálatot, akármit, és majd, ha a miniszter kormányrendelet útján jelölheti ki, hogy mi a kötelessége és joga egy katonának, akkor ettől több fiatal fog érkezni a Magyar Honvédségbe, akkor lesz sok katona  amit egyébként én nagyon szeretnék, önök azonban láthatóan nem erre törekednek , olyan katona, aki egyébként ilyen feladatokat el tud látni. Tudja, államtitkár úr, az nem úgy megy, bármennyire is azt gondolja az ön agárversenyekre szakosodott dzsentri minisztere, hogy tartalékos alezredessé vagy tartalékos őrnaggyá válik valaki  nem tudom, azt hiszem, alezredes inkább a köztársasági elnök asszony férje  egy viszonylag lájtos kiképzés után azonnal. Nem így működik a Magyar Honvédség, nem így működnek ezek a missziók. Ezekre a missziókra fel kell készülni.

Arról nem is beszélve, államtitkár úr, hogy nagyon sok feladatot akarnak rábízni a katonákra, de összesen húszan lesznek. Nyilvánvalóan az a húsz fő nem fogja tudni azt a rengeteg feladatot ellátni, amit önök meghatároznak itt, hacsak nincs arról szó, hogy egyébként ebben a határozati javaslatban is, mint oly sok minden másban, hazudnak. Egészen felháborítónak és elképesztőnek tartom, hogy a miniszter ide sem jön, ön pedig három percet beszél erről az ügyről, közben a Magyar Honvédség humán erőforrását szisztematikusan tönkreteszik, szisztematikusan leépítik. Elfogy a katona, államtitkár úr, nem lesz magyar polgár, aki katonának szeretne majd állni, még annyi pénzért sem, amennyiért hirdetnek. Önök sokkal több pénzt elköltenek mindenféle filmekre, Facebook-hirdetésekre, ahelyett, hogy ezeket a pénzeket beforgatnák a Magyar Honvédség humán erőforrásába. Hogyan képzeli azt, hogy egyébként ezt a missziót is, meg majd a csádi missziót is fel tudja folyamatosan tölteni olyanokkal, akik valóban el akarnak menni misszióba? Azt gondolom, az önök célja sokkal inkább az a törvénymódosításokkal, amelyeket az éjszaka leple alatt nyújtottak be, hogy kötelező jelleggel bárkit, akár szerződésest, akár hivatásost, akár tartalékost, ilyen feladatra kötelezzenek.

Önök az elmúlt években nagyon sok pénzt költöttek eszközökre. Nagyon emlékszem arra, amikor Hende Csaba volt a honvédelmi miniszter, aki minden bizottsági ülésen, amikor eljött, elmondta, hogy mindjárt helikoptert fogunk vásárolni, már mindjárt helikoptert fogunk vásárolni, és ez soha nem történt meg a minisztersége alatt, aztán meg is bukott. Aztán érkezett Simicskó István, aki a „Zrínyi 2026” programot mutatta be, de valamiért úgy döntött a miniszterelnök, hogy őt kirúgja ebből a székéből, és a következő kormányban a volt vezérkari főnököt teszi meg miniszternek. Ő elég sok butaságot mondott itt az elmúlt négy évben, különösen például a sorkatonai szolgálat visszavezetésével kapcsolatban, meg a NATO-val kapcsolatban, tavaly év elején főleg, amikor már ott tartottunk, hogy akkor maradunk a NATO-ban, nem maradunk a NATO-ban. Az önök álláspontja szerint persze, mert a Demokratikus Koalíció álláspontja szerint az Európai Unió és a NATO jelenti Magyarország számára a biztonságot, és addig van Magyarországon biztonság, amíg ennek a két szervezetnek a tagjai vagyunk. Önök pedig az elmúlt években szisztematikusan mindent megtettek annak érdekében, hogy egyre távolabb és távolabb sodorjanak bennünket.

Őszintén szólva, azt tudtuk, hogy maguk szeretik a védelmi ipar körüli legyeskedést meg az összes ilyen beszerzést, és főleg az olyanoktól való beszerzést, akiktől politikai hasznot remélnek, különösen úgy szeretik, hogy ezek mind titkosak, ehhez hozzáférni rendkívül nehézkes volt. De arra azért tényleg senki nem gondolt, szerintem még ebben a házban sem, és azt gondolom, még az önök képviselői között sem, hogy megérkezik egy miniszter, aki milliárdos kaszinóérdekeltségekkel bír, és leginkább az agárverseny, a helikopterezés és a katonai szállító repülőgépek használata fogja érdekelni, egyébként pedig szisztematikusan leépíti a Magyar Honvédség személyi állományát.

Nekem ez azért fáj különösen, mert önök olyan 45 év feletti, 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonákat küldtek el, akik egyébként ilyen missziós tapasztalatokkal rendelkeznek, akik egyébként az ott megszerzett tapasztalataikat tudták volna hasznosítani az önök által oly erőteljesen támogatott csádi misszióban, vagy éppen ebben az iraki misszióban is. De ahogy említettem, önöknek éppen sikerült kirúgniuk egy olyan katonát, aki aztán a sajtóban is nyilatkozott, aki az iraki kontingensben szolgált. Önök így becsülik meg azokat, akik arra esküsznek fel, hogy ha kell, az életük árán is megvédik a hazát. Nem tudom, hogy önök milyen hadsereget akarnak építeni, de az biztos, hogy nem olyan hadsereget, amely Magyarország biztonságát képes lesz garantálni. Biztosan nem nemzeti hadsereget.

Önök olyan hadsereget építenek, feltételezem, amely a saját hatalmukat akarja garantálni és megőrizni. Nem is véletlen, hogy azért van az, hogy nem törvényben és itt az Országgyűlés előtt kell megvitatni, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy katonának, hanem majd egy kormányrendeletben; úgy, ahogy azt önök szokták, hajnalban vagy éjszaka módosítják ezeket a jogokat és kötelezettségeket. Érdeklődni szeretnék, hogy azon kívül, hogy nincs elég katonájuk az iraki misszióra, mert azt át kell csoportosítani Csádba, mi másra kívánják bevetni a Magyar Honvédség katonáit. Milyen feladatokkal készülnek, amelyek miatt az eddig önök által oly nagyon támogatott iraki misszióban csökkentik a létszámot, hiszen 135 katona mégiscsak szolgált ott, most meg hirtelen leesik majd 20 főre, váltási időszakban 40 főre a létszám? Önöknek milyen terveik vannak a Magyar Honvédséggel?

Egy biztos: tisztességes terveik eddig sem voltak, és élek a gyanúperrel, hogy most is valamilyen egészen más feladatra akarják majd a katonák egy részét bevetni. Bízom abban, hogy a Magyar Honvédség katonái, különösen azok, akiket nem önök küldenek be, hanem akik tisztességgel szolgálnak, tudni fogják, hogy mit jelent a haza védelme. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vadai Ágnes jegyző asszony, képviselő asszony. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelt érdeke az európai embereknek, hogy megváltozzon Brüsszel elhibázott migrációs politikája. Reményeink szerint a jövő évi európai uniós választások után egy új összetételű Európai Parlament jön, mely szakítani tud majd az európai embereket veszélyeztető migrációs politikával.

(15.20)

Mára Brüsszel olyan közbeszédet honosított meg, melytől ha valaki eltér, annak súlyos kitaszítás, morális és anyagi hátrányokkal járó kiközösítés lehet a következménye. Mi mindezek ellenére bátran kimondjuk, hogy a migrációnál nagyobb veszély nem fenyeget bennünket. Az illegális migráció ugyanis olyan veszélyes csapdával bír, amit ha egyszer magunkra húzunk, akkor utána egykönnyen már nem szabadulunk belőle. Mindez azt jelenti, ha nem védjük meg hazánkat, akkor elveszünk. De mi megvédjük hazánkat, megvédjük, és elszántak vagyunk a határvédelemben, továbbá abban is, hogy a problémákat azok keletkezési helyén kell megoldani, tisztelt hölgyeim és uraim. Ne feledjék, hogy az iszlám radikalizmus miatt teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben Európa nem tud mit kezdeni a migrációval, akkor fel fogja számolni önmagát. Védekezni kell, meg kell állítani az illegális migrációt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, Magyarország az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni fellépés érdekében az OIR műveletében való katonai szerepvállalással hozzájárul a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez.

A déli stratégiai irányból eredő fenyegetések kezelése és a terrorizmus elleni harc a magyar védelempolitika egyik prioritásának tekintendő. Az OIR-szerepvállalással Magyarország a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migráció kiváltó okainak a megszüntetéséhez. Megismétlem: kifejezett álláspontunk, hogy a problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, megelőzésre, prevencióra helyezve a hangsúlyt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tekintettel az iraki művelet végrehajtó jellegének megszűnésére, továbbá az orosz-ukrán háború következtében a NATO kollektív védelmi feladataiban való részvételre, ezenfelül a déli kihívások kezelésével kapcsolatban jelentkező új feladatok miatti átcsoportosításokra, a Magyar Honvédség iraki kiképzésbiztosító kontingensének kivonása tervezett. Ugyanakkor a nemzetközi közösség terrorizmus elleni közös fellépéséhez Magyarország továbbra is hozzájárul, aminek érdekében minimális jelenléttel hazánk továbbra is részt vesz a koalíció munkájában, partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint csapatkísérő feladatokban.

A határozati javaslat célja a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásának 2025. december 31-éig történő meghosszabbítása, ugyanakkor a feladatok változásának és tervezett jelentősebb létszámcsökkentésének rögzítése a mandátumban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a H/6065. számú országgyűlési határozati javaslatot. A KDNP frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Vejkey Imre képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerinti iraki szerepvállalás céljával, az iszlám elleni fellépés céljával természetesen egyetértünk.

Miután volt szerencsém a Honvédelmi Bizottság alelnökeként a csapatainkat kint a helyszínen meglátogatni annak idején, azt tudom önöknek mondani saját tapasztalatból is, hogy a persze sokkal nagyobb létszámmal, 200 fős létszámmal akkor szolgálatot teljesítő katonáink a lehető legpéldásabban álltak helyt, és a többi nemzet helyszínen lévő vezetői és parancsnokai is csak elismeréssel szóltak róluk. Szolgálatukat szerintem érdemes itt és most is újra megköszönni.

Hogy mi a valódi oka annak, amit Vadai képviselőtársam is említett, hogy ez a létszám ennyivel csökken, az egy jó kérdés. Hogy éppen a kormány a Fidesz-frakció jóvoltából mit művel és mit fog művelni a Magyar Honvédséggel, a magyar katonákkal, a magyar katonák jogaival és jövőjével, azt nem szeretném ebbe a felszólalásba belekeverni, mert lesz rá módunk jövő héten beszélni. Nyilvánvalóan szomorú módon meg kell állapítani, hogy nyilván befolyásolni azt valószínűleg nem sokban fogjuk tudni.

Mindezzel együtt azt tudom mondani államtitkár úrnak is, amit eddig is a missziókkal kapcsolatban, hogy ha megteszik azt a fáradságot, hogy a Honvédelmi Bizottság keretein belül néhány alapvető kérdésre válaszolnak a misszióval kapcsolatban, akkor ezt a missziót az igen szavazatunkkal is tudjuk majd támogatni.

Az előtt pedig tényleg értetlenül állok, hogy az eddigi misszió tapasztalatairól vagy bármilyen egyéb más ellenzéki vagy nem ellenzéki képviselőkben felmerülő kérdésekre eddig miért esett olyan nehezükre bejönni abba a szerencsétlen Honvédelmi Bizottságba, és válaszolni. Amit én ott kint láttam, az engem meggyőzött arról, hogy a katonák magas színvonalon és megfelelő módon, ráadásul jó cél érdekében tettek szolgálatot. Hogy ebből itthon miért kell állandóan ilyen titkot csinálni, és ilyen nagy ívben tenni a magyar Országgyűlés ellenőrzési jogkörére, azt nem értem. De én továbbra is arra kérném, államtitkár úr, önöket, hogy emelkedjenek már felül ezen a rossz beidegződésükön, és raboljanak már el egyszer az életükből egyszer fél órát, egy órát, hogy a magyar Országgyűlésnek ezekre a kérdésekre őszintén, akár zárt ülés keretein belül válaszoljanak. Meg fogják látni, hogy képviselőtársaink akár az ellenzéki oldalon is máshogy fognak állni a dolgokhoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Harangozó Tamás képviselő úr. Most megadom a szót Sas Zoltán képviselő úrnak, elnök úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szól. Tényszerűen az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen nemzetközi koalíciós műveletek elősegítésének érdekében partnerségépítési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint csapatkísérő feladatok Iraki Köztársaság területén történő ellátására egy legfeljebb 20, váltási időszakban 40 fős, szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson.

Ugye, ez nem egy új keletű dolog, az Iszlám Állam elleni harc nemzetközi koalíció keretében hosszú ideje zajlik, illetőleg zajlott, mert 2019-ben az Egyesült Államok ezt a harcot részben befejezettnek nyilvánította, hiszen az Iszlám Államnak az akkori időszakban vett rendkívül jelentős térnyerése, ami gyakorlatilag már országszintű volt, felszámolásra került. Azt is hozzá kell tenni, hogy az Iszlám Állam mint terrorszervezet ettől nem szűnt meg, az ő megsemmisítése nem történt meg, tehát sejtjeiben a Közel-Keleten, Afrikában, a Száhel-régióban és egyébként még több helyen megtalálható.

A Jobbik korábban, 2019-ben és 2021-ben is támogatta az Iszlám Állam elleni harc ezen formáját, illetőleg a terrorizmussal kapcsolatos magyar intézkedéseket ennek a megakadályozására. Ugye, akkor még 200 plusz 200 fővel, ugye, váltásonként 400 fővel lehetett részt venni ebben a műveletben. Azt kell hogy lássuk, hogy az elmúlt időszakban, bár a folyamatos és napi szintű, rendszeres katonai konfrontáció bizonyos mértékben csökkent, bizonyos mértékben meg is szűnt, talán ami a legfontosabb, hogy az október 7-ei izraeli eseményeket követően a térségben a terrorista sejtek egyre jobban újra aktivizálni kezdték magukat. Mire is gondolok, miről is beszélek? Irakban és az egész térségben a szövetségi rendszerünkbe tartozó államok katonai létesítményeit, objektumait, illetőleg vízi járműveit is támadások érik. Tehát láthatólag az elmúlt időszakban a térség stabilitása nem következett be, ezáltal a terrorcselekmények száma nem csökkent, illetőleg most újra emelkedik, a terrorszervezetek működése nem szűnt meg, és ezáltal az illegális migráció sem szűnt meg. Tehát itt még lenne és van is helye a nemzetközi koalícióban szolgálatot teljesítő magyar katonáknak, és ez a létszámcsökkentés bizonyos szempontból egy picit meglepett az időzítés tekintetében.

(15.30)

A közel-keleti helyzet, azt gondolom, hogy a közeljövőben tovább fog romlani, ott további intézkedésekre, akár katonai fellépésre lesz szükség, de nem jobb a helyzet; és az előterjesztés általános részének utolsó előtti bekezdése tartalmazza azt a részt, hogy a honvédekre máshol nagyobb szükség van. Nagyon bízom benne, hogy a szükség nem azt jelenti, hogy nincs más olyan katonai létszám, akivel ki tudják adni a szolgálatot akár a haza védelmében, akár egyéb más missziókban, Csádban vagy akár a Balkánon, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a honvédség vezetői a szakmai alapon meghozott döntéseik alapján úgy ítélik meg, hogy más helyre szeretnének átcsoportosítani katonai erőket.

Nyilvánvalóan ez egy olyan szakmai kérdés, amely a Honvéd Vezérkar illetékességébe tartozik, a honvédséget irányító katonák döntése, nekik kell tudni pontosan azt, hogy hol, mikor, mennyi ideig, milyen felszereltséggel és mennyi magyar katonára van szükség ahhoz, hogy ott Magyarország érdekeit vagy Magyarország védelmét el tudják látni. Ez az ő lehetőségük, és egyben az ő felelősségük is.

A korábbiakhoz hasonlóan a Jobbik álláspontja továbbra is az, hogy támogatni fogja ezt az előterjesztést. Továbbra is az a célunk, hogy a nemzetközi terrorizmus visszaszorításához Magyarország hozzá tudjon járulni; bár szeretném itt megjegyezni, hogy az időzítést erősen furcsállom. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Sas Zoltán bizottsági elnök úr, képviselő úr. Most megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának, aki a pulpitusról mondja el a Mi Hazánk álláspontját. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre! Az 1848-as márciusi ifjak e követelését ma már sajnos egyetlen pártként csak a Mi Hazánk vallja. Hiába szorgalmaztuk évek óta az iraki megszállásban való részvételünk befejezését, miután az ottani parlament néhány éve döntést hozott a külföldi csapatok hazaküldéséről, de a magyar kormány sajnos azt közölte, ott maradnak a magyar honvédek.

Épp mai hír is, hogy az amerikai erők Irakban az ottani kormánypárti fegyveres erőket támadták, ami miatt az iraki kormány közleményben is tiltakozott, és az iraki szuverenitás súlyos megsértésének nevezte azt, amit Amerika és annak csatlósaként sajnos önök is művelnek, sőt, szégyenteli kimondani is, de sajnos Magyarország is művel.

Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom még csökkentett létszámban sem támogatja az iraki megszállásban való magyar részvétel folytatását. Ehelyett viszont elszámolást követelünk, és erre buzdítjuk a kormányt, hogy ezt a titkosítást fejezze be; számoljon el végre az iraki megszállásunk költségeivel; és számoljon be róla, hogy mennyit tervez a jövőben költeni erre a kalandra.

Legutóbb szeptemberben tiltakoztam sajtótájékoztatón és parlamenti indítványban is, de hiába tettem fel azt a kérdést is akkor, hogy hajlandóe az Irak megszállásában részt vevő honvédjeink hazahozatalára a kormány. Egy gumiparagrafusra hivatkozva ezt is titkosították, amit ma végül mégiscsak nyílt ülésen tárgyalunk, ahogy a mai napig sem számoltak el viszont  az továbbra is titkos maradt , hogy a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásra mennyit költöttek. Az ebben való részvételünk költségeivel nem számoltak el, nem tudhatjuk, hogy mennyibe került a magyar adófizetőknek. A becslések szerint 75 milliárd forint. Elképesztő ez a pénzösszeg, amit akár csak Afganisztánra költöttünk, Irakra még becslések sincsenek.

Abszurd módon most 200 honvédet küld a kormány Csádba is  sőt, nem csak a kormány, vannak ellenzéki pártok, mint a Jobbik is, amelyik ezt támogatja , és ennek a csádi szerepvállalásnak a költségét is titkosítják; módosító javaslatomat leszavazták. Választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogy hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, ha bármiféle fegyverropogást észlelnek.

Ez nagy szégyen, amit a kormány művel, és azt gondolom, megalázza, meggyalázza a magyar honvédeket, a Magyar Honvédség becsületét is, egyúttal viszont ki kell fejezzük tiszteletünket azok előtt a katonák előtt, akik ilyen körülmények között is vállalják akár a külföldi szolgálatokat is, ha ez a parancs.

Az önök szégyene, hogy például alezredesnél magasabb rendfokozatot nem is tölthet be az, aki nem vállal külföldi szolgálatot. Ez az önök szégyene, hogy erre kényszerítik, hogy tisztességes javadalmazáshoz Magyarországon magyar katonaként már nem is lehet jutni, pedig például a magyar határon kellene felsorakoztatni a katonákat akár tűzparanccsal is, és őket kellene tisztességesebb javadalmazással, akár a határszolgálatot így finanszírozni.

A magyar kormány viszont eközben inkább Afrikába ömlesztené a pénzt. Afrikát a kormány a lehetőségek kontinensének nevezte, és a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat, többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna inkább szükség.

Eközben a déli határunkon hiába kellenének a magyar honvédek, ahol migránsok lőnek a rendőrökre, a kormány nem hajlandó odaengedni a magyar katonákat. Egyébként az Ukrajnában zajló háború miatt is fontos volna, hogy katonáink ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan hazánk biztonságát segítsék.

Magyarország számára a legfőbb biztonsági kihívást ugyanis 2014-15 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget.

Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Ezért fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén  legalábbis a Nyugat által felfegyverzett haderejével  a kárpátaljai magyarságon és konkrétan Magyarországon is vesz akár elégtételt a háborús kudarcuk miatt.

Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége, vagy az, hogy az elmúlt évben, önmagában az elmúlt évben 40 százalékkal csökkent a katonák létszáma a Magyar Honvédségben, ez bizony könnyű célponttá teszi hazánkat. Ezért is kellene a Mi Hazánk Mozgalom szerint, hogy inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak honvédjeink Irak, Csád vagy az izraeli határ helyett. Bizony, az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom. Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat. Már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban, de ez nem a mi háborúnk!

Bár lehet, hogy ezt a sékeljobboldal máshogy gondolja, hogy ugye, a dollárbaloldalt szokták már unalomig ismételten említeni, és hát az ő hazaárulásaikat természetesen már ismerjük  de miért támogatja Izrael háborúját diplomáciailag ez a bizonyos sékeljobboldal, ami itt Magyarországot kormányozza? Ez a költői kérdés, és láthatjuk, hogy hogyan söpörték le például azt az indítványomat, amivel az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát szorgalmaztam ebben a szűkös helyzetünkben.

Tisztelt Országgyűlés! A NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk is csak arra volna  minden ellenkező híreszteléssel, olcsó érvvel ellentétben , hogy hát, NATO-tagok vagyunk. Tisztelt Országgyűlés! Egy tagállam megtámadása esetén kellene segítenünk annak védelmében, de sajnos eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt  amibe természetesen bele kell soroljam a szocionista kormányzatokat is; ma is Vadai Ágnes kevesellte a jövőben Irakban állomásozó magyar honvédek számát , e miatt a szemléletmód miatt jutottunk el e szörnyű helyzetbe. A kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban is részt vettünk, amire nem lett volna NATO-kötelezettségünk természetesen; és sajnos a hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, például a nehéz légiszállító kapacitás biztosításával; miközben tisztességes javadalmazást például nem nyújtanak a honvédeknek, miként lőgyakorlatokat sem, és sorolhatnám még azokat a jóval kisebb kiadásokat jelentő és egyébként jóval hasznosabb, szükségesebb intézkedéseket, amelyeket elmulaszt a honvédelmi kormányzat.

(15.40)

A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikája. Tehát nem azt szeretnénk, hogy legyen egy-egy elit alakulat, amit ki lehet küldeni ide-oda-amoda, el lehet vele büszkélkedni és lehet azt hazudni, hogy több tízezer ilyen magyar katona van, hanem azt szeretnénk, hogy valóban a haza védelme legyen az első, és erre képes is legyen a honvédség, legalább valamekkora mértékben. Az idegen érdekek helyett tehát a magyar szempontokat kellene előtérbe helyezni a hadseregfejlesztés során is, és az afganisztáni, az iraki és hasonló megszállásokra költött százmilliárdból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást, akár a határ menti szolgálatokért járó kiemeltebb javadalmazást kérünk, és modernebb felszerelést, komolyabb had- és lőgyakorlatokat biztosítva a honvédjeinknek. Aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak persze természetesen ezután is ott van például a francia idegenlégió. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi a magyar érdek!

Tisztelt Országgyűlés! Ceterum censeo, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnének, de nem látok jelentkezőt. További képviselői felszólalásra sem jelentkezett senki.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, aki láthatóan válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, Vargha Tamás államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen képviselőtársaimnak, azoknak a képviselőtársaimnak, akik támogatták az előterjesztést.

Szeretném elmondani, hogy egy előterjesztés jelentőségét és fontosságát nem az adja meg, hogy hány percet beszélünk róla. Attól, hogy sokat beszélünk róla, az előterjesztés nem lesz sem jobb, sem fontosabb, sem jelentősebb. Különösen akkor nem, ha mindazok, akik sokat, sok percet beszéltek erről az előterjesztésről, az előterjesztés ürügyén és örve alatt nem erről az előterjesztésről beszéltek, hanem egészen másról. S van annak egy diszkrét bája, hogy az a képviselő beszél most a Magyar Honvédség szétveréséről, aki a mostani és az akkori főnökével együtt, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején verte szét a honvédséget, züllesztette le, kótyavetyélte el a javait és építette le a képességeit, amelyeket most nagy-nagy nehézségek és áldozatok árán kell visszaépítenünk. S ez a képviselő azt sem tudja, hogy tiszthelyetteseket ma a Magyar Honvédségből nem lehet kirúgni, mert nincsenek tiszthelyettesek. Altisztek szolgálnak a Magyar Honvédségben. Egyébként sem rúgtunk ki senkit. Lehetőséget és pályát biztosítottunk azoknak a fiatal, nyelveket beszélő, missziókat megjárt tiszteknek, akik munkájára és szolgálatára szükségünk van a jövőben.

Szeretném megköszönni Harangozó Tamás képviselőtársamnak, hogy az előterjesztésről beszélt, és biztosítani arról, hogy lesz lehetősége a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén a kérdéseit feltenni.

Köszönöm szépen tehát a támogató hozzászólásokat, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az előterjesztést a szavazatukkal is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   65-82   83-98   99-120      Ülésnap adatai