Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Aradszki képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Barkóczi Balázs, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Honnan veszik a bátorságot, hogy ezt csinálják a tanárokkal?” címmel. Barkóczi Balázs képviselő urat illeti a szó.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Önök több mint egy éve nem képesek mit kezdeni azzal a válsággal, amit önök okoztak a közoktatásban. Önök megtagadták a pedagógusok béremelését, elvették tőlük a sztrájkjogot, fenyegették és kirúgták őket. Nem is csoda tehát, hogy most egy állóháború közepén találták magukat, aminek egyik oldalán önök, míg mások oldalán a magyar pedagógusok, a magyar diákok és a magyar szülők állnak.

Ezért készítették el a státusztörvénynek nevezett, pedagógusokra szabott bosszútörvényüket is. Elmondom önnek, hogy miért hívják egyre többen így. Az önök tanárok elleni bosszútörvénye a pedagógusok maximum munkaidejét a napi 8 óráról 12 órára, a maximum heti munkaidőt heti 32 óráról 48 órára emelheti. Az önök bosszútörvénye megtiltja, hogy a tanárok bármilyen formában kritikát fogalmazzanak meg a közoktatás állapotával szemben.

Az önök bosszútörvénye ezen túl az iskolaigazgatók jogkörének egy jelentős részét a tankerületi igazgatók, azaz a fideszes pártkatonák kezébe adja. És az önök bosszútörvénye többek között lehetővé teszi, hogy megfigyeljék a tanárokat, turkáljanak a saját használatú laptopjaikban, telefonjaikban és táblagépeikben. Nem is csoda tehát, hogy már több mint 2 ezer pedagógus jelezte, államtitkár úr, hogy ilyen feltételek mellett nem hajlandó aláírni a szerződést az új jogviszony kapcsán.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha igaz az, és szerintem igaz, hogy egy iskolán látszik az ország jövője, akkor önök most Magyarország jövője ellen viselnek háborút. Önök azért rombolnak, hogy a magyar gyerekek európai társaikhoz képest fényévnyi lemaradással kerüljenek ki a közoktatásból. Önök azért rombolnak, hogy Magyarország egy vesztes ország legyen a világban, ahol a gyenge oktatás miatt gyenge lábakon áll a jövő is. Önök egy olyan Magyarországot képzeltek el, ahol a legtehetségesebb gyerekből is maximum betanított munkás lehet, akire várnak az újonnan felépülő akkumulátorgyárak, igaz, csak a korai rákos elhalálozásig. Ezért mind parlamenti képviselőként, mind oktatási árnyékminiszterként azt kell hogy mondjam, hogy a tanárok elleni bosszútörvény nem más, mint nettó hazaárulás.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem önt, honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy napi 12 órában játékpénzért dolgoztassák a magyar pedagógusokat. Honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy megtiltsák nekik a véleményük elmondását; hogy turkáljanak a saját laptopjaikban és a saját telefonjaikban?

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön aláírna egy ilyen munkaszerződést? És hogyha aláírna, akkor megkérhetném, hogy most hozza az asztalomhoz a telefonját, hogy megnézzem a személyes üzeneteit, a fotóalbumát és megnézzem a böngészési előzményeit?

(16.00)

Mert ha nem teszi meg, tisztelt államtitkár úr, ez azt jelenti, hogy ön is elfogadja a tanárokra szabott fideszes bosszútörvényt. Ezek után pedig csak egy kérdésem van: honnan veszik a bátorságot önök, hogy ezt csinálják a magyar pedagógusokkal? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Árnyékminiszter Úr! Tisztelt Ház! Mi önökkel szemben arra törekszünk, hogy a pedagógusok valóban megkapják azt a presztízst, ami a pedagógusi hivatásnak Magyarországon is meg mindenhol máshol jár. Ezért döntött úgy a kormány, hogy társadalmi egyeztetésre bocsát egy olyan törvényjavaslatot, amely egy saját ágazati törvényt, saját jogállást biztosít a magyar tanároknak, a magyar pedagógusoknak.

Tudja, korábban olyan elképzelés volt, hogy mindenki, aki közalkalmazásban áll, és nem kormánytisztviselő  lehet ő kórházi dolgozó, oktatási dolgozó, szociális dolgozó, kulturális dolgozó, és még számtalan egyéb más területen dolgozó  ugyanabba a keretrendszerbe kerüljön bele.

Mi pedig úgy gondoljuk, hogy igenis, a pedagógusi hivatásnak vannak specialitásai, amelyek mentén érdemes egy saját, ennek a 170 ezer embernek önálló jogállást biztosítani, ami a pedagógustevékenységhez igazodik. És ezt nem önmagában akarjuk tenni, hanem egy nagyon nagy mértékű béremelés mellett. Önök, ugye, elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért  8 százalékkal csökkentették az ő bérüket akkor, amikor 2008-2009-et írtunk , mi viszont emelni akarjuk; az a tervünk, hogy bő két év alatt 75 százalékkal emeljük a pedagógusok bérét.

És mindemellett ez a törvény behoz egy újítást. Ennek az újításnak pedig az a lényege, hogy az a pedagógus, aki többletteljesítményt tesz le az asztalra, aki mondjuk, nem 22 órát oktat, hanem 26 órája van; aki több tanórán kívüli foglalkozást szervez, aki több diákot visz versenyre, aki több diáknak biztosít felzárkózó alkalmakat, hogy legalább az átlagszintre fölhozza őket, mert hátrányosabb helyzetből indulnak, aki többet foglalkozik a diákjaival, láthatólag gondozza a tehetséget, segíti a lemaradókat, nekik legyen egy magasabb összegű bére, és a pályakezdőknek is magasabb összegű bére legyen abszolút értékben is és arányosan is. Ez az, amit önök elleneznek. Ami vádakat ön megfogalmazott, tisztelt képviselő úr, azok egy része egyáltalán nem igaz, egy része pedig a munka törvénykönyvéből kerül átemelésre ebbe a jogállási törvénybe.

De ezzel szemben mi az, amit viszont önök tesznek, tisztelt képviselő úr, amit az ön pártelnöke, egykori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc ismert el? Elmondta, hogy önök azzal foglalkoznak, hogy Brüsszelben a pedagógusbér-emelést is szolgáló saját uniós forrásaink ne érkezzenek meg Magyarországra. Nem kell hazudni, mi ott voltunk, ez a dolgunk.  mondja Gyurcsány Ferenc arról, hogy önök próbálják megakadályozni, hogy a magyar pedagógusoknak járó béremelés teljes összege megjelenjen a pedagógusok számláján. Egy 10 százalékos részét, a felét körülbelül megelőlegezte az idei béremelésnek a magyar kormány, de a nagyobbik, több mint 10 százalékos részét az EU-s forrásainkból szeretnénk kifizetni a tanároknak.

De erre azt mondja az önök egykori miniszterelnöke, hogy ez politikai okokból nem jön Magyarországra, idézem: „csak ez bele van öltöztetve egy ilyen jogi köntösbe”. A mi elképesztően aktív európai parlamenti képviselőink  mondja a DK elnöke  iszonytató mennyiségben tárgyalnak, és elvégzik a dolgukat a parlamentben és a Bizottság emberével.

Azt a munkát végzik el, hogy a magyar pedagógusok béremelése ne lehessen 21 vagy akár 25 százalékos mértékű az idei évben, ezen dolgoznak. És ezt büszkén mint egyfajta eredményt közli a nyilvánossággal, és elmondja, hogy nem kell hazudozni, mi voltunk ott, ez a dolgunk, ezen nagyon sokat dolgozunk, hogy meglegyen ez a 27 mérföldkő. Mióta dolgoznak ezen? Kik dolgoznak ezen? Ön is járt Brüsszelben? Ön is elmondta, hogy ne jöjjenek a pedagógusok béremelését biztosító magasabb források? Kik voltak ezeknek a tárgyalásoknak a részesei? Mikor döntötték el?

Amikor Dobrev Klára még a kampányban találkozott a pedagógus-szakszervezetekkel, elmondta, hogy ő európai parlamenti képviselőként azért dolgozik, amit a férje most elmondott a nyilvánosság előtt is? Hogy ne legyen pénz egy magasabb értékű pedagógusbér-emelésre? (Kálmán Olga: Hogy ne lopjátok el!) Hogy csak 10 százalékos költségvetési forrás legyen? Elmondta így a szemükbe? (Kálmán Olga: Nem kéne ellopni.) Elmondta a szemükbe, hogy ők azok, akik azért dolgoznak Brüsszelben, hogy ne legyen magasabb pedagógusbér-emelés, tisztelt képviselő úr? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Mi is kíváncsian várjuk a választ ezekre a kérdésekre. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Nem tudom elfogadni a választ, egész egyszerűen azért, mert ön nem mond igazat.

Vegyük sorba! Azt mondja, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátották a törvénytervezetet. A szakszervezetek március 2-án kapták meg, és 10-éig kellett véleményt mondaniuk, nyolc napot adtak a törvénytervezet véleményezésére. Ön szerint ez társadalmi egyeztetés? Ön beszél arról, hogy nem jönnek az uniós pénzek? (Rétvári Bence: Igen!)

Tisztelt Államtitkár Úr! Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos elmondta, hogy a pedagógusok béremelésére szánt uniós pénzek elérhetőek Magyarország számára, hiszen az „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz”-t nem érintik a forrásfelfüggesztések. (Rétvári Bence: Na! Küldjék!)

Mi hiányzik tehát? A politikai akarat. És mit teszünk mi?  azt kérdezi? Például kiszámoltuk, hogy 45 százalékos alapbéremelést  és nem bérpótlékemelést, amivel önök trükköznek, hanem alapbéremelést  lehetne adni a pedagógusoknak, 16,5 százalékos inflációnál az áfabevételnek a dupláját fedezné ez; nem 27 százalékos inflációnál, amit önök csináltak, hanem 16,5-nél. Megint mi hiányzik? A politikai akarat. Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

Felszólalások:   88-93   94-99   100-105      Ülésnap adatai