Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A téma, amelyet idehozok, nem lesz ismeretlen, és remélem, hogy picit konstruktívabb hangvételben tudunk erről beszélni, mint az iménti kérdéskörben. Én ugyanis a magyarországi ivóvízhálózat borzalmas, mondhatni, tragikus állapotáról szeretnék beszélni és általában az ivóvízellátással kapcsolatos súlyos veszélyek rendszeréről.

Tudjuk azt, hogy a múlt heti kormányülésén erről hosszabban beszéltek, ezt a Kormányinfóból tudjuk, és ott elhangzott, hogy olyan rossz állapotban van a víziközműrendszer, hogy a megtermelt ivóvíz negyede elfolyik a rossz csővezetékek miatt, és megállapította a kormány 13 év kormányzás után, hogy bizony komoly felújítási munkákra lenne szükség. Csak az is elhangzott a Kormányinfón, hogy eddig nem nagyon történt érdemi előkészület a problémák megoldására. Úgy fogalmazott Gulyás Gergely miniszter úr, hogy a problémát egyelőre csak nevesítette a kormány és talán 2026-os határidővel kapott az illetékes miniszter feladatokat.

Nos, tisztelt miniszterelnök úr, tudjuk, hogy már az első határidőre, 2015-ig kellett volna elkészíteni egy műszaki kockázatelemzést a teljes víziközmű-hálózatra vonatkozóan, és ez nem készült el, ugyanúgy a későbbi döntéseket sem hajtották végre. Miniszterelnök úr, ez egy évtizedes probléma. Nem értem, hogy miután a szakma szinte évről évre jelzi a súlyos problémákat, önök miért nem tettek érdemi lépéseket, miért nem mérték fel az infrastruktúrát, miért nincsenek pontos információk az önök kezében, hogy érdemben cselekedni tudjanak, és miért nem tettek érdemi lépéseket a finanszírozás megoldása tekintetében, és önök valóban úgy érzike, hogy 2026-ig ráér, hogy érdemben, nagyságrendekkel megnöveljék a víziközmű-rekonstrukcióra fordítandó összegeket.

Legutóbb ön elismerte, hogy ezermilliárdokról beszélünk, amikor a vízközműrendszer karbantartásáról, felújításáról beszélünk, és akkor úgy fogalmazott, hogy ez az önök részéről nem szándék, hanem pénz kérdése. Megnéztük a költségvetést, látjuk mindannyian, hogy a költségvetésben hárommilliárd forintot költenek mindösszesen a víziközműrendszer karbantartásának támogatására, miközben ennek a sokszorosát fizetik ki például az idegen akkumulátorgyártók vízellátását biztosító csővezetékek építésére. Ez hogyan fordulható elő itt, Magyarországon? Köszönöm szépen előre is a választ.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ha jól tudom, akkor nem az akkumulátorgyárakról van szó. (Dr. Keresztes László Lóránt: Víziközművekről!) Mert egy mondat erejéig megemlítette, de ha már megtette, annyit mondanék, hogy valakinek azért majd meg kell termelni azt a pénzt, amit aztán a víziközművekre tudunk fordítani. Azt a pénzt a gyárakban termelik meg.

Ami azonban a konkrét kérdést illeti, a kormány valóban foglalkozott az ivóvízhálózat kérdésével. Van egy régi döntésünk, amelynek próbálunk érvényt szerezni  lassan megy , ez pedig az, hogy Magyarország történeti okokból olyan méretű ország, ahol indokolt annak a szabálynak a megalkotása, hogy mindegy, az ország melyik pontján laksz, azonos mennyiségű elfogyasztott vízért azonos díjat fizess. Ma nem ez a helyzet, ezért az ország lakosságának egy tekintélyes része úgy érzi, hogy igazságtalan helyzetben van. Minél kisebb településen laksz, valóban annál drágább az ivóvíz eljuttatása az adott otthonba, következésképpen többet fizetnek érte. Ez nem helyes.

Ha egy nagy ország lennénk, amelyet értelmes lenne regionális léptékekre szétbontani, akkor lehetne regionális vízellátási rendszert kialakítani, de akkorák vagyunk, amekkorák és szerintem indokolt igazságossági szempontból, hogy bárhol élsz, Budapesten vagy Bivalybürgözdön, vagy az ország bármely távoli sarkában, egy köbméter vízért ugyanannyi díjat fizess. Ennek a rendszernek a bevezetésén dolgozunk. Ez nem egyszerű, kicsit bonyolultabb annál, mint az ön kicsit lesajnáló szavaiból ez kitűnik, de dolgozunk rajta, ezt szeretnénk megvalósítani. Ez az egyik problémánk.

A másik: a vízközműhálózat állapota, ahol fejlesztések maradtak el, valóban nevezhetjük ezeket több évtizedes elmaradásoknak. A kormány igyekszik minden évben, az előző években is egyébként, forrásokat biztosítani, de ez csak toldozgatásra és foldozgatásra elegendő. Ha egy teljes revíziót akarunk végrehajtani, amire szüksége volna szerintem Magyarországnak, akkor körülbelül 3000 milliárd forintnyi hálózatfelújítást kellene végrehajtani. Az ön kérdése indokolt, azon dolgozunk, hogy ezeket a forrásokat elő tudjuk teremteni. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök úr, azért azt le kell szögeznünk, hogy azt a profitot, amit az akkumulátorgyárak itt megtermelnek, el is viszik az országból (Zaj a kormánypárti padsorokból.), tehát abból nem nagyon fog jutni a víziközmű-hálózat fejlesztésére. A problémánk éppen az, amit nem lesajnálásként vagy nem ilyen hangvétellel szándékoztam megfogalmazni, hanem azért, mert az egy valóban hétköznapi probléma, minden magyar ember életére kihat, hogy mint említette már, hárommilliárdot költenek egy évben a teljes magyar víziközműrendszer karbantartási munkáinak támogatására, miközben csak a gödi akkumulátorgyár víziközműrendszerének fejlesztésére 30 milliárdot fordítanak. Hasonlóképpen az iváncsai gyár esetében is ugyanúgy vízvezetékek építésére 30 milliárd forintot költenek a magyar adófizetők pénzéből. Tehát én is azt mondom, hogy évente körülbelül 200-300 milliárdot kellene egyáltalán a karbantartásra fordítani, de láthatóan azért nincs pénz a költségvetésben, mert önök fontosabbnak tartják, hogy a külföldi akkumulátorgyártókhoz az ivóvízellátás infrastruktúráját kiépítsék, ugyanis egy századát, egy százalékát költik el erre a víziközműrendszerre.

Miniszterelnök úr, még egy kérdésem lenne! (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) A sajtóban megjelent a hír, miszerint kirúgták…

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): …a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, aki aláírt egy nagyon súlyos megállapítást az akkumulátorgyárak (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) vízellátásának kockázataival kapcsolatban.

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Ez hogy fordulhat elő Magyarországon?

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): És milyen üzenet ez a magyar szakemberek számára? Köszönöm szépen, és elnézést kérek.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ami a személyzeti kérdéseket illeti, a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak: aki a munkáját jól végzi, az azt kapja, ami azért jár, aki pedig rosszul, attól meg kell válnunk. De ez talán nem miniszterelnöki hatáskör.

Ellenben szeretném önt emlékeztetni arra, hogy a dolgoknak van egy sorrendje. Tehát ahhoz, hogy 3000 milliárd forintot el tudjunk költeni a következő időszakban víziközmű-korszerűsítésre, azt valakinek valahol meg kell termelnie. Ezt azok az emberek termelik meg, azok a magyar emberek, akik dolgoznak. Egy nagy részük tipikusan gyárakban dolgozik. Ezek a gyárak adót fizetnek. De ha a gyárak nem fizetnének adót, abban az esetben az ott dolgozó emberek mindenképpen fizetnek járulékot is, meg adót is. Tehát az a gyárak elleni hangulatkeltés, amivel gyakran találkozom itt, a parlament falai között is, az észszerűtlen, az egy rossz logika.

Ha azt tennénk, amit önök javasolnak és kérnek, akkor ezeket a gyárakat be kellene zárni, az emberek elveszítenék a munkahelyüket, nem lenne hol dolgozniuk, nem tudnák eltartani a családjukat és nem tudnának hozzájárulni az olyan nagy költségű modernizációs programokhoz, mint amilyen a víziközművek felújítása. Egyébként ezeknek a közműveknek a nagy részét nemrégen vette át a kormány, és ahol az átvételek történtek, ott indokolt a műszaki átvilágítás. Minden más tekintetben mindent tudunk a víziközművekről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   154-165   166-179   180-187      Ülésnap adatai