Készült: 2024.05.10.17:18:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2022.11.02.),  125-132. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:23


Felszólalások:   117-124   125-132   133-140      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! (Arató Gergely képviselői helyét elhagyja.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Rétvári Bence: Vár az árnyékkormány-ülés!  Arató Gergely: Maradok!) Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Aktuális kérdésekről” címmel. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

(14.20)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Valóban aktuális kérdések; remélem, mind a kettőre lesz idő, miniszterelnök úr. Az egyik a pedagógusok béremelése. A kormány azt állítja, hogy az uniós pénzek megérkezéséig nincs lehetőség erre, hiszen nincsen rá pénze. (Rétvári Bence: Van, 10 százalék. 56 milliárd van rá.)

Felhívnám a figyelmét  miniszterelnök úr mindig azt kéri, hogy számokkal támasszuk alá , hogy a kormány saját számai szerint, a Magyar Államkincstár adatai szerint január és szeptember között az előre betervezett adóbevételeken felül 2590 milliárd, azaz majdnem 2600 milliárd forint pluszadóbevétel érkezett a magyar kormányhoz. Rétvári Bence, amikor bejelentette az idei 10 százalékos pedagógusbér-emelést, azt mondta, hogy ez 63 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.

Miniszterelnök úr, egy kis fejszámolással, azt hiszem, könnyen elmondhatjuk, hogy nemhogy a 40 százalékos pedagógusbér-emelésre van fedezete éppen a kormánynak, hanem 400 százalékosra is lenne, ha éppen erre költené ezt a pénzt.

Én kérdezném miniszterelnök urat  én tudom, hogy majd ha jön az uniós pénz jövőre, két év múlva meg három év múlva, majd egyszer, mit fognak fizetni; ez a pénz már itt van bent, pluszforrásként bejött , miért nem lépik meg ezt a döntést, és miért nem adják oda legalább ezt a 40 százalékos béremelést, amikor itt van rá a fedezet.

A másik kérdésem szintén a rezsihez kapcsolódik, csak az áram árát most már egyszer miniszterelnök úrtól is szeretnénk hallani. Hogy van az, hogy Pakson 12 forintért megtermelik az áramot, a Mátrai Erőműben 24 forintért megtermeljük az áramot?  ezt lehet tudni, mind a kettő állami cég. A kettő együtt a lakossági fogyasztás közel dupláját termeli meg évente Magyarországon.

Árulja el, miniszterelnök úr, akkor miért adjuk, adják a lakosságnak egyébként 70 forintos áron ezt az áramot. De leginkább azt kérdezném, hogy az önkormányzatoknak, az emberek szolgáltatásait fenntartó önkormányzatoknak és a magyar kis- és középvállalkozásoknak miért 250-300 forintért kell megkötniük ezeket a szerződéseket? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Pedagógusbérek. Arra a kérdésre, hogy hova lesz az a pénz, amit többletbevételként szed be a költségvetés, arra az az egyszerű válasz van, hogy megy a Rezsivédelmi Alapba. Minden egyes többletbevétel a Rezsivédelmi Alapba megy. Ebből fizetjük azt a havi 181 ezer forintot, amit minden család  ideértve a pedagógusok családjait is  megkap. Egyébként az a helyzet, hogy 2020 januárjában történt egy 10 százalékos emelés, ’21-ben 10 százalék, ’22-ben 10 százalék.

Hogy jönnek ide az EU-s pénzek, tisztelt képviselő úr. Úgy, ahogy ön mondja. Tehát abban az esetben, hogyha Magyarország maradéktalanul megkapja azt a pénzt, ami jár neki, abban az esetben ’23-ban 21 százalékot, ’24-ben 25 százalékot, ’25-ben pedig 29 százalékot tudunk emelni. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat, akkor minden évben csak 10 százalékot tudunk emelni, amíg elérik ugyanazt a szintet, így nem három év, hanem inkább négy-öt, de inkább hat esztendő alatt.

Ezért én azt kérem önöktől, és azt tanácsolom önöknek, hogy ha azt akarják, hogy Magyarországon gyorsabban nőjenek a pedagógusbérek, mint az évi 10 százalék, akkor legyenek kedvesek és álljanak ki Magyarország mellett Brüsszelben. Ezzel tudják legjobban segíteni a pedagógusokat.

Ami az áram árát illeti, valóban bonyolult képletek vannak, de a lényeg, amit itt tudnunk érdemes, az, hogy minél több zöldenergiát fogunk fölhasználni, annál drágább lesz az áram. És az a helyzet, hogy minden zöldenergiáért cserébe ugyanakkora mennyiségű energiát kell rendelkezésre tartanunk.

Minél több energiát állítunk elő napfényből vagy éppen szélből, annak megfelelően nő az a mennyiség, amit nekünk tartalékolnunk kell arra az esetre, hogyha a természet megtagadja tőlünk az alternatív erőforrásokat. Ebből fakadóan ma a legdrágább áram Magyarországon a zöldenergia, a legolcsóbb pedig az atomenergia. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Egyperces viszonválaszra Harangozó Tamás képviselő úré a szó. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszterelnök úr, a végével biztos egyetértünk, csak pont ezért kérném, hogy válaszoljon a kérdésemre. Igen, az atomenergia a legolcsóbb. Tizenkettő egész talán hetvenvalahány tized forint per kilowattért állítja elő Paks az áramot. Miért adják a magyar embereknek 70 forintért? Miért adják az önkormányzatoknak, cégeknek 250-300 forintért? Erre legyen kedves  tök egyszerű kérdés  válaszolni. És ehhez hozzájön még a Mátrai Erőmű a maga 24 forintjával, és még egyszer mondom, a kettő együtt, a lakossági igények kétszeresét majdnem előállítja itt, helyben, mindenféle nemzetközi importigény nélkül.

A tanári fizetésekre meg azt tudom mondani, miniszterelnök úr, hogy talán észrevette, hogy néhányan itt kint voltak az utcán, és azt gondolom, hogy kellő méltósággal és erővel világossá tették, hogy ez így nem mehet tovább. Nem lehet 230 ezer nettóból ezeket a tanárokat 30 év után…  megbecsülésnek meg állami megbecsülésnek hívni ezt, miniszterelnök úr. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondolom, hogy ha van szándék  mint ahogy a daruk még mindig állnak a Várban, tehát épülnek a paloták sorba, meg tud a minisztere országon belül repkedni a különgéppel , akkor talán ki lehetne szorítani ebből a 2600 milliárdból néhány száz milliárdot az ő béremelésükre is. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválasz illeti meg Orbán Viktor miniszterelnök urat is. Parancsoljon!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Képviselő úr, sajnos, nem lehet. Minden egyes többletfillért, amit beszed a költségvetés, a rezsicsökkentésre kell fordítani. Ez így lesz ebben az évben, és így lesz a következő évben is.

Megismétlem: ha lesz európai uniós támogatás, abban az esetben a pedagógusoknak gyorsabb ütemben tudunk bért emelni; ha nem lesz, akkor lassabban. Akkor is emelni fogunk, de akkor a magyar költségvetés keretei között maradva fogjuk ezt megtenni.

Ezért arra kérem önöket, arra kérem a baloldalt  a pedagógusok érdekében kérem önöket , ne akadályozzák Brüsszelben a Magyarország számára kedvező döntés meghozatalát, mert ha sikerül, és megkapjuk azokat a forrásokat, amelyek megilletik Magyarországot, akkor a pedagógusok valóban ma elfogadhatatlanul alacsony bérét gyorsabban tudjuk majd emelni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:   117-124   125-132   133-140      Ülésnap adatai