Készült: 2024.05.10.12:04:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2023.11.06.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:19


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A Párbeszéd képviselőjeként Mellár Tamás képviselő úr kap szót. Parancsoljon!

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A befolyásos, jelentős mennyiségű MOL-részvénnyel rendelkező család gyermeke úgy vizsgázhatott a Corvinus Egyetemen, hogy nem teljesítette a félévi tanulmányi követelményeket. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója és nem mellesleg a Corvinus Egyetem kuratóriumának az elnöke sietve közölte a sajtóval, hogy nem az ő lányáról van szó. Jellemző egyébként Hernádi erkölcsi felfogására, hogy fel sem merült benne az, hogy mennyire nem helyes az, hogy a lányát abba az oktatási intézménybe járatja, amelynek ő az első számú vezetője.

Az Orbán-kormány 2021-ben egy tucat állami egyetemet kényszerített a modellváltásra, amelynek egyik deklarált célja az egyetemi autonómia megteremtése volt. Sokan kételkedtünk már akkor is abban, hogy ez a cél vajon sikerülhete úgy, hogy az egyetemeket teletömték fideszes káderekkel; természetesen az egyetemek kuratóriumait. Sajnos a kételkedőknek lett igazuk, amint azt az imént idézett eset is jól példázza.

Mert mi is történt valójában? A szóban forgó diák nem azt tette, amit a többi egyetemi diáktársa tesz ilyen esetben, nevezetesen hogy a sikertelen félévi teljesítés után ismét felveszi ezt a tantárgyat. Nem, ő a kiválasztott elitcsalád gyermekeként szólt anyucinak, hogy intézze már el a dolgot, hogy neki ne kelljen a tantárgy újrafelvételével vesződnie. S jött az édesanya, aki felszólította a tantárgyfelelős oktatót, hogy ne kekeckedjen már a gyermekével, hanem vizsgáztassa le, ez nekik ugyanis jár, hiszen MOL-részvényesként ők adják a pénzt az egyetemnek. S nem is kevésről van szó, 82 millió darab részvényről. És ugye, aki fizeti a muzsikust, az mondja a nótát.

Miután a vizsgáztató oktatónál nem sikerült célt érnie az anyukának, az egyetem felsővezetéséhez fordult az édesanya, a rektorhoz és a dékánokhoz. Itt viszont már sikerrel járt, és rendkívüli eljárásban levizsgáztatták a NER-elit gyermekét. Az egyetem etikai bizottsága ugyan elmarasztalta a rektort és a dékánokat a kivételes eljárás alkalmazása miatt, de ez nem sokat számított, mert az egyetem rektorhelyettese a másodfokú eljárásban érvénytelenítette az etikai bizottság határozatát.

Tehát minden szépen elrendeződött, sőt még több is történt, mert a rektorhelyettes, akit közben jutalomból megbízott rektori pozícióba emelt a felsőbbség, rendkívüli felmondással elbocsátotta a MOL-anyuka követelését nem teljesítő tantárgyfelelős oktatót azzal az indoklással, hogy a tanár nem volt elég együttműködő az ügy során. Magyarul, nem volt hajlandó részt venni a mutyiban, nem volt hajlandó alázatosan teljesíteni a nagyurak jogtalan követelését, hanem makacsul ragaszkodott a tanulmányi szabályzathoz.

A fideszes kormányoknak röpke 13 év alatt sikerült visszavinni az országot száz évvel, a Horthy-korszakban volt ugyanis az a módi, hogy az uralkodó osztály gondtalanul megújíthatta magát, a tehetségtelen és lusta gyermekei megkaptak mindent, ami csak kellett az érvényesülésükhöz, oklevelet és jól fizető állami állásokat. De ne legyünk részrehajlók, hasonló mutyi volt a kommunista időszakban is (Rétvári Bence: Most mégis őket támogatod!), befolyásos elvtársak gyermekei is bejutottak a legjobb egyetemekre, és minden erőfeszítés nélkül tudtak diplomát szerezni, majd jól fizető állásokat kaptak.

Számomra a legfájóbb ebben a történetben az, hogy annak az egyetemnek  ahol én magam is egyetemi tanári címet szereztem és több éven keresztül tanítottam  a vezetése ilyen szolgai módon teljesítette az uralkodó elit kérését. Persze ez azt is jól mutatja, hogy a félelem és a hatalomnak való elvtelen megfelelés vált meghatározó viselkedési móddá 2023 Magyarországán.

Kedves fideszes Képviselőtársaim! Tényleg ezt akarták elérni a modellváltással? Önök most tízezer corvinusos diák erőfeszítéseit és leendő diplomáját értékelték le ezzel. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Ismét Vitályos Eszter államtitkár asszonyé a szó.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön nem először próbálja a kormány felsőoktatással és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos döntéseit a lehető legrosszabb színben feltüntetni, és ez sajnos nincs másként ma sem. Sajnálatos, hogy még a tudomány ünnepnapja körül sincs közöttünk sem egyetértés (Dr. Mellár Tamás: Nem is lesz!), és nem tudunk közösen ünnepelni sem, pedig azt gondolom, hogy lenne rá okunk bőven.

Ugyanakkor az is felmerült bennem kérdésként, hogy vajon nem a saját lelkiismerete szólalte meg, ugyanis egy filmben ön azt állította, hogy majd amikor a Gyurcsány nevű hallgató megy vizsgázni, akkor gondja lesz és odafigyel rá. Nagyon érdekes dolgokról beszélünk itt!

(13.30)

A Corvinus esetében viszont szeretném megerősíteni azt, hogy egy olyan egyetemi belügyről van szó, amelyet az egyetem egyébként haladéktalanul ki is vizsgált, és meg is tette a szükséges lépéseket. (Tordai Bence: Meg kirúgta a tanárt!)

És hogy miért lehetünk büszkék (Tordai Bence közbeszól.), és mit lenne okunk ünnepelni, azt gondolom, mindenki számára eléggé világos: hogy újabb két Nobel-díjasunk van; innen is köszönjük Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek, hogy motiválják a tudóstársadalmat.

Az egyetemek modellváltása szintén minden baloldali támadás ellenére, azt kell hogy mondjam, hogy sikeres volt, ezt bizonyítják a számok is: a kiemelkedő nemzetközi egyetemi rangsorok szerint Magyarországon jelenleg 12 elitligás egyetem van, míg négy éve 7 volt, két éve 9, tavaly már 11 magyar intézmény szerepelt a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. Úgyhogy hiába próbálja a képviselő úr befeketíteni mindenféle egyetemi belüggyel ezeket, a modellváltást és az elért eredményeket (Derültség a Jobbik soraiban.  Dr. Mellár Tamás közbeszól.), ez nem fog sikerülni. Távlati célunk pedig, hogy világszinten a top 100-ban legyen legalább egy magyar egyetem, uniós szinten pedig három magyar felsőoktatási intézmény.

Elindítottuk a Neumann János-programot, összekapcsolva ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2023 nyarán ugyanezen cél miatt meghirdettük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programstratégiáját 80 milliárd forintos keretösszeggel, és ebből már 25 milliárd forintnyi, elsősorban kutatói pályázatot hirdettünk meg. Szeptember 21-én meghirdettük 35 milliárd forintos keretösszeggel „A fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívást.

Az innováció és tudománypolitika területén is komoly célkitűzéseink vannak, egészen konkrétan az, hogy Magyarország 2030-ra kerüljön Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátor országa közé. Jól haladunk, hiszen Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely úgy javított a tavalyi eredményén az európai innovációs eredménytáblán, hogy magasabb teljesítménykategóriába lépett.

Ezen vagyunk, ezen dolgozunk, és azt gondolom, hogy az egyetemi modellváltás is sikeres volt, és azon vagyunk, hogy még sikeresebbek legyenek a magyar hallgatók, a magyar kutatók és a magyar tudósok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai