Készült: 2024.05.10.23:26:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2022.06.08.),  120-121. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:   100-119   120-121   122-123      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a vita lezárásáig volt lehetőség.

A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP képviselője: a „Mi városunk, Pécs 90.” címmel mondja el napirend utáni felszólalását. Megadom a szót a képviselő úrnak, parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A napirend utáni felszólalásaimban jellemzően szűkebb hazám, Pécs ügyeivel foglalkozom, a Pécsett megjelenő problémákról és a lehetséges megoldási javaslatokról szoktam beszélni, és ez így lesz a mai napon is.

Tudjuk azt, hogy nagyon nehéz körülmények között kell most mindenkinek helytállnia, válságok korát éljük. A szomszédban háborús konfliktus bontakozott ki az orosz agressziót követően, és ez az élet szinte minden területére rányomja a bélyegét. Látjuk azt, hogy egy energiaválság van kibontakozóban Magyarországon, hogy az energiabiztonság kérdése napirendre került, és fokozottan komoly figyelmet kíván mindenkitől, minden magyarországi döntéshozótól.

Ugye, az teljesen egyértelmű, hogy ebben a helyzetben mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország energiabiztonságát, energiaellátását biztosítani lehessen, és azért is mindent el kell követnünk, hogy az Oroszországtól való energiapolitikai kiszolgáltatottságot csökkenteni lehessen. Ezt ki tudjuk mondani, hogy erre a magyar kormány nem tett kísérletet sem az elmúlt ciklusok alatt, sőt, a Paks II.-projekttel még ebben a helyzetben is elmélyítenék Magyarország kiszolgáltatottságát az energiaellátás tekintetében.

Az elmúlt időszakban a miniszteri meghallgatásokra is sor került valamennyi bizottságban, és itt hallhattuk Palkovics László ipari fejlesztésért felelős minisztertől azt a kijelentést, miszerint ebben a nehéz helyzetben nem az számít, hogy az energiának mi a színe, hanem az, hogy legyen energia.

Most ennek ellenére a kormány a jelek szerint fenntartja azt a szakmailag indokolatlan döntését, miszerint a szélenergia alkalmazását továbbra is tiltják Magyarországon, és az is látható, hogy ez a tendencia folytatódik, hogy a napenergia használatát is különböző adókkal, illetve adminisztratív eszközökkel korlátozzák. És cserébe olyanról is beszél Palkovics miniszter úr, hogy a kormány szerint érdemes korábban már lezárt ügyeket, lezárt döntéseket újra kinyitni, és esetleg lehetséges tartalékok után kutatva említette a mecseki uránbányászat kérdését is.

Tudjuk azt, hogy Magyarországon korábban már volt uránbányászat a mecseki térségben, Pécs közelében, Kővágószőlős határában, és azt is tudjuk, hogy ez milyen brutális környezetpusztítást okozott amellett, hogy gazdasági szempontból igazából soha nem volt értelmezhető.

(15.30)

Ezt a tevékenységet már nagyon-nagyon régen lezárták, ugyanakkor több tíz milliárd forintot kellett eddig a rekultivációra költeni, és azt is tudjuk, hogy ez a fajta környezetpusztítás soha nem helyrehozható, és tulajdonképpen ez a rekultivációs munka, a pécsi ivóvízbázis védelme soha abba nem hagyható, soha be nem fejezhető tevékenység, éves szinten pedig sok tíz millió forintba kerül a magyar adófizetőknek.

Ennek fényében kinyitni újra ezt a gondolatkísérletet, hogy újra lehetne a mecseki térségben uránbányászat, az súlyos felelőtlenség, még így a gondolatkísérlet szintjén is. Amellett ugyanis, hogy ez egy borzasztóan környezetpusztító tevékenység, ez a fajta uránbányászat, amire vannak szándékok különböző gazdasági szereplők részéről, már egyáltalán nem jelentene olyanfajta gazdasági hatást Pécs és térsége számára, mint amilyet a korábbi uránbányászati tevékenység jelentett. Itt arról van szó, hogy bizonyos külföldi érdekeltségű szereplők szeretnének újra uránbányászati tevékenységet nyitni, ehhez jogokat szerezni, ugyanakkor ez csak néhány száz embernek adna munkát, jellemzően olyan munkakörökben, amelyeket egyébként a pécsi munkaerőpiac nem is tudna feltölteni. Tehát a pécsieknek munkát nem jelentene, adóbevételt szintén nem jelentene, a gazdasági hatások szempontjából is kifejezetten negatív lenne, nem beszélve a rendkívül súlyos környezeti kockázatokról, környezeti hatásokról.

Arról is beszélni kell, hogy ennek az uránbányászati tevékenységnek már csak az engedélyezési eljárása is óriási gazdasági károkat okozna, hiszen a tervek szerint egy bányatelek kialakítása történne meg, ami 1300 pécsi ingatlan esetében elképesztő mértékű értéktelenedést jelentene, hiszen bejegyzésre kerülne a bányatelek ennek a joghatásával együtt rengeteg pécsi ingatlanra, és ezek az ingatlanok nagymértékben és igen gyorsan veszítenének az értékükből.

Ezért azt tudjuk mondani, hogy ez a gondolatkísérlet is elfogadhatatlan, ezt az ötletet már ebben a stádiumában kell elvetni, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne is folytatódhasson az esetleges új uránbányászati tevékenység engedélyezése, ami egyébként kiterjedne Pécs lakott területei alá is. Pécs városa és a megye is kifejezte már akaratát, szándékát, hogy Pécs városa a gazdaságfejlesztést a fenntarthatóság irányából, a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével tudja csak elképzelni, ezzel tökéletesen ellentétes lenne mind egy új uránbánya, mind egy atomtemető építése, és Pécs ezt már határozatban is kimondta. Elvárjuk a kormánytól és minden szereplőtől, hogy ezt tartsák tiszteletben. Köszönöm szépen.




Felszólalások:   100-119   120-121   122-123      Ülésnap adatai