Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés a T/2029. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Fazekas Sándornak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta a T/2029. irományszámú, a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

(12.30)

Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszer megbízható működését hivatott biztosítani, a piaci folyamatokban és körülményekben végbemenő folyamatos változásokhoz, a technikai fejlődés által támasztott követelményekhez igazodva.

A pénzügyi szektorban a digitalizáció jelenti a jövőképben a legnagyobb előrelépési lehetőséget mind a szolgáltatások elérhetősége, mind az ügyfél-elégedettség javulása tekintetében. Általános és vitán felüli az a széles körű és mindent átfogó szemlélet, amely szerint az írásbeliség jogi megközelítése nem kielégítő, illetve a XXI. században komoly korlátokat hordozó, a digitális fejlődést hátráltatja, teljes mértékben versenykorlátozónak is tekinthető. A fenti akadály elhárítása érdekében a törvényjavaslat a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás több elemének felülvizsgálatát is tartalmazza, így számos hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, pénzforgalmi és önkéntes pénztári területre vonatkozó törvény, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását foglalja magában.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának elsődleges célja a refinanszírozás új modelljének szabályozása. A jelzálog-hitelintézetek elsődlegesen refinanszírozói tevékenységet végeznek, hosszú lejáratú forrásokat biztosítva a kereskedelmi bankok számára a jelzáloghitelek folyósításához.

Az önálló zálogjog adásvételével és visszavásárlásával nyújtott refinanszírozás jelenleg is jól működő modelljének megtartása mellett a módosítás alternatívaként megteremti a jelzáloghitel-követelésen alapított jelzálogjog fedezete mellett történő refinanszírozás lehetőségét. A szabályozott megoldás révén a jelzálog-hitelintézet nem egyedi ügyletek szintjén, hanem portfóliószinten tud refinanszírozást nyújtani.

A törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettséget is tartalmaz, mégpedig egyrészt a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint néhány EU-s irányelv vonatkozásában.

Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az előterjesztő jelezte, hogy a végén kíván hozzászólni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót először Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Van ennek a javaslatnak egy nagyon fontos szelete, ami nem kapta meg az általános vita során a saját súlyának megfelelő figyelmet, ez pedig az ingyenes készpénzfelvételről szól és arról, ha adott esetben olyan kereskedőnél vásárolunk, amely bizonyos pénzkezelési feltételeknek megfelel, akkor a kártyás és egyéb vásárlások után készpénz-visszajuttatásról is szó lehet egy bizonyos összeghatárig.

Szeretném felszólítani önöket arra, hogy gondolják át ezeket a javaslatokat. Ha már a digitális kor kihívásairól beszélnek, ez rendben van, a javaslattal önmagában nincs baj, de értetlenül állok például az előtt, hogy van ez a 150 ezer forintos készpénzfelvételi limit. Lépjünk túl azon, hogy mennyire irritálja az embert az, hogy a saját pénzéhez való hozzáférésért fizetni kell bármilyen összeghatár fölött. A normális banki gondolkodás az lenne, hogy köszönjük szépen, hogy kezelhetjük a pénzedet, nyilván, amíg nálunk tartod, addig betesszük ide-oda, kamatoztatjuk, és igyekszünk rá vigyázni, de a saját pénzed visszaszolgáltatásáért azért nem kérünk extra költséget.

Némiképp tehát gyomorforgató tehát az a rendszer, amely nemcsak Magyarországon létezik, de itt csúcsosodik ki talán a legjobban. Tehát ha már hozzányúlnak ehhez, akkor ezt a 150 ezer forintos értékhatárt miért nem súlyozzák legalább a bevezetés óta tapasztalható inflációval? Ugyanabban a körben tehát ezt a 150 ezer forintos határt egy észszerű, életszerű felsőlimit-emeléssel közelebb lehetne vinni a valósághoz, nagyon sok magyar embernek a saját pénzét legalább költségektől mentesen oda lehetne juttatni.

És ugyanezt gondolom a 40 ezer forintos összeghatárról is. Kicsit tájidegennek érzem belerakni. Ez persze a semminél jobb, ezt fogadjuk el, de megint csak azt látjuk, hogy egy-két év múlva ehhez biztosan hozzá kell nyúlni. Lehet, hogy érdemesebb lenne egy olyan törvényt keresztülvinni, amely inflációkövető módon, legyünk szerények és a KSH alapján szolgáltatott adatok szerint minden évben ezeket a határokat emeli.

Az a különösen irritáló, hogy egy gyorskereséssel bárki megtalálhatja, hogy majdnem 11 millió bankszámlát vezettek Magyarországon, és több mint 400 ezer olyan magyar ügyfél van, aki legalább 5 ezer forintot fizet havonta számlavezetési díjra és ilyen alapkiadásokra. Nagyon-nagyon bánt engem, idegesít, sért, hogy pénzügyi szakemberek ilyenkor rendszeresen a magyar ügyfelek állítólagos tájékozatlanságára meg a pénzügyi kultúra állítólag alacsony szintjére hivatkozva mondják azt, hogy gyakorlatilag mi, ügyfelek vagyunk a nem elégséges figyelműek, amiért ezeket az indokolatlan költségeket leverik rajtunk. Én pedig azt mondom, hogy milyen esetben össze kell hasonlítani a brit, a francia, a skandináv és a magyar ugyanazon multinacionális bankhálózatok által biztosított szolgáltatásokat. És mire lelünk? Arra, hogy mondjuk, a brit pénzügyi rendszerben van valódi ingyenesen hozzáférhető bankszámlacsomag, még az átlagfizetés szintjéig is, legalábbis a korábbi években lehetett ilyet találni. Magyarországon pedig közel lehetetlen elérni ugyanezt.

Kiugróan magasak a bankszámlához kapcsolódó költségek, megkockáztatom, hogy európai szinten a top 3-ban vagyunk ebben, egy olyan országban, ahol a bankok kényére-kedvére a mindenkori kormányok  legyünk korrektek, nem csak a mostani  mindent megtettek. Banki ágazati különadó, emlékszünk? Át lehetett hárítani? A nagy többségét át lehetett hárítani. Pénzügyi tranzakciós illeték, emlékszünk? Több mint 200 milliárdos tétel. Át lehet hárítani? Az utolsó forintig, még a vállalkozókra is, beismerő vallomás van a bankok részéről papíron ez ügyben, és a jogalkotó mégsem tett semmit. Tehát itt aztán önök tényleg megtettek mindent a bankok kedvéért: EBRD-paktum, a Bankszövetséggel történő megegyezés, a devizahiteles átváltásnál piaci árfolyam alkalmazása, ami a bankoknak jó, az ügyfeleknek baromi rossz volt, ebben legyenek őszinték. Mindent megtettek tehát azért, hogy ez a pénzügyi rendszer jól érezze magát Magyarországon.

Ezzel szemben odajutunk, hogy valami elképesztő tranzakciós és kártyához, számlához kapcsolódó díjtétel-emelkedések következtek be az utóbbi években. Nagyon gyorsan le lehet keresni azt is, hogy míg 2010-ben átlagosan 4250 forint volt egy átlagos bankkártyadíj, 2021-ben ez már 6270 forint. Tehát van, ahol az infláció szintjével növekedtek a banki költségek, van, ahol annak többszörösével.

De ha már a költségek tudnak inflációkövetők lenni, akkor az ingyenes készpénzfelvételi limit miért nem tudja követni az inflációt? Akkor a magyar embereknek miért kell fizetni azért, hogy a saját pénzükhöz hozzájutnak? Egészen elképesztő tehát, hogy egy átlagos ügyfél számára is legalább havi 1600 forintos kiadást jelent csak a bankszámlája, de mondom, sok százezer olyan honfitársunk van, akinél ez az összeg nagyságrendileg ennek a háromszorosa. Ezzel kapcsolatban én jobbikos képviselőként már évekkel ezelőtt letettem egy nagyon komoly konzervatív családvédő javaslatot, ez pedig a tehermentesített bankszámla konstrukciója. Ennek az az alapelve, hogy átlagfizetésig érjük el azt, hogy az alapműveletek legyenek ingyenesek mindenki számára. Itt nyilván nem komoly tőzsdei és befektetési ügyekről beszélek, az alapműveletekről átlagfizetésig, és átlagfizetésig a pénzkezelés, tehát a bankszámla költsége vagy nulla, vagy egy nagyon-nagyon tolerálható mértékű legyen.

Úgy gondolom, hogy rengeteg pénzünket használja ez a bankrendszer, néha csalárd módon, néha tisztességes módon, de a világ minden normálisan működő gazdaságában a bankok alapvetően nem a számlához kötődő számladíjakból, tranzakciós díjakból próbálják fenntartani magukat, hanem abból, hogy tisztességesen állnak az ügyfelekhez, elkérik használni az ügyfél pénzét, ezt megfelelően forgatják, adott esetben befektetik szabályozott, biztonságos körülmények között, köszönik szépen, de nem kívánnak pluszköltségeket leverni az ügyfeleken.

Magyarországon ez nincs így, felháborító, hogy nincs így, éppen ezért a tehermentesített bankszámla konstrukcióját ajánlom figyelmükbe. Ezzel együtt természetesen be fogom nyújtani az ezt illető határozati javaslatot, hogy szélesebb körben is meg tudjuk tárgyalni azt, hogyan lehet segíteni nem csak ügyfeleknek. Nem csak fogyasztókról van itt szó, minden egyes érintett, magyar ember olyan családtag és egy családnak egy olyan tagja, aki esetében felmerülhet az, hogy többszörösen adóztatják őket így, mert egy háromtagú család esetében és három bankszámlával számolva bizony nagyon-nagyon komoly havi költségek jönnek ki. Szabadítsuk meg ettől a magyar embereket! Köszönöm a figyelmet.

(12.40)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a cashback-szolgáltatás, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam beszélt, azért számos nyugat-európai országban létező szolgáltatás. Itt most két alkalommal 40 ezer forint van a mostani javaslatban, az ATM-ekből, a készpénzfelvevő automatákból pedig két alkalommal összesen 150 ezer forintnyi készpénzt lehet ingyenesen, mindenféle tranzakciós díj nélkül felvenni.

Abban egyetértek önnel, hogy szerintem az az egészséges helyzet, ha a bankok harcolnak az ügyfelekért kedvezményekkel, olcsó csomagokkal, abszolút minimálisra csökkentett kezelési költségekkel és nem pedig olyan csomagokkal, amelyek ezeket a családokat sújtják. Számos lépést tettünk ebbe az irányba az elmúlt időszakban is, de ez a mostani törvényjavaslat is ezzel a korábban már előrevetített szolgáltatással ilyen módon segíti azokat az embereket, akiknél jelentősebb a készpénzfelhasználás, bár örömteli szerintem az a fejlemény, hogy immár egyharmadával meghaladja a kártyás fizetések összege a készpénzes fizetések összegét, lehetne ezt még tovább is fokozni. Az elmúlt években is számos alkalommal tárgyaltunk itt olyan törvényjavaslatot, amely a készpénzmentesség felé való haladást, illetve a különböző digitalizációs megoldásokat preferálja.

Szerintem a következő években van még tennivalónk jogszabályalkotás ügyében a fintech világ valamiféleképpeni szabályozásában, hiszen ez egy létező világ; a digitális bankolás, a különböző financiális technológiák, innovációk befolyásolják és jelen vannak az életünkben, kár ezt tagadni. Itt fontos, hogy megfelelő jogszabályi környezet legyen. Több olyan országban a nagykövetünkkel fölvettem a kapcsolatot, ahol már működik ilyenfajta jogszabályi környezet ezekre a fintech cégekre, arra az innovációs környezetre, ami helyes, ha élénk, és ha Magyarország vagy Budapest tud lenni Közép-Európában egy ilyen innovációs központ, amint számos más startupnál láthatjuk most már ezt.

Ugyanakkor szerintem fontos, hogy a törvényjavaslatban a digitalizáció irányába teszünk lépéseket, fontos, hogy erősítsük a digitális tudatosságot, most már az oktatástól kezdve a felnőtteknek, sőt az időseknek is számtalan olyan képzés áll rendelkezésre az önkormányzatoknál, ahol meg tudják tanulni a digitális eszközök, számítógépek használatát. És azért ne felejtsük el azt sem, hogy ugyancsak az Európai Bizottsággal való tárgyalások eredményeképpen a mostani törvényjavaslatban az átláthatósági eljárás idejét is csökkentjük 60 napról 45-re, illetve a bírság 20 millióról 50 millió forintra emelkedik.

Tehát újabb lépést teszünk abba az irányba, hogy mindenki betartsa a törvényeket, és ha valaki nem tartja be a törvényeket, akkor egy gyors eljárás keretében nagy büntetéseket lehet kiszabni, lehet ezeknek elrettentő hatásuk is. Ezért is örülök, hogy az átláthatósági eljárás ideje is lecsökken, és ily módon egy gyorsabb eljárásnak lehetünk majd a tanúi.

Éppen ezért mondtuk az általános vitában is, és a TAB-módosítókat is látva tudjuk mondani, hogy a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Sebők Évának, a Momentum képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném felhívni a figyelmet valamire, ami pont most egy nagyon aktuális téma. Teljesen igazat adok azoknak a hangoknak, amelyek azt mondják, hogy a digitalizáció irányába kell elvinnünk a bankolást, illetőleg a személyes pénzügyeket. Azzal is egyetértek, hogy ez hosszú távon tudná csökkenteni a bankoláshoz kapcsolódó költségeket.

Ugyanakkor jelenleg egy olyan időszakban vagyunk, ahol tömeges bankfiókbezárások és ATM-megszüntetések vannak az országban. Az én választókörzetemben, ahonnan én jövök, per pillanat kritikus probléma az, hogy van olyan település, ahonnan eltűnik a pénzhez való jutás lehetősége, miközben ezek olyan települések, ahol a készpénzhasználat még azért jelentős, különös tekintettel arra, hogy vastagon előfordul háztáji tartás és az abból adódó aprókereskedelem, ahol nyilvánvalóan bankkártyás fizetésre még nincsen lehetőség. Ráadásul ezeknek a településeknek a demográfiai összetétele is olyan, ahol még erőteljesebb a ragaszkodás a készpénzhasználathoz, bizalmatlanabb demográfiai csoportok vannak, a bankok felé bizalmatlan demográfiai csoportok vannak.

A bankolást és a digitális bankolásra való átállást hátráltatja az, ha ezt a bizalmat tovább csökkentjük az ATM-ek megszüntetésével, a bankfiókok bezárásával. Ezeknek az embereknek még szükségük van a személyes jelenlétre, és per pillanat a kormány nem tesz semmit ennek a folyamatnak a megállítása érdekében, amit tovább súlyosbít a csoportos postabezárás is.

Úgyhogy nagyon kérem önöket, fontolják meg azt, hogy mi mindent kellene tenni ennek a folyamatnak a megállításához, mert brutális problémákat fog okozni elsősorban a kistelepüléseken, és minél kisebb a település, annál inkább. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Sebők Éva kétpercest nyomott, de időkeretesnél nincs lehetőség kétpercesre, ezért ilyenkor a Momentum idejéből ment le a két perc, képviselő asszony valószínűleg így is gondolta ezt a dolgot. (Sebők Éva bólint.)

További hozzászólót nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt (Jelzésre:), az előterjesztő válaszolni akar. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi szektort szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának végén megköszönöm a tárgyalás során e javaslattal kapcsolatban kifejezett támogatásokat és egyetértésüket. Mint ahogy szinte valamennyi képviselőtársamtól elhangzott, egy erősen szakmai, technikai módosításról van szó, még akkor is, ha ezek a szabályok beépülve a szektor működésébe a mindennapi pénzügyi tevékenységeinkben és gyakorlatainkban megjelennek.

A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott és elfogadott módosítások túlnyomó többsége ugyancsak technikai pontosító jellegű. A módosítások közül egy téma azonban mindenképpen nevesítést, kiemelést érdemel, mint ahogy a mostani hozzászólások is bizonyítják, ez pedig a pénzforgalmi törvény módosítása. Ezen módosítással lehetővé válik, hogy a havi kétszeri, ATM-ből történő ingyenes készpénzfelvétel lehetősége kiegészüljön azzal, hogy havonta két alkalommal cashback-szolgáltatást Magyarországon nyújtó kedvezményezettől a fogyasztó úgy vehessen át készpénzt, hogy a 40 ezer forintot meg nem haladó készpénzfelvételig a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat, költséget.

A cashback-szolgáltatás lényege, hogy a bankkártyás fizetésnél a kedvezményezett, azaz a kereskedő az áru, a szolgáltatás ellenértékénél magasabb összegben zároltatja a bankkártya mögötti fizetési számlát, és a különbözetet a fizető félnek készpénznek átadja. A pénzfelvételnek ez a módja lehetővé teszi, hogy a felhasználónak ne kelljen ATM-et keresnie annak érdekében, hogy készpénzhez jusson.

Z. Kárpát képviselőtársam mai felvetésével kapcsolatban csak megerősíteni szeretném a Nacsa képviselő úr által elmondottakat azzal, hogy a pénzügyi kormányzat és a kormány elsősorban a készpénzmentesített folyamatokat szorgalmazza, ennek érdekében, úgy gondoljuk, hogy akár az online pénztárgépek általános elterjesztésével, mind az egyéb intézkedésekkel komoly lépéseket tettünk előre. Ezzel együtt magam is egyetértek, amit képviselőtársam mondott, hogy a jövőben itt vannak jogszabályalkotási lehetőségeink.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten megköszönve támogató együttműködésüket, kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a T/2029. számú törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   83-90   91-100   101-106      Ülésnap adatai