Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Kanász-Nagy Máté képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Hát, Matolcsy György valóban arról beszélt, hogy válságban van Magyarország, és a magyar kormánynak nagyon komoly a felelőssége abban, hogy ebbe a válságba bejutottunk, és nagyon komoly a felelőssége abban, hogy félrekezeli ezt a válságot. Én ennek a válságnak egy másik aspektusáról beszélnék, az energiaválságról, illetve az energiaválság nyomában kibontakozó energiaszegénységről, ami egyre súlyosbodó problémát jelent.

Tudjuk azt, hogy az a háztartás, család él energiaszegénységben, amely nem tudja megfelelő hőmérsékletűre kifűteni a lakását  pláne a téli időszakban , vagy akinek a rezsiszámlák viselése, kifizetése aránytalanul nagy terhet jelent. Hát, kérem szépen, a magyar lakosság 21 százaléka él energiaszegénységben, ami 800 ezer háztartást, 800 ezer családot jelent. Az Európai Unión belül az egyik legrosszabb ez az adat. Egy átlagos magyar család is a havi teljes bevételének akár a 20 százalékát is a rezsiszámlák fizetésére költi, az energiaköltségek megfizetésére költi. Ez egy nagyon jelentős hányad európai uniós viszonylatban is, tehát az átlag szintjén is.

Az energiaszegénység természetesen nagyban átfed a lakáshelyzettel, a lakásszegénységgel, a jövedelmi szegénységgel és más szegénységi mutatókkal, hiszen akinek alacsony a jövedelme, nincs vagyona, jellemzően az él olyan háztartásban, lakásban, ami rossz minőségű, amit nagyon nehéz kifűteni, és ennek a családnak a különböző eszközei, elektromos eszközei elavultak, egyáltalán nem energiatakarékosak. Ezek az adatok, tehát hogy közel 800 ezer család él energiaszegénységben, egyébként többéves adatok. Ez a 2010-es években volt így, most várjuk a friss adatokat. Nyilvánvalóan romlott ez a szám, de 800 ezer családról beszélünk akkor, amikor a 2010-es években még dübörgött a rezsicsökkentés. Máris látom, ahogy megkapom a kormányzati választ: de hát volt a rezsicsökkentés, és az mennyit segített a családoknak. Annyit segített, hogy 800 ezer család energiaszegénységben, lakásszegénységben él.

És ha lehet bírálni a rezsicsökkentést, akkor azt mindenképpen meg is kell tenni abból az oldalból, hogy önök egy perverz újraelosztást valósítottak meg. Ez azt jelenti, hogy tíz-, száz- és ezermilliárd forintokat költöttek a rezsicsökkentésre, csakhogy aki például a budai luxusvilláját fűtötte ki, a luxusterepjárójával beállt a fűtött garázsba vagy kifűti a jakuzzit, a medencét, az a jövedelméhez és a fogyasztásához képest arányában sokkal, de sokkal több rezsicsökkentésben részesül, míg az a család, aki szegénységben él egy kistelepülésen, s lehet, hogy a közszolgáltatásokhoz, a közműszolgáltatásokhoz nem is fér hozzá, nem részesül a rezsicsökkentésből.

Vannak megoldások, amikkel lehetne enyhíteni az energiaszegénység problémáját és helyzetét, csakhogy ezeket a megoldásokat továbbra sem látjuk. Nyilvánvalóan a nulladik lépés lenne egy országos bérlakásprogram elindítása, az albérleti szabályozás vagy akár a szociális lakásügynökség országos koncepciója, de olyan, hogy kormányzati lakáspolitika, gyakorlatilag nem létezik. A bérlést, az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását semmilyen formában nem segítik.

A rezsicsökkentés, a csökkentett rezsicsökkentés mellett is ki kell emelni, hogy vannak nagyon-nagyon sérülékeny társadalmi csoportok, olyan szülők, akik a gyermeküket egyedül nevelik, olyan nagycsaládosok vagy nyugdíjasok, akiket kiemelten kellene támogatni a rezsicsökkentés csökkentése után is. Arról nem is beszélek  a szociális törvény módosítása nyilván nem ebben a szellemben született, amiről az elmúlt hetekben itt vitatkoztunk , hogy vissza kéne vezetni a szociális törvénybe a lakásfenntartási támogatás vagy az adósságkezelési szolgáltatás normatív formáit.

S ott van az országos épületszigetelési program, ami a legzöldebb, legfenntarthatóbb rezsicsökkentést is jelentené, hiszen az a jó energia, az a legzöldebb energia, amit nem is fogyasztunk el, és nyilván az a legolcsóbb energia is. Itt is lehetne utalni Matolcsy György szavaira, aki szintén beszélt arról, hogy a kormány nem teljesítette a 2010-es szigetelési programra vonatkozó ígéreteit, de ezzel kapcsolatban már nagyon jól ismerik Varga Mihály szavait, aki néhány héttel ezelőtt ugyanezt mondta el, és idézte azt a statisztikát, hogy a magyar házak, háztartások csupán 20 százaléka szigetelt megfelelő módon. Ausztriában ez 80 százalék, de hát még a környező országokban is 25-30 százalék, jóval magasabb, mint Magyarországon. Lesze országos szigetelési program?

S akkor arról még nem is beszéltem, hogy ameddig az orosz gázhoz, a gázfüggéshez ragaszkodnak, addig drága lesz az energia, egyre drágább lesz az energia, nem lesz fenntartható, és addig a XX. században tartják Magyarországot, holott már bőven a XXI. század kihívásaira kellene reagálni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon köszönöm a felszólalását. Az LMP-frakció a zöldszempontokat, a megújuló energiával kapcsolatos szempontokat mindig előtérbe helyezi, viszont azt gondolom, hogy egy fűtési szezon előtt abszolút felelős döntésekre van szükség. Önök mindig a radikális megoldásokat próbálják előtérbe helyezni. Hát, bele se merek gondolni, hogy mi lenne, ha az LMP radikális megoldásai valahogy érvényre jutnának a téli fűtési szezon előtt. Mi tényleg azon vagyunk, hogy az emberek tudjanak fűteni. Azt gondolom, ez olyan szempont, amely minden magyar családnak nagyon-nagyon fontos.

Szóba jött az a kérdés, hogy hogyan tudnak a magyar családok fűteni. Itt azért vannak statisztikai adatok. 2010-ben több mint egymillió fő volt az, akinél a lakás megfelelő fűtésének a hiánya felmerült  ezek KSH-adatok , és ez több mint a felére csökkent.

(8.20)

Illetve a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék is nagyon-nagyon jelentősen csökkent ebben a tíz évben. Ugye, ön kritizálja a rezsicsökkentést, azt gondolom, hogy ez pedig egy olyan vívmánya az elmúlt időszaknak, amely rendkívül fontos, és ehhez nagyon sok tudatos döntésre volt szükség. Azért itt az Eurostat is megmutatja azt, amit már többször elmondtunk, de szerintem ezzel fontos foglalkozni, hogy 24 EU-s tagállamból egyedül hazánkban csökkent például a gáz ára. Az Economist nemrég arról írt, hogy a Brüsszel okozta energiakrízis több országban is okozhat problémát az európai kontinensen, és azt gondolom, érdemes megvizsgálni ezeket a számokat, amelyeket közreadott a lap. Miközben hazánkban nagyságrendileg 10 eurócent egy kilowattóra áram ára, addig Olaszországban jelenleg 70 eurócent: ez óriási különbség, és egyetlen kilowattóra áram ára 280 forint. Ugye, önök azt sürgetik például, hogy az atomenergia, tehát Paks II. például ne valósuljon meg, illetve az atomenergiával kapcsolatban folyamatosan kritikával élnek. Hát, bele sem merek gondolni, hogy akkor milyen árak lennének, ha ez valóban így lenne, hiszen a hazai energiatermelésnek egy nagyon-nagyon jelentős részét Pakson tudjuk megtermelni. Múlt heti hír, hogy a paksi bővítés kapcsán az Európai Bíróság megállapította, hogy a paksi bővítés jogszerű, kimondva, hogy az engedélyezési folyamat teljes egészében megfelelt az EU-s normáknak.

A kormány maximálisan ügyel rá, hogy a paksi beruházás a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és szakmai követelményeknek is megfeleljen, hiszen az atomerőmű építésekor természetesen a legfontosabb a biztonság. Önök a Paks II. leállítását nagyon erőteljesen követelik. Ez egyrészt a hazai energiatermelésnek egy nagyon fontos szereplője lesz a jövőben, másrészt az önök által szintén hangoztatott szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban is azért nem mindegy, hogyha mi atomenergiát fogunk termelni. Itt azt gondolom, hogy a múlt hétnek valóban a két legfontosabb energiapolitikai eredménye vagy momentuma az volt, hogy egyrészt december 1-jén létrejött az Energiaügyi Minisztérium. Lantos miniszter úr a bizottsági meghallgatásokon elmondta azt, hogy milyen koncepciót képzelt el, és milyen ügyeken fogunk dolgozni. Illetve azt is el kell mondani, és itt is szintén a villamos áram, a villamos energia jön szóba, hogy hatalmas dolog az, hogy elkészült a szlovén villamos távvezeték is, és miniszterelnök úr ott volt ennek az átadásán. Gyakorlatilag ezzel megvalósult az, hogy hétből hét országgal vagyunk már összekötve, és ez mindenféle szempontból az energiabiztonságot növeli.

Egyébként azt tegnap elmondtam, de azért erről sem szabad megfeledkezni, hogyha már energiafüggetlenség, energiaszuverenitás, 1999-ben az első Orbán-kormány vitte el a magyar határig a villamosenergia-távvezetéket, majd kötötte össze a horvát hálózattal. Tehát ezt a folyamatot sem most kezdtük.

És, ami nagyon fontos, ha már gázról beszélünk, ami egyértelmű, miniszterelnök úr is megerősítette, elmondta azt, hogy 2025-re 30 százalék alá szeretnénk vinni egyébként a földgáz arányát, de az egy fontos dolog, hogy mi interkonnektorokat építettünk ki  amit egyébként az ellenzék nagyban támadott , és megállapodtak abban, hogy Szlovéniával  mert még ott hiányzik az interkonnektor  is össze kell kötni majd Magyarországot. Úgyhogy kérem képviselő urat, hogy ezekben az elképzelésekben támogasson minket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   2-6   7-10   11-14      Ülésnap adatai