Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1845. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

(12.50)

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávidnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

HÉJJ DÁVID, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1845. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat fő célja a jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése. A javaslat elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, illetve a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése. Ezáltal az irányelvben rögzített garanciák a munkavállalók számára maradéktalanul biztosításra kerülnek, hozzájárulva a munka és a magánélet összehangolásának ösztönzéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozandó, hogy az említett irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedik az apanapok száma, ennek eredményeként az érintettek gyermekük születése után kivehető 10 munkanappal rendelkezhetnek.

A törvényjavaslattal összefüggésben kiemelendő, hogy a jogalkotási folyamat során nem volt elegendő csupán a munka törvénykönyvében módosítani az apasági pótszabadságra vonatkozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy valamennyi jogállási törvényben szerepel az említett jogintézmény.

Kiemelendő továbbá, hogy a gyermeke 3 éves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság illetheti meg a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.

A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is, melynek értelmében az, akinek hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségügyi okból gondozásra szorul, legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

A kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeinek biztosítása érdekében a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, illetve a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazott igénynek köszönhetően éjszakai munkára a nő gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló pedig gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.

A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli továbbá a törvénycsomagnak azon rendelkezése, mely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg.

Új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabály alapján kötelező képzéseket.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat új passzusai parlamenti elfogadásuk esetén 2023. január 1-jétől léphetnek életbe. Megjegyzendő, hogy a törvényjavaslat a munkavállalók, valamint a családok érdekei mellett figyelembe veszi a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségeit és mozgásterét. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, most vagy a végén kíván szólni. (Dr. Fónagy János: A végén, elnök úr.) Köszönöm szépen. Az előterjesztő a végén kíván hozzászólni.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Vállalkozásfejlesztési Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Sebők Évának, a Momentum képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon sokat beszéltem erről a témáról az elmúlt hetekben. Elég sok felvetést megfogalmazott a Momentum frakciója a szöveggel kapcsolatban. Módosítókat is nyújtottunk be. Nem túl nagy meglepetésre a módosítók közül egyik sem kapta meg a kormánypártok támogatását, így végül ezek nem tudtak érdemben beépülni a véglegesített szövegbe.

Azt ugyanakkor azért üdvözöltük, hogy az egyik problémát, amire felhívtuk a figyelmet, végül a kormány maga módosította, ezzel az eredetileg jelölt három olyan pont, amely kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, kettőre csökkent. Sajnos, ez a kettő is még borzasztóan sok.

Nem értünk egyet a Törvényalkotási Bizottság azon véleményével, miszerint az apáknak járó szabadság 5 napról 10 napra emelkedett volna. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az esetek elsöprő többségében csak elméleti lehetőség marad, hiszen a második 10 napra járó 40 százalék annyira alacsony összeg, hogy valójában a korábbi 5 nap fog megvalósulni az édesapák jelentős részénél.

Szeretnénk felhívni arra is a figyelmet, hogy valójában az a szöveg, amelyet a kormánypártok elfogadni kívánnak, továbbra sem teszi megoldottá az apák nagyobb részvételét a családi életben, továbbra is konzerválja a nők munkaerőpiaci hátrányait, és ezért úgy gondoljuk, hogy jelentős mértékben további lemaradást okoz az Európai Unió más országaihoz képest.

Összességében el kell mondani tehát, hogy arra számítunk, hogy abból a javaslatból, ami végül az Országgyűlés elé fog kerülni, egy, de inkább kettő kötelezettségszegési eljárás fog következni; arra számítunk, hogy a magyar családok helyzetében érdemi javulás nem fog bekövetkezni; és arra számítunk, hogy a munkaerőpiacnak érdemben sem jót, sem hatékonyságnövelést, sem pedig kultúraváltást nem fog lehetővé tenni az a javaslat, amelyet végül a kormánypártok minden valószínűség szerint el fognak fogadni.

Szomorúnak tartjuk és történelmi bűnnek tartjuk a magyar családokkal szemben, ha ez ebben a formában elfogadásra kerül, ezért a Momentum-frakció nem fogja tudni támogatni ebben a formában ezt a javaslatot. Köszönjük szépen.

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólást nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót az előterjesztőnek. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány célja továbbra is az, hogy megvédje a munkaalapú társadalmat, amellett olyan családbarát intézkedéseket hozzon, amelyek elősegítik Magyarország fejlődését, megalapozzák jövőnket. Az önök előtt lévő foglalkoztatásitörvény-javaslat olyan változtatásokat tartalmaz, melyek elősegítik a munka és a magánélet összehangolását, kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszik a munkafeltételeket a magyar munkahelyeken.

A kormány gazdaságpolitikája sikeres volt az elmúlt 12 évben, ahogy a hazai foglalkoztatáspolitikában is kimagasló eredményeket sikerült felmutatni. Mára mintegy egymillióval dolgoznak többen, mint 2010-ben, már öt hónapja 4,7 millió fő fölött van a foglalkoztatottak száma hazánkban, amire korábban még soha nem volt példa.

A foglalkoztatási ráta meghaladta a 80 százalékot, ami jóval magasabb az Unió 27 tagállamának átlagánál, holott 2010-ben még a sereghajtók között voltunk ebben a mutatóban. Az álláskeresők száma is nagyon alacsony. Az októberi a valaha mért negyedik legalacsonyabb mérték, ennél kedvezőbb szint kizárólag idén a nyári hónapokban volt. A munkanélküliségi ráta a legfrissebb adatok szerint továbbra is az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, és az egyik legnagyobb csökkenést 2010 óta hazánk érte el. A kormány 11 pontos akciótervvel is cselekszik a teljes foglalkoztatás megvédéséért, a magyar családok létbiztonsága érdekében.

Az elmúlt bő egy évtizedben a magyar kormány a családpolitikában is jól látható sikereket ért el. Javultak a termelékenységi (sic!) mutatók, többek között az adókedvezmények, otthonteremtési és rezsitámogatások mellett a munka és magánélet összehangolását segítő jogi szabályozás által is támogatottan. A magyar családtámogatási rendszer Európában az egyik legbőkezűbb, amit a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel támogat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat néhány hete zajlott általános vitája során részletesen bemutattuk és körbejártuk a szabályozás lényegét.

(13.00)

A javaslat szerint a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló uniós irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedett az apanapok száma, emellett a gyermek 3 éves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót. A munkajogi szabályok így még inkább ösztönzik az apákat arra, hogy minél egyenlőbb arányban vegyék ki részüket gyermekük, gyermekeik gondozásából, neveléséből. A törvényjavaslat rugalmasabb munkafeltételeket is biztosít a kisgyermekesek számára. Ennek megfelelően a gyermek 8 éves koráig a szülők kérhetik a munkavégzési helyük és munkarendjük módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat.

A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is, ennek értelmében a munkavállaló  bizonyos feltételek mellett  legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A javaslat kiegészíti a felmondási tilalmak esetköreit is, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama alatt, ami nagyfokú védelmet jelent a munkavállalók számára.

A javaslat tartalmazza az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével kapcsolatos jogharmonizációt is. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat a foglalkoztatási jogviszony tekintetében információnyújtási kötelezettség és próbaidő kikötésére vonatkozó új szabályokkal bővül. Az irányelvnek való megfelelést szolgálják a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatos garanciák is, melyek hozzájárulnak a munkavállalók kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttéréséhez.

Ezen túl egyes rendelkezések pontosításra kerültek annak érdekében, hogy biztosítsák a javaslat teljes koherenciáját. Egyszerűsítésre kerültek a szülői szabadság igénybevételének feltételei, úgymint az egy év munkaviszonyban töltött idő meghatározása. Továbbá a szabadság megtagadása helyett az elhalasztás került bevezetésre. Ez felváltja a szabadság közölt időpontja módosításának szabályát, és új garanciákkal, 60 napos határidővel és indokolási kötelezettséggel párosulva lehetővé teszi a szabadság elhalasztását az apasági szabadság kivételével.

Az egyéb pontosítások a jogszabályszerkesztési követelményeknek tesznek eleget, és elősegítik a rendelkezések világos értelmezését.

A törvényjavaslat az egységes jogalkalmazás megvalósulását és a jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelést szolgálja, különös figyelemmel arra, hogy a kormány kiemelten kezeli mind a családpolitikát, mind a foglalkoztatáspolitikát. Mindezek alapján az összegző módosító javaslatban foglaltak a törvényjavaslat eredeti célját szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az általános vita során tett, építő jellegű hozzászólásaikat. Bízom benne, hogy egy mindenki számára fontos, előremutató szabályozást készülünk elfogadni, ami elősegíti mind a foglalkoztatáspolitika, mind a családpolitika hazai céljait. Ezért kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot a zárószavazáskor is támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   91-100   101-106   107-111      Ülésnap adatai