Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári Bence államtitkár úr. „Meddig még?” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, jegyző úr. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szokás szerint az év közepén kerül elénk egy költségvetés, és hát bár lehet, hogy ez tőlem furcsa, de hajmeresztő dolgokat láthatunk benne, a tekintetben egészen biztos, hogy olyan szerény inflációs adattal számol ez a költségvetés, ugye, egy 10 százalék alattival, ami a valóság próbáját szinte egészen biztosan nem állja ki. Én vagyok a legnagyobb szurkolója annak, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció, de egyébként ha decemberre az lesz, akkor is látjuk, hogy éves átlagban egy 17-18 százalékos pénzromlással kell számolnunk; az, hogy jövőre ennek a negyede, harmada vagy akár csak a fele legyen, nyilvánvaló módon inkább a sci-fi kategóriájába tartozik, mint hogy a valósággal találkozzon. Azt is látjuk, hogy a forint árfolyamával is befürdött már a tervezés az elmúlt években, hiszen volt, amikor 370-nel vagy 385-tel tervezték a forintárfolyamot, 430 vagy még több lett a vége, tehát egészen nagy szakadék jelentkezik, és mindennek a magyar családok fizetik meg az árát.

És hogyha ezt a költségvetést közelebbről megvizsgáljuk, azt is látjuk, hogy ennek a kormánynak évente van egy olyan meglepetése vagy cselekedete, ami pontosan a középosztály ellen szól, és pontosan azoknak az érvényesülése ellen szól, akiktől azt várnánk, hogy magabíró polgári réteget alakítsanak ki majd valamikor egyszer Magyarországon. Ugye, tavaly ez a kata beszántása képében testesült meg, ahol éppen azok voltak ennek az áldozatai, akik vállalkoznak, próbálnak a talpukon maradni. Volt egy ki nem mondott társadalmi szerződés, hogy ha már nem kapnak segítséget ezek az emberek, hagyják őket valahogy túlélni, érvényesülni még a magyar piacgazdasági körülmények között is; köszönik szépen, ők vállalkoznak, be is fizetik a szükséges adót, de ne vegzálják őket pluszban. Ehhez képest a kata rendszerét az ismert körülmények között megszüntették.

Idén szintén a hasonló magabíró és a tehetségéből, szorgalmából előrejutni kívánó polgárok elleni merényletként kezelhető a megtakarítások megadóztatásának a kérdése. Önmagában az, hogy ha ilyen módszerrel próbálná a kormány az állampapírok felé terelni a lakosságot, a polgárokat, az is elképesztően bárdolatlan módszer lenne, de minden évben van egy ilyen csomag  nem mondhatjuk szeretetcsomagnak , amely kimondottan a megerősödni vágyó középosztály érdekeivel szemben helyezkedik el, és azt látjuk, hogy ebben a költségvetésben sincs ez másképp.

És látjuk viszont azt is, hogy miközben a béruniós koncepció kapcsán, bérfejlesztések tekintetében nagyon szerények a költségvetés ilyen irányú, akár közvetett ráfordításai, a vendégmunkásimport tekintetében már egyáltalán nem ilyen visszafogottak. És azt látjuk, hogy amikor a vendégmunkásimportot kell szervezni, kedvezményezni kell az ezekkel foglalkozó cégeket, társaságokat, és ezt az egész folyamatot áramvonalasítani kell, akkor nagyon figyel a kormányzat, és nagyon ügyel arra, hogy könnyen lehessen az érintetteket a harmadik világból szervezetten meghívni.

Ezzel szemben, amikor olyan javaslatokat teszünk, amelyek a magyar munkavállalókat helyeznék az első helyre Magyarországon  ugye, ez nem lenne túl nagy elvárás , akkor a kormányzat már nem ennyire aktív. Például követeltem azt, hogy a munkáltatónak, aki vendégmunkás behívásán töri a fejét, kötelező legyen igazolni nemcsak azt, hogy nem talál magyar munkaerőt, de azt is, hogy a meglévő munkaerői közül nem tud átképezni senkit az adott feladatra; ha mégis tudna vagy kapna ehhez a költségvetésből támogatást, már eggyel kevesebb vendégmunkás behívásán kellene hogy törje a fejét.

(9.40)

Ami viszont még durvább, hogy a vendégmunkásimport egy részét egyértelműen az pörgeti fel, hogy kényszerből kivándoroltak százezrek ebből az országból, és ezt a költségvetést átvizsgálva nem nagyon találunk olyan dolgot, olyan tényezőt, ami az ő hazacsábításukat vagy számukra egy kedvezőbb klímának a kialakítását tenné lehetővé. Azt látnánk, hogy akár lakhatási fronton segítenék az ő érvényesülésüket, és mégsem látjuk ennek nyomát a költségvetésben. Kereshetnénk egy állami hátterű bérlakásprogramot, amely pontosan a kivándorlás lassításának engedne teret, hiszen aki nem tud egy önrészre vagy egy nagyon drága bankhitelre összeszedni elegendő forrást, az képes lenne valahol érvényesülni, családot vállalni, később adott esetben bekerülési költségen megvásárolni ezt az ingatlant.

Ezzel szemben azt látjuk, hogy még a lakástámogatások sora is a tervek szerint kevesebb mint a felére csökken, tehát a lakhatás frontján is feladta a kormány azt, hogy itthon tartsa vagy akár hazacsábítsa a magyar fiatalokat, az aktív munkavállalókat. A helyzet ezzel szemben az, hogy a bérfejlesztések tekintetében is hiányolunk egy olyan állami alapot, amelyhez közvetlenül fordulhatna a magyar vállalkozó, kisvállalkozó, ha béreket akarna fejleszteni. Több országban működik hasonló, meg is lenne a költségvetési forrása az extra infláción realizált extra kormányzati bevétel képében, ez ugyanakkor mégis hiányzik a költségvetésből.

A kérdésünk tehát csak az lehet, hogy a vendégmunkással szemben mikor lesz a magyar munkavállaló az első Magyarországon, és mikor lesz végre költségvetési nyoma is annak, hogy haza akarják csábítani vagy hovatovább itthon akarják tartani azokat a magyar fiatalokat, magyar aktívakat, akik nélkül nincsen magyar jövő. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. A kormány nevében Tállai András válaszol az elhangzottakra.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Lesz lehetőség ma, holnap és holnapután 30 órában vitázni a benyújtott 2024. évi költségvetésről. Az ön felszólalása is jól jelzi, hogy mennyire másként látjuk a 2024. évi költségvetés tervezetét.

A kormány célja egyértelmű a költségvetéssel: védelmet biztosítani; védelmet biztosítani a magyar családoknak, a magyar munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak és természetesen a magyar vállalkozásoknak, magyarul, a magyar társadalomnak. Védelmet kell nyújtani a háborús időkben, a szankciós időkben, amikor gazdasági nehézségek vannak Európában, az egész világon; védelmet nyújtani, megvédeni az elért eredményeket, megvédeni a munkahelyeket, megvédeni azt a plusz egymillió munkahelyet, amelyet az elmúlt több mint tíz évben létrehoztunk. Ez a legfontosabb és ez a legnagyobb eredmény, mert ha munka van, akkor minden van.

Meg kell védeni a családokat egyrészt a rezsicsökkentett (sic!), megemelkedett árakkal szemben, az ez évi és a jövő évi költségvetés is tartalmazza ezt a támogatást: az átlagfogyasztásig 2013-as rezsiáron kell a családoknak fizetni.

Meg kell védeni a családtámogatási rendszer eredményeit. Ennek több eleme is van, ez némileg módosulni fog: megújítjuk a családtámogatási rendszert, de az adótörvényben, a személyijövedelemadó-törvényben lévő lehetőségeket megtartjuk, a családi adókedvezményt, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-kedvezményét, a négygyermekes anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

Megvédjük az otthonteremtési támogatás rendszerét. A költségvetés fontos célja, hogy védelmet nyújtson azoknak, akik már nem dolgoznak, nyugdíjasok. A nyugdíjasoknak 2010-ben ígértük meg, hogy megvédjük a nyugdíjakat, megvédjük a nyugdíjak reálértékét, megvédjük a vásárlóértékét. Azt gondolom, ezt a kormány az elmúlt 13 évben minden évben teljesítette, és így lesz ez 2023-ban és 2024-ben, a jövő évi költségvetésben is; nemcsak hogy az inflációval azonos mértékű nyugdíjemelést biztosít a költségvetés és a kormány, hanem biztosítja a megemelt 13. havi nyugdíjat is.

Megvédjük a vállalkozásokat. A vállalkozások tekintetében adóemelés nem lehetséges. A társasági adó mértéke Európában az egyik legalacsonyabb, 9 százalék, a személyi jövedelemadó mértéke úgyszintén, de megmaradnak azok a támogatások, amelyek a munkahelyeket megvédik, amelyek új munkahelyeket hoznak létre, és amelyek a termelékenységet tudják növelni.

De a 2024. évi költségvetésnek ahhoz, hogy ezeket az elért eredményeket meg tudjuk védeni, bizony szembe kell néznie finanszírozási kihívásokkal és finanszírozási nehézségekkel; ennek a legfontosabb tétele az európai uniós források igénybevétele. Itt egy sajnálatos politikai csatározás történik: Magyarország megbüntetését kívánja elérni az Európai Unió azzal, hogy beleavatkozik pénzügyi folyamatokba, és azt az európai uniós forrást, ami jár az országnak, ami jár a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, megakadályozzák, és bár minden feltételt teljesített a kormány, az ország, azt mégsem biztosítják az ország számára.

Azt gondolom, ha ezek teljesülnek, akkor újabb eredményeket is el tudunk érni, de azt majd a következő felszólalásomban mondom el, hogy melyek lesznek ezek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   11-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai