Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Miért kötelező még mindig a szakdolgozói és gyógyszerészi kamarai tagság?” címmel. Szabadi István képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom február végén azzal a kitétellel támogatta a kötelező orvosi kamarai tagság eltörlését, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara esetében is töröljék el a tagság kötelező jellegét. Erre azonban a mai napig nem került sor.

Álláspontunk szerint a szakmai szervezethez tartozásról mindenkinek önkéntes alapon kellene dönteni, mert a tagság nem kevés kötelezettséggel jár. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény hatálya mindhárom kamarára kiterjed, de kötelező kamarai tagságot idén márciustól csak az egészségügyi szakdolgozók és a gyógyszerészek esetében ír elő, ami az orvosokhoz képest hátrányos megkülönböztetést jelent. Egészségügyi tevékenységet csak kamarai tagok végezhetnek, vagyis a tagság a működési engedély és a munkavégzés alapvető feltételét képezi. Éppen ez alól mentették fel az orvosokat.

Kérdezem én: szándékoznake felmenteni az egészségügyi szakdolgozókat és a gyógyszerészeket is e teher alól? 2023-ban a szakdolgozóknak 18 096 forint, az alkalmazott gyógyszerészeknek 34 ezer forint tagdíjat kell fizetniük, ami a méltatlanul alacsony fizetéshez képest nagy anyagi megterhelést okoz. Az ötévente lejáró működési engedély meghosszabbításához továbbképzéseken kell részt venni, de ezeknek csak egy részét biztosítja a kamara ingyenesen. Főleg az elméleti képzések tartalma évről évre ismétlődik. Ezeket online is meg lehetne tartani, ami olcsóbb lenne és nem kötné le annyira a dolgozók szabadidejét. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának megközelítőleg 120 ezer tagja van, de információink szerint tíz szakdolgozóból nyolc nem maradna tagja, ha nem lennének rá kötelezve.

Kérem tisztelt államtitkár úr szíves válaszát azzal kapcsolatban, hogy az orvosokhoz hasonlóan miért nem szüntetik meg a szakdolgozók és a gyógyszerészek kötelező kamarai tagságát, miért akarnak felesleges többletterheket számukra. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány alapvetően partnerségre törekszik a kamarákkal, és azt szeretnénk elérni, hogy mind a kormány, mind a kamarák is a tagságért dolgozzanak, ezért igyekeztünk az ő helyzetüket minél inkább segíteni az elmúlt években is.

Ugyanakkor azt ön is látta, hogy idén a Magyar Orvosi Kamara az új ügyeleti rendszer bevezetésekor azzal kezdte el fenyegetni az orvosokat, hogy etikai eljárást indít ellenük, magyarul olyan eljárást indít ellenük, aminek a vége az lehet, hogy életük végéig eltiltja őket vagy nem engedi számukra az orvosi hivatásuk gyakorlását akkor, ha délutánonként, esténként és hétvégén orvosi ügyeletet vállalnak a Mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben. A betegeknek nyilván az az érdekük, hogy ügyeleti időben is ellássák őket, a kamara pedig nyilvánvalóan visszaélt a hatalmával. Nem azért van kötelező kamarai tagság, ami azt jelenti, hogy csak úgy lehet gyakorolni a hivatást, ha valaki a kamara tagja, ez nem azért van, hogy utána politikai célokra használja ezt a kamara, és megpróbálja megakadályozni azt, hogy azok az orvosok, akik gyógyítani akarnak ügyeleti időben, ne gyógyíthassanak. Pontosabban ezt akarja elérni, és megakadályozni azt, hogy gyógyíthassanak. Ezért döntött így a parlament. De a kamarával azóta is igyekszünk minél szorosabb kapcsolatot ápolni. Sokszor járnak egyeztetésre a Belügyminisztériumba. Én magam is az elmúlt két hétben találkoztam a kamara vezetőjével, egyeztettünk az aktuális kérdésekről.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A szakdolgozók esetében a szakdolgozói kamarai tagdíjat a 2016. június 8-án kötött megállapodás alapján az állam átvállalta, tehát az állam fizette a szakdolgozók helyett a tagdíjat, és arra is törekedtünk, hogy a béreket is emeljük ezzel párhuzamosan. Ön is tudja, hogy szombattól, július 1-jétől 18 százalékkal nő a szakdolgozók fizetése, és a kórházakban, valamint az egyéb, egészségügyben dolgozóknak is nő a bérük. Ezekre ebben a féléven összességében 50 milliárd forint többletet szánunk, ami azt jelenti, hogy a jövő évben ez már százmilliárd forintnyi, ha a teljes évre vetítem, és folytatódik jövő évben, jövő márciusban a szakdolgozók béremelése. A 18 százalékos szakdolgozói béremelés 84 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, és további 24 ezer dolgozóra is kiterjed az emelés. Ez azt jelenti, hogy míg egy középfokú végzettségű pályakezdő szakdolgozó 2010-ben 91 ezer forintos alapbért keresett, most 401 ezer forintost, egy húsz éve dolgozó pedig 106 ezer forintot keresett, szombattól kezdve pedig 460 ezer forintot. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   210-213   214-217   218-225      Ülésnap adatai