Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából Semjén Zsolt képviselő úr következik napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Varga László, a sub specie aeternitatis kereszténydemokrata, valóban nagy időknek nagy tanúja. Engedjenek meg egy személyes történetet! A közelemben ült ezekben a parlamenti széksorokban, és egy régi harcostársával beszélgettek. Megütötte a fülemet a következő mondata: „Emlékszem, János, a világháborús német repülők bőr pilótafülkéjére.” Én odaszóltam, hogy a Messerschmitt és a Junkers is fémből és üvegből volt. Ő rezzenéstelenül rám pillantott, a két öreg összenézett, és csak ennyit mondott: „Zsolti, az első világháborúban.” (Derültség a kormánypárti padsorokban.) 1910-ben született.

Mesélte, hogy hatévesen látta IV. Károly királyunk koronázását a Mátyás templomnál, és kilencévesen Horthy Miklós bevonulását a Gellért Szállónál. Talán ezek az élmények indították el történelmi érdeklődését, ahogy tanára, Szerb Antal biztatása az irodalmit. E két terület bizonyosan motiválta politikai eszmélődését, melynek színtere a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesülete volt.

Névrokona, a jezsuita Varga László ismertette meg vele a pápai szociális enciklikákat, és irányította az Egyházközségi Munkásszakosztályba, majd a Hivatásszervezetbe.

1944 őszén került kapcsolatba a Keresztény Demokrata Néppárttal. A párt alapítása szellemi-politikai előzményének tekinthető, hogy a Katolikus Szociális Népmozgalom  Apor Vilmos püspök bátorításával  bekapcsolódott a német megszállással és a nyilasokkal szembeni ellenállást jelentő Nemzeti Frontba, ahol együttműködtek a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt illegalitásban lévő vezetőivel.

1944. november 30-án késő délután Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt.

1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva őket.

A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki.

1945. február 13-án a jezsuiták Mária utcai rendházában megtartották a párt budapesti alakuló ülését. Mivel a működési engedélyt a törvényhatósági választások előtt csak néhány héttel kapták meg, így a kisgazdákkal való megállapodás alapján Eckhardt Sándorral együtt az FKGP listájáról  de a Demokrata Néppárt képviseletében  kerülhettek be a főváros önkormányzatába.

1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak.

Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ávó üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban  egy kukoricásszekéren megbújva  szökött át feleségével Ausztriába. Grazból Zürichbe, onnan New Yorkba ment. Itt rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába.

(12.20)

Alapítója az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz. Amerikában Ronald Reagan elnök politikájának a híve, aki pedig támogatója volt a szovjet megszállás alatt lévő népek emigráns képviselőinek.

1989. szeptember 29-én, 41 évvel kényszerű menekülése után hazajött, és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának a tagja lett. 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották. Korelnökként ő nyitotta meg az újonnan választott törvényhozás első ülését, miként 1998-ban és 2002-ben is. Vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének. 2003. március 25-én Varga Lászlót a KDNP elnökévé választottuk.

90 évesen is diákos volt, Laci bátyámnak kellett szólítani, aki Laci bácsit mondott, annak hoznia kellett egy üveg vörösbort. Gazdag élettapasztalatának bölcs mondatai szállóigévé váltak. Sokszor elmondta például, hogy aki a politikában elvi alapokat ad fel, az morálisan alkalmatlan, aki pedig nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag az.

93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott. A feltett kérdésekre magas kora ellenére mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette, és másnap a kórházban meghalt.

Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, ami idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-ja tömegméretű szervezésének sikerét, és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.

Laci bátyánk, te már az égi frakcióban vagy. Segítettél minket idelenn, most segíts odafentről! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzott napirend előtti felszólalásra a kormány részéről Soltész Miklós államtitkár úr mondja el hozzászólását. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Elnök Úr! Varga László képviselő úr, Laci bátyánk nagy idők nagy tanúja volt; csupa nagybetűvel: A NAGY TANÚ. Tanúja volt annak a viharos XX. századnak, amely szép és nemes, de sokszor vagy legtöbbször szomorú és szégyenteljes volt. Gyermekként megélte az első világháború borzalmait, valamint a trianoni békediktátum traumáját. Megélte a két világháború közötti társadalmi problémákat, gazdasági nehézségeket. Átélte és megszenvedte a második világháború pusztítását, a náci ideológiát, a német megszállást, a nyilas rémuralmat, és megszenvedte ugyanígy az úgynevezett demokratikus időket is, az elcsalt választásokat, a szovjet megszállást, a kommunista diktatúrát. Ezt követően pedig végigkísérte és végig is élte a négy és fél évtizedes kommunista időszakot, illetve a négy évtizedes emigráció szerveződését. Végül pedig aktívan részt vett a rendszerváltás új, valóban demokratikus időszakában.

Nagy tanúja volt ennek az időszaknak, de nemcsak tanúja, hanem cselekvő részese, formálója a magyar történelem közel hét évtizedének. Keresztény hívő emberként a társadalmi igazságosságot szolgálta, a pápai szociális enciklika alapján. Elnyomott, meghurcolt, megalázott zsidó honfitársaink mellett bátran vállalta a kiállást, ennek következtében valóban letartoztatták, a fogház és a kivégzés fenyegető réme is ott volt életében. És keresztény emberként pedig ugyanúgy kiállt a kiépülő kommunista diktatúrával szemben, fellépett a Barankovics István vezette kereszténydemokrata pártban az ellen a folyamat ellen, amely sajnos több mint négy évtizedre meghatározta történelmünket, országunkat. Az ÁVH üldözése ellen és miatt kényszerült menekülésre.

Reményt vesztett emberek között, kilátástalannak tűnő küzdelemben a kommunista diktatúrával szemben felvette a küzdelmet: négy évtizeden keresztül táplálta a reményt, táplálta és erősítette minden fórumon a kommunizmusellenességet. Utolsó, közel másfél évtizedében – figyelemre méltó! , 79 évesen fogott bele a KDNP újraszervezésébe, fiatal politikusok segítésébe, ország és nemzet szolgálatába.

Tisztelt Országgyűlés! Varga László képviselőtársunk határozott elvi alapokon álló kitartását, kiállását, diplomáciai érzékét, humorát és intelligenciáját tiszteltük és szerettük, életéből csak tanulni lehet. Mai küzdelmünkben  akár a családokért, akár a nemzetért, akár a kereszténységért, de most talán a legfontosabbért, a békéért  csak megerősít bennünket az ő élete. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-38      Ülésnap adatai