Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik „Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya Kilencedik, Tizedik és Tizenegyedik Pótjegyzőkönyvének, az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2012. évi dohai kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2016. évi isztambuli kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2018. évi addisz-abebai kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2019. évi genfi kongresszuson aláírt módosítása és Második Kiegészítő Jegyzőkönyve, valamint a 2021. évi abidjani kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1306. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Egyetemes Postaegyesület alapokmánya kilencedik, tizedik és tizenegyedik pótjegyzőkönyvének, az Egyetemes Postaegyesület egyetemes postaegyezményének a 2012. évi dohai kongresszuson aláírt módosítása és zárójegyzőkönyve, a 2016. évi isztambuli kongresszuson aláírt módosítása és zárójegyzőkönyve, a 2018. évi addisz-abebai kongresszuson aláírt módosítása és zárójegyzőkönyve, a 2019. évi genfi kongresszuson aláírt módosítása és második kiegészítő jegyzőkönyve, valamint a 2021. évi abidjani kongresszuson aláírt módosítása és zárójegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy a nemzetközi és a magyar jog összhangjának biztosítása érdekében e nemzetközi szerződések kihirdetése és a magyar jogrendbe történő emelése által lehetővé tegye a nemzetközi postai szolgáltatások harmonizált ellátását.

Tisztelt Ház! Az Egyetemes Postaegyesület a nemzetközi postai együttműködés kiemelkedő jelentőségű, világméretű fóruma, az ENSZ egyik legnagyobb és legrégebbi szakosított intézménye, amelyet 22 ország, köztük Magyarország államközi szerződéssel alapított 1874-ben. Magyarország a 192 tagú szervezet munkájában ma is aktív szerepet játszik. Az Egyetemes Postaegyesület legfőbb döntéshozó szerve a rendszeresen ülésező kongresszus, amelyen minden tagország kormánya a szükséges felhatalmazással ellátott meghatalmazottakkal képviselteti magát.

A kongresszuson hozott döntéseket tartalmazó okiratok az alapokmány, az általános szabályzat, valamint az egyetemes postaegyezmény és annak szabályzatai egyrészt az Egyetemes Postaegyesület szervezetének működését biztosítják, másrészt pedig a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó szabályokat, valamint a levél- és postacsomag-szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket foglalják magukba. Ezeket az Egyetemes Postaegyesület minden tagországa önmagára nézve kötelezőnek tekinti, és ezt megerősítendő a saját jogrendjébe emeli.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján kérem, hogy a T/1306. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban szereplő nemzetközi szerződések kihirdetését támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket és támogatásukat előre is köszönöm. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Magyarországon 1967-ben hirdették ki az Egyetemes Postaegyesület alapokmányát, zárójegyzőkönyvét, az egyesület általános szabályzatát, valamint annak zárójegyzőkönyvét.

A nagy múltú és globális feladatokat ellátó intézmény jogi szabályozását időről időre a mai kor kihívásainak megfelelően illik felülvizsgálni. Az előttünk fekvő nemzetközi szerződésben foglalt jegyzőkönyvek és pótjegyzőkönyvek rendelkeznek többek között az úgynevezett szűkebb körű egyesületek létesítéséről, a különmegállapodásokról, magáról az egyesület kiterjedéséről és céljáról, a kivételes kapcsolatokról, a postai biztonságról, valamint az Egyetemes Postaegyesület és az ENSZ közötti kapcsolatokról. Rendezik továbbá, ahogy elhangzott már, az egyesület pénzügyi és működési hátterét és az esetleges tagországi kilépések esetét is.

Az Egyetemes Postaegyesületben való tagságunk fenntartása, a működéséhez kapcsolódó dokumentumok változtatásának elfogadása fontos ügy, ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának nevében kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: A következő hozzászólónk Dudás Róbert, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, parancsoljon!

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr azt mondta, hogy az egyetemes postaszolgáltatás  valami hasonló szinonimával élt  a harmonikus működés biztosítását célozza. Teljes mértékben egyet tudok ezzel érteni. Ugyanakkor viszont számos olyan történés van jelenleg hazánkban, ami viszont pontosan nem a harmonikus működést célozza, és amennyiben ez tovább folytatódik, akkor pedig abszolút nem fogja biztosítani a harmonikus működést.

Bő egy évvel ezelőtt egy határozati javaslatot nyújtottam be az Országgyűlésnek, amit viszont leszavaztak a kormánypárti képviselők, a kormánypárti képviselői többség. Ez arról szólt, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozást módosítsuk. A jelenlegi szabályozás azt célozza, hogy ezer főt meghaladó lélekszámú településen a postai szolgáltatás kötelező. Látva azokat a folyamatokat, amik egyébként általában vidéken jellemzőek, ugyanakkor az elmúlt napok és hetek hírei arról tanúskodnak, hogy Budapesten is számos postahivatal zár be, de tudom, hogy még így is a törvényi minimumnak megfelelő darabszámú hivatallal fognak működni, látva azt, hogy vidéken mekkora problémát és mekkora károkat okozhat, ha ez a folyamat elindul, én azt javasoltam, hogy az ezer főt vigyük le 500 főre, tehát azokon a településeken, ahol az állandó lakosság száma meghaladja az 500 főt, ott a posta köteles legyen hivatalt nyitva tartani. Leszavazták, még egyszer mondom.

Sőt, továbbmegyek: megjelentek olyan nyilatkozatok, és most nem feltétlenül politikusokra gondolok, de akár a Magyar Postára is, aki a honlapján is feltüntette, ha minden igaz, hogy álhíreket terjesztek azokkal az információkkal kapcsolatban, amiket én mind a törvényjavaslatban, mind az előző ciklusban, még egyszer mondom, nagyjából egy évvel ezelőtt, itt, a tisztelt Ház falai között megfogalmaztam. Nos, az a baj, akkor is elmondtam, és újra elmondom, én lennék és énmellettem a vidék lakossága lenne a legboldogabb, hogyha azok álhírek lettek volna, ugyanakkor viszont abszolút nem voltak azok.

(12.00)

És most meg fogom ismételni nagyjából azokat a gondolatokat, kiegészítve az új információkkal, hogy akkor is mit mondtam, és sajnos valósággá kezdenek válni.

Nagyjából öt-hat évvel ezelőtt a takarékszövetkezetek átalakítása kapcsán is azt mondták, hogy racionalizálni kell azok működését és nyitva tartott hivatalainak darabszámát. Számos vidéki településen zártak be takarékszövetkezetek. Én abban az időben polgármester voltam egy mátrai kis településen, és amikor ezt jeleztem a takarékszövetkezet vezetése irányába, hogy ez mekkora károkat fog okozni, azt mondták, hogy nem probléma, ne kiáltsunk farkast, hiszen, mondjuk, 15 kilométerrel arrébb van nyitva és hagynak nyitva takarékszövetkezetet. Csak azt nem nézték meg, és ez nagyon jellemző általában a döntéshozókra, hogy elhiszem, hogy egy akár budapesti klímás irodából a 15 kilométer nem tűnik nagy távolságnak, de azon a területen éppen egy vagy akár esetenként kettő átszállással tudnak busszal  mert egyébként a vasúti forgalom is sajnos meg van szüntetve azon a területen, egy vagy két átszállással tudnak busszal  eljutni. Tehát a közlekedés nem egészen ugyanaz, mint a budapesti vagy nagyvárosi viszonylatban. Ezeket sajnos bezárták, nem vették figyelembe a vidék, a települések és az ott élők hangját.

Talán még egy pici gyógyírt jelentett az a hír, amit sajnos azóta nem váltottak valóra, hogy egyébként a takarékszövetkezetek és a posták összeolvadásából fakadóan a két pénzintézet közül az egyik biztosan meg fog maradni. Ez egy pici gyógyírt jelentett az ott élőknek, hiszen azért ne felejtsük el, itt a posta mellett a vidék lakossága azért áll ki és azért kardoskodik, mert ez az egyetlen megmaradt pénzintézet a vidék Magyarországán, ez az egyetlen lehetőség és ez az egyetlen hely, ahol a pénzügyeiket a kistelepülésen élők, sok esetben azok a kisnyugdíjasok, idősek, betegek, akik sok esetben akár a települések határát sem feltétlen hagyják el túl gyakran…  számukra ez az egyetlen hely jelenti a biztonságot és a biztos pénzügyi intézkedéseket.

Nos, tehát ez az összevonás nem valósult meg, és most, mint egy évvel ezelőtt is elmondtam, a jelenlegi postahivatalok átalakítása zajlik. Akkor tagadták, és nagy valószínűség szerint most sem fognak helyeselni nekem, és nem fognak ebben igazat adni, csak az a baj, hogy a valóság az, amit én mondok.

Olyanformán próbálják egyébként központosítani most a kis vidéki postahivatalokat  van, ahol már ez megvalósult, van, ahol pedig folyamatban van, jövő tavaszra, nyárra datálódik sok esetben ez az átalakítás , hogy megszűnnek helyben a hivatalok, a kézbesítő átmegy a szomszéd településre, ott megkap egy kis elektromos mopedet, amire addig neki le kell vizsgáznia, azzal az elektromos mopeddel visszamegy a saját településére, ott elvégzi a kézbesítői szolgáltatást, majd visszamopedezik, ott elszámol, leszámol, ott hagyja a járművét, és hazabuszozik a saját településére.

Szintén el kell hogy mondjam, hogy aki ezt egy klímás budapesti irodából kitalálta, javaslom, hogy egyébként menjen ki a vidék Magyarországára. Tehát plusz 40-ben, mínusz 20-ban, térdig érő hóban, sok millióval a táskájában, hátizsákjában, bármijében felelőtlenség és átgondolatlanság ilyet eltervezni, úgy, hogy egyébként a jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzdő magyar postai szolgáltatás még inkább komoly problémákkal fog küzdeni, mert ezt nagyon sokan nem fogják vállalni.

Tehát javaslom a tisztelt államtitkár úr figyelmébe, államtitkár úron keresztül pedig a kormány figyelmébe, hogy ezt a szolgáltatást, ezt a fajta átalakítást gondolják át. Illetve a tavalyi évben benyújtott törvényjavaslatomat természetesen átfogalmazva és aktualizálva újra be fogom nyújtani, és arra kérem önöket, hogy ha önöknek, kormánypárti képviselőknek és a magyar kormánynak is fontos a vidéki postahivatalok és a vidéki postahivatalokon keresztül a vidéki emberek ellátása és érvényesülése, akkor kérem, szavazzanak igennel a törvényjavaslatomra, támogassák azt, támogassák azt, hogy minden 500 főt meghaladó településen kötelező legyen a postahivatali nyitva tartás. Köszönöm szépen.

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. A KDNP képviselőcsoportjából Juhász Hajnalka képviselő asszony következik. Parancsoljon, öné a szó.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat alapvetően az Egyetemes Postaegyesület alapokmányának és az Egyetemes Postaegyesület postaegyezményének módosításait tartalmazza, melyet a dohai, az isztambuli, az addisz-abebai, a genfi kongresszusain fogadott el az Egyetemes Postaegyesület.

Ez a postaszakmai nemzetközi egyezmény ma az ENSZ szakosított szervezete, melyet eredetileg 1874-ben államközi szerződéssel 22 ország alapított, köztük Magyarország is. A szervezet célja, hogy biztosítsa az általános postaszolgálat megszervezését és hozzájáruljon annak fejlesztéséhez. Ezt tükrözik az előzőekben említett kongresszusokon elfogadott módosítások is, melyek számos aktuális kérdésben pontosították az alapokmányt és az egyetemes postaegyezményt.

A módosítások érintik a levél- és a csomagküldemény kezelését, de magukba foglalják a postabiztonsági, a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó és az adatvédelmi kérdésekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát vagy a küldeményforgalmi elszámolási rendszer átalakítását is. A változtatások kiterjednek továbbá a nemzetközi webáruházakból a magánszemélyek által rendelt termékek kézbesítésével kapcsolatos tagállami postai szolgáltatók közötti elszámolás szabályozására is.

A szolgáltatások operatív működésének harmonizációja érdekében módosították a tiltott vagy feltételesen szállítható küldeményekre vonatkozó szabályokat és a nyomkövetést lehetővé tevő informatikai szabványokat. A kongresszuson az Egyetemes Postaegyesület szervezetének működését is érintették, többek között például a ki- és belépés, illetve a kizárás szabályainak pontosításával.

Tisztelt Képviselőtársak! Ahogyan az előzőekben elmondottak alapján is látszik, a módosítások célja, hogy a nemzetközi postaszolgálat és az 1964-es bécsi kongresszuson elfogadott dokumentumok megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. A törvényjavaslat elfogadásával a nemzetközi postai szolgáltatások ellátásához szükséges harmonizált jogi és szakmai háttér megteremtéséhez járulnak hozzá. Az egyetemes postaegyesületi tagságunkból fakadó kötelezettségünk, hogy a nemzetközi szerződést kihirdessük és a tagállami jogrendünkbe illesszük, ezáltal biztosítva a hazai és a nemzetközi jog harmóniáját. Ebből kifolyólag a KDNP frakciója támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon pontosan az előttem lévők elmondták, hogy valóban ez egy 1964-es bécsi kongresszuson elfogadott dokumentum, az Egyetemes Postaegyesület okmányai. Az okiratokat Magyarország az 1967. évi 26. számú törvényerejű rendelettel hirdette ki anno.

Azt is tudjuk, hogy az egyesület közgyűlése rendszeresen ülésezik, és az aktuális kihívásokhoz igazítja az egyesület okmányait, és ahogy Juhász Hajnalka képviselőtársam éppen megemlítette, valóban a modern kornak szeretne megfelelni, és nyilvánvaló, hogy túl azon, hogy 2012-ben Dohában, ’16-ban Isztambulban, ’18-ban Addisz-Abebában és 2019-ben pedig Genfben született döntés, amelyet az egyesület alapokmányát módosító kilencedik, tizedik és tizenegyedik pótjegyzőkönyvének szövege tartalmaz, nyilvánvaló, a tartalmi észrevételeket illetően itt most önálló cikkben került meghatározásra az egyesület kiterjedése, feladatköre és természetesen célja.

Módosították az alapokmányban használt fogalommeghatározások körét. Átalakításra került az egyesület okiratainak számító dokumentumok listája. Megjelent a szűkebb körű egyesületek és a különmegállapodások szabályozása. Rögzítésre kerültek az ENSZ-szel való kapcsolat szabályai. Kiegészítik az egyesülethez való csatlakozás és a felvételi eljárás szabályait, és természetesen módosítják az egyesület okiratainak aláírására, hitelesítésére, ratifikálására, elfogadására, jóváhagyására és az okirathoz való csatlakozásra vonatkozó előírásokat.

Ezt a törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Meg szeretném kérdezni képviselőtársaimtól, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Igen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr jelentkezett, a Fidesz képviselőcsoportjából.

(12.10)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, csak nagyon röviden szeretnék reagálni Dudás Róbert képviselőtársam szavaira. Ugye, itt egy nemzetközi egyezmény kihirdetéséről van szó, ő mégis fontosnak tartotta, hogy egészen másról beszéljen. Nagyon furcsán hangzik az, hogy a baloldali koalíció egyik tagszervezete, az a koalíció, amelyik tönkretette a vidéket, az most a vidéki településeket félti.

Én csak annyit szeretnék röviden elmondani, hogy az elmúlt évek egyik legsikeresebb programja a „Magyar falu” program, és három év alatt több mint 600 milliárd forintot költött a kormány, irányozott elő a vidéki magyar emberek életminőségének javítására. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy vane még valaki, aki szeretne élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Fónagy János államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Miniszterhelyettes, államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a támogató hozzászólásokat, amelyek az előterjesztés témájához szóltak. A szakmai korrektség és a jegyzőkönyv kedvéért azonban engedjék meg, hogy nagyon röviden utaljak azokra, hiszen maga az előterjesztés több mint 200 oldal sűrű szakmai szöveg, hogy az itt a tárgyhoz szorosan nem tartozó hozzászólások kapcsán elmondjam, hogy az előterjesztés miről szólt.

A 2012-es dohai kongresszus postabiztonsági, terrorizmus elleni és adatvédelmi kérdésekkel foglalkozott. A ’16-os isztambuli kongresszus a levél- és csomagportfólió egyes elemeinek felülvizsgálatát, valamint a küldeményforgalmi elszámolási rendszer átalakítását tárgyalta. A ’18. évi addisz-abebai kongresszus az Egyetemes Postaegyesület szervezeti és működési átalakítása mellett módosította a nemzetközi postai küldeményportfóliót, amely a legjelentősebbek közül, és erről nem esett szó, a vakok írásának továbbítását és a nemzetközi postai küldemények útjának nyomon követésére vonatkozó informatikai szabványokat érintették. A ’19-es genfi kongresszuson a webáruházak magánszemélyek által megrendelt árutartalmú küldeményei kézbesítése után a tagállami postai szolgáltatók közötti elszámolást szabályozta. Ezt a két utóbbi témakört azért említem, mert mind a kettő szorosan érintette a Magyar Posta szolgáltatásait igénybe vevő hazai ügyfelek egyébként nagyon gyakori problémakörét és nagyon gyakori, sajnos többnyire megalapozott panaszra okot adó észrevételeit. A 2021. évi kongresszus a tagországok szervezetbe történő ki-be lépése, és mint képviselő asszony utalt rá, kizárása tekintetében foglalt állást, és az operatív működés harmonizációja érdekében módosította a tiltott vagy feltételesen szállítható küldeményekre vonatkozó szabályokat és ugyanezeknek a nyomonkövetési szabályait.

Tisztelt Ház! Ezeket azért tartottam fontosnak elmondani, hogy az előterjesztés erről szól, az előterjesztés tartalma jelentős nemzetközi egyezményeket érint, melyeknek a magyar jogrendbe iktatása elősegíti a Magyar Posta ügyfeleinek ellátásbiztonságát és a hazai szolgáltatási színvonal javítását. Ezért ismételten kérem, hogy a tisztelt Ház előterjesztésünket támogassa. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-30   31-44   45-53      Ülésnap adatai