Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Sándor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: „Aktuális kérdésekről” címmel. Öné a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ma a kormánypárti képviselők meg fogják szavazni a kormányzati struktúrát, a minisztériumokat, melyből hiányzik az önálló egészségügyi, oktatási vagy épp környezetvédelmi minisztérium.

A múlt héten Balla képviselő azt mondta, hogy nem az a lényeg, hogy ezeknek a területeknek minisztériuma legyen, hanem az, hogy a kormány hogyan kezelte ezeket a területeket, és nagyon is jól vizsgázott, mondta Balla képviselő úr. Nos, akkor lássuk, mi a valóság! Szeged országgyűlési képviselőjeként elsősorban helyi példákon, megkereséseken kívánom bemutatni, hogy milyen komoly hiányosságok vannak ezeken a területeken.

Nézzük az egészségügyet! „A sürgősségi betegellátásban dolgozok, 12 órás váltott műszakok, fokozott felelősség, fokozott stressz. Mindenki kapott tavaly egy kis pluszjuttatást, 30-20-15 ezer forintról beszélünk, szomorú, hogy ezt a pici pluszt is hozzácsatolták a bruttóhoz, az összes járandóságból vontak adót, és szinte az egész plusz beígért jutalom visszavándorolt a központi kasszába. Zéró megbecsülés, hivatástudat, kényszerpálya maximális kihasználása. Én szeretem a munkám, tudom, hogy szükség van rám, azért vagyok ott, mert képes vagyok rá, de aljas dolog ezt kihasználni. Remélem, talán egyszer eljut a megfelelő emberekhez az egészségügyi dolgozók segélykiáltása”  mondta egy egészségügyi dolgozó.

És valóban, tarthatatlan a helyzet az egészségügyben, a kizsigerelt dolgozók szabadságra sem tudnak menni, olyan kevesen vannak. Tavaly ősszel 26 ezer szakdolgozó hiányzott a szakmából, most ez 10 százalékos. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik pillanatról a másikra 10 ezer jelentkező jelentkezne most ápolónak, akkor is ma a minimumfeltételek tudnának teljesülni Magyarországon.

És ha mindez még nem lenne elég, akkor több egészségügyi szervezet jelezte, hogy a hónap végén újabb távozási hullám várható, hiszen megszűnik a 2020 óta ugyan megszakításokkal, de folyamatosan életben lévő felmondási tilalom. Mindeközben egyre fokozódik a bérfeszültség az orvosok és az ápolók között. Tudjuk, hogy ebben sem teljesített kellőképpen a kormány. Az Ápolási Egyesület javasolta egyébként, hogy az ápolók bére végzettségtől függően ne lehessen kevesebb az orvosi bérek 50-70 százalékánál.

Nézzük, mi a helyzet az óvodákban! „Kezdő óvodapedagógusként, gyakornokként 207 ezer forintot kapok kézhez, ami azt jelenti, hogy ebből albérletre elmegy 90 ezer forint, de lehet, hogy annál több is, ehhez jön még a rezsi, az étkezés, ami összesen 150-170 ezer forint”  mondta az egyik szegedi óvodában dolgozó hölgy. Egy kezdő pedagógusnak tehát 30-40 ezer forintja marad ruházkodásra, gyógyszerre, egyéb használati cikkre; kultúrára, szórakozásra, rekreációra vajmi kevés vagy már nem is jut.

És valóban: 207 ezer forint, nagyjából ennyit keres ma egy kezdő óvodapedagógus Magyarországon. Ezért a pénzért kell felelős gyermeknevelői munkát végeznie, felkészíteni a gyermekeket az iskolára. A megalázóan alacsony fizetéseken a kormány pedig évek óta nem hajlandó javítani, így nem csoda, hogy a felvételi adatok szerint 14 éve nem jelentkeztek olyan kevesen óvodapedagógus szakra, mint idén. Összehasonlításképpen: öt évvel ezelőtt még kétszer ennyi jelentkező volt. Ebből nagyjából az is kikövetkeztethető, hogy az elmúlt öt évben felkínált fizetések és az alacsony bérek miatti alacsony életszínvonal egyre kevésbé tükrözi a szakmával kapcsolatos elvárást, az elvégzendő munka terhét és a felelősség mértékét. Azt gondolom, hogy ez is tarthatatlan.

Szegeden legalább 46 szakképzett óvodapedagógus hiányzik, idén ráadásul 22-en nyugdíjba mennek, azokat sem tudjuk pótolni. De gond van Budapesten, Miskolcon, de hogy kormánypárti településeket mondjak: igaz ez Debrecenben és Székesfehérváron is. Országszerte több száz állást hirdettek kormányzati oldalon, ennyi óvodapedagógusnak tudnának azonnal állást biztosítani.

De ugyanez a helyzet a tanároknál, ahol szintén óriási a létszámhiány. Ez is természetesen összefügg az anyagi, illetve erkölcsi megbecsülés hiányával, a megalázóan alacsony bérekkel, párhuzamosan az egyre nagyobb pedagógusterhekkel.

Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Mint ahogy a példákon is hallhatták, ahogy bemutattam, korántsem olyan jó a helyzet, ahogy azt Balla képviselő úr felvázolta a múlt héten. Mi az ellenzék padsoraiból azért szólalunk fel ezekben az ügyekben, és sürgetünk azonnali cselekvést, mert óriási baj van. És ezt az érintett dolgozók, a szakmai érdekvédelmi szervezetek szintén tapasztalják, és szintén segélykiáltást fogalmaznak már meg napok, hónapok, sőt évek óta. Mára eljutottunk oda, hogy lassan nem lesz, aki gyógyítsa vagy éppen ápolja a magyar embereket, illetve nevelje vagy éppen tanítsa gyermekeinket. Önök 12 éve kormányoznak folyamatosan, és újabb felhatalmazást kaptak. Ebben a felelősség és a feladat az önöké. Ne tessék újra visszafelé mutatni, kérem önöket.

Számos javaslatunk volt egyébként ezeken a területeken és van most is, hogyan javítható a helyzet, és bár tudom, hogy önök ezeket csípőből elutasították, és gondolom, el is fogják utasítani a jövőben, de a cselekvést tovább nem tudják elodázni. Ha el akarjuk kerülni ezeknek a rendszereknek az összeomlását, kérem, cselekedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Arra törekedett a kormány az elmúlt 12 esztendőben, hogy a közszolgálatban dolgozókat becsülje meg mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag. Ezt fogjuk tenni a következőkben is. Bízunk benne, hogy a magyar gazdaság lesz annyira erős, hogy ebből ezt meg tudjuk tenni. Mindig az volt az alapelvünk, szemben a baloldali kormányokkal, akik hitelből próbáltak olykor fizetést vagy nyugdíjat fizetni, hogy mindig a gazdaságot élénkítettük, és a gazdaság többletéből tudtunk mindenkinek többet adni, hogy mindenki előrelépjen.

Ön azt mondta, hogy azt vizionálja, hogy felmondási hullámok várhatók a közszférában. Tisztelt Képviselő Úr! Amikor önök kormányoztak, akkor nem felmondási hullám, hanem elbocsátási hullám volt a közszférában, ne felejtsük el, önök 15 ezer pedagógust tettek utcára, és 6 ezer egészségügyi dolgozót tettek utcára, mindeközben pedig annyira alulfinanszírozták az önkormányzatokat, hogy az egyéb szociális ellátó intézményeknél is hiány volt. 1300 milliárd forintos adósságot halmoztak fel az önkormányzatok, pontosan azért, mert nem adtak elegendő pénzt arra, hogy ezeknek az embereknek a fizetését az önkormányzatok oda tudják adni.

Úgyhogy ön felmondási hullámot vizionál, tisztelt képviselő úr, bízunk benne, hogy ez el fog maradni. Ugyanakkor az mégiscsak elbocsátási hullám, amiről önök döntöttek, nos, ezeket a javaslatokat mi nem fogadnánk meg. Az elmúlt 12 évben sem fogadtuk meg, és a következő években sem szeretnénk elfogadni, mert nem gondoljuk azt, hogy ezt az egészségügyben vagy az oktatásban érdemes lenne megtenni, sőt kifejezetten károsnak tartjuk.

(11.40)

Ön bérfeszültségről beszélt az egészségügyben, aminek van némi alapja, de nézzük, hogy hogy alakult ki a bérfeszültség! Úgy, hogy az ápolóknak 72 százalékkal emelkedett a fizetése az elmúlt négy esztendőben, az orvosoknak pedig három év alatt két és félszeresére emeljük a fizetését. Tehát valóban nőtt a különbség, de ez azért nőtt, mert az orvosoknak két és félszeresére nőtt a fizetése, az ápolóknak pedig 72 százalékkal.

Más helyzet ahhoz képest, amit önök idéztek elő, amikor emberektől elvettek fizetést, amikor csökkentették a fizetést, és azért volt feszültség az emberekben, mert az egyiktől ennyit vettek el, a másiktól annyit; és más a helyzet, amikor aki 72 százalékos emelést kap, az érzi úgy, hogy le van maradva a mellette dolgozó orvos fizetésemelkedéséhez képest, tisztelt képviselő úr. Arra fogunk törekedni, hogy az ápolóknak is fizetésemelést adjunk természetesen, hiszen itt azért van mi lemaradást behozni az előttünk levő húsz esztendőből, de azért mégiscsak másfajta bérfeszültség az, amikor az emelkedés üteme az, ami különbözik.

Tudja, hogy egy egészségügyi szakdolgozó az önök kormányzásának a végén, négy-hat éves jogviszonnyal, OKJ-s végzettséggel mennyit keresett? 160 ezer forintot. És most mennyit keres? 357 ezer forintot.

Tudja, hogy egy olyan, aki mondjuk, már húsz éve, tehát jó ideje dolgozik, felsőfokú végzettsége volt, egészségügyi szakdolgozó, ápoló, mennyit keresett az önök kormányzásának a végén? 220 ezer forintot. És mennyit keres most, 2020 januárjától? 690 ezer forintot. 220 ezer helyett 690 ezer forint, tisztelt képviselő úr, ha az átlagkeresetet nézem, tehát az alapilletményt és a mozgóbér-elemeket, pótlékokat.

Azért 220 ezer forintról 690 ezer forintra emelni  és itt már azért egy rutinos és felsőfokú végzettségű ápolóról beszélünk , ezek érezhető emelkedések. Az látható mellette, hogy az orvosok bére valóban jóval magasabb: 1-2 vagy akár 2 millió forint fölötti fizetést is kapnak, és a kettő között van különbség, csak azt hiszem, hogy ez egy olyan dolog, amiről valóban jobban lehet vitatkozni, mint arról, amit önök tettek, hogy az IMF receptje alapján mindenkitől csak elvettek Magyarországon válságkezelés kapcsán.

És annak ellenére, hogy épp hogy túl voltunk az elmúlt hónapokban a koronavírus-járványon, de már beköszöntött az energiaválság, és nem sokkal később itt volt a háború is  aminek az előszelét éreztük , azért mégiscsak 10 százalékos béremelés volt a pedagógusoknál; 10 százalékos béremelés volt az óvónőknél; volt egy 21 százalékos béremelés az ápolóknál; volt egy 38 százalékos béremelés az orvosoknál; volt egy 20 százalékos béremelés a bölcsődei dolgozóknál; volt egy 20 százalékos béremelés a szociális területen dolgozóknál; volt egy 20 százalékos béremelés a kulturális területen dolgozóknál; volt egy 10 százalékos béremelés a honvédségnél, rendőrségnél dolgozóknál; volt egy hathavi fegyverpénz. Volt egy teljes összegében kifizetett 13. havi nyugdíj, tisztelt képviselő úr; mindezt az egész világot sújtó járványhelyzet vége felé, amikor ez gazdaságilag mindenkit megviselt és a háború küszöbén, előszobájában.

Van feladatunk természetesen: folytatni azt a béremelést az orvosoknál, ápolóknál, a szociális dolgozóknál és természetesen a tanároknál is, amit megkezdtünk, de az önök receptje csak tömeges elbocsátásokhoz vezetett. A mi receptünk pedig, bízunk benne, hogy évről évre egyre növekvő megbecsüléshez és anyagi megbecsüléshez is vezet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai