Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balassa Péter képviselő úr a Jobbik frakciójából. Megadom a szót. Parancsoljon!

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Emlékezneke arra a régi reklámra, ami 1978-ban volt, hogy „Hív a vasút! Vár a MÁV!”? Ez 2023-ban sajnos úgy hangzik, hogy „Hív a vasút! Áll a MÁV!”. Sajnálatos ezt kimondani, főleg azok után, hogy Magyarország az első világháború előtt 21 ezer kilométer vasúthálózattal rendelkezett. Ha valaki emlékszik, akkor Baross Gábor volt az, aki a tarifarendszert bevezette, de a Ganz-MÁVAG-vonatok is az egész világon, akár Dél-Amerikában, Afrikában, Európában szolgáltak.

És akkor tavasszal jött a hír, bombaként robbant a hír, hogy a magyar kormány és a MÁV pályaállapot-romlással számol, amit a magyar utazók és a magyar adófizetők most már nap mint nap sajnos megszenvednek és látnak. Ha megnézik azokat a fővonalakat  mondjuk, Cegléd-Szeged, Pusztaszabolcs-Pécs vagy akár Nagykanizsa-Balatonszentgyörgy , de akár a mellékvágányok szakaszán is sebességkorlátozásra és a személyszállítás megszüntetésére került sor.

Itt lehet beszélni arról a szakmai hírportál által megjelentetett cikkről, amely a RegionalBahn szakmai portálnál jelent meg, amely a magyar vasúti kocsik állagával, átlagéletkorával és a vasúti sínek állapotával foglalkozik. De itt kell a szakemberhiányra is kitérni, és a szakemberhiány mellett még el kell mondani, és meg kell említeni azokat a mozdonyvezetőket, akik extrém túlóráztatása mellett is szolgáltatáskiesések lehetnek. Emellett a pályamunkásokból, jegyvizsgálókból, forgalmistákból, kocsirendezőkből és felsővezeték-szerelőkből is hiány van.

Azt gondolom, itt kell megállni egy pillanatra, ahogy Grétsy tanár úr is mondta, és meg kell köszönni minden egyes embernek, aki a vasútnál dolgozik 0-24 órában, hogy ilyen feltételek mellett és ilyen problémák mellett is becsülettel teszik a dolgukat. Nagyon remélem, hogy a magyar kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy a bérüket rendezi, és folyamatosan bérfelzárkóztatással fogja segíteni ezt a szakterületet.

Problémát jelent még, hogy szeptember végére nemcsak a mozdonyvezetők, de a váltókezelők és a jegyvizsgálók többsége is kimeríti az éves munkaidőkeretén túl az új rabszolgatörvény szerinti, valamint a MÁV kollektív szerződésében meghatározott maximum 300 órás túlórakeretet is. A fentiek következménye lehet, hogy a késések mellett járatkimaradások is előfordulhatnak, mint ahogy azt már említettem, és sajnálatos módon tapasztalják az utazók.

Nálunk, különösen Nyugat-Magyarországon is óriási felháborodást váltott ki az a hír, hogy levágja a magyar vonatokat a nyugat-európai hálózatról, azaz kettévágja Bécsben a Linz, Salzburg és München felé tovább menő Railjateket az osztrák vasúttársaság az ÖBB közleménye alapján. Mindezt azért, mert a MÁV-nak a Győr-Budapest-vonal felújítása miatt egyetlenként közlekedő óránkénti nemzetközi vonatokat sem sikerült pontosan 20-30 perc késésnél kevesebbel közlekedtetni, mely miatt az osztrákok már figyelmeztették a MÁV-ot, de sajnos hiába.

A konkrét információk és a hitelesség miatt néhány héttel ezelőtt több kérdéssel is fordultam Lázár Jánoshoz, mint a témában illetékes miniszterhez. A kérdéseimre kapott válaszokból a teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány fontos adatot. Kérem, ezt hallgassák meg! A villanymozdonyok átlagéletkora 43,9 év, a dízelmozdonyoké 50,36. Napjainkban közel kétezer betöltetlen állás van a MÁV-csoportnál. A belföldi vonatkésés és kimaradás miatti visszatérítések okán 2023 első felében 4 710 000 forint került kifizetésre, a belföldi átalány-kártérítés miatt pedig 3 005 731 forintot utalt el a MÁV. Vonatpótlásra 2023 első felében 168 115 603 forint került kifizetésre. Lássuk be, nem túl kecsegtetők ezek a számok, főleg úgy, hogy ki tudja, milyen mértékben kerültek kozmetikázásra ezek az adatok!

Miközben a kormány milliárdokat költött többek közt az EU-s támogatásból a vasútfejlesztésre, így jogos az emberek felháborodása a pályaállapotok, a szakemberhiány miatt bekövetkező egyre gyakoribb késések miatt. Elkeserítő és egyben dühítő továbbá az is, hogy miközben több mint 800, azaz 800 milliárd forintba kerül a Budapest-Belgrád-vasútvonal, amely közel ezer év alatt térül meg, és a magyar emberek többsége aligha fogja használni, addig az országot átszelő vonalak jó része lassan használhatatlan, miközben a cél az lenne, hogy a fenntarthatóság szempontjából is minél többen közlekedjenek vonattal. Ideje lenne tehát kommunikációs malőrök helyett érdemben cselekedni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Felszólalások:   67-68   69-70   71      Ülésnap adatai