Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és a később érkező Bakos Bernadett jegyzők lesznek segítségemre.

Köszönetet mondok mindenkinek, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7726. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Sztáray Péter András úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés, közismert nevén a CFE-szerződés, 1990 óta jelentősen hozzájárult az Európán belüli béke és biztonság megerősödéséhez.

A szerződés a hidegháborút lezáró egyik fő megállapodás volt. Ennek alapján a részes államok korlátozták és csökkentették a szerződés hatálya alá eső hagyományos fegyverzetüket. A szerződés alapján a részes államok folyamatosan információt cseréltek hagyományos fegyverzetükről és harci technikájukról, illetve ellenőrzéseket hajtottak végre egymás területén a mennyiségi korlátozások betartása érdekében.

(Bakos Bernadett elfoglalja a jegyzői széket.)

A szerződés végrehajtását Oroszország 2007 de-cemberében felfüggesztette. Erre adott reakcióként a NATO-tagállamok a szerződést részlegesen felfüggesztették. Erről Magyarországon a 2011. évi CLVII. törvény rendelkezik. Az orosz fél azóta nem tett eleget a szerződésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá nem fogadott és nem hajtott végre helyszíni ellenőrzéseket sem. Ezt követően 2023 júniusában az Orosz Föderáció felmondta a szerződést. A felmondás 2023. november 7-én vált hatályossá.

A NATO égisze alatt a CFE-szerződés megmentéséről folytatott multilaterális tárgyalások eredménytelenek maradtak, ezért a NATO-tagállamok között konszenzus alakult ki arról, hogy válaszlépésként teljes mértékben felfüggesztjük a szerződés alkalmazását. Ezen szándékról a NATO-tagállamok 2023. november 7-én közös közleményt adtak ki.

A felfüggesztési szándék bejelentését követően azonnal és ténylegesen felfüggesztette a szerződés alkalmazását az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Georgia, Hollandia, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Lengyelország, a 29 részes államból 12.

Felfüggeszti a szerződés alkalmazását 2024 májusáig Belgium, Dánia, Görögország, Izland, Kanada, Luxemburg, Németország, Norvégia, Portugália is, további 9 részes állam, így májusig összesen 21 részes állam függeszti fel annak alkalmazását, Magyarországot nem számolva.

Magyarország a CFE-szerződés felfüggesztésével NATO-tagállamként a NATO-tagállamok által 2023. november 7-én kiadott közleményben szereplő szándéknak tesz eleget.

Hazánk továbbra is érdekelt a CFE-rezsim megmentésében, átlátható és fair, hagyományos fegyverzet-ellenőrzési rendszer kialakításában, és elkötelezett marad az európai hagyományos fegyverek jól működő ellenőrzése mellett, ami hozzájárul a kontinens biztonságának növeléséhez. Mindenképpen szükség van a fegyverzet-ellenőrzés jogi kötőerővel bíró természetének megőrzésére a jövőben.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7726. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg és szíveskedjék azt elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Tilki Attila képviselő úrnak, a Fidesz-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két évvel ezelőtt Oroszország évtizedekkel fordította vissza a történelem kerekét. Az Ukrajna elleni totális támadás olyasmi, amiről előtte néhány héttel még azt gondoltuk, hogy Európában többé már nem történik meg. A második világháború óta a legnagyobb szárazföldi offenzíva indult, ami az elmúlt két évben százezrek életét követelte és milliókat űzött el otthonaikból. Ez az invázió korszaka tehát, az európai biztonsági architektúra szempontjából mindenképpen.

Európa és Oroszország viszonyát Merkel kancellár asszony által korábban az együttműködésre törekvés és ebből fakadóan Oroszország európai gazdasági integrációjának szándéka vezérelte.

Most, hogy Európa vezető nélkül maradt, az európai érdekek helyébe az amerikai érdek lépett, amely egyedül Oroszország katonai meggyengítését tartja szem előtt. A háborúra válaszul Nyugat-Európa, amennyire csak tudta, gazdaságilag elvágta magát Oroszországtól, lemondva ezzel az olcsó energiáról.

Ennek az eredménye Európa számára az amúgy is hanyatló versenyképesség további csökkenése és hatalmas infláció lett, miközben a háború lelassítását nem, csak annyit sikerült elérni, hogy Oroszország Kína üzemanyagtartályává vált. Ez a szerződés, amelyet most felfüggesztünk, a hidegháborút lezáró időszak terméke volt, és lényegét tekintve már közel 20 éve, 2007 óta nincs érvényben, vagyis tulajdonképpen egy történelmi dokumentum. Mindemellett az Oroszország általi, a tavaly november 7-ei felmondás egy újabb szimbóluma annak, hogy az együttműködés kora, legalábbis a korábbi formájában, véget ért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország biztonságának garanciája mindenekelőtt a Magyar Honvédség önereje, másodsorban pedig a NATO által nyújtott védelem. Ezért kiemelt fontosságú az évek óta zajló haderőfejlesztés, melynek köszönhetően sikerült magunk mögött hagyni azt a Juhász Ferenc, Szekeres Imre és Vadai Ágnes fémjelezte korszakot, ami alatt a magyar fegyveres erők tudatos leépítése, szétrombolása, elzüllesztése zajlott.

Fontos az is, hogy a NATO továbbra is védelmi szövetségesként lépjen fel, és ne hagyja belerángatni magát a háborúba. A magyar érdek az, hogy a háború minél előbb véget érjen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, hogy majd támogassák a vitában az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

(9.10)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Alapvetően az államtitkár úr expozéjával kapcsolatban meg a javaslattal kapcsolatban, eltekintve és úgy csinálva vagy úgy téve, mint aki nem hallotta Tilki Attila elképesztő összehordásait, a javaslattal össze nem függő, mindenféle politikai megmenését (sic!), tehát röviden annyit terveztem mondani a javaslattal kapcsolatban, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy az elhangzott, a CFE-szerződés a hidegháborút követő megállapodás a felek között, amelyben maximalizálják a hagyományos katonai eszközök és haderők létszámát. Ennek a szerződésnek a célja egyértelműen az európai biztonság megerősítése volt a hidegháborús időszak után, tehát ennek a létezése, a fenntartása, ahogy azt az államtitkár úr is elmondta, evidens magyar érdek. Ugyanakkor természetesen azt a lépést, amelyet Oroszország megtett, amelyről szintén szó volt, nem lehetett válaszlépés nélkül hagyni.

Éppen ezért  rövidre fogva  én és a KDNP az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sas Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés felfüggesztése a mai napirendi pontunk témája. Ez a szerződés, a CFE-szerződés, amely 1990-ben, a hidegháború lezárását követően Párizsban került aláírásra, egyfajta szimbolikus békekötésnek tekinthető a Varsói Szerződés akkor még meglévő tagállamai és a NATO tagállamai között.

A szerződés a hagyományos katonai eszközöknek a számát és a létszámát volt hivatott korlátozni, ez nem vonatkozott a nukleáris, illetőleg a vegyi és biológiai fegyverekre. Ez a szerződés az Atlanti-óceán partjaitól az Urál-hegységig terjedt ki, és azt gondolom, hogy sokáig egészen hasznosan képviselte az európai emberek érdekeit, megakadályozta azt, hogy egyfajta fegyverkezési versenyhelyzet kezdődjön el a hidegháború lezárását követő időszakban.

A szerződést Oroszország 2007-ben felfüggesztette, ennek elemeire nemteljesítést foganatosított, tekintettel arra  az ő indoklásuk szerint , hogy idejétmúltnak és egyes pontjait betarthatatlannak tartották; erre természetesen a NATO szövetségi rendszerbe tartozó országok is reagáltak. De végeredményben az Oroszország által bejelentett végső felmondás hatályba lépése 2023. november 7-ével megalapozta azt a döntést, amely nem hagyott más utat a szerződést aláíró egyéb felek számára sem, mint hogy az ebben a szerződésben foglaltakat ők maguk is felfüggesszék.

Magyarország érdeke az, hogy egy olyan önálló nemzeti haderővel tudjon rendelkezni, amely a törvényben megfogalmazott céloknak eleget tud tenni. Itt elsőként szeretném kiemelni, hogy a legfontosabb cél Magyarország területi épségének fenntartása és biztosítása, ez a nemzeti haderő legfontosabb célkitűzése. Ennek érdekében Magyarországon a fegyverzet modernizálása, illetőleg a katonák létszáma és kiképzése szükséges; ez úton Magyarország egyébként jól halad.

Nem kerülhetünk olyan versenyhátrányba, hogy  különösen  a katonai szövetségi rendszereken kívüli országok megelőzzenek minket ebben a kérdésben; Magyarország történetében már láttunk ilyen időszakot. A Jobbik ezért a javaslatot, az államtitkár úr által megfogalmazott javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután Oroszország 2023-ban felmondta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést, a NATO-tagállamok közös közleményben nyilvánították ki szándékukat e szerződés végrehajtásának felfüggesztésére. Most pedig a magyar kormányzat egy törvényt szeretne elfogadni, amelyben e szerződés felfüggesztéséről volna szó válaszul.

Az oroszok legalább nyíltan és egyértelműen felmondták az egyezményt, míg Magyarország Kormánya  egy kissé sumák módon  békepártinak mondja magát. Ahogy például nem merték bevállalni és bevallani azt sem, hogy harctéri életmentő tanfolyamot tartanak ukrán katonáknak, tehát nem harctéri orvosokat képeztek, hanem az ukrán hadsereg harcoló katonái kaptak egy plusz tanfolyami képzést. De ez csak egy a sok kiszivárgott  ezt például a szlovák védelmi minisztertől kellett megtudnunk -; szóval ez csak egy a sok kiszivárgott botrányból, amiből kiderült, hogy valójában igenis háborúpárti a magyar kormány is.

Azonban az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés felfüggesztésének Magyarország számára, sajnos, valójában nincsen komolyabb jelentősége, ugyanis olyan messze vagyunk a szerződés által megszabott, biztosított keretektől, mint Makó Jeruzsálemtől.

Nézzük meg, hogy például tüzérségi eszközből a szerződés szerint Magyarországnak 840 darabra volna lehetősége, ehhez képest 24 darab PzH 2000-esünk van, pár tucat, talán már nem is működő D-30-as mellett. A 840-hez képest képzeljük el a 24-et! Ha ilyen keretszerződést, ilyen korlátokat mondunk föl, akkor láthatjuk, hogy valójában fából vaskarika ez a felfüggesztés, nyilvánvalóan NATO-diktátumra.

De nézhetnénk a harci repülőket, itt a felfüggeszteni kívánt szerződés 180-ban határozza meg Magyarország lehetőségeit, ehhez képest van 14 Gripenünk, plusz majd esetleg lesz még négy, amit olyan nagy sikerpropagandával tálalt a kormány a svédekkel való megállapodás  vagy meghunyászkodásnak nevezhetnénk inkább  ügyében, pedig ezt a négy Gripent nem kapjuk, hanem vesszük. Ha ez valakinek érdeke és sikere, az leginkább Svédország; illetve hogy kinek az érdeke, azt láthatjuk, hogy megint csak Ukrajnáé, hiszen például a Gripenekkel jelenleg már a szlovák légtér védelmét is vállalta a magyar kormány, hogy közben Szlovákia a saját MiG-29-eseit Ukrajnának adhassa, és adta is. Éppen ezért a háború ilyenféle közvetett támogatásai vagy például az ukrán harckocsik magyar gázolajjal való MOL-on keresztüli ellátása helyett valóban békepártiságra volna szükség.

Ami a még felfüggeszteni kívánt kereteket illeti, harci helikopterből 108 lehetne csak. Ez kevés? Függesszük föl ezt a szerződést? Mondjuk ki, hogy nyolc Mi-24-esünk van például mindössze. Harckocsiból a 835 helyett legjobb indulattal is csak 136-ról beszélünk, ha elfogadjuk működőképesnek a 80 darab T-72-est is természetesen. Vagy páncélozott szállító harcjárműből 1700 darabot ír elő a keret. Ezt föl kell függeszteni, mert elfogadhatatlanul kevés? Legfeljebb 400 darab BTR-80, 80A típusú PSZH-nk van, és tervben még a megrendelt 218 Lynx, amelyekről viszont kiderült az elszólt vezérigazgatói nyilatkozat szerint, hogy ezeknek a jó része is  a Magyarországon gyártott harcjárművek jelentős része is  Ukrajnában köthet ki.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar honvédelmi miniszter által szégyenletes módon Zrínyi nevétől megfosztott honvédelmi és haderőfejlesztési programban sajnos az expedíciós, tehát a megszálló háború kiszolgálása a prioritás hazánk védelme helyett. Az elmúlt évek fejlesztési irányai és beszerzései nyomán a NER Magyarországán egy kis létszámú, modern fegyverrendszerekkel felszerelt haderő körvonalai rajzolódnak ki, amely továbbra sem lesz elegendő a területvédő honvédelmi feladatokra, és a rendelkezésre álló, kisszámú nehézfegyverzet miatt a gépesített manőverező hadviselésre sem alkalmas.

Az Orbán-kormányzatok honvédelmi politikájának eredménye egy NATO-csatlós haderő, amely gyakorlatilag a német Bundeswehr segédcsapataként képes teljesíteni felajánlásokat a szövetség keretein belül, illetve korlátozott részvételi lehetőséget biztosít az elmúlt évtizedekben elterjedt expedíciós megszálló háborúban.

Gondoljunk csak az afganisztáni csúfos bukással végződött megszállásra, amelynek költségeiről a mai napig sem láthattunk semmilyen beszámolót. Bár honvédelmi bizottsági tagként sikeresen átmentem a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, ennek ellenére én magam sem tudhatom, hogy mennyibe került Magyarországnak az afganisztáni megszállásban való részvételünk.

(9.20)

És ugyanez várható Csád esetében is, hiszen hiába nyújtottam be például módosító javaslatot, amikor megszavazták nagykoalíciós jelleggel a csádi karhatalmi feladatok ellátásában való részvételünket, leszavazták, hogy nyilvános legyen. Akárcsak a költség, tehát nemcsak a múltra, hanem a jövőre nézve sem tudhatjuk, hogy mibe fog kerülni ez a magyar adófizetőknek.

Hazánk anyagi és emberi erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy önállóan a hagyományos manőverező harcászatban folyamatos frontvonalak kialakításában gondolkozzunk. Ukrajnában a manőverező harcok idején annyi páncélozott eszköz pusztul el négy-öt nap alatt, mint az egykori Zrínyi-program során megrendelt, de teljesen még meg sem érkezett nehézdandár teljes fegyverzete. Az orosz-ukrán háború egyértelműen megmutatta, hogy közel azonos technológiai szint esetén a csatamezőn nem az számít, hogy ki rendelkezik valamilyen modernebb fegyverrel, az a fontos, hogy melyik fél rendelkezik elegendő drónnal, önjáró löveggel, harckocsival és persze gyalogsággal, illetve az, hogy ki tudja ezeket gyorsabban pótolni. Nem elegendő a kis mennyiségű csúcsminőségű haditechnika, hanem szükség van a mennyiségre is (sic!), ami egy közepes, még megfizethető technikai szint mellett lehetséges. Ugyanez igaz az élőerőre is. Nem megoldás egy olyan haderő, amely a konfliktus során néhány hét alatt elvérzik. A támadás és védelem több évezredes párviadalában az elmúlt évtizedek tapasztalata az volt, hogy a háborúk rövidek és manőverező hadviselés uralta, amely során a támadás az erősebb harcforma. Az ukrajnai hadszíntéren a védelem előnye szembetűnő, nem kizárt, hogy visszatér az elhúzódó, hosszú háborúk kora, amelyeket a tömeghadseregek dominálnak.

Egy véges anyagi erőforrásokkal rendelkező, önálló honvédelemre készülő ország  mint amilyen Magyarország is kellene hogy legyen  hadereje nem képzelhető el az állampolgárokat a haza védelme érdekében mozgósító sorállományú hadsereg nélkül. Ezt felismerve a kelet-ukrajnai konfliktus 2014-es kezdete óta több európai ország, Ukrajna, Litvánia, Svédország és Lettország állította vissza a sorállományú hadsereget. Ezen országok mellett a hazánkkal szomszédos Szerbia is tervezi a sorkatonaság ismételt bevezetését, de szóba került már Csehországban, Németországban és Hollandiában is. Az Orbán-kormány közel másfél évtizedes kormányzása során képtelennek bizonyult feltölteni a saját maga által meghatározott meglehetősen szerény keretet; 30 ezer reguláris és 20 ezer tartalékos honvédról volna ugyebár pusztán szó.

A 2022 februárjában megkezdődött nyílt orosz-ukrán konfliktus egyik fontos tapasztalata, hogy az élőerő sajnos nem nélkülözhető. Az inváziót kezdeményező Oroszország a háború első félévében főként hadseregének professzionális részét vetette be, ami elégtelennek bizonyult a sorozatos mozgósítási hullámokkal felduzzasztott ukrán haderővel szemben. A krónikus élőerőhiánytól szenvedő orosz haderő a technológiai és tűzerőben mutatkozó fölénye ellenére nem bizonyult képesnek szétzúzni a nyugati fegyverszállítások és felderítési adatok révén megerősödő, makacsul ellenálló ukrán haderőt. A támadó gyalogság hiánya orosz kudarcokhoz és szükségtelen veszteségek elszenvedéséhez vezetett. Az ukrán hadvezetés tűzerőben megmutatkozó hátrányát az élőerő tömeges harcba vetésével kompenzálta. Ezzel és a nyugati precíziós tüzérség bevetése révén sikerült megállítani az orosz előretörést, és ellentámadások sorozatát indítva visszafoglalni egyes területeket az oroszoktól. A gyorstalpalón sebtében kiképzett ukrán csapatok harcbevetésén alapuló taktika kolosszális ukrán veszteségeket eredményezett, véges és véres veszteségeik négy-ötszörösen meghaladták az oroszokét.

Amennyiben valóban honvédelemre alkalmas haderőt akarunk felállítani, nem elegendő néhány dandár pár tízezer reguláris és tartalékos katonával. Az állandó létszámhiány és a megfelelő méretű tartalékállomány megteremtése érdekében kulcsfontosságú a sorkatonaság visszaállítása. A katonaságot még békeidőben kell megfelelően kiképezni és felkészíteni, hogy egy háború esetén ne ágyútöltelékként pazaroljuk el a drága magyar vért. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra lenne lehetőség, de mivel senki nem jelentkezett, megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a napirend keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megadom a szót államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Nem kívántam reagálni, mert azt gondolom, hogy az egy elég konszenzusos kérdés, hogy föl kell függesztenünk a CFE-szerződést, de mivel Novák képviselő úr részéről elhangzott néhány elég sarkos és úgy gondolom, megalapozatlan kijelentés, ezért szükségesnek tartom, hogy egy részükre reagáljak. Nem mindegyikre, mert a nagy részük nem tartozik a tárgyhoz.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy a kormányt háborúpártisággal vádolni teljesen megalapozatlan, és azt gondolom, hogy inkább nevetséges kijelentés. Ennél békepártibb kormány a NATO-n és az Európai Unión belül nincs! A legnagyobb humanitárius támogatást nyújtjuk Ukrajnának, mert rászoruló helyzetben van, ugyanakkor nem nyújtunk halálos katonai támogatást, nem szállítunk semmilyen halálos katonai eszközt és nem engedünk át a magyar-ukrán határon semmilyen katonai eszközt. Ilyen értelemben azzal vádolni minket, hogy mi, akik egyébként a béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk minden nap, háborúpártiak lennénk, azt gondolom, hogy ez nem tekinthető egy komoly kijelentésnek.

A másik: azzal példálózni, hogy a magyar haderőben azok a meghatározott küszöbértékek sokkal alacsonyabban vannak, mint amiket a szerződés meghatároz, azt gondolom, hogy történelmietlen. Amikor létrejött a szerződés 1990-ben és az utána következő egy évtizedben, sok fegyvernemben kellett Magyarországnak is aktívan fellépnie a leszerelés érdekében, nem beszélve a többi országról. Ez egy konkrét ellenőrzési mechanizmus keretében zajlott le, harckocsikat és egyéb eszközöket kellett megsemmisíteni. Mára eljutottunk egy olyan szintre, hogy egy teljesen más haderőszervezési elmélet és gyakorlat van érvényben, és azt kell mondjam, hogy azzal vádolni minket, hogy felesleges felfüggeszteni a szerződést azért, mert a küszöbértékek alatt vagyunk, megint csak nem vehető komolyan.

Hozzáteszem, hogy a rendszerváltás óta senki nem vette a bátorságot ahhoz, hogy egy ekkora honvédelmi modernizációs programba kezdjen bele, mint amit a magyar kormány évek óta folytat. Soha ilyen modern haditechnika ilyen mennyiségben, ilyen racionális és átgondolt struktúrában nem foglalta el a helyét a Magyar Honvédségben. Ezzel Magyarország azon NATO-tagállamok közé került, amelyek nemzeti szinten teljesítik a walesi NATO-csúcs során meghatározott 2 százalékos küszöböt, vagyis azt, hogy a GDP legalább 2 százalékát fordítja honvédelmi célokra. Egyébként nem minden NATO-tagország teljesíti ezt az elvárt szintet, még 2024-ben sem, holott idén lenne az a határidő, amire az összes NATO-tagországnak el kellett volna jutnia ide.

Ezen belül van még egy fontos szám: 2019 óta már teljesítjük a 20 százalékos fejlesztési arányt a védelmi költségvetésen belül, ami legalább annyira fontos indikációja annak, hogy milyen komoly és mélyreható modernizáció zajlik a Magyar Honvédségben.

Ezeket mind figyelembe véve azt gondolom, hogy inkább meg kellene nézni azokat a számokat és azokat a tartalmakat, amelyekkel a honvédség az elmúlt években bővült, illetve az elkövetkező években bővülni fog, és akkor az összehasonlításban láthatjuk világosan és objektíven, hogy soha ilyen modernizációra nem került sor.

Ezzel szeretném zárni a hozzászólásomat vagy a reakciómat, és köszönöm azoknak, akik támogatják a felfüggesztésről szóló döntést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-14   15-32      Ülésnap adatai