Felszólalás adatai

Felszólalások:   127-144   145-166   167-178      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken, 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt következő napirendi pontunkra térnénk rá, bejelentem, hogy az S/3848. számú javaslat határozathozatala során, a Népjóléti Bizottság alelnökének megválasztásakor a leadott szavazatok száma tévesen került kihirdetésre. A leadott szavazatok száma helyesen: 174 igen szavazat, nulla nem szavazat és 1 tartózkodás. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy ez a szavazás eredményét nem változtatja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3777. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Választási Iroda az idei év elején kidolgozta és elküldte az Igazságügyi Minisztérium részére az e-ügyintézés eszköztárának megújítására és kiterjesztésére szolgáló törvénymódosító javaslatait. Fontos kiemelni, hogy a Választási Iroda a javaslatcsomagot a parlamenti pártok részére is megküldte, így ők is megtehették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket az iroda felé.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja összefoglalóan a választási eljárás modernizálása, illetve az ügyintézés megkönnyítése az ügyfelek és a választási szervek számára egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a választójog gyakorlásának elősegítése és a jogorvoslati jog hatékony gyakorlása érdekében jelenleg is lehetővé teszi az elektronikus eszközök igénybevételével történő ügyintézést.

Az elektronikus ügyintézési lehetőségek körének kialakításakor korábban a jogalkotónak egyrészt figyelemmel kellett lennie arra, hogy a választópolgárok és egyéb szereplők lehető legszélesebb köre tudjon élni az egyszerűbb ügyintézést lehetővé tevő megoldásokkal, ugyanakkor a biztonsági követelmények szem előtt tartásával az esetleges visszaélések kizárhatók legyenek. E megfontolások alapján a névjegyzéki kérelmek elektronikus benyújtására a hatályos szabályok szerint jelenleg kétféle ügyintézési mód is a választópolgárok rendelkezésére áll. A kérelmek egyrészt benyújthatók biztonságos, ügyfélkapus azonosítási mód igénybevételével, másrészt az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy néhány személyes adat megadásával valószínűsítsék, hogy a saját nevükben adják be a kérelmet. Ezek mellett lehetséges levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján is benyújtani a kérelmet.

Az Országgyűlés az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében 2015-ben elfogadta az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt, melynek célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése, a technikai fejlesztések jogalapjának biztosítása és az ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása.

Jelen törvényjavaslat célja a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmek tekintetében az azonosítás nélküli ügyintézési módok lehető legszűkebb körre korlátozása, az ügyfél-azonosítás kiterjesztése a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra, az automatikus döntéshozatal bevezetése, továbbá az ügyintézési megoldások és folyamatok optimalizálása.

(16.50)

Ennek keretében a törvényjavaslat általános jelleggel megállapítja, hogy a választópolgárok milyen módon nyújthatják be a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmüket, valamint, hogy milyen módon kézbesítik számukra a választási iroda döntését. Így a kérelmek elsősorban elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően nyújthatók be, emellett megmarad a személyesen vagy meghatalmazott útján történő ügyintézés lehetősége is. Az azonosítás nélküli benyújtási módok  tehát a levélben, illetve elektronikus úton, azonosítás nélküli benyújtás  szűk körre, a mozgóurna igénylésére és a névjegyzékbe vételre korlátozódnak, a telefaxon történő ügyintézés lehetősége pedig megszűnik.

Fontos változás, hogy a választási iroda döntését elsősorban tárhelyre küldéssel kell közölni, emellett azonban a választópolgár meghatározhat más kézbesítési módot is, így például személyes átvételt vagy e-mail útján történő kézbesítést. A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi azon névjegyzéki ügyekben, amelyek mérlegelést nem igényelnek és a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthetők, az automatikus döntéshozatalt; ez a választási irodák munkaterhének jelentős részét váltja ki. Emellett a törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel az önkormányzati és a nemzetiségi választások kapcsán nyolc napban határozza meg a választás eredménye elleni bírósági felülvizsgálatok elbírálására irányadó határidőt.

Tisztelt Képviselők! Az eddigieket összegezve: a fenti intézkedésekkel sokkal egyszerűbbé, gyorsabbá válik a választópolgárok joggyakorlása, és a választási irodák adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkennek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő módosító javaslat biztosítja a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választások zökkenőmentes lebonyolítását, valamint elősegíti a választójog és a jogorvoslathoz fűződő jog hatékony gyakorlását. A két választás összehangolása érdekében szükséges módosítások megteremtik a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tekintetében az e-ügyintézési törvény és a választási eljárásról szóló törvény összhangját, valamint egyszerűbbé teszi a választópolgárok joggyakorlását és a választási irodák adminisztratív terhét is csökkenti.

Mindig üdvözlendő egy olyan javaslat, amely reagál az elmúlt évek technológiai fejlődésére, és a digitalizáció térnyerésével párhuzamosan fejleszti a hazai közigazgatási eljárásokat. A XXI. századi közigazgatás működése körében hazánkban is erősödik az elektronikus ügyintézés iránti igény. A magyar lakosság számára elengedhetetlen, hogy biztosítva legyen a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások, valamint az e-ügyintézés széles körű elérhetősége. Jelen törvényjavaslat ezt hivatott szolgálni.

Tisztelt Ház! Az e-ügyintézés fejlesztése és a választások zavartalan lebonyolítása fontos állampolgári érdek, így az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Többször előfordult már, hogy olyan javaslat került ide elénk, a Ház elé, amely arról szólt, hogy az életünk egy részét digitálisan, elektronikus ügyintézés körében oldjuk meg, magyarán, hogy létező hivatali eljárásokat, különböző ügyes-bajos dolgainkat, amelyeket addig személyesen eljárva kellett intéznie az állampolgároknak, ezeket hogyan lehetne online világba áttenni.

Minden egyes ilyen vitában, amelyben én a DK-t képviseltem, elmondtam, hogy maga az ötlet, maga a javaslat, amely arról szól, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni az állampolgárok számára egy eljárást, és az egyszerűsítés és az egyszerű hozzáférhetőség sok esetben a digitalizációval kéz a kézben jár, számunkra üdvözlendő, számunkra jó. A DK programjában is van egy külön fejezet arról, hogy hogyan és mit lehetne az állampolgárok életéből és a hivatali ügyintézésből digitálisan megoldani, és vannak erre nagyon jó külföldi példák, amelyeket át lehetne ültetni a magyar valóságba.

Tehát önmagában az, hogy akár a választási eljárásnak bizonyos elemeit elektronizáljuk, és mostantól megnyitjuk, hogy vagy kiegészítőként itt is lehet, online is lehet intézni, vagy kizárólagossá tesszük bizonyos esetekben, ez nem rossz dolog, ez önmagában nem problémás dolog. Azonban a helyzet az, hogy bármikor, amikor az elmúlt 13 évben a választási eljáráshoz nyúlt a Fidesz, és itt volt előttünk egy olyan javaslat, amely a választási eljárásról szólt, akármennyire szép szavak és szép mondatok voltak beillesztve abba az indoklásba, hogy miért van erre szükség, összeszorult a gyomrunk, mert tudtuk, hogy emögött nem lehet más, mint a Fidesz hatalmi megfontolása, ugyanis önök így működnek. Legkevésbé sem érdekli önöket az a mézes-mázas része az indoklásuknak, hogy hogyan lesz jobb az állampolgároknak meg a szavazóknak, az érdekli, hogyan tudnak egészen biztosan hatalomban maradni.

Most is egy olyan javaslatcsomag van itt előttünk, amelybe bele lehet olvasni azokat a szándékokat, amikről az államtitkár úr beszélt, de tudjuk, hogy ez a látszat, tudjuk, hogy ez csak a púder, hogy úgy mondjam, a homlokzat az épületen. Valójában itt is tetten érhetők azok a szándékok, hogy a Fidesz mindenáron próbálja a szabályokat úgy módosítani, hogy az neki jó legyen, a legközelebbi választáson, a választásokon biztosítsa még jobban az ő győzelmét; most is ez van. Nem is várható ez máshogy egy önkényuralomban, mint amilyen Magyarország, de nem vagyunk ezen meglepve, csak fontos a történet megértéséhez és a DK véleményéhez, hogy bizony ám, ez a keret, amelyben létezünk.

Mondok erre példákat, mert látom, államtitkár úr kételkedik ebben, mindjárt mondok példákat. Most fogják rendezni, ha jól értem, az az egyik célja, a szabályozásban benne van, hogy mi a helyzet akkor, ha jövő tavasszal, a május-júniusban megtartandó és az EP-választással közös napra megszervezendő önkormányzati választáson valaki győz, valaki mandátumot szerez, de ugye, ismerjük a helyzetet, hogy majd csak októberben veszi át a mandátumát, mi történik az alatt a fél év alatt, és mi van akkor, ha elveszíti a mandátumát, vagy bármi egyéb történik. Az egész helyzetről nem kellene rendelkezni, az egész szituációról nem kellene szabályozást tárgyalni meg elfogadni, ha önök pusztán hatalomtechnikai logika alapján nem tették volna azt, hogy előrehozták az önkormányzati választás időpontját, és egybefüggően összeolvasztották az EP-választás időpontjával.

Tehát hatalomtechnikai okokból léptek egyet, és most ebben a törvényjavaslatban például szabályozni kell az ebből fakadóan előálló helyzeteket. Értjük mi, hogy szabályozni kell, és értem én, hogy az indoklásban ezt le is írják, csak a maguk hatalmi törekvése az, ami indokolja azt, hogy itt most szabályozni kell ilyen helyzeteket. Na de ebből ne következzen már az, hogy akkor ezt egy jó és üdvözlendő javaslatként adják el, hiszen ez az önök hatalmi céljait szolgálja! Azért hozták előre az önkormányzati választást, mert önöknek így áll politikai érdekükben. Tehát ezt lássuk már, és amikor ezt tárgyaljuk, akkor ezt mondjuk már ki!

Kettő: létrehoznak egy kézbesítési megbízott nevű intézményt  eddig ilyen nem volt választási ügyekben , tehát lesz valaki, aki mások helyett eljárhat bizonyos esetekben, bizonyos meghatalmazás alapján. Egyáltalán nem világos az a javaslatból, hogy mi a csuda értelme van ennek, miért van erre szükség. Eddig lement ebben az országban csak 1990 óta tucatnyi választás e nélkül a kézbesítési megbízott nélkül, sok-sok millió ember képes volt leszavazni és az ügyeit intézni, most bevezetik ezt az intézményt, úgy, hogy a részletszabályok elnagyoltak, és semmilyen módon nem mennek bele a részletekbe.

(17.00)

Magyarán például nem derül az ki, hogy ugyanaz a személy hány személynek a kézbesítési megbízottja lehet. Lehet, hogy én száz embernek a választási eljárási ügyeit is intézem, ha úgy tartja kedvem, és úgy beszélek rá erre embereket? Tehát nem világos, hogy miért vezetünk be egy új intézményt, miért van erre szükség, és mivel a részletszabályokról sem rendelkezik ez a javaslat, ezért aztán élhetünk a gyanúperrel, hogy itt valamilyen visszaélésgyanús helyzetet állít elő a Fidesz. Nem tudjuk, hogy mire fogják ezt használni, mikor fogják használni, és hogyan fogjuk, hogyan lehet ezt majd ellenőrizni bármilyen módon, de érződik az a javaslaton, hogy itt valami dolog történik, valamilyen ilyen típusú javaslatot hoztak ide elénk.

Ha jól értjük a javaslatot  noha elektronizálásról, digitalizációról beszélünk és elektronikus ügyintézésről, ami elvben azt jelentené minden logika szerint, hogy csökkennek az eljárásra fordított idők, hamarabb megoldódnak problémák, rövidülnek az eljárások; ehhez képest  a javaslatban tulajdonképpen arról van szó, ha jól értjük, hogy a választási bizottságok és a Kúria is, de bizonyos esetekben, amikor Alkotmánybírósághoz lehet majd fordulni, az Alkotmánybíróság is hosszabb határidő alatt hozhat döntéseket. Tehát kitolja a javaslat ezeket a határidőket. Tényleg, azt nem érzik, hogy ez mennyire ellentmondásos dolog, hogy egy elektronikus ügyintézésről szóló javaslatban vagy egy erre való hivatkozás esetén beletesznek olyan szabályokat, ami egyébként pont hogy hosszabbítja az eljárást, pont hogy hosszabb idő alatt végződik el ugyanaz a folyamat, ami eddig megtörtént? Ez rendben van, ez segíti az állampolgároknak az érdekeit, és ez jó nekik? Nem hinném.

Az elektronikus ügyintézés és az, hogy elektronizálunk folyamatokat, ez, mint mondtam, általában véve üdvözlendő, de választási eljárás kapcsán nagyon fontos, hogy hogyan lehet ezeket a folyamatokat ellenőrizni. Ellenőrizni, úgy értem, hogy az indulók, a jelöltek, a pártok hogyan tudják ezt ellenőrizni. Ezzel most is deficitben van a magyar demokráciának nevezett önkényuralom, de ebben a javaslatban aztán végképp nem tesznek még csak kísérletet sem arra, hogy hogyan képzelik el, hogy az ilyen típusú ügyintézéseknek milyen ellenőrzése lehetséges a pártok által. Semmilyen javaslat erre nincsen ebben a törvénycsomagban.

(Folytatás 63/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. május 3. szerda 63/2. szám

Országgyűlési Napló

De azon túl, hogy sorolhatnánk ezeket a szakmai problémákat, amelyekben világosan kiderül az, hogy ennek a javaslatcsomagnak semmi más hatása nincsen, mint hogy önöknek jobb és kedvezőbb legyen a pálya a jövő évi választásokon, meg aztán az azt követő választásokon is, valójában a választási rendszerrel, választási eljárásokkal nem ezek a problémák. Nem ebben a javaslatban szereplő ügyek azok, amelyeket meg kellene oldani, aminek neki kellene állni és újraszabályozni, máshogy szabályozni. Mondjak példát, mire gondolok?

Hát, például a többes ajánlások rendszere, ami az országgyűlési választásokon lehetséges, és kimondhatatlan esetben kritizáltuk már a rendszerét, merthogy ez a melegágya a kamupártoknak és a kamujelölteknek, ennek a rendszerét esze ágában nincs a Fidesznek módosítani, és soha, semmilyen javaslattal nem jönnek azzal kapcsolatban, hogy hogyan és milyen módon lehetne hatékonyan ez ellen fellépni. Most sem látunk ebben ilyeneket, de még szó sincs arról, hogy esetleg ezzel foglalkozna a kormány.

Soha nem szerepel napirenden, pedig kellene, hogy a határon túli levélszavazatok kapcsán milyen visszaélésgyanús esetek fordulnak elő. Ennek rengeteg-rengeteg irodalma van már; civil szervezetek, szakértők, választási hozzáértők sorozata, amellett, hogy a pártok és főleg az ellenzéki pártok ezt jelezték, hogy milyen hátrányai, milyen visszaélésre alkalmas lehetőségei vannak ennek; nyilván azért nem teszi azt a Fidesz, hogy behozza ide módosítani, merthogy ez a Fidesznek jó, és maga a Fidesz érdekeit szolgálja.

Mondanék erre példát: tudjuk, hogy a Fidesz által pénzelt határon túli szervezetek járják a szavazás esetén a határon túli területeket, és arra buzdítják az ott elért magyar állampolgárokat, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárokat, hogy szavazzanak a Fideszre, és akár segítenek is kitölteni ezeket a bizonyos levélszavazatokat. Ez rendben van? Hogy azok, akik egyébként a lebonyolításra pénzt kapnak, azok amellett még az egyik induló mellett agitálnak? Természetesen nincs rendben, egy demokráciában ilyen nem fordulhatna elő, az önök által felépített önkényuralomban viszont igen.

Nem nyitom most ki azt a nagy kérdést, de önök tudják a DK álláspontját, hogy egyáltalán a határon túli szavazatok kapcsán mi mit gondolunk, és hogy szavazati joggal kik rendelkezzenek és kik nem. Csak rögzíteném itt a jegyzőkönyv szempontjából, hogy fontosnak tartjuk azt, hogy az szavazzon, aki itt is él, és aki viseli is a következményét a szavazatának.

Fontos az, és azért kell erről itt beszélni, vagy azt gondolják, hogy ezt unos-untalan mi megemlítjük; de megint csak azért kell itt megemlíteni, mert a javaslatban, az önök által most benyújtott javaslatcsomagban is van erre való kikacsintás, hiszen az azonosítás nélkül benyújtható kérelem szabályozva van ebben a csomagban, hogy kik és hogyan és mint adhatnak be ilyen kérelmet  hogy, hogy nem, pont a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek lehetővé teszi ez a csomag továbbra is. Tehát fenntartja a Fidesz azt a rendszert, amit kiépített, és 13 év alatt a tökélyre fejlesztett a maga érdekében, hogy a választási rendszer és eljárások számukra lejtsenek, jó pálya legyen a Fidesz számára.

Ebből az egész javaslatcsomagból nem lehet más konklúziót levonni, mint hogy a Fidesz nem más, mint ami az elmúlt 13 évben, a Fidesz hatalomtechnikai szempontból próbálja a rendszert továbbcsiszolni úgy, hogy bebiztosítsa magának először a jövő évi, majd esetleg a 2026-os választáson a minél jobb eredményt. Nem azért, mert több szavazó szavazna rájuk, hanem azért, hogy mindenféle eljárási szabályokkal elérjék, hogy nekik lejtsen a pálya.

Egy ilyen javaslatcsomagot semmilyen módon nem tud támogatni a DK; eddig sem támogattunk, ezután sem fogunk támogatni, most sem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónokának, az Igazságügyi Bizottság elnökének. Parancsoljon, elnök úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/3777. számú, az igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat KDNP-s vezérszónokaként arra kívánok fókuszálni, figyelemmel a már elhangzott expozéra is, majd reagálva Sebián-Petrovszki László DK-s képviselő úr felszólalására, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény miképpen segíti elő a választási jog gyakorlását, továbbá a jogorvoslati eljárás során az elektronikus eszközök igénybevételével történő ügyintézést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! De facto tényként elöljáróban rögzítenünk kell, hogy a választási eljárásról szóló törvényben biztosítottak az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Ennek kialakításakor a jogalkotónak figyelemmel kellett lennie egyrészt az infokommunikációs eszközök elterjedtségének a mértékére, másrészt viszont arra is, hogy az esetleges visszaélések kizárhatók legyenek, vagy legalábbis a legalacsonyabb mértékre korlátozhatók. E megfontolások alapján a névjegyzéki kérelmek elektronikus benyújtására kétféle ügyintézési mód áll most napjainkban rendelkezésére a választópolgároknak. Az egyik: névjegyzéki kérelmek egyrészt benyújthatók biztonságos ügyfélkapus azonosítási mód igénybevételével, másrészt pedig az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy néhány személyes adatuk megadásával valószínűsítsék, hogy saját nevükben adják be a névjegyzéki kérelmet. Mindezek mellett lehetséges levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani a kérelmet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A tisztelt Ház az eljárások gyorsítása és az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az állam és polgárai közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása okán 2015. évben elfogadta az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt.

(17.10)

E törvény célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése volt a vonatkozó feltételek megteremtésével. Az e-ügyintézési törvény hatálya kiterjed a választási irodákra is, de a választási bizottságokra már nem. Jelen törvényjavaslat célja pedig az, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tekintetében az e-ügyintézési törvény és a Ve. összhangját még teljesebben teremtsük meg. Ennek keretében kerül sor az ügyfél-azonosítás kiterjesztésére a Központi Azonosítási Ügynök által, valamennyi azonosítási módra az automatikus döntéshozatal bevezetésével. A fenti intézkedésekkel egyszerűbbé és gyorsabbá válik a választópolgárok joggyakorlása, továbbá a választási irodák adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkenni fognak.

A törvényjavaslat továbbá az önkormányzati és nemzetiségi választások kapcsán nyolc napban határozná meg a választás eredménye elleni bírósági felülvizsgálatok elbírálására irányadó határidőt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akkor most röviden reagálnék a Sebián-Petrovszki képviselőtársunk által elmondottakra. Képviselő úr többnyire nem a törvényjavaslatról beszélt, de amikor azt tette, akkor kritizálta azt, hogy álláspontja szerint az, hogy elektronikusan lehetne benyújtani egy kérelmet, már maga az önkény, már maga az önkényuralom. Azt tudom mondani, hogy mi ismerjük ezt, ismerjük az önök álláspontját, tudjuk, hogy ha nem önök nyernek, akkor itt minden önkényuralom, akkor itt nincs demokrácia, itt nincs jogállamiság. De, képviselő úr, önök tévedésben vannak, mert éppen akkor nem volt demokrácia és jogállamiság, amikor önök voltak kormányon (Sebián-Petrovszki László nevet.), és amikor a Fidesz-KDNP van, akkor pedig jogállamiság, rend és demokrácia van Magyarországon.

Szóval, én kérem, hogy gondolják át az álláspontjukat és támogassák a törvényjavaslatot, a KDNP képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/3777. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan a Jobbik-Konzervatívok képviselőjeként az alábbi dolgokra kívánom felhívni a tisztelt Ház figyelmét.

A javaslatot a Nemzeti Választási Iroda terjesztette be még az Igazságügyi Minisztériumnak annak idején, ezt megelőzően ezt megküldték az összes parlamenti frakció vezetőjének véleményezésre. Ez mindenképpen üdvözlendő és szakmaiságra való törekvést támaszt alá, nem úgy, mint az esetek többségében a kormány által előterjesztett javaslatok, amelyek sok esetben mellőznek mindenféle társadalmi egyeztetést, de jó esetben még az ellenzéki frakciók véleményét sem hallgatják meg.

A módosítás célja és egyben legfőbb célja az e-ügyintézés eszköztárának megújítása és kiterjesztése, továbbá célja a választási eljárás modernizálása és az ügyintézés megkönnyítése az ügyfelek és a választási szervek számára. Az elektronikus ügyfél-azonosítás kiterjesztése és az automatikus döntéshozatali eljárás bevezetése is szerepel a javaslatban. A módosítások révén létrejöhet az összhang a választási eljárásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézésről szóló törvény között. A javaslat ezen része előremutató és támogatható.

A javaslat, bár tisztázza, hogy ha a képviselő, a polgármester vagy a főpolgármester megbízatása 2024. október 1-jét megelőzően megszűnik, időközi választás nem tűzhető ki, de még mindig kérdéses, hogy a 2024-es választás és az október közötti időszakban fennálló átmeneti időszakra milyen szabályok lesznek érvényesek, ezeket célszerű lenne így tisztázni. Így arra kérjük államtitkár urat, illetve a kormánypárti képviselőket, hogy ezt a vitában tisztázzák is. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő felszólalása következik.

Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselő úrnak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon, képviselő úr!

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Gesetzesentwurf mit Nr. T/3777 „Über die Änderung der Wahlverfahrensregeln im Zusammenhang mit der elektronischen Verwaltung” erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/3777. számon benyújtott, a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2023. május 2-ai ülésén tárgyalta a jelen törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a következők fogalmazódtak meg a bizottság véleményeként.

Ez a javaslat korábban a Nemzeti Választási Iroda honlapján is elérhető volt. A javaslatról szóló cikk szerint a Nemzeti Választási Iroda 2023. március 8-án átadta az Igazságügyi Minisztérium részére a választási eljárásról szóló törvényt és az egyéb jogszabályokat érintő jogalkotási javaslatait. Ugyanitt megemlíti, hogy az NVI a javaslatcsomagot a parlamenti pártok részére is megküldte, így ők is megtehették ezzel kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket az iroda felé. Mi  gondolok itt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságára  erről nem kaptunk értesítést vagy megkeresést, részünkre nem küldték meg.

Sajnos, nem ez az első eset az utóbbi néhány évből, hogy a választási törvényjavaslat, adott esetben kapcsolódóan a nemzetiségek jogairól szóló törvénymódosítás, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával történő minden előzetes egyeztetés nélkül kerül benyújtásra, majd esetenként tiltakozásunk ellenére is elfogadásra. Ez történt legutóbb a nemzetiségi jelölő szervezetekre vonatkozó szabályok módosításakor is, aminek a bevezetését később  belátva annak lehetetlenségét  a hatályba léptetés módosításával gyakorlatilag hatályon kívül helyezték a jövő évi önkormányzati és nemzetiségi választásra vonatkozóan.

Ezúton innen is felhívom úgy a Nemzeti Választási Iroda, mint a Nemzeti Választási Bizottság figyelmét arra, hogy kilenc éve működik a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a magyarországi őshonos nemzetiségek érdekeit képviselve, ezért tisztelettel kérem őket, hogy a jövőben a nemzetiségeket érintő törvénymódosító javaslataikat előzetesen, ahogy a parlamenti frakcióknak meg tudták küldeni, úgy a nemzetiségi bizottsággal is egyeztessék le. Előre is köszönöm a megértő, mindannyiunk számára előnyös jövőbeni együttműködést.

A törvényjavaslatra rátérve: 2022. december közepe óta tart egy tárcaközi egyeztetés az Njtv. módosításáról, melyeknek egyébként állandó résztvevője az NVI is. Ezeken a tárcaközi egyeztetéseken állandó téma volt az 56. § teljes átdolgozása és minden, az Njtv. módosításával kapcsolatos egyeztetésről született emlékeztető, feljegyzés, tájékoztató e-mail is.

Hogy mi a probléma lényege, hogy mindenki értse: egyrészt a 2021. évi népszámlálás a pandémia miatt elhalasztásra került 2022 őszére. Másik oldalról pedig a 2024 őszére tervezett önkormányzati és nemzetiségi választások pedig előre lettek hozva 2024 tavaszára. Ennek következtében gyakorlatilag több mint másfél év kiesett, és a népszámlálási, választási nemzetiségi adatok 2023 őszi várható nyilvánosságra hozatalától egyszerűen nincs elegendő idő, hogy a jelenleg hatályos 56. § szerinti eljárásokat le lehessen folytatni. Ezért a ma reggeli, vélhetően utolsó tárcaközi egyeztetést követően a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága be fogja nyújtani az Njtv. módosítására vonatkozó komplex törvényjavaslatot, benne a teljesen átalakított új 56. §-sal.

(17.20)

Elkerülendő, hogy ugyanazon paragrafus egy bekezdését  kis túlzással  egymást követő döntéseivel módosítsa az Országgyűlés, ezért kezdeményezzük, hogy a T/3777. számú törvényjavaslatból a 2. pont „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása” 4. és 5. § kerüljön ki, és ezeket a NEB benyújtja az Njtv.-re vonatkozó további módosító javaslatokkal együtt.

Az Njtv.-re vonatkozó további módosító javaslatokról röviden: a 87. § módosítása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása napjának és a megválasztott képviselők megbízatása kezdő időpontjának elválasztása miatt szükséges. A 167. §-ban a kiegészítés arra vonatkozik  tegyük hozzá: logikusan , hogy a nemzetiségi önkormányzatok alakuló ülésének megtartását a választás eredményének jogerőre emelkedéséhez köti. Mindkét módosító javaslattal egyetértünk, tehát a NEB általi benyújtásnak nem látom akadályát.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben, a választási eljárási törvényben is eszközöl nemzetiségi módosításokat a jelen törvényjavaslat. Ezek a módosítások is több pontban érintik a magyarországi őshonos nemzetiségeket, a nemzetiségi névjegyzékkel kapcsolatos határidőket, a nemzetiségi önkormányzati választásokat. Ezek részletezése nélkül kijelentem, hogy a módosításokkal egyetértünk.

Ugyanakkor ismételten felvetjük a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által korábban írásban megküldött szakmai javaslatot, bár nem közvetlenül az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódik, mert a választási átláthatóságot és tisztaságot segíti. Számos jelzés érkezett a 2022. évi választás során német nemzetiségi, de más nemzetiségi választópolgároktól is arra vonatkozóan, hogy egyes szavazatszámláló bizottságok kevesebb számú szavazólapot bocsátottak a választópolgárok rendelkezésére a választások során, mint amennyi a jogszabályok alapján megillette volna őket. Legalább tucatnyi esetben személyesen jártam el, az ország legkülönbözőbb részeiből érkeztek ezek a bejelentések. A lényege az volt, hogy az egyéni körzetre vonatkozó szavazólap mellé a nemzetiségi listára vonatkozó szavazólapot nem adták ki a nemzetiségi választópolgároknak.

Ennek kiküszöbölésére figyelemmel az alábbi javaslattal élünk. Javasoljuk a választási eljárásról szóló törvény 179. § (1) bekezdésének módosítását az alábbiak szerint. A jelenlegi szöveg: „A szavazólap”  és itt felhívom a figyelmet az egyes számra – „átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén saját kezű aláírásával igazolja.” A javasolt módosításunk: „A választópolgárok az átvett szavazólapok számával megegyező számú, saját kezű aláírással igazolják a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén a szavazólapok átvételét.” 2022-ben az egy aláírás miatt nem lehetett sem igazolni és ellenőrizni sem, hogy a választópolgár egy vagy két szavazólapot kapott, márpedig az egyik szavazat ily módon történő elvétele, elvesztése jelentősen csorbítja a választók alkotmányos jogait.

A 2024 tavaszi választáson a jövő évben a nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált választók ismét több, sőt településenként eltérő: egy, kettő vagy három nemzetiségi szavazólapot fognak kapni. Ezek átadását vagy hiányos átadását egy aláírással sem igazolni, sem jogorvoslati kérelem esetén vissza-ellenőrizni sem lehet, ezért indokolt ennek a megoldása.

Végül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény egy olyan paragrafusáról kívánok beszélni, melyet a mostani törvényjavaslat nem érint, holott érintenie kellene, nevezetesen a 248. §-ról. Ez így hangzik: „Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.”

Ezen általános szabályt egészíti ki és pontosítja az 1/2022. (I. 11.) IM-rendelet a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazási eljárások határidőinek és határnapjainak megállapításáról, melynek a 10. § (1) így szól: „Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb 2022. március 18-án 16 óráig benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben. [Ve. 248. §]” Közbeszúrva jelzem, hogy 2022. március 18-ától 2022. április 3-áig nem 9, hanem 14 nap.

Az IM-rendelet 10. § (2) bekezdése így szól: „A szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell, ha a) személyes vagy elektronikus azonosítást követő elektronikus benyújtás esetén legkésőbb 2022. április 1-jén 16 óráig; b) levélben történő vagy elektronikus azonosítás nélküli elektronikus benyújtás esetén legkésőbb 2022. március 30-án 16 óráig beérkezett kérelme alapján a választópolgár nemzetiséghez tartozását a választási iroda törli a központi névjegyzékből, vagy a választási iroda úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki. [Ve. 249. § (1) bekezdés]”

Vagyis a nemzetiségi névjegyzékből való leiratkozást a törvény, illetve az IM-rendelet lehetővé teszi a választást megelőző második nap 16 óráig, ugyanakkor viszont a névjegyzékbe való feliratkozást megtiltja már 14 nappal korábban. Ez súlyos, egyoldalú, semmivel nem indokolható diszkrimináció a magyarországi nemzetiségekkel szemben, mivel két héten keresztül  ráadásul a kampány szempontjából legintenzívebb utolsó két hétben  leiratkozni lehet a nemzetiségi névjegyzékből, de a feliratkozás lehetőségét elveszik a nemzetiségektől. Lényegében 14 napig hátrakötözött kézzel kell hogy nézzük, mi történik velünk, mit csinálnak velünk.

Alternatív javaslatunk ennek a meg- és feloldására: a) Mind a nemzetiségi névjegyzékbe történő feliratkozás és leiratkozás határnapja is a választást megelőző második nap reggel 9 óra legyen személyes vagy elektronikus azonosítást követő elektronikus benyújtás esetén, illetve a választást megelőző harmadik nap 16 óra levélben történő vagy elektronikus azonosítás nélküli elektronikus benyújtás esetén.

Ha ennek a javaslatnak az elfogadása és végrehajtása a választási irodák részére valamilyen általunk nem ismert és nem látható, teljesíthetetlen feladatot jelentene, akkor b) javaslat: mind a nemzetiségi névjegyzékbe történő feliratkozás és leiratkozás határnapja is a választást megelőző 14. nap 16 óra legyen. Vagyis a feliratkozás és a leiratkozás minden esetben azonos időponttal kell záruljon.

(17.30)

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezen módosító javaslatok bevételét a törvényjavaslatba mindenképpen kéri, és ragaszkodik hozzá, egyrészt a választás tisztasága miatt, másrészt pedig ezen diszkriminációs helyzet megszüntetése miatt. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit!

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Vejkey képviselőtársunk már nincs az ülésteremben, de muszáj reagálnom arra a mondatára, hogy Magyarországon ma jogállam van és demokrácia. Nem, Magyarországon ma nincs sem demokrácia, sem jogállam, ha az lenne, akkor Magyarországra jönnének például az uniós pénzek, de nem jönnek.

Magyarországon 2010 előtt volt jogállam és demokrácia. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Igen, amikor jöttek az uniós pénzek, amikor az Állami Számvevőszék élére nem pártkatona került, amikor a médiahatóságban minden pártnak volt képviselője, amikor a bíróságokat nem szállták meg (Dr. Répássy Róbert: Csak a nép nem akarta tovább!), amikor az állami televízióban az ellenzéki fideszes képviselők minden áldott nap vendégek voltak, és elmondhatták a véleményüket az ország éppen aktuális dolgairól. Egész egyszerűen azt állítani, hogy ma demokrácia és jogállam van, az a demokrácia és a jogállam megcsúfolása. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha Gréczy Zsolt képviselőtársam nem szólalt volna fel, valószínű, hogy nem nyomok gombot, de nagyon röviden szeretném visszautasítani mindazt, amit mondott, szeretném visszautasítani, pontosan azért, amit már az előző felszólalások alatt hallgattunk és hallottunk, hogy 2006 azt bizonyítja, hogy pontosan akkor sértették meg a demokrácia játékszabályait és a demokráciát magát, amikor az önök kormánya, a Gyurcsány Ferenc fémjelezte kormányzat volt hatalmon. Akkor volt utcai harc a békés tüntetők ellen, akkor voltak rendőrrohamok a budapesti utcákon, úgyhogy visszautasítom. Gondolkozzanak el azon, hogy miket mondogatnak itt a demokráciáról! Nem az önök kiváltsága, hogy eldöntsék azt, hogy Magyarországon demokrácia vane vagy sem (Gréczy Zsolt: Nem is a tiéd!  Sebián-Petrovszki László: Mert a tiéd, biztos!), hanem önök hazudnak erről a mostani felszólalásukban és számtalan alkalommal itt a parlamentben. Kikérem magamnak, és visszautasítom azt, amit önök mondanak a demokráciáról, a mai demokráciai helyzetről Magyarországon! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Gréczy Zsolt képviselő úrnak nem tudom megadni a szót, ugyanis a házszabály szerint frakciónként egy képviselő egy felszólalói körben egyszer szólalhat fel. Amennyiben ön normál időkeretben kér felszólalási lehetőséget, természetesen azt megadom, mint lehetőséget. (Jelzésre:) Öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Megértem Cseresnyés képviselő úr indulatát, de hát 2006 őszén nem békés tömegek voltak, hanem olyanok, amelyek kirakatokat gyújtottak fel, meg autókat törtek össze (Cseresnyés Péter közbeszól.), és több rendőr sérült meg 2006 őszén, mint azok, akik földúlták a város békéjét. Hozzáteszem, arra a napra időzítette a Fidesz ezt a bizonyos megmozdulást, amikor a világ vezető hatalmai aznap délelőtt még éppen Budapesten ünnepelték az ’56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját.

Egyébként annál egyértelműbb bizonyíték nem kell arra, hogy mikor volt demokrácia és jogállam Magyarországon, mint hogy akkor érkeztek az uniós pénzek, és érkeztek ide a világ vezető hatalmai, most pedig nem érkeznek az uniós pénzek, és nem jön ide senki a világ vezető hatalmai közül. Úgyhogy akkor, a Gyurcsány-kormány idején demokrácia és jogállam volt, az Orbán-kormány idején nincs jogállam és nincs demokrácia.

Egyébként pedig, ha 2006 őszéről megnézi az akkori jegyzőkönyveket, egy Nyitray András nevű fideszes képviselő azt kifogásolta az illetékes bizottság ülésén, hogy a rendőrök miért nem használtak éles lőszert. Tehát a Fidesz konkrétan éles lőszerrel akart belelövetni a tömegbe 2006-ban, Cseresnyés úr ezt vissza tudja nézni a nyilvánosságban, megtalálja az illetékes jegyzőkönyvet is, úgyhogy nem szeretném, ha a Fidesz szeretne minket kioktatni sem demokráciából, sem szabadságból, jogállamból. Köszönöm szépen. (Cseresnyés Péter: Hazudsz, arról van szó.) Ez a tény, Nyitray András ezt mondta: miért nem használnak éles lőszert? Ezt mondta Nyitray András, zárójel, Fidesz, zárójel bezárva. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni, egyben azt gondolom, hogy lassan a napirendhez visszatérhetünk. Gréczy képviselő úr jelentkezése a kétperces felszólalásra bent van, akkor attól eltekintünk. Kíváne még valaki felszólalni a napirendi pont keretében? (Senki sem jelentkezik.) Nem. További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem a törvényjavaslat tárgyánál maradni, de mondjuk, az ellenzéki képviselők, Sebián-Petrovszki képviselő úr azonnal elvitte a vitát egy olyan dimenzióba, ami nincs benne a törvényjavaslatban: önkényuralomról beszélt. Gréczy képviselő úr az előbb elmondta, hogy 2010 előtt volt demokrácia és jogállam, most nincsen. Igen, csak erről a választók nem tudnak. Ugyanis a választók 2010-ben nagy többséggel egy új kormányt választottak, azt a kormányt leváltották 2010-ben, akiről önök azt mondják, hogy az az aranykor volt (Gréczy Zsolt: 2002-ben is váltottak kormányt!), és az a demokráciát, a jogállamot és az Európai Unió támogatását, és nem tudom, a világ vezető hatalmait hozta ide Magyarországra. Hát, ez nem kellett a választóknak. Mit szól hozzá? Kétharmados többséggel elküldték önöket. És azóta minden választáson kétharmados többséget szerez ez a kormány… (Sebián-Petrovszki László: Mert olyan választási rendszert csináltatok!  Gréczy Zsolt közbeszól.), és önök nem jönnek ki a matchból, nem tudnak…

ELNÖK: Bocsásson meg, államtitkár úr! Képviselő Úr! Nem emlékszem, hogy államtitkár úr közbeszólt volna, amikor ön beszélt. Köszönöm megértését. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Az a helyzet, képviselő úr, hogy amíg a Demokratikus Koalíció ezt hiszi önmagáról, ez az önképe, hogy az önök kormányzása alatt minden rendben volt, csak ezt valahogy a választókkal nem sikerült megértetni, addig önök hál’ istennek nem fognak tudni kijönni ebből a kispártiságból vagy maximum középpártiságból. De ez nem az én bajom; nekem az a tévedésük vagy helyzetértékelésük nagyon fáj, hogy azt hiszik, hogy ez a javaslat valamifajta önkényuralmi javaslat.

Először is elmondtuk, hogy ezek a Választási Irodának a technikai javaslatai, a Választási Irodának kifejezetten a választási eljárást segítő, azt gördülékenyebbé tevő elektronikus ügyintézésre vonatkozó javaslata. Ezt valóban megküldték a pártoknak, nem tudom, önök mit válaszoltak rá, de jónéhányan azt válaszolták rá, hogy elfogadhatóak ezek a javaslatok. A kormánypártok is ezt válaszolták. Ettől még természetesen ennek a javaslatnak semmilyen köze nincsen az egész választási rendszerhez magához.

De csak hogy visszatérjünk az előző problémára, szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a 2010-ben hatályban lévő úgynevezett régi választási törvény szerint is kétharmadot szerzett ez a kormány, meg a 2014 óta hatályban lévő új választási szabályok szerint is kétharmadot szerzett. Tehát akárhogy is nézzük, sehogy sem megy a Demokratikus Koalíciónak vagy a jogelődjének az, hogy visszaszerezze azt a hatalmat, amiből 13 éve a választópolgárok kiebrudalták önöket.

Tehát, tisztelt képviselő urak, ennek a javaslatnak semmi köze nincsen sem önkényuralomhoz, de még csak a jogállamisághoz vagy a demokráciához sincsen semmi köze. Annyiban van köze, hogy természetesen a választási eljárások szabályait bő egy évvel a választások előtt megváltoztatni, világos elektronikus eljárásokat előírni teljesen legitim és teljesen az európai sztenderdeknek megfelelő magatartás. Gyakorlatilag egy évük van arra a választóknak is meg a pártoknak is, hogy felkészüljenek erre az új, egyébként lényeget nem érintő változtatásra, módosításra, hanem kizárólag eljárási szabályok néhány ponton való módosítására. Bő egy évvel a választások előtt kerül sor erre a módosításra, tehát önök bőven fel tudnak erre készülni, vagy fel tudják készíteni a választóikat vagy fel tudják készíteni az aktivistáikat. Tehát semmi akadálya annak, hogy felkészüljenek erre a választási szabályra.

(17.40)

Tisztelt Ház! Ha egyszer kezdeményeznének egy politikai vitát arról, hogy mikor volt jobb, régen vagy most, mikor volt nagyobb demokrácia, régen vagy most, szerintem eléggé felkészült kormánypárti képviselőkkel találkoznának ebben a vitában. Lenne érvünk arra, hogy 2006-ban mi történt, vagy akár a 2010-es választásokon mi történt.

Viszont változatlanul arra kérem önöket, hogy ne ártsanak tovább a hazájuknak. Most is kiderült abból a felszólalásból, amit Gréczy Zsolt elmondott, hogy a mi szemünkre vetik, hogy az Európai Unió a forrásokat visszatartja Magyarországtól. Ezt a mi szemükre vetik, miközben az önök pártelnöke beismerte, meg a politikusaik beismerték, hogy azon dolgoznak az Európai Unióban, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó pénzeket. Ezek után a szemünkre vetik azt, hogy itt naponta olyan törvényeket tárgyalunk, amelyeknek az a célja, hogy ezeket a fajta akadályokat lebontsuk, és megérkezzenek Magyarországra a nekünk járó pénzek. Önök pedig röhögnek a markukba, mert az Európai Unióban elmondanak kígyót-békát a magyar kormányról, és utána azt mondják, a magyar kormány tehet róla, hogy az Európai Unió baloldali vezetői önökre hallgatnak.

Tisztelt Ház! Ez az egész színjáték kezd már egy kicsit unalmassá válni. Úgy gondolom, mindenki átlátja, hogy a DK politikusai és baloldali politikusok semmi mást nem csinálnak az Európai Parlamentben, az Európai Unióban, csak Magyarországot feketítik be, Magyarország elé akadályokat gördítenek azért, hogy a magyar emberek ne kapják meg a nekik járó pénzeket. Ez a törvényjavaslat most ugyan nem erről szól, de volt egy ilyen felszólalás, amire, úgy gondolom, hogy válaszolni kellett. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   127-144   145-166   167-178      Ülésnap adatai