Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője. Parancsoljon, képviselő asszony!

(12.20)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz időszak áll mögöttünk a Covid kihívásaival, és nehéz időszakot élünk meg az orosz-ukrán háború valóságával. Nekünk politikusként az a felelősségünk és a feladatunk, hogy a magyar emberek számára reális alternatívát biztosítsunk és megvédjük Magyarország energiaellátását.

Tényként kell kezelnünk, hogy az Európai Unió vonatkozásában a felhasznált földgáz több mint 40 százalékát, valamint a kőolaj bő egynegyedét Oroszország termeli ki. Az is tény, hogy Európának nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és az is tény, hogy hazánk tengerpart hiányában nem tud kialakítani úszó terminálokat, ezért jelenleg orosz vagy bármilyen kőolaj Magyarországra csak csővezetéken keresztül érkezhet. Noha márciusban a tagállami vezetők mind a versailles-i nyilatkozatban, mind pedig az Európai Tanács következtetéseiben megegyeztek abban, hogy csak olyan szankciós javaslatokat támogatnak, melyek tekintettel vannak a tagállamok nemzeti körülményeire és eltérő energiaszerkezetére, az energiamixére, a Bizottság ennek ellenére figyelembe sem vette a nemzetek hangját. Olyan javaslatcsomagot nyújtott be, amely megvalósulása esetén veszélybe sodorná egyes tagállamok energiaellátásának biztosítását.

Az Európai Unió hatodik, Oroszország elleni szankciós csomagját Ursula von der Leyen 2022. május 5-én jelentette be, amelyben teljes importtilalom szerepel az orosz olajra, beleértve a tengeri és a vezetékes szállítást, valamint a nyersolajat és a finomított olajat is. A nyersolajat 6 hónap alatt, a finomított olajat év végéig tervezné kivezetni a Bizottság. Az importtilalomra vonatkozó brüsszeli javaslat az orosz fosszilis energiáról való leválás elvárásával szemben semmilyen, de semmilyen reális alternatívát nem tartalmaz, ezért a jelenlegi szankciós csomag nem támogatható. Nincs semmilyen alternatíva arra, hogy ennek következményeként hogyan tudnánk működtetni a szállítást, a közlekedést, a mezőgazdaságot, különösen annak függvényében, hogy Európa energiainflációval néz szembe. Nem ad megoldást, sem semmilyen garanciát ez a bizottsági javaslat, ellenben tönkretenné a rezsicsökkentés vívmányát. Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesze bármilyenfajta megállapodás, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely képes lenne és tudná kompenzálni azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.

Azért is rendkívül hibás ez a bizottsági javaslat, mert nem a minél gyorsabb leválás a lényeg, és ez a fő üzenet, hanem a megfelelő alternatívák megtalálása. Hazánkba például jelenleg csak csővezetéken keresztül érkezhet kőolaj, amelynek közel kétharmada Oroszországból jön. A magyar kormány évek óta törekszik arra, hogy hazánk az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét mérsékelje, de tekintettel arra, hogy ez a függőség történelmi és földrajzi okokból alakult így, nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni. Hazánk biztos lábakon álló energiaellátását a brüsszeli javaslat teljes mértékben lerombolná. A javaslat elfogadása, hatálybalépése esetén a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése egyszerűen lehetetlenné válna.

Eddig öt brüsszeli szankciós csomagot támogattunk. Ötöt. De a magyar kormány kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy Magyarország energiaellátásának biztosítása vörös vonal. A háború árát nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni, ahogyan már oly sokszor álltunk ki ezen gazdasági realitás és értékrend mellett. A mi álláspontunk reális és világos alternatíva, azaz a szankciós csomag csak akkor támogatható Magyarország részéről, ha az embargó a tengeri szállítási útvonalakra korlátozódik, azaz ha a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kap az embargó alól.

Az ukrajnai háború kapcsán hazánk a kezdetek óta a béke pártján állt. Elítéljük az agresszort, és minden humanitárius segítséget megadunk a háborút elszenvedő Ukrajnának, fogadjuk a menekülteket, akik a háború kitörése óta már csaknem 700 ezren érkeztek hazánk területére. Az április 3-ai eredmények fényében egyértelmű felhatalmazást kaptunk arra, hogy a korábbi úton haladva megvédjük Magyarországot, megőrizzük hazánk békéjét és biztonságát, így hazánk energiaellátásának biztonságát is. Várjuk a fejleményeket, hiszen ma külügyminiszter úr Brüsszelben tárgyal. A magyar emberek védelme érdekében, ahogyan eddig is, csak és kizárólag működőképes alternatívát támogatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az ország energiaellátása és energiabiztonsága rendkívül fontos stratégiai kérdés, így tehát fontos, hogy a valóságról és a tényekről, ezzel együtt a számokról beszéljünk.

A magyar éves kőolaj-felhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból, jegyzem meg, gáz esetében ez az arány 85 százalék, tehát a magyar éves gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz  nem a mi hibánkból, de a diverzifikációra a gáz kapcsán most hosszabban nem térnék ki, mi minden feladatunkat elvégeztük  és az európai éves felhasználásnak is 40-50 százaléka orosz gáz. Tehát csak azt szeretném megjegyezni, hogy azok a javaslatok, hogy húzzunk fel még egy pulóvert és tekerjük lejjebb egy fokkal a hőmérsékletet, a nevetséges kategóriába tartoznak a gáz kapcsán.

De vissza a kőolajhoz! Ez az embargós brüsszeli javaslat valóban, ahogyan ön is utalt rá, jobban sújtana bennünket, mint ahogyan a célzott Oroszországot, sokkal jobban fájna nekünk, mint az oroszoknak. Miről is van szó a valóságban? Arról van szó, hogy ez a javaslat egy problémát okoz, problémát kreál, ráadásul súlyosat, de semmilyen megoldási javaslatot nem tesz hozzá. Ha megnézzük a javaslat következményeit, azt láthatjuk, hogy ha a brüsszeli embargós javaslat megvalósul, akkor elhasználunk sok időt, öt évet, felhasználunk eszméletlen mennyiségű pénzt, és a végén mi lesz az eredmény rengeteg pénz elköltése és több év után? Az, hogy az üzemanyag drágább, jelentősen drágább lesz.

Mit jelent ez számokkal egészen pontosan? A brüsszeli embargós javaslat következménye lenne az, hogy a magyar kőolaj-finomítói technológiát, amely jelenleg orosz olajat tud és képes feldolgozni, át kellene alakítani. Ez 500-550 millió eurós költséget jelentene. Másrészt körülbelül 200 millió eurós költséggel kellene növelni a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását, mert az Adria-vezetéken jelenleg kapacitásszűkület van, tehát ez 200 millió eurós beruházás lenne. És minekután 55-60 százalékkal emelkednének az üzemanyagárak, a magyar gazdaságot, a magyar energiaszektort egészen pontosan, olyan mértékben kellene modernizálni, amely szintén 15-18 milliárd eurós költséget jelentene. Tehát olyan számokról és olyan költségekről beszélünk, amelyek egészen elképesztő nagyságrendet jelentenek. A végén csak egy lenne az eredmény: az üzemanyag sokkal drágább lenne, 700-800 forintos üzemanyagárról beszélhetnénk.

Ezért mondtuk azt, hogy a probléma világos, de megoldási javaslat Brüsszelben nincs mögötte. Azt is mondtuk, hogy a magyar családokat ettől meg kell védeni, és valóban, a háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg. Azt is mondtuk, hogy a szankciós politikát általában nem tartjuk eredményesnek, ezzel együtt öt szankciós csomagot megszavaztunk az egység jegyében, de a magyar energiabiztonság és energiaellátás vörös vonalat jelent.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Talán még annyit, hogy volt itt egy választás az elmúlt időszakban, azt megelőzően egy kampány, és a kampány során két dolog a magyar baloldalról világosan kiderült. Az egyik az, hogy támogatnának olyan szankciókat, mint például ez a brüsszeli olajembargós javaslat, amely szankciók rendkívüli módon sújtanák Magyarországot, hiszen a miniszterelnök-jelöltjük, a baloldal miniszterelnök-jelöltje a kampányban elmondta, hogy olyan szankciók és olyan döntések Brüsszel részéről elfogadhatók számára, amelyek Magyarországot is súlyosan érintenék és Magyarországnak is fájnának. Azt is megtudtuk a baloldalról, hogy háborúpárti, hiszen azt is megtudtuk a miniszterelnök-jelölttől a kampány során, hogy katonákat és fegyvereket is küldene a háborúba. Ezzel szemben a kormány álláspontja világos volt és most is az: nekünk Magyarország energiaellátása vörös vonal, ezt megvédjük, és az is világos, hogy mi a béke pártján állunk, tehát egyébként a NATO-állásponthoz hasonlóan nem küldünk fegyvereket Ukrajnába, és a legfontosabbnak tartjuk, hogy ez a háború Ukrajna határain ne terjedjen túl. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(12.30)

Felszólalások:   27-30   31-34   35-40      Ülésnap adatai