Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr! Barkóczi Balázsra muszáj reagálnom egypár mondatban. Először is azt mondta, hogy miért minden előterjesztésben és expozéban szerinte indokolatlanul elhangzik, hogy Brüsszel.

(11.50)

Képviselő Úr! Másfél éve hallhatjuk itt, hogy árnyékkormány. Na, hát annak tényleg nincs semmi értelme. (Barkóczi Balázs: Nézze holnap az oktatásiprogram-bemutatót!) Minden interpellációban, minden expozéban, minden vezérszónoki felszólalásban meghallgatjuk, hogy így Dobrev Klára árnyékkormánya. Tudom, van egy ilyen verseny önöknél, karácsonykor Apró-villás wellnessbelépőt lehet nyerni, aki a legtöbbet mondja ezt a szót. Én elhiszem, hogy önöknél ez a verseny fontos. Na, annak aztán tényleg semmi értelme, az árnyékkormánynak se, meg az önök tevékenységének se.

Tisztelt Képviselő Úr! Azért itt leháborúsbűnösözni magyar írókat, költőket kicsit merész, még a képviselő úrtól is. (Barkóczi Balázs: Olvasson egy kicsit utána!) Bár tudjuk, hogy akár szabálysértésektől, sőt akár bűncselekményektől sem riad vissza a képviselő úr, de azért ilyeneket mondani, tisztelt képviselő úr, eléggé  hogy mondjam?  tiszteletlen és méltatlan, még a DK-hoz is, és aztán ezzel nem tettem túl magasra a lécet.

De beszéljünk az előterjesztésről, mert a képviselő úr nem sok mindent fogalmazott meg kritikaként, sőt egypár dologgal még akár egyet is értett, inkább NER-ezett, meg megpróbált mindenféle, nem tudom, mutyikról beszélni. A törvényjavaslathoz túl sok köze nem volt annak, amit mondott a képviselő úr. (Barkóczi Balázs: Pont a mutyiról szólt!), mert ilyen jövőbeli, nem tudom, milyen NER-szereplőkről beszélt a képviselő úr. Tehát nem ez szerepel a törvényjavaslatban.

Nézzük, hogy mi szerepel, és mi vezetett idáig! Államtitkár úr szakmai részről felvázolta, hogy mi vezetett oda, hogy ez a törvényjavaslat bejött az Országgyűlés elé: mert az elmúlt években számos törvényjavaslatot tárgyaltunk és fogadtunk el itt az Országgyűlésben a magyar felsőoktatás megújításával és átalakításával kapcsolatban. Sokan, akik most is itt ülnek a teremben, itt voltunk azokon a délutáni, esti, éjszakai órákon, amikor a modellváltó intézményekről tárgyaltunk, amikor a felsőoktatás megújításáról tárgyaltunk; hát, ez egy újabb. Ennek a folyamatnak ma már szemmel látható eredményei is vannak, és ezért van itt előttünk ez a törvényjavaslat, hogy ezeket a szemmel látható eredményeket, tapasztalatokat leszűrve újabb lépést tegyünk a fejlődés útján.

Hiszen az átalakítások során a magyar felsőoktatásban egy versenyképesebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb, és a magyar kulturális értékeket megerősítő autonóm egyetemi modell került kialakításra. Az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban. Négy éve 7, két éve 9, ma már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában. Teljesen világosan látszik a fejlődés.

Az egyetemek oktatási, kutatási, nemzetköziesítési, piacosítási és elismertségi eredményességét vizsgáló Times Higher Education nemzetközi ranglistán a világ közel 30 ezer egyeteme közül a legjobb 5 százalékban már 11 magyar egyetem szerepelt. Mellár képviselő úr az előbb csodálkozott, hogy honnan van ez a számom. A Times Higher Education rangsorából az 5 százalékban 11 magyar egyetem szerepel, tisztelt képviselő úr. (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Szerintem ez egy óriási előrelépés, ami a magyar egyetemisták, oktatók, kutatók munkájának az eredménye. Ezt a munkát tudta hatékonyan segíteni a magyar felsőoktatás megújítása, amelynek célja az egyetemek összekapcsolása a gazdasággal és a térség egyéb szereplőivel.

A magyar felsőoktatás finanszírozása 2022-től megduplázódott, és ennek idén már 40 százaléka a nemzetközi rangsorokban is mért teljesítmény, és minőségi peremfeltételek mentén jut el az egyetemekhez. Az idei, 2023-24-es tanévben több mint 310 ezer hallgató tanul aktív státuszban a magyar egyetemeken és főiskolákon. Ez azt jelenti, hogy 2014 óta idén a legmagasabb a hallgatói létszám. Az idén 33 százalékkal nőtt a felvettek száma tavalyhoz képest, ami az elmúlt 10 év legmagasabb növekedését jelenti. Ez azt jelenti, hogy mintegy 95 ezren nyertek felvételt idén valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe. Kiemelkedő felvételi eredmények születtek a műszaki, a mérnöki, az informatikusi, az agrár- és a pedagógusképzés területén is.

A szociális és esélyegyenlőségi téren is javuló tendenciát mutat a magyar felsőoktatás, ugyanis jelentősen nőtt a vidékről, különösen a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma is. Ez is ténykérdés, tényszám. Remélem, hogy Mellár képviselő úr nem fogja eltagadni ezt a számot sem. Végre többen jutnak be a magyar felsőoktatásba a hátrányosabb helyzetű régiókból is.

Továbbra is 10 diákból 8 állami ösztöndíjas formában kezdi meg a tanulmányait  80 százalék , amelyhez a kormány átlagosan 6 millió forint befektetéssel járul hozzá. Ehhez képest a baloldali kormányok a felsőoktatásban tandíj bevezetésével próbálkoztak, amit a magyar emberek határozott kiállása akadályozott meg, emlékezzünk vissza, a 2008-as népszavazáson.

Az elmúlt évben közel 3 százalékkal csökkent az egyetemet idő előtt abbahagyó diákok száma, mindemellett egyre több, magas színvonalú kutatás is zajlik az intézményekben. Az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi minőségű publikációk száma, emellett a szabadalmi bejelentések száma is jelentős növekedést mutat: 2018 óta a számuk megnégyszereződött.

A magyar felsőoktatás nemzetközi vonzóképessége kiemelkedő, hiszen már 42 ezer külföldi diák tanul a hazai felsőoktatásban. Az elmúlt évek eredményei tehát megmutatták, hogy a megújult, új modellben működő felsőoktatás és szakképzés, valamint az innováció jelentős sikereket ért el. Ha föltennék azt a kérdést, hogy elértüke, amit akarunk, és meg kelle állnunk, akkor egyértelmű a válasz, hogy még nem.

Államtitkár úr is ambiciózus célokat sorolt fel itt az expozéjában. Azt gondolom, hogy bár azok a célok ambiciózusak, de elérhetőek, ezen kell, szerintem egyébként közösen, az egész országgyűlési patkón átívelő körökben ezen kellene dolgoznunk. Azok a célok, amiket államtitkár úr elmondott, amik ki vannak tűzve a magyar felsőoktatás-irányítás és a magyar felsőoktatás elé, azt gondolom, hogy igen, még nem tartunk ott, de hogy azon az úton, azon az ösvényen haladunk, ez biztos.

Én pár évvel ezelőtt az egyik modellváltó egyetem vitájában azt mondtam, hogy szerintem a modellváltás egy óriási lehetőség az egyetemek vezetőinek, de egyben óriási felelősség is. Az idő fogja eldönteni, hogy hogyan tudtak élni ezzel a felelősséggel, és nem visszaélni, hogyan tudtak gazdálkodni a rájuk bízott vagyonnal, hogyan tudtak a nemzetköziesítés terén eredményeket elérni, hogyan tudták a nagyobb szabadságot, a rugalmasságot a diákok, a kutatók, az oktatók javára fordítani.

Most azt látjuk, hogy ez az irány jó, mert ezen az úton tovább kell mennünk. Nem értük még el minden célunkat, nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de öles léptekkel haladunk afelé, és ezért további rugalmasságot teremtő, és versenyképességet segítő szabályozást kell megalkotnunk. Ennek egyik eleme a ma itt tárgyalt törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim. Az az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, ha egy mondatban tudnám összefoglalni, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb száz egyeteme között lesz.

A törvényjavaslat támogatja egyébként Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását. A Neumann János-program továbbviteleként még erősebben ösztönzi az egyetemek, kutatóhelyek és a gazdaság együttműködését.

A törvényjavaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyünk Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátor országa között, a Magyar Kutatási Hálózat javaslatára módosítja a szervezeti struktúráját, és erősödik az egyetemeken sikeresen elindult teljesítményfinanszírozás rendszere. Ezt segíti továbbá az értéknövekedés-ösztönzési program bevezetése az induló innovatív vállalkozások foglalkoztatottjai részére.

Már előre tudom, hogy ez az a pont, amikor Hiller képviselő úr azt fogja mondani, hogy de például egy levéltáros teljesítménye hogyan mérhető, például egy szakfordító teljesítménye, egy bölcsész teljesítménye hogy mérhető, ezért ez a rendszer nem kizárólagos, de ösztönző, és szerintem ez egy helyes irány. Természetesen vannak alapkutatások is, a teljesítményt különböző módokon lehet mérni. Az alapkutatásokban és az egyetemi oktatásban is különböző módon lehet mérni teljesítményt. Nem mindegyik piaci teljesítmény, ezt el kell ismerni, és ebben képviselő úrnak  megelőlegezem  igaza lesz, amikor majd ezt fogja mondani az utánam következő felszólalásában, de mégis fontos, hogy a mai piaci valóságra, az átalakuló világgazdasági helyzetre reagáló rugalmas felsőoktatást hozzunk létre, ahol igenis a teljesítmény számít és fontos.

A törvényjavaslat annak érdekében, hogy 2030-ra 9 ezerre emeljük az 1 millió főre jutó kutatók-fejlesztők számát, és megduplázzuk a szabadalmakat, erősíti a kooperatív doktori képzéseket, továbbá az egyetemek hatáskörébe utalja a megfelelő finanszírozási keretet biztosítva az új nemzeti kiválósági program és kooperatív doktori program lebonyolítását.

Kiemelt cél továbbá, hogy 2030-ra a munkaképes korú felnőtt lakosság 60 százaléka vegyen részt felnőttképzésben, amely képzéseknek a magyar gazdaság érdekeit is kell szolgálnia, és a résztvevők kétharmada olyan digitális tananyagból tanuljon. Ennek érdekében egészülnek ki a felnőttképzés és a mikrotanúsítvány szabályai. Erről bővebben Pósán képviselő úr már beszélt előttem.

Az elmúlt években lezajlott felsőoktatási átalakítások tehát már most szép eredményeket mutatnak, és minden, például DK-s álhírkampány ellenére sikeres az új modellben működő felsőoktatás és szakképzés. A mostani törvényjavaslat a még ambiciózusabb 2030-as és azt követő célok teljesülése érdekében fogalmaz meg változásokat, amit a magyar felsőoktatási és innovációs szektor képes lesz teljesíteni.

(12.00)

A mostani módosítások is segítenek hozzájárulni, hogy az idei magyar Nobel-díjasok után a jövőben is legyenek olyan kiváló magyar kutatók, akik érdemesek a Nobel-díjra, illetve más rangos nemzetközi elismerésre.

Mindezek alapján a KDNP képviselőcsoportja támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)