Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Így negyed 2 környékén törekszem arra, hogy ne használjam ki ezt a 20 percet. Bár azt gondolom, hogy mindannyian érezzük ennek az ügynek a fontosságát, mindannyian érezzük, hogy kötelességünk van itt lenni, kötelességünk részt venni ebben a vitában, és kötelességünk a legjobb tudásunk szerint érvelni. Mi ezt tettük, ezért is vettünk részt ennek a vitanapnak a kezdeményezésében. S én személy szerint azért is törekedtem arra, hogy minél több fórumot tudjunk teremteni arra, hogy ezt a kérdést, ami meggyőződésünk szerint alapvetően meghatározza a magyar nemzet jövőjét, nem pártpolitikai, hanem szakpolitikai vita keretében meg tudjuk tárgyalni.

Azt gondolom, hogy fontos volt ez a vita, még ha végül azoknak is lett igazuk, akik ezt úgy vezették be, hogy a vélemények nem nagyon fognak közeledni. Én vagyok annyira önkritikus, érzékeltem az ellenzéki oldalról is olyan kijelentéseket, olyan hozzászólásokat, amiket én nem tartottam kifejezetten relevánsnak, ugyanakkor azt tudom mondani, hogy a kormánypárti képviselők, a jelen lévő államtitkár úr és kormánypárti képviselők egyszerűen nem akarnak tudomást venni olyan tényekről, amik egyébként a hatóságok által kiadott dokumentumokban is vannak.

(1.20)

Nem akarnak tudomást venni olyan tényekről, amelyeket egyébként nagyon világosan megmagyaráztak, alátámasztottak nem ellenzéki politikusok, hanem szakértők.

Én azt gondolom, hogy azzal a dilemmával kapcsolatban, amellyel kapcsolatban én az önök politikai oldaláról idéztem felszólalásokat, alapvetően Palkovics László akadémikustól, Kaderják Pétertől, az Akkumulátor Szövetség főtitkárától, azokkal a kérdésekkel kapcsolatban önök teljes tagadásban maradtak. Tehát ezek a szereplők, Palkovics László, aki a környezetvédelemért és az energiapolitikáért felelős miniszter volt, ő el tudta mondani őszintén, hogy ennek az iparágnak és azon belül is az akkumulátorgyártásnak rendkívül erőteljes és durva negatív oldala van, ennek nagyon-nagyon komoly ára van, és ennek az árát meg kell fizetni azokban az országokban, ahol ezt az iparágat alkalmazzák. Önök, mondhatjuk, egy lépést sem tettek annak az irányába, hogy ezt elismerjék, és egy lépést sem tettek annak megvalósítása érdekében, aminek a fontosságáról Kaderják Péter beszélt, hogy bizony ezekről az árakról, ezekről a kockázatokról, ennek a környezetterhelésnek a mértékéről őszintén és világosan kell beszélni.

És hasonlóképpen még a legutóbbi kormánypárti hozzászólásban is gyakorlatilag egybemosták ezt az egész iparágat, az elektromobilitást és azon belül is az akkumulátorgyártást, és egy olyan egyenleget kívántak vonni, hogy összességében az idetelepülő vagy bárhol meglévő akkumulátorgyárak által létrehozott akkumulátorok használata és az elektromobilitás kiterjedése ilyen szempontból összességében pozitív egyenleggel írható le, ami lehet, hogy így van, de ennek Magyarország fizeti meg az árát. Önök tehát egyszerűen nem vesznek tudomást arról, hogy Magyarországon a léptékkel van a súlyos probléma, önök egyszerűen nem veszik figyelembe, hogy az a környezetterhelés, az az ár, amit ezért önök meg akarnak fizetni, az elfogadhatatlan, és egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal a léptékkel, ami itt, Magyarországon elképzelhető lenne.

Konkrétan tehát a helyzet az, ahogy ezt a korábbi hozzászólásomban is jeleztem, hogy önök gyakorlatilag a gazdag Nyugat zöldátállásának az árát, a környezetterhelését a magyar emberekkel, a magyar gyermekekkel, a magyar unokákkal, az unokáinkkal akarják megfizettetni, és ezt önök olyan sikerpropagandával, olyan érveléssel támasztják alá, amit még egyébként az akkumulátorlobbi sem mert megtenni.

Nem oly rég sor került volna vagy gyakorlatilag sor is került egy bizottsági ülésre, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának az ülésére, ahova én meghívtam a Külgazdasági Minisztériumot, a miniszter urat, de jelezve, hogy szívesen fogadunk helyettes államtitkárt is, meghívtuk az energetikai minisztériumot is  ugye, a víziközművek tekintetében és a környezetvédelem tekintetében is illetékesek , meghívtuk egyébként az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és még nagyon sok releváns szereplőt, és meghívtuk egyébként az Akkumulátor Szövetséget, ugye, Kaderják Péter, a vezető el is jött. Én azt egészen elképesztőnek tartom, hogy óriási érdeklődés volt ezen az ülésen, gyakorlatilag a mostani legnagyobb fejlesztési projektek tekintetében érintett lakosság képviselői is ott voltak, kifejezetten egy nagyobb termet, a Gazdasági Bizottság termét kértük kölcsön, tele volt a terem, alig tudtak leülni; azért tudtak csak leülni a vendégek, mert nem voltak ott a kormánypárti képviselők, és sok szék üresen maradt. Na, itt körülbelül kettő és fél-három órán keresztül egy informális bizottsági ülés keretében, nem hangoskodva, nem pofozkodva, nem a balhét keresve kérdéseket, dilemmákat fogalmaztak meg emberek, az érintett lakosok is egyébként, de jöttek Győrszentivánból, Göd térségéből, jöttek Debrecenből, mikepércsiek. Olyan kérdéseket tettek fel, amelyekre… (Kósa Lajos: Az másik város!) Ez így van, de érinti őket ez a kérdés, és azokra a kérdésekre nekik joguk van választ kapni.

Nem jött el, nem jött el az egyik minisztérium sem. Én kifejezetten kértem egyébként, jelezte nekem az energetikai minisztérium, hogy pont aznap a miniszter úr külföldön lesz, én azt válaszoltam, hogy rendben van, kérem, jelezzék, ki fogja helyettesíteni a miniszter urat. Semmi, semmiféle választ ezután nem kaptam. A fideszes képviselők a bizottsági ülés napján 6 óra 58 perckor írtak egy választ, hogy nem kívánnak részt venni az ülésen, mert szabadságolások vannak éppen.

Na, én azt gondolom, hogy ezzel önök  hogy úgy mondjam  megüzenték azt, hogy ezt a kérdést egy nettó politikai kérdésnek tekintik. Eszük ágában sincs tartalmi, szakmai vitákban részt venni, önök propagandát akarnak alkalmazni, úgymond a vitapartnerek lejáratásának az eszközeivel akarnak élni, ahogy ezt egyébként önök alátámasztották. Önök nem akarják meghallani azokat az érveket, amelyek elhangzottak, vagy adott esetben egyébként ki is fordítják, ugye, az államtitkár úr idézett a WWF szakértőjétől; ugye, nem voltak jelen azon az ülésen, annak örülök, hogy legalább meghallgatták, hogy mi folyt ott, csak, ugye, pont az ellenkezőjét mondta a szakértő. Tehát az a baj, hogy önök az ellenkezőjét teszik annak, aminek a fontosságát az akkumulátorlobbi, azaz Kaderják Péter  most egy kicsit gonosz módon őt nevezem meg az akkumulátorlobbi arcának  elvárt volna, hogy ezt az irgalmatlan volumenű, gigantikus gazdaságpolitikai projektet egyszerűen nem lehet megvalósítani egy őszinte, világos, nyílt párbeszéd nélkül; és önök ezt gyakorlatilag megakadályozták.

Nos, és akkor néhány dologra tényleg  tényleg!  muszáj reagálni.

Ugye, a vízigény tekintetében, Kósa képviselő úr, az első konkrét információt, hogy ennek a bizonyos Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárnak mennyi lesz a vízigénye, Palkovics László, még gyakorló miniszter, múlt év október 27-én tett előadásából lehetett hallani, ő azt mondta, hogy 40 ezer köbméter lesz a vízigénye ennek a gyárnak; ő elmondta ott, hogy ez a technológia tiszta vizet igényel, és azt is elmondta, hogy ennek a gyárnak az energiaigénye körülbelül másfél paksi atomerőművi blokk energiaigényének felel meg. Ezt követően elindult egy számháború, hogy pontosan mennyi lesz a vízigénye ennek a gyárnak  az energiaigényt egyébként, úgy vettem észre, senki nem vitatja. Na most, ahhoz képest utána tanulmányok jelentek meg, tűntek el, módosultak, ilyen nyilatkozatok jelentek meg, olyan nyilatkozatok, gyakorlatilag egy összevissza beszédet lehet hallani arról konkrétan, hogy csak ennek az egy gyárnak mennyi lesz a vízigénye. De hogyha megnézik az egyéb paramétereket, és ezt arányba állítjuk, mondjuk, a gödi gyár vízigényével, akkor én azt gondolom, hogy azok az értékek jönnek ki, amelyek úgy meg is jelentek abban a hirtelen eltüntetett szakértői anyagban, ami azért már úgymond megjárta a közvéleményt. Csak azt nem értem, képviselő úr vagy államtitkár úr, hogy miért nem adnak ki világos és egzakt adatokat.

Egyébként hadd kérdezzem meg  kevesen vagyunk már itt, magunk között beszélgetünk, hadd kérdezzem meg , hogy önök tudják azt, hogy konkrétan, hogyha csak a debreceni tervezett akkumulátorgyárnak a vízigényét vesszük, és összevetjük vagy egymás mellé tesszük a meglévő és az összes tervezett akkumulátorgyárnak a vízigényével, akkor összesen milyen értéket kapunk. Van egy ilyen akkumulátorstratégia, amely egy ilyen 10 százalékos vízigénynövekménnyel számol, de ebben az akkumulátorstratégiában még nincs is benne a debreceni gyár. Tehát hogyha itt minden  minden!  a helyén van, önök mindenről megfelelően döntöttek, tehát gyakorlatilag egy összstratégiai szintű elemzést önök megalapozottan elkészítettek, akkor miért titkolják ezeket az információkat? És most nem magunkról beszélek, hanem a magyar emberekről, a közvéleményről. Miért nem adnak ki, államtitkár úr, három írásbeli kérdésemre és a mai interpellációmra sem adtak ki egy világos számadatot, hogy mennyi lesz ezeknek az akkumulátorgyáraknak az összvízigénye és mennyi lesz az össz-energiaigénye? Tehát ez, azt gondolom, hogyha ezeket az alapvető számokat titkolják, az teljes mértékben hitelteleníti mindazt, amit itt elmondtak, hogy önök felelősségteljesen akarnak ebben a kérdésben eljárni.

Itt van a szürkevíznek a kérdése is. Hát, ugye, eleve ebben a kiadott környezetvédelmi engedélyben sincs erről szó, de az is elhangzott a kommunikációban, hogy ugye, három ütemre bontották ezt a bizonyos tervezett debreceni akkumulátorgyárat, és az első ütem átlagvízigényének a valahány százalékát akarják a kommunikáció szintjén úgy megoldani a szürkevízprogramból, ahogy az elhangzott, hogy gyakorlatilag ennek az infrastrukturális megalapozása még sehol nincs. Tehát konkrétan önök egy fiktív megoldást vetítettek előre itt a vízigény lehetséges csökkentésére, de olyan módon, hogy azt csak az első ütem átlagvízigényének a bizonyos szintjére. Tehát semmilyen módon nem adnak választ, és amikor ez világosan kiolvasható egyébként a hivatalos dokumentumokból, még akkor is, még Illés Boglárka képviselő asszony is erre hivatkozik, amikor pontosan tudhatja, hogy ez megalapozatlan, tehát ez nem így van. És egyébként Palkovics László még miniszterként elmondta, hogy itt ez a technológia tiszta vizet igényel.

Amellett tehát, hogy a virtuális valóságban létezik ez a szürkevízprogram, konkrétan ez a technológia tiszta vizet igényel, és bizony az is elhangzott, hogy itt a rétegvizeket használják, és egyébként ezen a bizonyos debreceni közmeghallgatáson, ugye, voltak indulat által vezérelt felszólalások, voltak indulatosan feltett, szakmaiatlan kérdések, de voltak releváns kérdések is, és arra a kérdésre, hogy most adnake egy számadatot, hogy mennyi, milyen mértékben tud reprodukálódni a rétegvíz, ugye, a vízbázis Debrecen alatt, mondjuk így, de arra a kérdésre, hogy ez meddig, tehát ilyen vízkivételek mellett meddig történik meg, erre már nem tudtak választ adni. Tehát azt is elismerték egyébként helyben, a vízműnek a helyi vezetője is, hogy egyértelmű, hogy az a tendencia, amit látunk, az éghajlatváltozás és minden egyéb bizony kihat ezekre a folyamatokra, és azt nem lehet biztonsággal megmondani, hogy ha stabilan kialakul egy ilyen óriási mennyiségű vízkivétel, akkor az mennyi ideig tartható fenn.

(1.30)

Egyébként a WWF szakértője elmondta a bizottsági ülésen, példaként hozta azt is, hogy milyen kiszolgáltatott, milyen kritikus helyzetű egyébként a Debrecen alatti vízbázis. Konkrétan a város 0,5-5 millimétert süllyed évente, és egyáltalán nem biztosított, nem modellezhető, hogy ha ilyen jellegű többletvízigény megjelenik, annak nem lesze erre az amúgy is nehéz helyzetre drasztikus hatása.

Nem fog beleférni minden a felszólalásomba a szűk időkeret miatt. (Közbeszólás a KDNP soraiból.) A törekvés megvan bennem, csak annyi minden elhangzott, amire reagálni kell. A zajterhelés kérdése. A mikepércsi közmeghallgatást a település kormánypárti polgármestere hívta össze. Ezen nem jelent meg sem a főispán, nem jelent meg Debrecen polgármestere, nem jelent meg a kínai gyár leányvállalatának a helyi képviselője. Mindenki egyfajta ilyen flegma üzenetet küldött, de ott is föltették a jelenlévők a kérdést, hogy e brutális zajterhelés kapcsán, mondjuk, védőerdő-telepítést ki fog megvalósítani. Semmiféle válasz erre nem volt. Nagyjából az derült ki, hogy ezt majd megoldja az önkormányzat, vagy megoldja, aki akarja, mert ez már nem fér bele egyébként a gyártónak amellett sem, hogy irgalmatlan mennyiségű közpénzből kap támogatást.

Megint csak nagyon sokszor elhangzott kormánypárti képviselőtársaimtól a szigorú jogszabályi környezet és a hatósági felügyeletbe vetett bizalom. Itt megint csak nagyon gyorsan próbálok egy példát mondani. A debreceni közmeghallgatáson többen felhozták a gödi példát, hogy miért történt az, hogy amikor felmerült, hogy oda nem illő, veszélyes anyagok, oldószerek kerülhettek a vízbázisba, hogy akkor pereskedni kellett, hogy megkaphassák a civilek a gyár területén elvileg működő monitoringkút mérési eredményeit. Nem az történt, hogy amikor felmerül egy ilyen kockázat, a hatóságok azonnal szigorú vizsgálatot rendelnek el, hanem titkosították ezeket az adatokat, majd amikor több körben pert nyert a Gödért Egyesület, akkor kiderült, hogy 2016 óta nem vesznek vízmintát, és 2018-ban betemették a kutat. Amikor erre a hivatalos gödi közmeghallgatáson rákérdeztek az emberek, akkor tudják, mit mondtak a hivatalos személyek? Hogy ez gyalázat. Tehát azt mondták a gödi esetre Debrecenben, hogy ez gyalázat. Csak az a baj, hogy ugyanabban a jogszabályi környezetben működünk, ugyanannyira tud úgymond garanciákat adni egy debreceni hatósági ember, mint egy gödi hatósági ember arra, hogy képeseke a hatóságok megvédeni a lakók érdekeit. Eleve mi a magyarázat arra, hogy pereskedni kell a gödi civileknek annak érdekében, hogy hozzájussanak ezekhez az információkhoz?

Engedjenek meg nagyon röviden néhány utalást a gazdasági szempontokra. Az, hogy Debrecenben nincs szabad munkaerő, evidencia mindenki számára. Erre is rákérdeztek egyébként Mikepércsen és Debrecenben is a közmeghallgatáson, hogy vane bármiféle dokumentum, ami alapján ki lehet jelenteni, hogy alapvetően, jellemzően vagy döntően magyar munkaerőt akarnak alkalmazni. Itt kiderült, hogy nincsen. Nyilván erre garancia nem is lehet. Itt alapvetően nyilván külföldi, idegen vendégmunkásokra akarják alapozni ezt a termelést, és akkor teljesen egyértelműen levezethető, hogy ez nem felfelé viszi a bérszinteket, hanem lefelé viszi. Ez nyilván Magyarország számára egyáltalán nem lehet érdek, hogy ilyen módon úgymond alacsonyan megfizetett munkaerőt alkalmazzanak, és ilyen módon tudják működtetni ezt az idegen gyárat  egyébként ez nagyon helyes megfogalmazás volt államtitkár úr részéről.

Az energiaigényről már beszéltünk. Az is látható, hogy elképesztő mennyiségű közpénzt adnak támogatásként ezeknek a gyáraknak. Debrecen esetében közvetlenül 110 milliárdról, összességében 300 milliárdról beszélünk. De ha megnézik, hogy még mennyi közpénzt használnak fel, hogy az alapvetően szükséges infrastruktúrát kiépítsék, az elképesztő. És akkor megint csak egy példát mondok.

Rengetegszer beszéltünk itt a magyarországi víziközműrendszer helyzetéről, arról, hogy gyakorlatilag ez a rendszer az összeomlás szélén van. Novemberben kérdeztem miniszterelnök urat, aki azt mondta, hogy 2024-ig nem lesz pénz érdemben a víziközmű-infrastruktúra rendkívül leromlott állapotának a fejlesztésére. Tehát egyértelművé tette, hogy nem lesz erre forrás, miközben pontosan tudjuk, hogy döbbenetesen rossz állapotban van a rendszer, 25 százalék körül van… (Nacsa Lőrinc: Ez nem témája a mai vitának!) De, maximálisan témája, képviselő úr, mert Magyarország miniszterelnöke elmondja, hogy a magyar emberek ivóvízellátásához, illetve a vízbázisok védelméhez szükséges lepusztult állapotú infrastruktúrára nincs pénz, és a másik oldalon közpénzből mennyi pénzt költenek el az akkumulátorgyárak vízigényének kiszolgálására. Iváncsa esetében is több mint 30 milliárdos, a gödi fejlesztéshez kapcsolódóan több mint 30 milliárdos közműfejlesztés van, és láthatjuk a debreceni számokat is. Tehát miközben a magyar emberek ivóvízellátásának fenntartására nem adnak közpénzt, az idegen akkumulátorgyártók ivóvízellátására pedig röpködnek a tízmilliárdok. Ezek is tényadatok, tisztelt képviselőtársaim, olyan tényadatok, amik, azt gondolom, hogy elszomorítóak.

Egyébként erre utalt is Palkovics miniszter úr azon a bizonyos bizottsági meghallgatásán, amikor rákérdeztünk erre, hogy hogyan fordíthattak ekkora összegeket egyébként az akkumulátorgyárak vízellátására, miközben ilyen borzalmas állapotban van, és egész egyszerűen megoldotta azzal a válasszal, hogy mindenre nem juthat. Tehát az önök értékválasztása az, hogy ezeknek a nagy idegen gyáraknak jut több tíz milliárd forint víziközmű-fejlesztésre, a magyar emberek ellátása miatt fontos infrastruktúrára pedig nem jut.

Összességében az is megalapozatlan állítás, hogy itt valamiféle technológiai fejlődéshez járulhat hozzá az önök akkumulátor-nagyhatalmi terve. Itt nem lesz semmiféle technológia, itt gyakorlatilag mindent importból oldanak meg, a gépeket, az alapanyagot, a technológiát. Magyarországról a természeti kincseket használják fel. Elhangzott már többször, hogy gyakorlatilag betanított munkásoknak és egyébként idegen vendégmunkásoknak kínálnak lehetőséget.

Úgy gondoljuk, hogy ezek egész egyszerűen borzasztóan energiaigényes összeszerelő üzemek. Olyan összeszerelő üzemek, amik technológiai szempontból Magyarországnak fejlődést nem fognak okozni. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak az alapokat a tudásgazdaság terén kellene erősíteni, fejleszteni, bővíteni a gazdaságpolitikát. Nem összeszerelő országgá kéne egyre nagyobb mértékben válni, nem növelni kéne a kiszolgáltatottságot, hanem a tudásalapú gazdaságot kellene fejleszteni, bízni kellene a magyar szakemberek tudásában, tehetségében. Ebben az irányban kéne erősíteni a jövőt Magyarországon.

Tehát összességében, lekerekítve mi azt tudjuk mondani, hogy ezek a tervek azt szolgálják, hogy a nyugat-európai zöldátállást a kínai vagy éppen koreai gyártók gazdagításán keresztül, a magyar természeti kincsek feláldozásának útján keresztül akarják önök megvalósítani.

Még egy gondolat a végére. Azt gondolom, hogy önök súlyosan lebecsülik azokat az embereket, akik az adott térségekben  és beszélhetünk Debrecenről, bármelyik más településről  meg akarnak küzdeni a saját lakókörnyezetük, városaik érdekében. Azt gondolom, hogy azt senki nem vállalhatja be, nem vállalhatják be egyébként baloldali politikusok sem és senki, hogy direktben szembemegy a saját városával.

Debrecen polgármestere elmondta egy nyilatkozatban, hogy ő akkor is támogatja az akkumulátorgyárat, ha Debrecen lakossága nem. Azt gondolom, hogy itt bukik meg… (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)  ezt mondta, mert úgy gondolja, hogy akkor is ez a város érdeke , azt gondolom, hogy itt bukik meg a helyi politika; egy polgármester, egy városvezetői közgyűlés soha nem mehet szembe egy adott város polgárainak akaratával. Ezt nyilván meg fogják tapasztalni Debrecenben. Jó néhány olyan város volt már Magyarországon, ahol ezt megtapasztalták. Egyébként Pécs városa is ilyen.

Azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy tartsák tiszteletben a helyi emberek szándékát, adják meg a tájékoztatást, adják meg a tiszteletet. Nem nekünk, ellenzéki politikusoknak kell megadni a tiszteletet, hanem ezeknek a városoknak, az ott élő embereknek, teljesen függetlenül a pártpolitikai színezettől.

Egyébként én nagyon sok emberrel beszélgettem Mikepércsen is, Debrecenben is, én rengeteg fideszes szavazóval beszéltem. Teljesen jó hangulatban, korrekt módon tudtunk beszélgetni, és ők is elismerték, hogy ezzel a kérdéssel szembemennek, azzal együtt, hogy Fidesz-szavazók, és ők is ki akarják fejezni a véleményüket ezzel kapcsolatban. Mi ezért törekszünk (Nacsa Lőrinc megkocogtatja poharát.), hogy megkaphassák az emberek a lehetőséget, hogy saját városukról döntsenek. Elnézést kérek mindenkitől, de sajnos nem tudtam lerövidíteni a 20 percet. Köszönöm szépen.