Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a kormány nevében szóljak a hazai akkumulátorberuházások ügyéről, a legfontosabb nemzetközi gazdasági és ami épp ennyire fontos, környezetvédelmi körülményekről.

A kiindulópont az, hogy az egész világon átalakulóban van a közlekedés, mint ahogy az ipar is. A tisztán benzines vagy dízelautók aránya az uniós értékesítésben tavaly már csak 52 százalék volt, a teljesen elektromos autók az eladások 2 százalékát tették ki 2019-ben, tavaly már 12 százalékot. A kettő közötti különbséget nagyrészt a különböző hibrid technológiával üzemelő járművek adják, amelyekhez szintén szükség van akkumulátorokra. Tehát ugrásszerű növekedésről van szó. A jelenlegi trendek alapján 2030-ra világszerte tízszeresére nőhet az akkumulátorgyártás, amelyek iránt évente átlagosan 30 százalékkal nő a kereslet.

(20.50)

Az Európai Unió nem sodródni akar ezzel a folyamattal, hanem alakítója szeretne lenni. Ez most már nemcsak szavakban, hanem döntésekben is tetten érhető. Döntés született arról, hogy 2035-től már csak záró kibocsátású gépjárművet lehet forgalomba hozni az uniós piacon. Ezzel mindenekelőtt klímavédelmi célokat szeretnének szolgálni. Az erről szóló rendelet pár napja az Európai Parlamentben is elfogadásra került, az Európai Parlament is elfogadta.

Ellenzéki képviselőtársaim figyelmébe ajánlom az Európai Parlament érvelését, szerintük ez a terv ösztönzi a beruházásokat, a fogyasztók így olcsóbban tudnak majd kibocsátásmentes autókat vásárolni. Tehát amellett, hogy zöldtechnológiáról van szó, az árak mérséklését is segíti. Külön szeretném kiemelni Frans Timmermans biztos szavait, politikai értelemben, mint talán önök is tudják, nem éppen nagy támogatója a magyar kormánynak, de itt most nem is ez a lényeg. Ő egy Bildnek adott interjúban szorgalmazta a tömeges európai akkumulátorgyártás megindítását. Szerinte Európában építik a világ legjobb autóit, de nem lehetünk a múlthoz láncolva, fogalmazott ő. Tehát az uralkodó uniós álláspont szerint az ilyen beruházások szolgálják a környezet védelmét, mérsékelhetik az európai emberek autóvásárlással kapcsolatos kiadásait, és segítik az európai ipar modernizálását, tehát a jövőt jelentik. Az Európai Bizottság egyébként létre is hozta nemrég az Európai Akkumulátor Szövetséget, ezzel is ösztönözné a fejlesztéseket. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kelet-ázsiai országok jelentős előnyre tettek szert ebben a technológiában.

Évtizedes tapasztalatuk miatt minden nagy európai autógyárnak vannak keleti partnerei. Figyelemre méltó az amerikai inflációcsökkentő törvény is, ez nem kevesebb mint 369 milliárd dollárt szán klímavédelmi célokra, benne az elektromos autók támogatására. Halkan jegyzem meg, hogy ez a törvény hosszú távon nyíltan ki szeretné szorítani a nem amerikai technológiát, így a kínait. Mint ismert, a debreceni beruházást is egy kínai vállalat indította; zárójel bezárva. Az akkumulátorberuházásokért óriási verseny indult Európában. Most dől el, hogy hol lesznek az európai zöldipar központjai, most dől el, hogy hol lesznek a jövő ipari központjai, a jövő autógyárai. Leginkább ott, ahol akkumulátorgyárak is vannak.

Mit is jelent ez számokban? Európában már most is fél tucat nagy akkumulátorgyár működik, és több mint 40 további akkumulátorgyár létesül. Az Egyesült Államokban 14 nagy akkumulátorgyár építését jelentették be. A Ford például Michigan államban jelentett be akkumulátorberuházást. Kivel? Azzal a kínai CATL vállalattal, amelyhez a debreceni beruházás is kötődik. Ez a kínai vállalat egyébként Németországban is gyárat létesített. És hogy mit mondott erre az ottani zöldpárti energiaügyi miniszter? Idézem: olyan cégekre van szükség, akik elkötelezettek a fenntarthatóság és az erőforrások megőrzése iránt. Tehát Németországban, Németországban is zöldberuházásként tekintenek a CATL-beruházásra. Más kínai cégek is indítanak akkumulátorberuházásokat, mint ahogy az amerikai Tesla, a Volkswagen vagy éppen a francia PSA is. Kelet-Európában is egyre több akkumulátorgyár épül, a legnagyobb európai üzem, talán kevesen tudják, Lengyelországban található, a lengyel kormány jelentős összeggel támogatta ezt a beruházást. A lengyelek esetében a lítiumakkumulátorok már az export 2 százalékát tették ki 2021-ben, amivel ki tudták elégíteni az európai kereslet harmadát. A cseh kormány is támogatja egy nagy gyár építését, emellett a lítiumbányászatot is megkezdik. Románia is fel szeretne kerülni az akkumulátorgyártás térképére.

Tisztelt Ház! Ebbe a nagy gazdasági versenybe Magyarország is benevezett. Ezekben az években dől el, hogy Európában hol lesznek ilyen gyárak, ami azt is jelentősen befolyásolja, hogy hol lesznek autógyárak. De miért is mondom ezt? Az elektromos autók értékének mintegy 40 százalékát az akkumulátorok adják. Ezek az akkumulátorok az elektromos járművek legösszetettebb alkatrészei, ezért is lesznek a most kialakulóban lévő ellátási láncok központjában. Ahol nem lesz akkumulátorgyártás, ott leépülhet az autóipar, és megszűnhetnek a munkahelyek. Magyarország ezt nem engedheti meg magának. A járműgyártásban már most is 160 ezren dolgoznak. A járműipar súlya a hazai össztermékben jelenleg közel 20 százalék, ez forog kockán. Mi erős autóipart szeretnénk, magas hozzáadott értékű munkahelyeket és azt, hogy Magyarország élen járjon egy új zöldiparág kiépülésében. Nem állunk egyébként rosszul. A Financial Times szerint Magyarország 2031-re a második helyre kerülhet a gyártókapacitások terén Németország mögött.

Tisztelt Ház! Ezek voltak a nemzetközi és gazdasági körülmények, de van még egy kérdés, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül: a helyi környezetvédelmi szempontokat. Teljesen természetes a kérdésfelvetés, hogy milyen környezeti terheléssel jár egy ilyen gyár. Szeretném itt is egyértelművé tenni, hogy ha egy beruházó Magyarországra jön, akkor kutya kötelessége betartani a környezetvédelmi előírásokat, azokat a környezetvédelmi előírásokat, amelyek számos esetben szigorúbbak, mint az uniós követelmények. Az engedélyezési eljárás többlépcsős, a gyár az előkészítési fázisban is engedélyhez kötött, mint ahogy az építési fázisban és a működés során is, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. Szigorú előírások vonatkoznak a vízfelhasználásra, a vízminőségre, szigorú előírások vonatkoznak a talajminőségre és a talajvédelemre. Szigorú határértékek vannak érvényben a károsanyag-kibocsátásra. Egyébként ezek is szigorúbbak az uniós határértékeknél. Szigorú szabályok vonatkoznak a levegőminőségre.

És van még itt egy fontos körülmény: Debrecenben nem lesz használtakkumulátor-feldolgozás. Szeretnék még egyszer visszautalni arra, hogy a németországi Türingiában ugyanilyen technológiával jött létre akkumulátorüzem, és ugyanez a vállalat építette, és azt az üzemet a németek, a németországi Zöldek fenntartható zöldberuházásnak tekintik.

Tisztelt Ház! Mindezt összefoglalva azt gondolom, hogy a debreceni beruházás és minden hasonló beruházás jól szolgálja majd a magyar ipar modernizálását, a munkahelyek védelmét és a fenntarthatóságot, a környezet védelmét is. Nem kell mindenben egyetértenünk az ellenzéki pártokkal, de azt fontosnak tartom, hogy a debreceni beruházásról szóló vita a tények talapzatán álljon, figyelembe véve Magyarország érdekeit és éppannyira a Debrecenben és környékén élők felvetéseit. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)